Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-09 / 187. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. augusztus 8. SZATMÁRI ÉPÜLETEK EUROPA LEGNAGYOBB SKANZENJÄBAN. Szentendrén épül hazánk és Európa legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma. A következő másfél évtized alatt hazánk tíz tájegységéről összesen 314 műemléket telepítenek át a múzeum területére. (MTI fotó — Kozák Albert — KS) Gyógyítják a város egészségügyét Öt év a számok tükrében — Sorszámmal vagy anélkül ? — Gyorsabb megoldás: az üzemek és a város együttműködése Nyíregyháza már majdnem százezer lakosú nagyváros. Egészségügyi ellátása a legfontosabb teendők közé tartozik, hiszen az egészség a legnagyobb kincs, a betegséget néhány napig is nehezen viseli el az ember. A kisgyermek a szülök szemefénye, napközbeni ellátásától függ sok esetben az is, hogy milyen munkát végez a dolgozó a munkahelyén. S fokozott gondoskodást igényelnek azok a — főleg idősebb — emberek, akik valamilyen ok miatt rendszeres, vagy esetenkénti szociális ellátásban részesülnek. Mindez a városi tanács vb egészségügyi osztálya feladatait képezi, de már a puszta felsorolásból is látható: az osztályhoz tartozó szervezet munkája az egész város életére kihatással van. Ezért tekinti át időről időre a tanács végrehajtó bizottsága az osztály munkáját, mint az egyik legutóbbi vb-ülésefi. Szóba kerülnek ilyenkor az eredmények csakúgy, mint a gondok, tervek, lehetőségek, hiszen gondos elemző, értékelő beszámoló készül a vb ülésére, ahol számos észrevétellel, javaslattal gazdagítják azt, s intézkedéseket hoznak. * Uj orvosi körzetek A legtöbbet természetesen az összehasonlítások jelentik: mit tudott megoldani a város egy középtávú tervidőszak alatt. Mindjárt utána a megoldatlan feladatok következnek. mert közismert, hogy a városban rengeteg a tennivaló az egészségügy területén, mindenki tudja, aki orvoshoz jár, vagy bölcsődébe akarja elhelyezni gyermekét. A számokat azonban a gondok ellenére is érdemes áttekinteni, mert azok egyben a jövőt is jelzik, öt éve tizenkilenc általános orvosi körzet működött a városban, most huszonöt, ezenkívül két főállású üzemi körzeti orvos is dolgozik. A gyermek- orvosi körzetek száma kilencről tizennégyre emelkedett. Az öt évvel ezelőttinek több, mint a kétszeresében, ötvenegy órában rendelnek a fogszakorvosok. A gyárak lehetőségeit, a munkások megbecsülését jelzi, hogy huszonegyről hetvenre emelkedett a napi üzemorvosi órák száma. A szaporodó gyermekáldással igyekszik lépést tartani a védőnői szolgálat: huszonegyről harminckettőre emelték a védőnői körzetek számát. És végül a társadalmi összefogással is fémjelzett bölcsődebővítés: ötszázról hétszáznegyvenre — csaknem másfélszeresére — emelkedett a bölcsődei helyek száma. A statisztikai adatok erőfeszítéseket is jeleznek, mert egy orvosi körzet, egyetlen bölcsődei hely létesítése és fenntartása évente több százezer forintot igényel. A fejlődés tehát számottevő. Az alapellátás és a fogászati rendelés lényegesen jobb körülmények között történhet, mint korábban. Most az üzemi és iskolaorvosi ellátásra kell figyelni. Ezenkívül a feltételek javítása nagyon fontos. Néhány éve — jobb lehetőség híján — a városi rendelőintézetben ketté választottak minden rendelőt, így tudtak minden körzet számára külön helyiséget adni. Ez azonban a kulturáltság, a, munkafeltételek szempontjából sok kedvezőtlen eredményt hozott — a javításra, bővítésre, jobb feltételek teremtésére van szükség, az anyagi lehetőségektől függően ezekre a tanács nagy összegeket áldoz. A város most mégis a megyei rendelőintézetben zajló munkákat figyeli érdeklődéssel és együttérzéssel: az ottani feltételek javulása alapvetően kihatással lesz Nyíregyháza egészségügyi ellátására, szakorvosi rendeléseire is. Lakások az orvosoknak A vb ülésén elhangzott az is: ma már háromszáz orvos dolgozik a megyeszékhelyen, s ez nagy eredmény. Hosszú évek problémázásai után végre megoldódni látszik a régi gond: szinte mindenütt összkomfortos lakás várta az orvosokat. Nyíregyházán pe- dik néhány éve még OTP- öröklakás megvásárlását sem tudták lehetővé tenni. Most épül a 32 lakásos ház a megyei kórház szomszédságában — valamennyi lakását orvosok kapják. De már tervezik újabb, hasonló nagyságú lakóház építését, s a kiutalt lakásokból is körülbelül évente tíz jut az orvosoknak. A jelenlegi értékelés szerint ebben a középtávú tervidőszakban a múlté lesz az orvosok lakásgondja, s ez egyben azt is jelenti, hogy hosz- szú évek után eggyel kevesebb akadálya lesz a jelenleg üres orvosi körzetek, állások betöltésének. Természetesen a lakáskérdés csak egy része a szakemberhiánynak, s ilyen ok miatt most legfeljebb két-három hely üres. Sok más intézkedés is szerepel a tervek között, de jelenleg már reális a kijelentés: jelentős váltó-*- zások kezdődtek meg a megyeszékhely egészségügyi ellátásában. Az egy orvosi körzetre jutó lakosok száma még magas: 2850 (kettő-, illetve háromszázzal haladja meg az országos és a megyei átlagot), de már küszöbön- állnak a változások. A körzetek arányosabbá tételével, az üzemorvosi, üzemi körzeti orvosi rendelők révén kívánják javítani a helyzetet. A városban rohamosan növekszik a gyermekek száma, ezért a gyermekorvosi ellátás javítása az első feladatok közé tartozik. Gond például az is, hogy a 24 iskolaorvosi órából csupán tizenhatot töltöttek be, nyolcat (azaz a rendelés egyharmadát) a körzeti orvosok társadalmi munkában látják el. Több fogorvos dolgozik A fogászati ellátás átszervezésekor (1974-ben) átlagosan 17 800 lakos jutott egy fogorvosra. Megyei segítséggel jelentős bővítéseket hajtottak végre, most 8000 az egy szakorvosra jutó lakosok száma, ami már jobb a 8300-as megyei átlagnál. Jelenleg reális lehetőség van arra, hogy (már az idén) körzetesíteni tudják a fogászati ellátást, ezzel megszüntetik a jelenlegi sorszámrendszert, s minden fogorvos saját területe gazdája lesz. Az orvosi ellátással párhuzamosan sokféle tennivalót jelentenek a bölcsődék. A számszerű fejlődés ellenére az igényeket megközelítőleg sem tudják kielégíteni: 100 helyre átlagosan 142 jelentkező jut, s ez alapvetően megszabja a következő évek feladatát. Nem könnyű tehát az egészségügyi szakigazgatás, a tanács egészségüggyel kapcsolatos munkája. Megnyugtató azonban, hogy minden területen számottevő fejlesztések történtek, amelyek a már ismert tervek szerint 1980-ig folyamatosak, hasonló nagyságrendűek lesznek. Ez egyben azt is jelenti, hogy belátható időn belül a megyeszékhely egészség- ügyi ellátásában a mindenre érzékenyebb, rendelésre váró betegek körében is érezhetők lesznek a kedvező változások. Marik Sándor Az ÁFÉSZ-ek mostohagyermeke az építőanyag-kereskedelem Évek alatt szinte semmi sem történt a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek TÜ- ZÉP-telepein. Megoldatlan a szakmai irányítás és az ellenőrzés, a hálózatfejlesztésre költött milliókból a TÜZÉP- telepeken még korszerűsítésre Sem jutott, és az 1969-ben talált 'hiányosságok, szabálytalan áralkalmazások ma is épp úgy előfordulnak: a szabályos tárolásra, a pontos ármunkára, a minőség megóvására kiadott utasításokat ugyanis sehol sem hajtották végre. Ez a tömör summázata annak a vizsgálatnak, amelyet a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának felügyelősége tapasztalt az elmúlt hetekben az építőanyagok értékesítési körülményeinek vizsgálata során. Az ellenőrzés a TÜZÉP Vállalat központján és 6 telepén kívül kiterjedt 12 ÁFÉSZ 14 telepére, a tiszaberceli és fehérgyarmati téglagyárakra, a nyíregyházi faipari vállalatra és a csengeri tsz betonüzemére. Az építőanyag-kereskedelem bármelyik részét vizsgálva lényeges eltérést talált az ellenőrzés a TÜZÉP Vállalat és a szövetkezetek ilyen irányú tevékenysége között. A TÜZÉP Vállalatnál például külön árcsoport működik, megfelelő képzettségű, nagy gyakorlattal rendelkező vezetővel, így megfelelő színvonalú az ármunkájuk, míg a szövetkezeteknél nincs megfelelő képzettségű szakember. Ugyanez a helyzet a minőségvédelem terén is: a TÜ- ZÉP-nél az ipar által megküldött szállítási szerződés- tervezetet addig nem írják alá, míg a minőségi ellenőr nem véleményezi, de a telepvezetők is rendszeres tájékoztatást kapnak a minőségi átvételhez szükséges tudnivalókról. Az ÁFÉSZ-ek telepein nincsenek megoldva a minőségi átvétel személyi feltételei, de a minőségvizsgáló intézet segítségét sem kérték egyszer sem. Felületesek, semmitmondóak a ritkán megtartott ellenőrzések. Jellemző, hogy 15 ÁFÉSZ- telep közül négyben az idén egyáltalán nem volt ellenőrzés, a Jánkmajtisi ÁFÉSZ nagyszekeresi telepén pedig 1974-ben jegyeztek be ellenőrzést utoljára az ellenőrzési naplóba. Gond azonban az is, hogy a megtartott ellenőrzések szakmailag nem sokat érnek, alig tárnak fel valamit azokból a hiányosságokból, amelyek felhívhatnák a figyelmet egyes ügyeskedő telepvezetők visszaéléseire, az építőanyagot vásárló lakosság érdekeinek jobb védelmére. Milyenek ezek után az árak, hogyan tájékoztatják a vásárlókat erről ? E téren van valami közös: sehol sem kielégítő a tájékoztatás, a TÜZÉP Vállalat árai azonban jók. Kivétel persze itt is van: a kisvárdai telep 620 méter 13—15-ös fenyő gömbrudat értékesített, bár ebből a méretből nem is volt nekik. A szövetkezeti telepeken nem változott a helyzet. 1969-ben 24 telep közül 9 helyen árusítottak hamis áron faragott fenyőfát, most 14 telep közül 7 helyen fordult elő ugyanez a szabálytalanság. Rendszeres az árdrágítás a fuvarok hamis elszámolása miatt, vagy azért, mert a minőségében gyengébb építőanyagokat magasabb osztályúként értékesítik. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk az áruk tárolásáról, amely mind a minőség, mind a tulajdonvédelem szempontjából jelentős. A TÜZÉP Vállalatnál az elmúlt években javították, korszerűsítették a raktározási körülményeket, gond azonban még maradt, különösen a nyírbátori telepen. Korszerűtlenek viszont a szövétke- zeti telepek, többségük a legalapvetőbb követelményeknek sem felel meg: sok helyen még villany sincs, szabadban, nyitott színekben tárolják az időjárásra érzékenyen reagáló ajtókat, ablakokat, palákat. Vaján például együtt tárolják a meszet és cementet. A vizsgálatot természetesen felelősségrevonások követik: elvonják a jogtalanul szerzett bevételeket, kártala- níttatnak mintegy 150 vásárlót, átáraztatják a megdrágított termékeket és megbírságolják a szabályt szegőket. A súlyosabb esetekben a büntető feljelentés sem marad el: Balogh Lajos mándoki, Polgári Béla vásárosnamé- nyi, Markovics Imre vajai, Szántó Gusztáv nagyecsedi, Juhász Barnabás gávaven- csellői telepvezetőket, Áros Zoltán mándoki, Virágh István nagyecsedi, Polik Tibor gávavencsellői árfelelősöket árdrágítás miatt, Felföldi János nyírgelsei telepvezetőt a vásárlók megkárosítása miatt jelentette fel a kereskedelmi felügyelőség. Balogh József Expresszel a nagyvilágba A z Expresz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda segítségével júliusban több mint 110 szabolcsi fiatal utazott országunk különböző vidékeire, s ezernél több vett részt a szegedi ifjúsági napokon — tudtuk meg Szigligeti Imrétől, az Expresz nyíregyházi irodájának vezetőjétől. Belföldön legkeresettebb hely a Balaton környéke, a Duna-kanyar, Pécs és Sopron. A szintén népszerű Bükk és Mátra vidékén több Ex- presz-szálláshelyre lenne szükség, de az ország egyéb részein elegendő olcsó szállás várja a fiatalokat. Sok gondot okoz az ifjúsági és diákutazási iroda nyíregyházi kirendeltségének, hogy nem kapnak autóbuszt. A Mátra- vagy a Bükk-hegységbe például nehéz vonattal eljutni. Az Expresz nemcsak belföldre, hanem külföldre is szervez utakat, főként a szocialista országokba, de Európa tőkésországaiba, a távoli Japánba, Kanadába is. Júliusban közel 500 szabolcsi fiatal ismerkedett meg a szomszédos országok életével, augusztusban további 400-an vesznek részt Expresz-utakon. Sokan veszik igénybe a fiatalok számára biztosított 25%- os utazási kedvezményt, ami lehetővé teszi, hogy a kevés pénzzel rendelkező harminc éven aluliak is eljussanak más országokba. Augusztus 1-től 20-ig mindennap egy-egy külföldi csoport érkezik városunkba, főleg szovjet komszomolisták, de németek, franciák is. Ezeknek a fiataloknak a fogadásáról, ellátásáról szintén az Expressz gondoskodik. Az Expresz nem csupán nyárra szervez utakat, hanem az év többi időszakára is. ősszel kerül sor a Magas-Tátrába, Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztársaságba és más országokba szervezett utakra, melyek kellemes és hasznos pihenést ígérnek a fiataloknak. (k. é.) Meditáció A szakmunkás önérzetéről Ismerősöm, a falusi iskola igazgatója évek óta be aka,r költözködni a megyeszékhelyre. Már saját háza is van Nyíregyházán, de nem sikerül helyet kapnia valamelyik iskolában. Meditációra késztet ismerősöm buzgalma, hogy a falusi életformát Városira váltsa. Abban nem vagyok biztos, hogy a beköltözés nyomban minőségi változást is hoz az életformában. Régi igazság, hogy falun is élhet valaki városi igények szerint és városon is élnek sokan igénytelenül. Eszembe jut az egyik párbeszéd, amit nemrég hallottam a zsúfolt sóstói strandon, ahol egy-egy meleg vasárnapon a fél megye találkozót ad egymásnak. „Falun lakom, van egy háromszobás lakásom, vízvezetékkel, fürdőszobával, nagy kerttel. Három szakmám is van, jól keresek, jövőre meglesz a Zsiguli, járom majd a megyét, az országot. Ha fizetnének se tudnék városon lakni. Nem cserélek én egy érettségizettel ...” A véletlenül ellesett beszélgetésből azt jegyeztem meg: „Nem cserélek egy érettségizettel, három szakmám van ...” Annyira persze nem ismerhettem meg e pár mondatból strandszomszédomat, hogy megítélhessem, mennyi volt szavaiban a dicsekvés, a túlzott magabiztosság,- a nagyobb tudással, végzettséggel szembeni közöny. A további mondatokból azonban kitetszett, hogy nem kisebb végzettségű ember „szólta le” az érettségizettet, esetleg diplomást. Üj értékrend, önbecsülés van kialakulóban az emberekben, köztük a szakmunkásokban. Nem pusztán az iskolai végzettség, a bizonyítvány minősíti az embert. Egészséges önbecsülés, szakmai önérzet, öntudat él szerintem ebben az emberben és sok száz és ezer társában, akik tudják a titkot: nem a megszerzett „papír” boldogít, hanem a munkában megtalált öröm. Példák sokaságát említhetnénk olyan emberekről, akik semmi pénzért nem cserélnék fel a szakmájukat íróasztallal, irányító munkakörrel. Az összkomfort — amit nem csak a lakásra értek — mindjobban elérhető falun is. De nem feltétlenül tálcán nyújtott adomány, amit csak el kell fogadni — városon sem. Ismerek olyan falusi fiatalt, aki évek óta háborúságban van — viszonylag nem is idős — szüleivel, mert azok ellenzik, hogy megvegyék az áhított televíziót. Már megvan a nyolc-tíz éves kislány hozománya is, harmincezer forintos bútor formájában — ami addig ki is mehet a divatból — a tévétől viszont sajnálják a pénzt, nem csak az árát, a havi ötvenforintos előfizetési díjat is. Olyan városi ismerősöm is van, nem egyedüli, aki nem faluról költözött be, nem is fizikai dolgozó, de a tévét még luxusnak tartja és újságot is csak vasárnap vásárol, máskor a szomszédból kéri kölcsön. így is élnek emberek városon — a lakást tekintve összkomfortosán, de még erősen „társbérletben” a maradisággal. Páll Géza
