Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-12 / 190. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. augusztus 12. Athén és Ankara viszonyát a Sismik-1 hajó kutatásai teszik feszültté TELEX... PRAGA: Csehszlovákiában október 22-én és 23-án általános választásokat tartanak, amikor az ország szavazásra jogosult lakosai megválasztják a helyi, a járási és a kerületi (megyei) nemzeti bizottságok tagjait, a Cseh és a Szlovák Köztársaság nemzeti tanácsait és a szövetségi gyűlés képviselőit. A legmagasabb törvényhozó, valamint a mindenszintű helyi irányító és végrehajtó szervek tagjainak együttes és közvetlen delegálása kimagasló eseménye lesz a társadalmi demokratizmus érvényesülésének. PASADENA: A Viking—1 amerikai Mars-szonda földi irányítóközpontjában a szakértők újságíróknak kijelentették, hogy az űrszonda biológiai vizsgálatainak eredményei új, izgalmas adatokkal szolgáltak a vörös bolygó felszínéről, de ezek alapján nem lehet határozottan állítani, hogy az élet valamilyen formája létezne a Marson. A talajmintákban észlelt aktivitás inkább kémiai, mintsem biológiai folyamatokkal magyarázható. Amennyiben az élet valamilyen formája létezne a Marson, az nagymértékben különbözne a földi élettől — jelentette ki Norman Horowitz, a biológiai kutatócsoport vezetője. PÁRIZS: Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni miniszterelnök a luxemburgi rádiónak adott interjújában kedden kijelentette, hogy Pakisztán az amerikai nyomás ellenére előre lép a francia nukleáris berendezés megvásárlása ügyében. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter néhány nappal ezelőtt, pakisztáni látogatása során Lahore-ban azt mondotta, rávette a pakisztáni vezetőket, hogy vegyék fontolóra a francia plutónium-feldolgozó berendezés megvásárlásának tervét. Ez a berendezés atomfegyverekhez szükséges plutónium előállítására is alkalmas. Bhutto az interjújában most kijelentette: „Nem az ultimátumok nyelvén tárgyaltunk. A logika nyelvét használtuk,” A pakisztáni miniszterelnök a továbbiakban megerősítette: „Folytatni kívánjuk saját politikánkat. Folytatni akarjuk az ameri- kiakkal, mint barátainkkal való tárgyalásokat, de nem fordítunk hátat egy olyan szerződésnek, amit már megkötöttünk.” A török kormány szerdán közzétette annak a válaszjegyzéknek a szövegét, amelyet kedden nyújtottak át az ankarai külügyminisztériumban Dimitri Koszmadopu- losznak, Görögország ankarai nagykövetének. A jegyzék a török kormány válaszát tartalmazza Görögország hétfőn benyújtott tiltakozó jegyzékére. Mint ismeretes, Athén és Ankara viszonyát az teszi feszültté, hogy a Sismik—1 nevű török hajó a Görögország által igényelt kontinentális talapzat ásványkincseit kutatja az Égei-tenger keleti részében. A török kormány szerdán közzétett jegyzéke rámutat arra, hogy augusztus 6-tól a Sismik—1-et fólyamatosan Kedden este az FKP szolidaritási gyűlést rendezett Párizsban a fémmunkások székházában a libanoni nép küzdelmének támogatására. A gyűlésen Georges Marchais, az FKP főtitkára elnökölt és jelen volt a Libanoni KP Saui főtitkár vezette küldöttsége is. A termet és a környező utcákat megtöltő sokezres tömeg előtt Georges Marchais hangsúlyozta: azt, ami Libanonban történik, nem lehet elválasztani a közel-keleti probléma egészétől. Rámutatott, hogy a Libanon ellen szőtt nemzetközi összeesküAntonio de Spinola volt portugál államfőt, aki kedden váratlanul Lisszabonba érkezett, a főváros egyik katonai börtönében hallgatták ki szerdán reggel — közölte a sajtóval a politikus kíséretének egyik tagja. Az extábornokot kedden délután — miután kihallgatták a tavaly márciusi puccskísérlet ügyében — egy katonai vizsgálóbíró döntése alapján — már majdnem felzaklatják a görög légierő és haditengerészet egységei. A török kormány határozottan tiltakozik az ilyen törvénytelen akciók ellen és követeli azonnali beszüntetésüket — hangsúlyozza az okmány, és hozzáteszi: az ilyen jellegű provokatív lépésekből eredő nemkívánatos incidensekért Athént terheli a felelősség. Az Egei-tenger kontinentális talapzatára vonatkozó görög igényekkel kapcsolatban az ankarai jegyzék megállapította: az Égei-tenger kontinentális talapzatának határait még nem jelölték ki és ezért Athén igényei feltételezéseken alapulnak. Dimitrosz Biciosz görög külügyminiszter szerdán elindult New Yorkba, hogy részt vegyen a Biztonsági Tanács Törökország és Görögország kapcsolataira vonatkozó vitájában. II Libanon ellen szült összeesküvésben felelősség terheli a francia kormányt SZOLIDARITÁSI GYŰLÉS PÁRIZSBAN Mi lesz Spinola sorsa? vésben súlyos felelősség terheli a francia kormányt, amelynek minden igyekezete a francia gyarmatosítás idejéből örökölt struktúrák fenntartására irányul. Nicolas Saui, a Libanoni KP főtitkára felszólalásában köszönetét mondott a francia nép szolidaritásáért. Saui kijelentette, hogy a libanoni jobboldal és a nemzetközi reakció összeesküvésével szemben a libanoni és a Palesztinái nép kész a legnagyobb áldozatok vállalására _is és ki fogja vívni a végső győzelmet. tételesen szabadon bocsájtot- ták, amikor újabb parancs érkezett őrizetben tartására. A forradalmi tanácstól származó utasítást Eanes államfő irodájából egy telefonhívás is kísérte, amely hasonlóan rendelkezett. Portugál kormánykörökben a hazatérés időzítését „különösen szerencsétlennek” tartják, mert attól tartanak, hogy a szélsőjobboldal aktivizálódását vonja maga után. Szeberényi Lehel i4 rém REGÉNY 17. Anyicska mosolyogva bólintott. Anélkül, hogy tudta volna, mire. ★ Most aztán sietve elindultak haza. Futva szökdécseltek a köveken, a „nemjó- banjárás” útján, mint a falu tartotta. Szívük könnyű volt, csaknem könnyelmű. Ilyenek vagyunk elvonult veszedelmek után. Amikor azt hisszük, hogy elvonult. A lányok azt játszották, hogy csak nagyobb kövekre léptek. így ugrándozva haladtak, s kacagtak egymáson, mikor egyensúlyukat vesztve lecsúsztak egyikről- másikról. Aztán beatszámokat idéztek. Egyszer Loncinak, egyszer Anyicskának jutott eszébe újabb. Fogták egymás kezét, és ritmusra lengették. Megfeledkeztek az erdőről, s minden alattomosságairól. De miért is ne feledkeztek volna meg, mikor már egykettőre végén is voltak az ároknak? Az árok ugyan tovább vitt az erdő alatt, de ők fél kapaszkodtak az útra. S nyomukban felkapaszkodtak Zsabkáék. Még nem vették észre a lányokat — eltekereghettek az erdőn. De a lányok rögtön észrevették Zsabkát, s nem mertek többé hátranézni. Halántékuk kigyöngyözött a gondolatra, milyen nyugodtan jöttek az árokban, s közben meglephették volna őket. Most már csak a templomot nézték, mely ott állt előttük a dombon. Tornya barátságosan intett elébük a kék égről. Szemükkel belekapaszkodtak, és biztonságban érezték magukat. Lépteiket kellett csak szaporázni- ok. A temető a templomnál is közelebb volt, s ott már emberek is voltak, akik hozzátartozóik sírját ápolgatták — ez ünnepnapjukhoz tartozott. — Oda nézz! — hallották a hátuk megett. — Az anyátok!... — Ez bosszankodó hang volt, a Zsabkáé. Mintha azt mondta volna: „Ezek kibabráltak velünk!” A két lány megnyújtotta a lépést. Dombnak fel, kapkodva szedték a levegőt. Zsabkáék a nyomukban, kitartóan füttyentgettek. Be kellett ennyivel érniük, mert mások is jártak már erre. A temetőben a füttyögése- ket is elhagyták, de a lányok érezték, hogy nem tágítanak a sarkukból. „Azért szemtelenség” — gondolta Lonci. Az emberek a sírokkal törődtek, nemigen figyeltek rájuk. A temető és a templom után, a domb kopár, köves hátán egyenesen beszaladt az út a házak közé. De itt már szerencsére nem győztek kö- szöngetni ennek is, annak is, mert faluhelyen mindenki ismeri a másikat, s az úton most különösen sokan jártak, mert jöttek haza a fut- ballpályáról. A házak előtt kispadon ültek az öregek, beszélgettek, pipázgatták, és megnézték Loncit. A farmerét, a dzsekijét. Nem látszott, hogy túlságosan újság lenne nekik, csak az ünnep miatt. Zsabkáék még itt is szorosan a nyomukban voltak; mintha hozzájuk tartoznának. A nyúlfarknyi utcácskába azonban már nem jöttek be utánuk. Megálltak a sarkon, az egyetlen villany- oszlop alatt. (Folytatjuk) Ál ESEMÉNYEK HÁTTERÉHEZ Hégyszáz paragrafus a tengerről A tengerjogi konferencia elnöke, Sri Lanka küldöttségének vezetője, H. S. Ameraszinghe közölte: csak a megnyitó ülés nyilvános. Aztán bezárják az ajtókat, és a vitákról csak a sajtókonferenciákon értesül a világ. Vita pedig lesz bőven, nemcsak szelid, jogi, szövegezési, hanem lényegbevágó, sorsdöntő kérdésben is. Ezt a Sri Lanka-i diplomata nagyon jól tudja; ő az egyike annak a néhány nemzetközi jogi szakértőnek, aki 1958 óta, azaz amióta az ENSZ összehívja a tengerjogi konferenciákat, minden ülésszakon részt vesz. Ez most az ötödik ülésszak és a New Yorkban ülésezők eleve eldöntötték: a forduló, az ülések jelenlegi szakasza szeptember 18-ig tart. Esztendők óta készül a nemzetközi tengerjogi konvenció. A sok szabályt ösz- szefoglaló okmánynak kellene szabályoznia: kinek milyen és mennyi joga van a tengereken. Több mint 150 állam és igen sok felszabadító, illetve függetlenségi mozgalom küldte el delegátusait a konferenciára, mert hiszen az emberi jövendő legnagyobb kérdései közé tartozik a tengerjog. Valaha rég, 1625-ben Hugo Grotius szögezte le azt az alapelvet — amely nagyon sokáig a nemzetközi jog szilárd tétele volt —, hogy egy-egy állam felségvizeinek határa addig terjed, amíg „a kilőtt ágyúgolyó elér”. (Ez akkor 3 tengeri mérföld volt.) A technika fejlődése persze elavulttá tette ezt a tételt — ám a felségvízhatárt nemzetközi megállapodásban kell kijelölni. Vannak már tisztázott, világos döntések a tengerjogban. Az egyik konferencián — Caracasban — például a szovjet és az amerikai küldöttség, majd a résztvevők többsége állást foglalt amellett, hogy a nemzetközi hajózás útjában fekvő minden tengerszoroson feltétlenül szabad a kereskedelmi és katonai hajózás. Világos döntés született a múlt években abban a kérdésben is, hogy ma már nem a Grotius-féle „felségvízfogalom” van érvényben, az élet megkövetelte, hogy külön foglalkozzanak a part menti országok felségvizeinek kérdése mellett más országok jogainak megfogalmazásával is. Elsősorban halászatról és halászati jogról szoktak beszélni, holott ma már a tengerjog ennél több. Hiszen a szakemberek azt állítják, hogy a tengerfenéken — és a tengervízben — a következő évszázadban folytatandó ásványkutatás és -fúrás körülbelül annyi értéket hoz majd felszínre, mint az utóbbi ötven év szárazföldi bányászata. Továbbra is feszült a görög—török viszony az olajban gazdag kontinentális talapzat miatt. A képen: görög katonai demonstráció az Égei-tenger északi részén. (Telefoto — AP— MTI—KS) Ezt bizonyítja az is, hogy éppen a tengerjogi konferencia kezdetén került sor súlyos összeütközéssel fenyegető „flottatüntetésre” a Földközi-tenger keleti medencéjében. A törökök azt állítják, hogy a görög szigetvilág körül hullámzó Égei- tengeren (ahol egyes görög szigetek csak néhány kilométerre vannak a török szárazföldtől) joguk van mindenütt olajkutatásra és -fúrásra. Éppen ezért útnak indították a Sismik—1 török olajkutató hajót. Athén azonnal tiltakozott és nyomatékül cirkáló útra küldte a Nautilus görög hadihajót... Az Égei-tenger alatt — az úgynevezett kontinentális talapzat mélyén és a szigetek közvetlen közelében — állítólag sok millió tonna legjobb minőségű olaj van. S most vajon kié a kitermelés joga? Hiszen itt aligha érvényesíthető az a nagyjában már elfogadott alapelv, hogy 12 tengeri mérföldön belül a part menti ország felségjogai teljességét gyakorolhatja, a tizenharmadiktól a kétszázadikig viszont a part menti ország bizonyos előjogokat élvez — mert a görög—török felségvizek határát ezen az alapon egyszerűen nem lehet megállapítani ... (Egy tengeri mérföld 1852 méter; vannak olyan helyek az Égei-tenge- ren, ahol a két ország között csak néhány kilométer a távolság.) Newr Yorkban ott van a tárgyalóasztalokon a konvenció 397 cikkelyből álló tervezete. Mintegy nyolcvan százaléka a cikkelyeknek már elfogadott, de éppen a hiányzó 20 százalék a problematikus. Az egyik legvitatottabb: a 200 mérföldön inneni ásványkincsek kiaknázásának kérdése, amelyet a tőkésországok „nemzetközi tengerbányászati hatóság” létesítésével akarnak megoldani. A szocialista és fejlődő országok szembeszegülnek ezzel a tervvel, mert a nagy monopóliumok kezébe adná a jövő évszázad számára oly fontos, fantasztikus mennyiségű olaj, réz, nikkel, kobalt, mangán és egy sor más ásvány kitermelési jogát. A szocialista és a fejlődő országok azt akarják: ne legyen semmiféle „nemzetközi cég”, a szuverén országok maguk, nemzeti eszközökkel, állami kezelésű vállalatokkal vegyenek részt „az emberiség egyetemes örökségének”, a tenger kincseinek kitermelésében. V an egy görög szó, amely gyakran hangzik el a konferencián. Yphalokripis — felségvíz. Ezt emlegetik az izlandiak, amikor az angolokkal vívott tőkehalháborújukra hivatkoznak, a svájciak, amikor mint „a szárazföldi és földrajzilag hátrányos helyzetben lévő ország” kérnek bizonyos előnyöket, a libériaiak, amikor a kereskedelmi hajóik számára kívánnak kedvező elbánását messzi vizeken is. Abban a mintegy nyolcvan, még vitás cikkelyben, amelyről most zárt ajtók mögött vitáznak New Yorkban, állítólag kivétel nélkül szerepel az yphalokripis szó... Gárdos Miklós
