Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-06 / 185. szám
XXXIII. évfolyam, 185. szám ÁRA: 80 FILLÉR ' 1976. augusztus 6., péntek MA Nyolcezer Taktika, stratégia javaslat a Taurusban nélkül? (2. oldal) (3. oldal) A f r r || r ■ A ,l11 ^ L i* r J" w csaszarszallasi A jovo heti radioplusz és tévéműsor (3. oldal) (7. oldal) Gyár egységek M egyénk gyáregységeit távoli központokból irányítják. Ez az irányítottság együtt járt az- ipartelepítéssel. A kezdeti években nagy segítséget jelentett ez a he- Jyi vezetésnek a termelés megindításában, szervezésében. Jó volt, hogy készen kapták a technológiát, a gépeket, közös erőfeszítéssel alakították ki a gyártmányszerkezetet, gondoskodtak az anyagellátásról, a szerződéskötésekről, a szükséges létszámról. A központi irányítás sok tekintetben ma is szükségszerű, indokolt, ez aligha vitatható. Senki sem vitatja: egyik induló üzemünk sem lett volna képes arra, hogy rövid idő alatt egyedül talpra álljon. Az évek múlásával azonban nőtt a helyiek tapasztalata a gyártás minden folyamatában, a piaci viszonyok eligazodásában, mégis a függőség sok helyen nagyfokú önállót- lansághoz vezetett. Ma is csak a központtól kapott dokumentáció alapján dolgozik a Hajtómű- és Festőberendezések Gyára, kevés önállóságot kapnak a tervezésben a kis- várdai Villamosszigetelő- és Műanyaggyár mérnökei, a műszaki fejlesztést szinte kizárólag mindenhol a központ tartja a kezében. Kevés információ jut el Budapestről, Hódmezővásárhelyről a szabolcsi gyáregységekbe. Ezért itt olykor képtelenek a gazdálkodás átfogó elemzésére, érdemi műszaki döntések meghozatalára, a helyi igényeknek legjobban megfelelő érdekeltség kialakítására. Ez év elején csupán néhány gyáregység ismerte az V. ötéves terv elképzeléseit, céljait, holott a helyi párt- és állami vezetők egyre inkább sürgették az üzemeket, tegyék mielőbb az asztalra középtávú terveiket. A függőség másik következménye az egységekben dolgozó mérnökök, közgazdászok, technikusok alacsony száma. A negyedik ötéves tervben például a HÓDIKÖT két gyáregységében mindösz- sze egy műszaki technikusi végzettségű dolgozót foglalkoztattak! V áltozásra van szükség az egyre növekvő és egyre magasabb igényeket követelő termelés érdekében. A függőség bizonyos mértékű feloldását már több központ felismerte, mutatja ezt a kollektív szerződések összeállításának, véleményezésének és elfogadásának tapasztalata is. Szélesebb körben megindult az információ- csere és a szakemberek nevelése, a folyamatos képzés is utat nyit az indokoltan nagyobb önállóság felé. Balogh Júlia A kapcsolatok bővítése megfelel népünk érdekeinek ^i Aczél György nyilatkozata a TASZSZ-nak Aczél György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökhelyettese válaszolt Jevgenyij Po- povnak, a TASZSZ budapesti tudósítójának kérdéseire. . .,u#! Az utolsó táblákról aratnak Megyeszerte törik a dohányt, szedik a burgonyát KÉRDÉS: a helsinki záróokmány megvalósításának első éve az ön véleménye szerint milyen kedvező eredményeket hozojt? VÁLASZ: a helsinki tanácskozás óta eltelt évben Európa előrehaladt az enyhülés útján. Szélesebbé váltak az államközi kapcsolatok, bővült együttműködésük, sikeres erőfeszítések történtek a vitás kérdések békés és igazságos rendezésére, a népek még jobban megismerték egymást. Mindez hozzájárult nemcsak Európa, hanem a világ más térségei politikai légkörének javításához is. A békés egymás mellett élés kibontakozásával földrészünkön is biztonságosabbá vált a népek élete, javultak az építőmunka feltételei a szocialista országokban. A nyugat-európai munkásosztály és néptömegek harca a demokráciáért, a fasizmus és a monopóliumok ellen, új szakaszához érkezett. A békés egymás mellett élés előnyeit Európa minden olyan társadalmi osztálya, csoportja, kormányzati rendszere élvezi, amely nem fogad el a békével szemben semmiféle más alternatívát. Ez az ösz- szes antiimperialista, demokratikus és haladó erő, a realitásokat számításba vevő politikai tényező kitartó, következetes küzdelmének eredménye. Annak az eredményes harcnak a gyümölcse, amelyet a szocialista országok, és közöttük a Szovjetunió különösen nagy kezde ményező erővel, megalapozott, reális és vonzó politikával folytatnak a békéért, biztonságért, az európai haladásért és együttműködésért, s a földrészünkön megteremtendő gyümölcsöző kapcsolatokért. Földrészünk új arculatának kialakításában nagy szerepet töltött be az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Leonyid Brezs- nyev elvtárs nemrég tett nyilatkozatában joggal állapíthatta meg, hogy földrészünk az európai biztonsági értekezlet megrendezésével a világpolitikában jelentősen magasabb szintre emelkedett, mint amelyen annak előtte volt. Bár a helsinki záróokmány hosszú időre szóló akcióprogram, már most látható, hogy a közösen megfogalmazott alapelvek egyre inkább az államok közötti kapcsolatok alapvető normáivá válnak. Bebizonyosodott, hogy a helsinki tanácskozáson — mint Kádár elvtárs mondotta — „nem voltak sem győztesek sem legyőzöt- tek, ott nyertesek voltak, mert minden nép, amely ott képviselve volt, nyert ezzel az értekezlettel.” Az európai kommunista és munkáspártok júniusi berlini konferenciája megalapozottan hangsúlyozta, hogy Helsinki újabb távlatokat tárt fel a béke és a biztonság további erősítése, minden európai ország együttműködésének és kapcsolatainak gyümölcsöző fejlesztése érdekében. KÉRDÉS: az ön véleménye szerint milyenek az enyhülés további elmélyítésének távlatai az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának fényében? VÁLASZ: hosszú és küzdelmes volt az út az 1969-es budapesti felhívás aláírásától a záródokumentum aláírásáig. S az azóta eltelt év tapasztalatai is jelzik, hogy a végrehajtás sem lesz egyszerű. Az elmúlt időszakban elért eredmények az enyhüléssel szemben álló erők elleni harcban születtek. Az imperialista körök korábban az európai biztonsági tanácskozás sikeréért állhatatosan küzdő szocialista országokat azzal vádolták, hogy önös, egyoldalú érdekekből szorgalmazzák a megállapodást. Most ugyanazok a l^örök a végrehajtás oldaláról próbálnak támadni. A (Folytatás a 4. oldalon) O Szombat estig — várhatóan befejezik Szabolcs- Szatmár megyében a kalászosok aratását — hangzott el csütörtökön a megyei szervezési bizottság ülésén, amelyen részt vett Ács Kálmán, a MÉM képviselője. Az ülést dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese vezette. Elöljáróban elmondta: az elmúlt két hét alatt megyeszerte esett az eső, ez rövid időre lassította a betakarítást, a kapásnövényeknek azonban felfrissülést hozott a csapadék. A búza aratását szinte minden járás területén befejezték. nagyobb mennyiségű kenyérgabona lábon már csak a nyírbátori járásban van. Itt gépátcsoportosítással segítik az elmaradt termelőszövetkezeteket. A rozs aratásával átlagosan 95 százaléknál tartanak a mezőgazdasági üzemek. Az Állami Gazdaságok már befejezték a kalászosok aratását. Búzából 36 mázsás, rozsból 27 mázsás, árpából pedig 34 mázsás átlagtermést ' _r értek el hektáronként. Az aratás befejeztével gyorsítani kell a szalmabetakarítást, bálázást és ezt követően a talaj lezárását, a tarlóhántást. A közel százezer hektárnyi kalászos terület 60 százalékáról takarították már be a szalmát és 40 százaléknyi területen végeztek a tarlóhántással. Most minden erőt ezekre a feladatokra kell összpontosítani. A gazdaságok nagy többsége 14—15 nap alatt elvégezte a kalászosok betakarítását. Ez az elmúlt évihez képest gyorsabb ütem volt, amit a jó szervezettségnek köszönhetnek. Jó minőségű, magas hektoliter súlyú, sikértartalmú kenyérgabonát adnak át a gazdaságok a gabonaforgalmi és malomipari vállalatnak. Eddig a megye területéről 9800 vagon búzát vásároltak fel és még mintegy 1700 vagon várható, összesen 14 300 vagon termény felvásárlására számítanak. Ez közel 40 százalékkal magasabb az előző évi forgalomtól. Az aszály okozta kiesést másodvetéssel pótolják. A megye mezőgazdasági üzemei eddig mintegy háromezer hektárnyi területet rövid tenyészidejű kukoricával, napraforgóval, csalamá- déval és más takarmánynövénnyel vetettek be. míg 6800 hektáron zöldségnövényekkel hasznosítják másodszor a talajt. Ezután az őszi betakarítási munkákról esett szó. A dohányt már megyeszerte törik, szedik a burgonyát és hamarosan megkezdődik Szabolcs aranyának, az almának a szüretelése. Idejében kell felkészülni az üzemeknek ezekre a feladatokra. Övni kell a minőséget és az exportmennyiség minél magasabb arányára kell törekedni. Az ország most is Szabolcs-Szatmárból várja a burgonya és az alma jelentős hányadát. Az almaszedés az aratással egyenértékű munka. Az ellátó vállalatok biztosítják a megfelelő meny- nyiségű szedő- és exportládát. Az előző évekhez hasonlóan — ahol szükséges — most is segítenek az alma betakarításánál a diákok és a katonák. (sipos) SZABOLCS-SZATMÁR ÜZEMEIBŐL JELENTJÜK Férficipők exportra, gyermeklábbelik belföldre A cipőipar jelentős helyet foglal a megye könnyűiparában. A jó minőségű modern, tetszetős külalakú férfi- és női .cipők iránt a hazai és a külföldi piacokon megnőtt az érdeklődés. Bizonyítja ezt, hogy az üzemek termékeik nagyobbik százalékát exportálják. Csupán gyerek- és lánykacipőket gyártanak kimondottan hazai megrendelésre. A nyíregyházi Szabolcs Cipőgyárnak az 1976. évi terve 348 ezer pár férfi félcipő, kétharmad része szovjet megrendelésre. A többi a lengyel és a csehszlovák piac között oszlik meg. Az első féléves tervet túlteljesítve, 197 ezer pár cipőt exportáltak. Elmondták azt is, hogy a fazonoknál jelentős változás nincs. Továbbra is kelendőek a fűzött felsőrészű férfi félcipők. Gyártásnál a ragasztott technológia vezet. A gyárba már befutottak az 1977-es esztendő első megFolyamatosan érkezik a zöld dohány a nyíregyházi dohányter-léniáiéba. Képen: a gemzsei tsz szállítmánya, mérlegelés, minősítés alatt. (Hammel József felvétele) rendelései. A Szovjetunió 225 ezer pár Szabolcs-cipőre tart igényt. A lengyel partner 50 ezer, a cseh kereskedelmi vállalatok pedig 7 ezer pár cipőt kérnek. A Nagykállói Cipőipari Szövetkezetben ebben az évben 22 modellből 295 ezer pár férfi félcipőt gyárt. A Szovjetunióba 270 ezer párat exportálnak. A fennmaradó 25 ezer párra a belkereskedelem adott megrendelést. A szövetkezet a következő évi modelleket már bemutatta a Tannimpex Külkereskedelmi Vállalatnál. A Szovjetunió szakemberei eddig 120 ezer párra adtak megrendelést. A Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet szintén férficipőket gyárt. Náluk a mokaszin most a sláger. Ez évi export- tervük 380 ezer pár. Szovjet, csehszlovák, lengyel és keletnémet megrendelőiknek 330 ezer párat küldenek. A többire a tőkéspiac tart igényt. Az első fél évben 180 ezer pár cipőt juttattak el vásárlóikhoz. 1977. évi modelljeiket mind a tőkés, mind pedig szocialista partnereiknek bemutatták. Ennek eredményeként a következő évre a szocialista országok cégei eddig 185 ezer pár férfi félcipőre adtak megrendelést. A Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyáregysége jogelődjeihez híven gyermek- és lánykacipők gyártására rendezkedett be. Ezekből kizárólag a belkereskedelem igényeinek kielégítésére töreki szik. Az 1976. évi tervük tfS ezer pár gyermek- és lánykacipő gyártása 23—30-as, illetve 31-től 38-as nagyságig. Az éves terv mintegy 90 modellből állt össze. (Sigér)
