Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-14 / 192. szám
4 kelet-magyarorszag 1976. augusztus 14. A Koreai NDK nemzeti ünnepe N emrégiben a tekintélyes londoni Times Ázsiáról szóló egyik cikkében felbukkant ez a mondat: „Miként lett Ázsia egyik vezető ipari hatalmává Korea északi fele?” Nemcsak a londoni hírlapírók gondolkodnak el a páratlan fejlődés láttán, amely harmincegy esztendő alatt a kizsákmányolt, meggyötört japán gyarmatból a független ipari nemzetek közé emelte a népi Koreát. Ma, Korea nemzeti ünnepén éppen az ünnep jegyében lehet és kell felelni a kérdésre. 1945. augusztus 15-én szabadította fel a szovjet hadsereg — amelynek oldalán ott küzdöttek a koreai kommunista partizánok is — a japán gyarmatosítók uralma alól Korea népét. Harmincöt éves gyarmati múlt után kezdődött végre újra a független állami lét Korea népe számára — legalábbis az ország északi felén, mert a félsziget déli részén amerikai támogatással bábrezsim lépett színre. Északon népi bizottságokat választottak a hazafiak, megkezdődött a demokratikus társadalmi átalakulás, megszületett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. A Dél — washingtoni utasításra — provokációk sorával kísérelte megzavarni a KNDK életét és 1950 júniusában az amerikai imperializmus kirobbantotta a koreai háborút. Korea népe akkor, akárcsak a felszabadulás után, maga mellett tudhatta a szocialista közösséget: a támogatás, a segítség gazdagon áramlott a Szovjetunióból és a többi szocialista országból az életét, szocialista rendjét védelmező és végül győzedelmeskedő KNDK felé. A népi Korea ma modern nagyiparral rendelkező szocialista ország, amely Ázsia és a világ békéjének megszilárdításáért, a nemzetközi feszültség csökkentéséért folytatott küzdelem élvonalában áll. B Koreai-félszigeten ma még kettétépett ország a koreai nép hazája. A KNDK azért küzd, hogy az ország békésen, külső beavatkozás nélkül, demokratikus úton újraegyesül jön. Korea nemzeti ünnepén, a japán gyarmati iga alóli felszabadulás évfordulóján ennek a célnak az eléréséhez kívánnak erőt, sikert a szocialista országokban élő százmilliók. Augusztus 15.: A szovjet légiflotta napja A szovjet légiflotta napja alkalmából — amit minden esztendőben augusztus harmadik vasárnapján tartanak meg — Alekszandr Jefimov repülőmarsall, a légierő fő- parancsnokának első helyettese. nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójának. A repülőmarsall elmondotta: a szovjet repülősök mindent megtesznek a Szovjetunió védelmi erejének fokozására, és katonai tudásuk tökéletesítéséért. A szovjet légierő tagjai, a Varsói Szerződés tagállamai, testvéri hadseregeinek repülőivel harci szövetségben, állandóan készen állnak, hogy a szocialista haza, a béke és a kommunizmus védelmében teljesítsék hazafias és internacionalista kötelességüket. Szíria lezárta libanoni határát Szíria lezárta Libanonnal közös határát és megtiltotta, hogy a határon át bárki is az ország területére lépjen, illetve onnan távozzék — közölte pénteken a damaszkuszi belügyminisztérium egyik szóvivője. A határ lezárásáról a belügyminisztérium csütörtökön, a késő esti órákban kiadott rendelete intézkedik. Ezentúl a belügyminiszter külön engedélye szükséges a két ország közös határának átlépéséhez. A váratlan döntés következtében sok utas a három határ menti átkelőhelyen rekedt. A Libanont a külvilággal összekötő egyetlen jól kiépített út Damaszkuszon át vezet. Eddig a libanoni polgárháború elől menekülők ezrei használták ezt a közutat. A török-görög vita a BT előtt A Biztonsági Tanács csütörtökön este megkezdte a vitát a görög—török viszály ügyében, amely az Égei-ten- ger talapzatában talált kő- olajlelő-helyek birtoklása miatt robbant ki. Az ülés első felszólalója Dimitriosz Bici- osz, görög külügyminiszter ismertette Görögország felfogását a feszültség okáról. Hangoztatta: Törökország provokációt követett el Görögország ellen. Caglayangil, török külügyminiszter megkésve érkezett az ülésre, rá már nem kerülhetett sor, s helyette Törökország ENSZ-nagykövete válaszolt Biciosznak. Visszautasította a miniszter kijelentéseit, s Görögországot vádolta meg a feszültség kiélezésével. A Biztonsági Tanács péntekre napolta el a vitát. Elnökválasztás USO-módra A köztársaság pártot jelképező elefánt még nem döntött. 64 ország — 3000 objektum A KGST XXX. berlini ülés. szakán a tagországok képviselői ismételten állást foglaltak a fejlődő országok sokoldalú támogatása mellett. Míg a KGST-országok 1962-ben 34 országnak nyújtottak gazdasági és műszaki segítséget, 1975-ben már 64 fejlődő országgal működnek együtt gazdaságuk kiépítésében. Ázsia 22, Afrika 29 és Latin-Amerika 13 országában ezen gazdasági és műszaki együttműködés nyomán közel 3000 népgazdasági objektum épült, illetve épül. A támogatás a fiatal országok alapvető ipari ágazatainak megteremtésére az állami szektor megerősítésére irányul. A 11 milliárd rubelles beruházási összeg 70%-át a nehéz- és az energetikai ipar létrehozására fordítják. 180 gépgyártó üzemet, 600 energetikai objektumot, kohászati kombinátot szereltek fel. A legnagyobb segítséget a Szovjetunió nyújtja. Jelenleg 100-nál több fejlődő országgal kötött már gazdasági és műszaki megállapodást. 1975 elejéig a Szovjetunió 48 fejlődő országban 899 létesítmény megvalósításában vesz részt, közülük 450 már üzemel. Ázsiában 462, Afrikában 416, Latin-Amerikában 21 objektum épül. 1974 elejéig szovjet támogatással 8,73 millió kW erőműkapacitást 15,74 millió t. nyersvas, 16,37 millió t. acél. és 14,41 millió t. hengerelt áru előállító kapacitást höztak létre, kb. 1500 km vasútat és 2000 km közutat építettek. 146 szakemberképző intézetet szereltek fel, közülük 94 már az oktatás szolgálatába állt. A szovjet hitelek 76,4%-át az ipar és az energetika, 7,9%-át a közlekedés és a hírközlés, 5,5%-át a geológiai és az ásványkincsfeltárás, 5,7%-át a me. zőgazdaság, 4,5%-át pedig egyéb feladatok megvalósítására fordították. Indiában épülő 70 különböző objektum közül 50 már működik, köztük olyan óriások mint az ország acéltermelésének 30%-át adó bhilai acélmű, bokaroi kohászati kombinát, és a korbai alumíniumüzem. Afganisztánban 70 létesítmény készült el, 54 pedig építés alatt áll, olyanok mint a kandagarei textilgyár, a Shibergán környéki kőolajmező és a Kabul melletti rézbánya. Irakban 1976-ig 90 létesítmény épült, 43 objektum bekapcsolódott a termelésbe. A Szovjetunió támogatásával valósult meg Karachiban a kohászati komplexum felépítése, valamint 1200 mérnök kiképzése Pakisztán számára. Sri Lankán különböző építőanyag előállító üzemek (cement-, tégla- és üveggyárak), Indonéziában erőművek, feldolgozó üzemek, a demokratikus Jemenben élelmiszerfizemek, egészségügyi és oktatási létesítmények épültek a többi között. Az NDK műszaki közreműködésével 1955-től 520 ipari objektum épült a fejlődő országokban. Az NDK főleg nehéz- és általános gépgyártó, valamint közlekedési eszközöket szállít. Csehszlovákia Indiában 60 jelentős ipari üzemet épít fel, 3000 csehszlovák szakértő közreműködésével. Románia 90 fejlődő országgal alakított ki kapcsolatot, jelentős szerepet vállalt szlriai ásványbányászat és az indiai kőolajfinomító-kapacitás kibővítésében, Bulgária az építőanyag-ipar és mezőgazdaság fejlődéséhez járul hozzá, hazánk az alumínium-, a vegy-, a gyógy- és élelmiszerüzemek felszerelésében, a mezőgazda- sági termelés fokozásában nyújt támogatást elsősorban. Lengyelország részvételével számos üzem épült Szíriában, Indiában és Indonéziában. A lengyel beruházások 47,8%-a a vegyipar, 14,8%-a az energetikai ipar, 11,2%-a az építőanyagokat előállító iparban valósult meg. Az ország 1960 és 1970 között 40 ipari üzemet szállított a fejlődő országokba. Térképünk a KGST-országok segítségével néhány ázsiai országban megvalósult beruházást mutat be. Szeberényi Lehel IA fém REGÉNY 19. Anyicska érezte a szemeknek ezt a féltő, aggodalmas ölelését, a fogadalmat a tekintetben : „Soha magam mellől el nem engedlek”. Érezte és elfordította kissé fejét. De annyira nem merte, hogy lesütött szemének útjába beleessen az ablak is, melynek üvegén az az egy szál villanykörte remegve esett darabjaira. — Laktak ők bent erdőbe, apa neki volt erdész — folytatta Hermina. — Mikor ő születte, mamicska neki meghalta, bábaasszony messze lakta faluba. Doktor? Azt mink nem is láttunk ... — Máma is csak az úgy van — szólt közbe Teréza —, mikor a városból kijön. — No, csak a faluba, hát akkor még az erdő!... — tette hozzá Marisa. Herminka néni rájuk nézett, erre csend lett. — Na potom... Erdész maradta maga, kislánnyal. Ez a Lidi neki, senki mása, ezt nagyon szeretett. Mondta neki: „Lányom, siess haza sötétig”. Lidi nevette, és megígért neki. Nem félte ő erdőbe járkálni, abba születte, volt ő erdő lánya ... Lonci megborzongott, s lopva Anyicskára pillantott. De nem találkozott a tekintetük. Anyicska pillái mélyen leeresztve, a konyha kövét seperték. Az asszonyok pedig folytatták. Újraélték, újraalkották Göndör Lidi történetét. Egyvalaki előimádkozta, a többi ráfelelt, mint a siratok kara — ezt is, azt is felhozta, eszébe juttatta a meséiének. „Már a sátraknál ott volt a katona — fűzték a fősodorba, egymás szavát keresztezték. — Már ott kinézte magának Lidit, mert Lidi nem érkezett beharangozásra, hosszú volt az út, át az erdőn meg a köves árkon. A templomban szólt már az ének...” „Na, ugye, sátrak is voltak? Mikor vannak sátrak, ha nem búcsúnapkor!...” „Éva anyánk bűnébe esett. A kíváncsiság odavitte a sátrakhoz. És ott volt a katona.” „Soha senki se látta azelőtt a faluban, és azután se...” „Tükrös szívet vett Lidinek ...” „Én úgy tudom, olvasót vett gyöngyház feszülettel... A csuklójára volt tekered ve, mikor megtalálták...” „.. .Tenyerére vette, nézegette, tetszett neki. De nem volt pénze. És már visszaadta volna az árusnak, mikor odalépett a katona, és megvette neki...” „És elfogadta? Nem kellett volna elfogadnia.” „Hát azt mi már nem tud- -hatjuk, hogy volt.. Herminka néni megfogta Lonci karját. — No tak, az lett, kedves, dolognak vége. Lidi amit ígérte apjának, elfelejtett. El- töltötte időt a szófogadatlaai, lánypajtásaival, bálba .. „Akkor is ott volt bál a Fő téren, mint máma.” „Lampionok is voltak? Meg gallysátor?” „Minden úgy volt, mint most. Még ponyvát is húztak a cigányoknak; meg ha eső találna jönni...” „Máma nem lesz nekik eső.” „Mit lehessen tudni?” — Lidi nem látta setétet — emelte hangját Herminka, és szava újból egymagában csergedezett, mint a vízmorajlás, mert elült a többi. — Vígan ő volt, melegedett táncba. Katona nem tágított tőle, vele láttak egész este ... De mondanak, félt is Lidi, katona volt kicsit spicces, erőszakoskodta, muszáj volt vele táncolja. Más legény nem is engedett ő közeibe, meg nem is mentek, volt neki fegyver, bajo- nett... Egyszer csak Lidi meglátta csillagos ég, fejéhez kapta, otthagyott bál, szaladta haza, mikor katona nem nézett... Tudta Lidi utat éjjel meg nappal, de nem tudta, jön mögötte katona. Odaértek mederbe, hol van már erdő. És akkor katona gyorsan előtte lépett, birkózta Lidit, de nem bírt, és akkor őt megfojtotta hosszú hajával, akkor tudott csak megmocskolni, mert volt ő még szűz... „Erős volt pedig, az erdőben nőtt. Nem félt ott soha ... ” „Szép sudár lány volt, nem töltötte még a tizennyolc évet...” „Kár volt érte... Nem kellett volna elmaradnia a bálba. Apja megőrült, mikor megtudta ...” „Egy nagy kőnél feküdt. Meg is jelölték, aztán azt a követ, és az most is ott van. Azt mondjuk mi, hogy erdei kereszt...” A konyhát lassan elöntötte a sötét, de még mindig nem gyújtottak villanyt. Takarékosságból. Anyicska két tenyerében tartotta arcát, mintha még most is hallgatná azt a mor- molást, a hol egymagában csergedező, hol karban morajló szavakat; pedig már nem beszélt senki. Az utcai lámpa gyéren szórt be az ablakon fényt. Anyicska feje éppen útjába esett, ha ugyan nem maga kereste Anyicskát, hogy észrevétlen figyelmeztesse, mert egy idő óta elfelejtett az ablakra nézni. Lonci se nézett az ablakra. Zsibbadtan ült a történet hatása alatt.. Szeme száraz volt, égett, tágra nyitottan. — És a katonát, azt nem fogták meg? — kérdezte, noha tudta még Anyicskától, hogy nem, de annyira szerette volna, ha mégis. — Nem, nem fogták meg — mondták az asszonyok. Kisvártatva mondták, nem mindjárt. A konyhai homály megtelt alattomos & szorongó titkokkal. — Keresték hiába — suttogta a babicska. — Rendőrség, katonaság. Egész falu keresett. — Átfésülték érte az erdőt ... — szólt Teréza is. Lonci Anyicska szavára ismert, s oly közelről hallotta a kavicsropogást, hogy veríték lepte el. Végül is zsibbadt lábát odébb mozdította a konyha sima kövén, s furcsa volt, hogy nem volt nesze. — Ügy beszéled, mintha ottan voltál — mondta a babicska, mosolya visszatért, a lányát mosolyogta. — Másik évben jöttél világra. A történet hirtelen, egy pillanatra távol került tőlük, különben egész közel volt. Annyira lJözel, hogy szinte itt volt a konyhában. Lonci agyán átfutott: nem Anyicska, de az anyja sem élt még akkor. Csak átfutott, pillanatra billentvén ki őt csupán, mert Göndör Lidi esete máris újra közel volt és eleven, s Lonci minden idegével élte. (Folytatjuk)
