Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-15 / 193. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. augusztus 15. HÉTFŐ: Colombóban megkezdi tanácskozásait az el nem kötelezettek csúcsértekezletét előkészítő koordinációs bizottság. — Berlini tiltakozás az NDK államhatárainak sorozatos megsértése miatt. — Uj kormány Szíriában. KEDD: Bizalmi vita az olasz parlamentben az Andreotti- kormány programjáról. — A hazatért Spinola tábornokot szabadon bocsátják Portugáliá. ban. — Rhodesiái agresszió Mo- zambik ellen. — Todor Zsivkov a Szovjetunióban. SZERDA: A (ajíildöző rezsim újabb vérfürdője Dél-Afriká- ban. — A spanyol kormányfő találkozója a szocialista munkáspárt vehetőjével. — Kissinger befejezi nyugat-európai és ázsiai körútját. — Sztrájkok Egyiptomban. CSÜTÖRTÖK: A magyar kormány állásfoglalása a nemzetközi biztonság kérdéseiben. — Súlyos harcok Libanonban, el. esik a Teli Zaatar-i palesztin menekülttábor. FENTEK: Brezsnyev japán üzletembereket fogad. — Az ötvenéves Fidel Castro köszöntése. — Munkásőr disszemle az NDK fővárosában, a nyugati államhatárok megerősítésének 15. évfordulóján, provokációk Nyugat-Berlinben. SZOMBAT: A görög—török el. lentét a Biztonsági Tanács előtt. — Fokozódó feszültség Eszak-Irországban. A nemzetközi biztonság megszilárdításának szükségessége áll annak a nyilatkozatnak tengelyében, amely- lyel kormányunk — az ENSZ főtitkárának felkérésére — összegezte a magyar álláspontot. A Magyar Népköz- társaság kormánya egyrészt pozitívan ítéli meg az enyhülés, a kölcsönös együttműködés kedvező eredményeit, másrészt felhívja a figyelmet a problémákra, veszélyekre, tennivalókra. Ennek az elvi állásfoglalásnak helyességét akár az elmúlt napok eseményeinek gyors mérlegével is megerősítjük, hiszen a nemzetközi porondon egyaránt jelentkeztek biztató és kevésbé biztató tényezők, augusztus második hete sem volt mentes a bonyodalmaktól. Miközben kontinensünkön, Európában továbbra is sok szó esett a kapcsolatoknak a helsinki szellemében történő alakításáról, Nyugat-Német- országból újra fenyegető hangok hallatszanak. Földrészünk legérzékenyebb kérdését feszegetik, a történelmileg létrejött határok érvényességét próbálják kétségbe vonni, s a két országot elválasztó államhatárról „bel- német” határként beszélnek. Ez szinte felhívás az NDK határai ellen végrehajtandó provokációkra. Pénteken, amikor az NDK-ban megemlékeztek az ország nyugati határainak megerősítéséről (1961. augusztus 13-án. másfél évtizede biztosították a berlini határokat) jobboldali tüntetők kísérelték meg az áthaladást az NDK területén (!) Nyugat-Berlinbe, hogy ott a szocialista német állam ellen tüntessenek. Természetesen sikertelenül, de minden ilyen akció jó alkalmat szolgáltat a nyugatnémet jobboldalnak az uszító hecckampányra, pontosan ötven nappal az NSZK-ban esedékes választások előtt. A bonni szélsőségesek magatartására jellemző Straussnak az uniópártok erős emberének nyilatkozata az Uj Kína hír- ügynökség és a Zsemnin Zsi- pao részére. Nyíltan kimondta, amit Pekingbcn ugyancsak szívesen hallanak: fellépett a kelet—nvugati kereskedelem minden formájával szemben. Az európai politikai élet különösen a kontinens déli végein viharzott. Portugáliában, rövid őrizet után, szabadon engedték a váratlanul hazatért Spinola ex- elnököt, a korábbi jobboldali puccskísérlet vezéralakját. A „Spinola-ügy” nyilván újabb vízválasztó lesz, hiszen nem mellékes, hogy a különböző politikai erők milyen álláspontra helyezkednek. Spanyolországban a miniszterelnök — nem hivatalos keretek között, hanem valahol „semleges pályán” találkozott a szocialista munkáspárt vezetőjével. A jelek szerint a hivatalos Madrid nem bánná, ha a szociáldemokrata és kereszténydemokrata pártok megkezdenék tevékenységüket, de változatlanul elzárkózik a kommunista párt legalizálása elől. Pedig úgy Dolores Ibar- rurri, mind Santiago Carrillo főtitkár kérte már hazatérésének engedélyezését a csaknem negyven esztendős emigráció után. Az sincs egyébként kizárva, hogy a Az el nem kötelezett országok ötödik csúcsértekezletének színhelyével, a Bandaranalke-konfe- renciateremmel szemben az utol- só simításokat végzik a Buddha- szobor másán és a mellette lévő díszítőelemeken, napokkal a csúcsértekezlet megkezdése előtt. lásáért folyó marakodása: Athén és Ankara viszonyát a ciprusi ellentétek mellett, az Égei-tenger nyersanyag- kincséért folytatott heves vita is terheli. Sri Lanka fővárosában, Colombóban minden előkészület megtörtént, hogy méltóképpen fogadják az el nem kötelezettek csúcsértekezletének népes résztvevőtáborát. A nagykövetek és a külügyminiszterek egész héten át tanácskoztak, hogy véglegesíthessék a különböző dokumentumokat. Ám közben a harmadik világban is jelen vannak a válsággócok. Libanon, és megint csak Libanon: a héten különösen súlyos károkat és veszteségcsúcsokat jelentettek. Elesett a Teli Zaatar-i palesztin menekülttábor, s a jobboldali erők — a hírek szerint — a foglyok lemészárlásával tetézték az ötven napig tartó öldöklésüket. Teli Zaatar egyébként a jobboldal által birtokolt Kelet-Bejrútban fekszik (a főváros nyugati része a hazafias muzulmán erők kezén van), s az ádáz csata, a tűzszüneti felhívások semmibe vétele azt a titkos célt tükrözte, hogy összefüggő területet biztosítsanak saját fennhatóságuk alatt. Mindez fegyelmeztetés lehetett arra is, hogy a jobboldal — s ebben nem kevés külföldi támogatóra is számíthat — nem mondott le Libanon felosztásáról —, az izraeli érdekeknek is megfelelő — vallási alapokon létrehozandó „mini-államok” kialakításáról. Az amerikai külügyminiszter Guinnes-nek, a sörkirálynak normandiai birtokán pihente ki ázsiai és nyugateurópai útjának fáradalmait. Nos, a sörmágnás arról híres, hogy pártfogásával jelentetik meg évről évre a különböző komoly és furcsa rekordokat feltüntető gyűjteményeket; Kissinger utazása aligha kerül bejegyzésre a diplomáciai csúcsteljesítmények sorába, de szinte lehetetlenre is vállalkozott. A kulisszák mögötti tanácskoNyugat-Bejrút térségében nagy támadást indítottak a jobboldali falange erői. A képen: a menekülő lakosság. franeóista jobboldal megmaradt csoportjai, a hadsereg s a csendőrség bizonyos elemeivel szövetségben ellentámadásra indulnak, s megpróbálják visszaszorítani még a részleges liberalizálást is. Olaszországban megkezdte munkáját az Andreottikormány, amely eleve csupán a baloldal, a szocialisták és a kommunisták tartózkodásával léphetett hivatalba. A kisebbségi kabinet jövője azon múlik, hogy mennyire akarja és tudja majd megvalósítani nemzeti szükségprogramját, amely a mély válságból történő kilábalást szeretné elérni. S első ízben került a Biztonsági Tanács elé a NATO két tagállamának olajlelőhelyek birtokzásokon, részint brit közreműködéssel, a dél-afrikai fajüldöző rendszert próbálja rábeszélni egy „szalonképesebb” magatartásra, s ide tartozna, hogy Dél-Afrika feketék által lakott tartományai (az úgynevezett bantu- sztánok) sőt esetleg Namíbia is afféle látszatfüggetlenséget nyerne. Csakhogy egyes dél-afrikai vezető köröknek még ez is sok, a nemzeti felszabadítási mozgalmaknak pedig kevés. Így azután újabb tiltakozásokra és újabb elnyomó intézkedésekre került sor a héten a Dél- Afrikai Köztársaságban, még a hivatalos közlemények is harmincnál több halálos áldozatról tudósítottak... Réti Ervin LIBANON: Vérfürdőt rendezett a jobboldal A libanoni jobboldali erők vérfürdőt rendeztek Teli Zaatarban — idézi az ADN beiruti tudósítója az An- Nida h(eiruti napilapot. A lap megállapította: a Teli Zaatar palesztin menekülttábor lerohanása újabb láncszem a bűncselekmények sorozatában, amelyeket a fa- íangisták és szövetségeseik az immár több mint 16 hónap óta tartó polgárháborúban a Palesztinái és libanoni nép ellen elkövettek. „A Tall Zaatar-i öldöklés csak tetézi a- beiruti szegényne- gyfedek rombadöntését, más palesztin menekülttáborok „kiradírozását”, s azokat a bűntetteket, amelyeket a jobboldali erők a múlt héten követtek el Beirut Nabaa nevű elővárosának lakosai ellen” — írja a beiruti lap. A jobboldaliak hétezer katonát, 150 páncélost, nehéztüzérségi lövegek százait veAugusztus 9-én felbocsátották a Luna—24 automatikus űrállomást. A Föld—Hold közötti úton rendszeres rádiókapcsolatot tartanak fenn a Luna—24-gyel, megmérték a pálya paramétereit és ellenőrizték a fedélzeti berendezések és műszercsoportok működését. Augustzus 11-én módosították a Luna—24 pályáját annak érdekében, hogy az űrállomás a megadott Hold körüli pályára térjen. 1976. augusztus 14-én a Hold térségébe érve — moszkvai idő szetették be, hogy megtörjék Teli Zaatar védőinek több mint ötvennapos hősies ellenállását. Kamal Dzsumblatt, a haladó szocialista párt elnöke, a libanoni baloldal egyik ismert vezetője sajtóértekezleten fejtette ki, hogy Teli Zaatar és a szomszédos mohamedán negyed, Nabaa el- estének „a totális népi védelmi háborúra kell ösztönöznie”. Sürgette a lakosság azonnali kiképzésének és ösz- szefogásának megszervezését a lakónegyedekben, a városokban és falvakban. Dzsumblatt elnökletével pénteken este ülést tartott a haladó erők képviselőit tömörítő központi politikai tanács. A tanács úgy döntött, hogy akciótervet fogad el a politikai, a katonai, a biztonsági, a polgári közigazgatási és a pénzügyi problémák rendezésére. rint éjjel 2 óra 11 perckor, közép-európai idő szerint hajnali 4 óra 11 perckor lefékezték az űrállomást, s ennek következtében rátért Hold körüli pályájára. A telemetrikus mérések adatai szerint az űrállomás fedélzeti rendszerei kifogástalanul működnek. A földi kozmikus központ rendszeres rádiókapcsolatot tart fenn az űrállomással. A koordinációs számítóközpont feldolgozza a beérkező adatokat. Camille Chamoum, a libanoni szélsőjobboldali nagyburzsoázia érdekeit képviselő nemzeti liberális párt elnöke viszont úgy vélekedett, hogy a Palesztinái és a libanoni haladó erők utolsó állásainak eleste után „már fölösleges folytatni a harcokat”, a további csatározások „egyik fél érdekeit sem szolgálnák.” Pierre Gemajel, a falan- gista párt vezetője pénteken, 24 órával Teli Zaatar eleste után „szövetségi állam” létrehozása mellett foglalt állást. Politikai megfigyelők szerint Pierre Gemajel pénteki kijelentései a szélsőjobboldali politikusnak azt a véleményét tükrözik, hogy 16 havi polgárháború után, amely mintegy 35 ezer halálos áldozatot követelt, a libanoni keresztények és mohamedá- nak együttélése többé nem lehetséges. Castro kitüntetése A Szovjetunió havannai nagykövete, pénteken bensőséges ünnepség keretében nyújtotta át az „Októberi _ Forradalom’’-érdem rendet Ibidéi Castrónak, a Kubai Kommunista Párt első titkárának. Castrót 50. születésnapja alkalmából tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Ta - nácsának Elnöksége. A Kubai KP KB első titkárának átadták Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának ez alkalommal hozzá küldött üzenetét is. Fidel Castro az érdemrend átvételekor hangoztatta: Kubának a Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatai meg- ' bonthatatlanok. Hold körül kering a Luna-24 Kifogástalanul működnek a fedélzeti műszerek Szeberényi Lehel 1A vént REGÉNY 20. — Az a katona... — kérdezte reménykedve — biztos, hogy az a katona volt? — Az biztos — mondták —, mert árulkodó jelet is hagyott. A bajonettet ottan hagyta a nagy sietségbe. Lonci feje az utcáról beszüremlő gyérecske fény pereme alá süllyedt, hogy nemsokára újra felmerüljön. — És később se lett meg soha? — Az nem — hallatszott a sötétben Herminka hangja. — De tudnak, hol van. A csend olyan volt, mint a hirtelen mélyülő víz. Érezni lehetett a félelem fojtoga- tását. S benne a susogó nesz, amit az Anyicska ujjai közt morzsolódó hajfonat adott, felerősödött. — És tényleg most is ott bujkál... az erdőben ? ... Annyi idő után? — Mert Anyicska így mondta ott az árokban. A konyhában bizonytalan árnyékok mozdultak. A bizonytalan bólintásoké. S e hangtalan feleletek „igen”- nek hatottak. A babicska szükségét látta a szónak is: — Sok embereket megtámadta erdőn mostan is ... összeszurkált őket, és otthagyta ... — A bajonett nélkül? — No, hát elvett kést tőlük, aztat elvett — magyarázta a babicska. Lonci töprengett. — És egyvalaki van ilyen, akit tudnak mondani ? ... — Ó, nem egy !... — kiáltottak az asszonyok elhamarkodottan. De mikor névről kellett volna említeni, ezt kérdezték egymástól: — Kit is. no mondjunk? — Sokan vannak — tértek vissza az általánossághoz. — Súgnak-búgnak ezt is meg azt is. Majd Herminka emelt a szón: — Nem mondanak ám, nem szeretnek mondani, akivel ez történ. Mert fél. Mindenik fél... Teréza kicsit nevetgélve mondta, mert kezdte szégyellni magát Lonci előtt: — Fél, hogyha elárulja, baja lesz. Megbosszulja katona ... Fél, meg szégyelli is. Lonci a ablak világa mellett Anyicskára nézett. Anyicska nemigen látszott mozdulni, azonkívül, hogy haját morzsolgatta, de azért küldött egy egyetértő pillantást Loncinak. Ostobaság az egész — mondta ez a pillantás. Lonci is mosolygott már magában; felülkerekedett az igézeten. így is kérdezett: — Azt is tudják csakugyan, hol bujkál? — No persze. — Ha tudják, mért nem fogták már meg? Az asszonyok furcsán mocorogtak; előreengedték a tudós Herminka énekes hangját. — Jaj, kedves... — szólott Herminka — öreg szurdok, emberek ott nem mennek. Mondanak azt Pokol Tornáca. Ottan lakik maga ördögkirál,- Csemi Pán, s lakik ottan ővele katona, neki szolgálja, bújt oda őhoz- zája, mert Göndör Lidi őtet keres. — Lelke bolyong erdőben, nincs neki nyugodalom, szegénynek, sírjába... Az asszonyok már sok bort elnyalogattak, mely itt termett a fákra kúszó direkttermő tőkén. Túlon-túl beszédesek voltak már, s olyasmiket fecsegtek köny- nyelműségükben, egymás borzongatására, felhevülten az izgalomtól, amiket máskor még szavakban is jobbnak láttak messzire kerülni. Bormámorosan száguldoztak képzeletük szárnyán, akár seprűjükön a boszorkányok, ottfelejtvén a két lányt. A szurdokot járták, hol sose voltak. Babonából nem mentek arra, és nem is tudtak senkit, aki járt ott. A nép nem megy oda, elkerüli a tájékát is, de töviről-he- gyire ismeri, ki tudja, miféle hallomásból. Marisának is pontos tudomása volt a szurdok száz barlangjáról, s a folyosók útvesztőiről, melyek a barlangokat összekötik. — Ki oda bemegy, sohase onnan talál ki — mondta. A babicska többet élt, így többet tudott Marisánál. így szólt: — Száz nyílás, pokol száz kapuja. Mikor jön éjszaka, ott kicsap kénköves láng. Teréza is leírta a szurdokot, érzékletes szavakkal, nagy képzelettel, mely imád- ságosköny vekbe való szent- képekből táplálkozott, és amely szentképek a mélység lakóit ábrázolták a kárhozat birodalmában, szakadékok sötét mélyén, fejük fölött függő ferde sziklákkal, melyek mint Damoklész-kard, leszakadással fenyegetnek. — Szikla tetejéről fenekét nem látod — mondta Teréza —, lent szuroksötét, ott van már pokol. — S míg beszélt, röstelkedve nevetgélt, és sietett magyarázkodni Lonci előtt: — Mondanak népek ilyen csacskaságokat. — Nem lehetett tudni, maga mennyire hisz a csacskaságokban. Herminka haragudott Te- rézára. (Folytatjuk'
