Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-07 / 186. szám

MA Hegmentett Húzeumfalu Sóstón „irkafirkák" (2. oldal) (7. oldal) „Almarajt" előtt Tuzséron Hét végi sportműsor (3. oldal) (8. oldal) Tovább lépni N em könnyű ma té- eszvezetőnek len­ni. Nehéz hónapokat vészel át, nehéz esztendőt él szocialista mezőgazda­ságunk. Ezt a megállapí­tást persze nem a szó ré­gi, mondjuk két évtized­del ezelőtti értelmében kell fogadnunk. • Tavaszi hűvös sújtotta, másfél -hónapos szárazság sanyargatta, jég verte földjeinket, de nincs szó arról, hogy mondjuk visz- sza kellene hoznunk a jegy rendszert, vagy bár­kit is a koplalás veszélye fenyegetne. Döntő rész­ben szocialista nagyüze­mekre épülő, gépesített, kemizált mezőgazdasá­gunk ellátja élelmiszerrel az országot, igyekszik tel­jesíteni exportkötelezett­ségeit, de ennyi elemi csapás bizony nyomot hagy a gazdálkodása mér­legén. A másik gond, hogy szigorúbb ma a közgaz­dasági környezet, és a bel­ső pénzügyi helyzet, mint egy-két esztendővel ko­rábban. Arról azonban nincs szó, hogy a szövet­kezetben ne tudnák meg­venni az üzemanyagot, ne tudnák befejezni a megkezdett építkezést, vagy hogy a szövetkezeti tagnak el kellene halasz­tania lánya esküvőjét. Nincs szó tehát a ma középkorúak fiatal korá­ban ismert problémákról. Csakhogy mi ma élünk, 1976-ban. Elért színvona­lunk, igényeink adottak, ezekhez mérünk. A tsz- elnöknek, vezetőnek, tag­nak a mai problémákkal kell szembenéznie. Merre keressük hát az előre vezető utat? Ne ag­gódjanak a tsz-vezetők, nem akarunk mi itt most régi lemezt forgatni. Nem kívánjuk, hogy a szocia­lista öntudatra való hi­vatkozással tetemes ráfi­zetéssel adják a piacon a paradicsomot, vagy az őszibarackot. A régi vállalkozó szelle­met idézgetjük és éleszt­getjük. Azt a szellemet, amikor a szövetkezeti ve­zetők mertek apró kérdő­jeleket hagyni egy nagy kalkulációban, azzal, hogy ezeket majd meg­oldja az idő, és a szövet­kezeti tagok nem támad­ták ezért a kockázatválla­lásért a maguk választotta vezetőket. k lem most kezdjük a ÉVI mesterséget, tudjuk, ^ hogy rossz időjárás után jó vagy legalábbis jobb következik, a külső és belső gazdasági nehéz­ségek időlegesek. Rend­szerünkben és az embe­rekben megvan az erő, hogy leküzdjék a gondo­kat. Nem mindegy azon­ban, hogyan lépünk to­vább. Ha már a gondok közepette felkészültünk, a lehetséges intézkedéseket megtettük, akkor gyor­sabb, könnyebb és ered­ményesebb lesz a követ­kező szakasz... F. B. A KNDK kormánynyilatkozata az agresszív katonai mesterkedésekről A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormánya nyilatkozatban állapította meg, hogy az Egyesült Álla­mok és dél-koreai bábjai ag­resszív katonai mesterkedé­seinek következtében a Ko­reai-félszigeten olyan helyzet alakult ki, amely fenyegeti a békét Koreában, Ázsiában és az egész világon. A nyilatkozat élesen elíté­li az Egyesült Államok és a dél-koreai rezsim akcióit, amelyek ellentétesek az ENSZ közgyűlése XXX. ülés­szakának határozataival. Ez a közgyűlési határozat célul tűzte ki az „ENSZ katonai pa­rancsnokság” feloszlatását Dél-Koreában, az összes kül­földi csapatok kivonását az országból és a fegyverszüneti egyezményeknek békeszerző­déssel való felváltását — mu­tat rá a dokumentum. A KNDK kormánya újból hangsúlyozta, hogy Korea új­raegyesítését a koreai népnek kell megvalósítania békés, demokratikus alapon, minden külső beavatkozástól mente­sen. A KNDK, változatlan békeszerető politikáját követ­ve, elő fogja segíteni ennek a nemes célnak az elégését. Nemes Dezső látogatása az V. kerületben Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Politikai Főiskola rek­tora pénteken látogatást tett az V. kerületben. A látoga­tásra elkísérte Király And­rásáé, a budapesti pártbizott­ság titkára. A vendégeket dr. Kurucz Imre első titkár, dr. Bernáth István tanácsel­nök és más vezető személyi­ségek tájékoztatták a kerü­leti pártmozgalom helyzeté­ről, a kerület munkásságá­nak, lakosságának életéről. Ezután üzemlátogatás követ­kezett: az Akadémia Nyom­dában dr. Bernát György, az Akadémia Kiadó és Nyomda igazgatója, valamint a nyom­da és a kiadó vállalat poli­tikai vezetői kalauzolták a vendégeket, a program befe­jezéseként Nemes Dezső a Nehézipari Minisztériumban pártaktívát tartott a kerületi pártszervezetek .titkárai, ak­tivistái részére. Az aratás végén fontos tenni való: talajerőpótlás Vége felé tart az aratás, egyre több traktor szabadul fel az üzemekben és így meggyorsult a tarlómunka. A MÉM rendelete értelmében a szalmát mindenhol gondosan összegyűjtik, bálázzák, kaz- lazzák. A felszabaduló terü­leten hozzáláttak a szántás­hoz és a talajerő pótlásához. Erre a munkára idén a ter­melők — a július és az au­gusztus eleji tapasztalatok szerint — különösen nagy gondot fordítanak. Miután az év elején átla­gosan 20—30 százalékkal drá­gább lett a műtrágya, most egyre inkább előtérbe kerül az „elfelejtett” szerves trá­gya, amelyből igen nagy készletek vannak az üzemek­ben. Számítások szerint ta­valy több, mint 5 millió ton­na szerves anyagot nem hasz­náltak fel a gazdaságok: ez a mennyiség nem ment kár­ba, miután a huzamosabb tárolás csak értékcsökkenés­sel jár, viszont még a koráb­bi évekből is maradt a gaz­daságokban kihordásra váró készlet, így mindent egybe­vetve az üzemek legalább 15 millió tonna szerves trágyá­val rendelkeznek, és a szá­mítások szerint ennek a készletnek mintegy 50—60 ezer tonna nitrogén—foszfor —kálium hatóanyag-tartalma van. A készletet részben a gépi eszközök hiánya miatt nem tudták felhasználni, ezért fi­gyelemre méltó, hogy a szak­emberek olyan technológiát dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az értékes anyag rob­bantással való szétterítését. Eddig, több mint 200 mező- gazdasági robbantásvezető szakembert képeztek ki, s ezzel lehetővé tették a szak­szerű felhasználást. Bezárult a nyíregyházi honismereti nyári egyetem A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán pénteken bezárta kapuit a II. honismereti nyári egye­tem. A záróülésen dr. Mar- gócsy József, a nyári egye­tem elnöke kiemelte, hogy a foglalkozásokban a II. Rákó­czi Ferenc korának legjobb is­merői, szakértői működtek közre. Az egyetem hazai és külföl­di résztvevői összesen 15 elő­adást hallgattak meg, emel­lett felkeresték a megye és környékének Rákóczi-emlék- helyeit, ellátogattak Borsiba és Kassára is. A nyári egyetem záróülé­sén bejelentették, hogy jövő­re ismét Nyíregyháza ad majd otthont a honismerettel foglalkozó rendezvénynek. Erdei Lászlóné látogatása Szabolcs-Szatmár megyében Csütörtökön kétnapos lá­togatásra megyénkbe ér­kezeit Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke, a Köz­ponti Bizottság tagja, me­gyénk országgyűlési kép­viselője. Érkezése után Gtilácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára tájé­koztatta Szabolcs-Szatmár politikai, gazdasági és kul­turális életéről, a nyári mezőgazdasági munkák ál­lásáról. A vendég pénteken a kis- várdai járásba utazott. Ja­kab Miklósnak, a kisvárdai járási pártbizottság első tit­kárának a kíséretében a dél­előttöt Dombrádon választói körében töltötte. A termelő- szövetkezetben a község ve­zetői üdvözölték Erdei Lász- lónét és határszemlére hív­ták meg, ahol a szövetkezet asszonyai éppen burgonyát 'ástak. A burgonyaföldön Steller Ferencné, a Kölcsey Ferenc szocialista brigád helyettese köszöntötte a vendéget, és máris a nőpolitikáé, a min­dennapok feladataié, gond­jaié volt a szó. Erdei Ferencné szólt azok­ról az eredményekről, - ame­lyek a nőpolitikái határo­zat alapján valósultak meg. A hazaiak terméseredmé­nyeikkel dicsekedtek. El­mondták azt, hogy a szá­razság ugyan nem segítette a mezőgazdaságot, de szor­galmas munkával igyekez­tek ellensúlyozni az időjárás okozta kieséseket. Búzából nemcsak eddigi legjobb ered­ményüket érték el, de a ter­més vetőmagnak is megfe­lel. Ezenkívül exportbúzát is tudnak szállítani. Kukoricá­ból is jóval magasabb ter­mést mutatnak a táblák, mint ahogy azt tervezték. A képviselőnő a dombrá- di határban, a rögtönzött fo­gadóórán rákérdezett az asz- szonyokra: „A következő év­ben tudják-e tartani, esetleg fokozni a termésszinteket?” A válasz egyértelmű igen volt. Azt is elmondták, hogy az aszály okozta kárt másod­vetésekkel is igyekszenek pótolni. Uborkából, zöldbab­ból 25 hektárt, silókukoricá­ból és napraforgóból ötven hektárt vetettek olyan terü­letre, amelyet öntözni is tud­nak. Közösségi gondokról is szó volt: az asszonyok azt kérték a szövetkezet vezető­ségétől, hogy nagyobb mér­tékben biztosítsák a téli fog­lalkoztatást. Lakatos Ignác- né, Álmási Józsefné a mun­ka örömeiről szólt. Elmond­ták az asszonyok azt is, hogy a mezőgazdasági munkákhoz jobban igazodó üzleti nyitva­tartási rend, az áruellátás javítása segítené második műszakjukat. Nincs betöltve a körzeti orvosi állás. Ehhez is kérték a képviselő segít­ségét. A képviselőnő a délutánt gyulaházi választói körében töltötte, és szombaton reggel utazik el megyénkből. Háromezer hektár másodvetés 680 hektáron termelnek zöldségfélét Az idei aszályos esztendő­ben a másodvetések különös jelentőséget kapnak. Ezek pótolják a fővetésből kima­radt zöldségféléket, így bő­víteni lehet az élelmiszer- ellátáshoz szükséges hasznos növények körét. A másodve­tések sikere az öntözéssel fokozódik, de a kevésbé vagy nem öntözhető terüle­teken is vetni kell, hiszen az utóbbi két hét alatt az egész megyében számottevő csapa­dék hullott. Szabolcs-Szat- márban eddig több, mint háromezer hektár területet hasznosítottak másodszor és ebből 680 hektáron vetettek zöldséget. A zöldségterület nagy ré­szén — 400 hektáron — uborkavetőmag került a ta­lajba. Ezenkívül a zöldbab — 150 hektáron — és a zöld­borsó — 40 hektáron — a másik két fontos zöldségnö­vény, amelyet nagy terüle­ten vetettek. A vetések már ki is keltek, sőt egyes szö­vetkezetekben már megkezd­ték az uborka és a zöldbab szedését. Cékla 90 hektáron, sóska pedig 1 hektár terüle­ten került elvetésre az üze­mekben. A Szabolcs-Szatmár megyei MÉK és a Nyíregy­házi Konzervgyár a 680 hek­tár termésére már szerződést kötött, így biztosított a la­kosság friss zöldséggel és konzervvel való ellátása, (s. b.) Tízmillió naposbaromfi fél év alatt Tojásexport — 40 vagon hízott liba Szeptemberben próbaüzem Kisvárdán Bár az utóbbi években egyre több termelőszövetke­zet és állami gazdaság fog­lalkozik baromfineveléssel, még mindig a háztáji gaz­daságok igényelnek több na­posbaromfit a HUNNIA- COOP Szabolcsi Baromfifel­dolgozó és Értékesítő Közös Vállalattól. Ezt igazolják az első fél év számai: amíg a nagyüzemek 4,3 millió darab húshibrid naposbaromfit igé­nyelitek, addig a háztájiban 4,4 millió darab kettős hasz­nosítású Hampshire és 1,9 millió darab Plymouth csir­két vásároltak. A baromfinevelés népsze­rűségét igazolja: mind a nagyüzemekben, mind a ház­tájiban lényegesen nagyobb volt a naposbaromfi iránti igény, mint tavaly az év első felében: a nagyüzemek 20, a háztáji gazdaságok Hampshi- re-bőL 12,5, Plymouthból 52 százalékkal kértek és kaptak többet. Jelentős, a tavalyitól mint­egy 18 százalékkal nagyobb volt a háztáji gazdaságok naposkacsaigénye: másfél millió darabot szállított ré­szükre a HUNNI ACOOP. Libából a tavalyival azonos mennyiséget, 300 ezer dara­bot kaptak a háztáji gazda­ságok. Nagy gondot fordít a közös vállalat az ÁFÉSZ-ek által szervezett, a háztáji gazda­ságokból alakult nyúl-, ga­lamb-, és libatenyésztő szak­csoportok munkájának tá­mogatására: a törzsállomány biztosításán kívül szakember segíti a szakszerű tenyész­tést. Ebben az évben körül­belül 80 vagon nyulat vásá­rolnak a háztáji gazdaságok­ból, amelyet teljes egészében exportálnak. Galambokból 50 mázsa a felvásárlási terv, az év első felében 30 mázsát adtak a kisállattenyésztő szakcsoportok. Hízott libából negyven vagonnyi a várható mennyiség, ez mintegy 50 mázsával több a tavalyinál. A HUNGAROCOOP Kö­zös Vállalat vásárolja fel a háztáji és közös gazdaságok­tól a tojást, s látja el a me­gye lakosságát. Az idén ed­dig mintegy 10 milliót vásá­roltak, ennek egy részét a Szovjetunióba és Svájcba exportálták. Ez év január elsejétől ez a vállalat lát el a megyében minden szektort vágott ba­romfival. A fogyasztás struk­túrájának változását, a ba­romfihús népszerűségét je­lenti, hogy míg a múlt év el­ső felében 87 vagon vágott baromfit vásárolt a megye lakossága, addig ez év első felében 143 vagonnyi kelt el, 65 százalékkal több a tava­lyinál. Tojásból 1,8 millió helyett 2,2 millió darabot igényelt a kereskedelem. A vállalat a vágott barom­fit eddig Debrecenből sze­rezte be, befejezéséhez köze­ledik azonban a kisvárdai feldolgozó üzem építése, s a jövő hónapban megkezdőd­het a próbaüzemelés, októ­berben pedig a folyamatos termelés. B. J. KXXIII. évfolyam, 186. szám ARA: 80 FILLER 1976. augusztus 7., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents