Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-05 / 184. szám

1976. augusztus 5. KELET-MAGYARORSZAG 7 Mit eszik a f lantinga ? Füstgázok veszélye a vadállományra KERTBARÁTOKNAK A szőlő növényvédelme Német kutatók tapasztala­tai szerint nagy iparvidékek közelében, a rosszul szellő­zött medencékben elsősor­ban a szélcsendes, felhős idő­ben a szennyezett levegőtől rendkívül sokat szenved a vad. A károsodás külsőleg a bőrfelületet éri, belsőleg be- légzés útján az idegrend­szert érinti. A tapasztalatok szerint a kéndioxid kisebb kárt okoz, viszont a toxikus por az emésztőrendszerben mérgezéseket idézhet elő. Az ólomoxid a májat támadja meg. Az utóbbi években azt ta­pasztalták, hogy a különféle gázok a szarvasok agancsá­ban káros elváltozásokat okoznak. Európa legkülönlegesebb madarai a flamingók, bár igaz, hogy ma már Európá­ban csak nagyon kis terüle­ten élnek. Nagy testük (3 kg) ellenére csak parányi vi­zi élőlényekkel táplálkoz­nak, a nagy sótartalmú vi­zekben élő sólegyekkel és sórákokkal. A zsákmányállat parányi méretei miatt hihe­tetlen nagy számban kell ezekhez hozzájutniuk. Ki­számították, hogy égy nap alatt egyetlen flamingó kb. 32 ezer sólégylárvát eszik, amelynek a hossza 1 cm. Óránként legalább 2500 lár­vát kell fogniuk, hogy hoz­zájussanak napi „fejadagjuk­hoz”. A még kisebb sórákok­ból pedig naponként leg­alább 120 ezer darab szüksé­ges létfenntartásukhoz. Ha minden liter lagunavíz 1000 sórákot tartalmaz, akkor na­ponta 120 liter vizet kell csőrükön átszivattyúzniuk. Ehhez a táplálékszerzési módhoz alkalmazkodott cső­rük, mert ekkora víztömeg átszivattyúzásához csak na­gyon tökéletes szűrőberen­dezés alkalmas. A madárvilágban egyedül­álló, ahogy a flamingószülők csemetéjüket táplálják. A szülők csőréből vékony su­gárban vérpiros lé csurog át a fiókáéba. A folyadék tápértéke megközelíti a tej tápértékét, amelyből naponta kb. 2,5 decit kap egy fióka. Ilyen táplálás mellett gyor­san fejlődik, két hónap alatt eléri a kikelési súlya 20 —40-szeresét. A tápláló fo­lyadék a szülő garatjában képződik: tojásfehérjéből, zsírokból és szénhidrátból áll, vörös színét pedig vértes- tecskéktől és egy festék­anyagtól nyeri. Jelenleg a szőlő védelmében legfontosabb szerepet tölt be a botritiszes fürtrothadás, va­lamint a szőlőmolyok leküzdé­se. Az elmúlt hónapok száraz időjárása miatt a szőlő egyik legfőbb gombabetegsége a pe- ronoszpóra még nem okozott gondot a szőlő növényvédel­mében. Azonban a július vé­gén helyenként lehullott na­gyobb mennyiségű csapadék hatására enyhe fertőzés kia­lakulhat, amely ha a fürtre ki­terjed. érzékeny veszteséget okoz. Éppen ezért most a leg­főbb cél a fürt megvédése. Permetezésre felhasználható a Dithane M—45, Zineb 0,2%-os oldata. Az utolsó védekezése­ket kombinált, illetve rézoxi- klorid hatóanyagú készítmé­nyekkel (Cuprosan super D. Recin Super, Rézoxiklorid WP) keli elvégezni, ügyelve a 30. il­letve 21 napos élelmezés egész, ségügyi várakozási idő betar­tására. A fent felsorolt készítménye­ket 0,5%-os töménységben al­kalmazhatjuk. Fokozott figyelmet kell for­dítani a botritisz (szürkerotha­dás) elleni védekezésre is. Ugyanis száraz periódust kö­Sok kert- és rózsakedvelőt elszomorít ha a rózsalevélda­rázs (Arge rosae) 20 mm hosz- szúságú, barna fejű, kékeszöld színű (a szelvények kétoldalt sárgásak) fekete szemölcsök­kel tarkított álhernyói meg­rágják a rózsa leveleit. A lár­vák a leveleket károsítják, ka- réjozó rágás formájában. Gyak­ran az egész levelet elfogyaszt­ják, csak a főér marad meg. A nőstény darazsak kártétele következtében meggörbülnek a hajtások. A görbülésnél a to­jásrakás helyét jelző szúrás- nyomok láthatók. Hasonló kártételt okozhat a füstösszárnyú varródarázs (Ar­ge pagana) is, de tojásait in­kább a megfásodott részekbe rakja. A károsított hajtások, -vesszők felrepednek. Folyamatos rajzásuk. to­jásrakásuk és a lárvák kelése miatt károsításuk ideje is el­húzódik. Akkor kell ellenük védekezni, amikor a fiatal ál­hernyók megjelennek. Ered­vető esős időszak a bogyók felrepedését idézheti elő, vagy a szőlőmolyok kártétele nyo­mán, valamint lisztharmatfer- tőzéstől keletkezett sebeken megindulhat a szürkerothadás. Védekezésre felhasználható a Fundazol 50 WP, Topsin Metil 0,1%-os oldata, ezenkívül al­kalmazhatjuk az Ortho-Phal- tant is 0,3%-os töménységben. A botritisz ellen kémiai vé­dekezés a károk megelőzését szolgálja, de ügyelni kell a fent említett sebzések elkerü­lésére is (pl. szőlőmolyok el­leni védelem). A szőlőmolyok elhúzódó raj­zása miatt az ellenük való vé­dekezés tovább folytatása eb­ben a hónapban is szükséges. Permetezésre a Ditrifon 50 WP 0,2°/o-os, valamint a Bi—58, Nogos EC, Unifosz EC 0,1%-os oldata* használható fel. Galambosné Dienes Judit növényvédő állomás ményesen védekezhetünk elle­nük 0,1%-os Unifosz 50 EC-vel, vagy Ditrifon 50 WP-vel 0,2%-os permetlé kiszórásával. A száraz, meleg időjárás ked­vező feltételeket teremtett a rózsalisztharmat fellépéséhez is. A lisztharmat (Sphaerothe- ca pannosa var. rosae) kórképe jellegzetes: a fiatal levelek ka­nalasodnak, görbülnek, majd felületükön fehér színű, lisz­tes bevonat formájában meg­jelenik a kórokozó gombafo- nálzatának és szaporítóképlete- nek tömege. A károsított le­velek besodfodnak, majd el­száradnak, lehullanak. A kór. okozó fertőzheti a hajtásokat, a hajtásvégeket és a csészele­veleket is. A rovarkártevők és a liszt- harmat együttes pusztítása esetén, kombinált permetlével védekezhetünk. A rovarölő szerhez Thiovitot (0,3%-ban) vagy Morestant (0,03%-ban) ad­hatunk és a várt hatás nem fog elmaradni, rózsáink egész­ségesen fognak díszleni! Széles Csaba mezőgazdasági főiskola Á kukorica vegyszeres gyomirtása A növénytermelésben divatossá vált ipar szerű termesztési rendszerek Szabolcsot sem kerülték el. Egyre több szabolcsi termelőszö­vetkezet csatlakozik valamelyik rendszergaz­dához, hogy minél magasabb termésátla­got érjen el a lehető legkevesebb kézi mun­kával. Igaz, a rendszeren belül megkövetelt anyagi ráfordítás nagy, és ez csak akkor gazdaságos, ha a termésátlagban ugrássze' rű növekedés van. A rendszerek elérték cél­jukat, amelyet az is bizonyít, hogy évente több tíz gazdaság is kéri felvételét, de erre csak akkor kerül sor, ha a követelmények­nek megfelelnek. Ezek a követelmények: te­rületi adottság, fizetőképesség, jól gépesített­ség és megfelelő szakemberellátottság. II. nemzedék • tojásrakás kezdete Védekezés a rózsalevéldarázs ellen Szabolcs a rendszeren belül több ezer­hektáron termeszt kukoricát, melynek egyik biztosítéka a jó vegyszeres gyomirtás. Álta­lában a kukoricák középkötött, vagy erősen kötött vályogtalajba kerülnek, ahol a szer- vesanyag-tartalom 3 százalék körül van. Fe­hérgyarmat és környéke, Domb rád, Nagyha­lász, Tiszatelek stb. Ez az adottság azt ered­ményezi, hogy a vegyszerfelhasználás nem az előírtaknak megfelelő, hanem az előírt dózisnál nagyobb adagban történik. A kuko­rica vegyszeres gyomirtása a fent említett adottságú területeken alapkezeléssel csak úgy lesz megoldva, ha a gazdaságok szakem­berei, az előírt dózis felső határát vagy más- félszeresét adagolják a talajba. Triazin nél­kül pedig aligha lehetne megoldani ezeken a területeken a vegyszeres gyomirtást. A vegyszeres gyomirtásnál azonban egyre ak­tuálisabb lesz a triazintszint évenkénti vizs­gálata és az ehhez viszonyított triazinada- golás is a megfelelően elvégzett gyomfelvé­telezés mellett. Tapasztalatom és más szak­emberek tapasztalatai is azt mutatják, hogy a már említett talajokon az alapgyomosodás nagy és ezen belül is az egyszikűek alap- gyomosodása a mérvadó. Úgy kell tehát a készítményeket megvá­lasztani, hogy a fenti tényezőket figyelembe kell venni. Felvetődhet továbbá Szabolcsban is a fenyércirok elleni védelem. Itt két dol­got kell figyelembe venni. Vagy lesz hatásos vegyszer, amelyik megfelelően irtja a fe- nyércirkot vagy a területet kifuttatjuk a kukorica-termelésből és vetésváltást hajtunk végre. A kifuttatás azonban azt jelenti, hogy minimálisra kell csökkenteni a triazinok használatát, vagy éppen teljesen ki kell ik­tatni. Ez pedig azt jelentené, hogy ott, ahol a talaj kötött, az alapgyomosodás pedig nagy, a kukorica gyommentes termesztése problémába ütközik. Végül elmondhatom azt is, hogy az egyszikűek egyre jobban el­lenállnak a triazinoknak, amely odáig vezet, hogy az előírt dózisokat emelni kell. En in­kább a hatásos fenyércirok elleni gyomirtó szer használatáért szurkolok és akkor to­vábbra sem lesz gondunk a kukorica ké­miai kapálásával. Takács Bertalan Dombrád Az amerikai fehér szövőlepke második nemzedékének rajzása az ország észak­keleti, keleti és délnyugati peremét ki­véve mindenütt megkezdődött. Július 21- ét követően néhol tojásrakást is megfi­gyeltek. A hernyofészkek tömeges meg­jelenése a déli területeken augusztus 8-a, a hűvösebb tájegységekben augusztus 15-e után várható. A fertőzés már az első nemzedék idején erős volt. A második nemzedék lárvanépességei azonban még nagyobb tömegben várhatók. A védeke­zést ezért mindenütt gondosabban keil megszervezni. Számítani kell arra, hogy a hernyófészkek megjelenése hosszú idő­szakra elnyúlik, ezért általában többszöri védekezésre lesz szükség. A hatásos készítmények közül — az AGROTRÖSZT tájékoztatása szerint — jelenleg beszerezhető a Safidon 40 WP, az Unitron 40 EC, a Ditrifon 50 WP, az Uni­fosz 50 EC, a Satox 20 WSC, az Anthio 33 EC, a Wofatox Sp. 30, valamint a kísérleti engedéllyel forgalomban lévő Ekalux 25 EC. 1300 éves gabonahombár Avar falu régészeti feltáró ásatása közben körülbelül 1300 évvel ezelőtti gabona­hombárokra bukkantak Szekszárd keselyüsi határá­ban. Egy földbe mélyített ház maradványainak feltárá­sa után megtalálták a hozzá tartozó gazdasági udvar két gabonatárolóját is. A régi hombárok szintén földbe mélyített, sárral gondosan kitapasztott és kiégetett göd­rök, amelyekbe egyenként 2 mázsányi búza férhetett. Munkakönnyítő kerti eszközök Kiskertünk akkor töltheti be hivatását, ha fel­üdülésünket, kellemes kinti tartózkodásunkat, a hasznos időtöltést és esetenként a különleges ízek, zamatok iránti vágyunk kielégítését segíti elő. Vagyis valóban minket szolgál, nem pedig for­dítva, mi válunk a kert rabszolgájává. Ehhez elengedhetetlen a kerben nevelni kívánt haszon- és dísznövények számának mértéktartó meghatározó, sa. Azért pedig, hogy ne nyűg, fárasztó robot le­gyen a kerti munka, hanem éppen csak jóleső fáradt­sággal^ elfoglaltsággal járjon, — a kerti szerszá­mok jó megválasztása és helyes használatával te­hetünk legtöbbet. Az egyik gyakori, de legkevésbé lelkesítő fel­adat, a kapálás is akkor végezhető el a leggyor­sabban és a legkevesebb fáradtsággal, ha a kert ta­lajadottságainak, valamint a kapálás céljának megfelelő kapatípussal dolgozunk. Az erősen megülepedett, kötött talajt a ha­gyományos kapatípusok közül a hegyes, keskeny fejű kapával lazíthatjuk jól fel. Ennél azonban kétségtelenül könnyebben és gyorsabban lazítható a talaj kézi kultivátorral, amit hátrafelé haladva csak húzni kell. A további kapálások — ha nem túlságosan kötött, agyagos vagy köves a talaj és nem hagyjuk elhatalmasodni a gyomokat — na­gyon gyorsan elvégezhetők kengyeles húzókapák­kal. Előnyeik, hogy általában kisebb súlyúak, mint a hagyományos kapák, hátrafelé haladva, ma­gunk után húzva, 2—3 cm mélyen tökéletesen por. hanyítják a talajt, mégpedig úgy, hogy kevésbé fá­radunk ki tőle, mint a szokásos kapálástól. Mi­vel hátrafelé haladhatunk, a már megkanált te­rületet és kikapált gyomnövényeket nem tapossuk le, amit a hagyományos kapák használatánál csak úgy érhetnénk el, ha oldalazva kapálnánk, vagyis nem azt a sort kapáljuk, amelyben állunk, hanem mindig a mellette lévő jobb vagy bal olda­li sort. Hasonló előnyökkel rendelkezik a csuklós ka­pa, mely előre-hátra húzogatva lazít, tehát ezt sem kell rendszeresen felemelni, majd újra visz- szahelyezni a földre. Mérések szerint a kengyeles és a csuklós húzó kapákkal is legalább kétszer olyan gyorsan lehet kapálni, mint a régebbi ka­patípusokkal, és kétharmadára, de sokszor csak­nem felére csökkentik a kapáláshoz szükséges erőkifejtést. Még ezeknél is könnyebb és gyor­sabb az egytengelyes kis kerti traktorokkal vagy motoros kapákkal a kapálás. A fűnyíráshoz is számításba vehetők már a motoros fűnyírók, a kézi előtolású kétkerekű kis fűnyíró gépek mellett. Ezeken kívül azonban fű­nyíró olló is szükséges a kerítés tövében, kő­szegélynél és másutt visszamaradó keskeny gyep- sávok lenyirásához. A fűnyiró ollók újabb típu­sai, azzal a viszonylag egyszerű módosítással, hogy nem oldalirányban, hanem le-fel mozgatható a nyelük, szintén kevésbé fárasztják a kezünket és nem törik fel a tenyerünket még hosszabb hasz­nálat után sem. A rózsaszedő olló szó szerint védi kezünket, mert nemcsak lemetszi, hanem a rugalmas lemez­pár részével meg is fogja a lemetszett rózsaágat. vagy virágszálat anélkül, hogy meg kellene érin­teni a kezünkkel. Természetesen hasznos lehet ez az ollótípus más metszésnél,, is. Az öntözést elsősorban a városi vízvezeték­hálózatra vagy a motoros házi vízszivattyú vezeté­kén lévő csapra csatlakoztatható öntözőtömlő te­heti könnyebbé és tempósabbá, a hagyományos kannás öntözéshez képest. A tömlő mozgatását két keréken könnyen tolható tömlőtartó dob segítheti. A tömlővégen kiáramló vízsugár irányítását és porlasztását pedig a rászerelhető, lehetőleg állít­ható vízsugárcső egyszerűsítheti le a legjobban. Olyan típus is kapható, amellyel a vizet a cső­végnél is el lehet zárni, vagyis nem folyik feles­legesen, amíg egyik helyről a másikra áthúzzuk a tömlőt. Ha a tömlővégre esőztető szóróberendezés ke­rül, mindössze ezt kell időnként áttenni újabb és újabb területrészekre, az öntözés alkalmával. Amennyiben van rajta, vagy utólag magunk fel­szerelünk rá lemezszalagból hajlított szánkószerü csúszótalpat, meg sem kell emelni, csak a töm­lőnél fogva át kell húzni az eredeti állásból az új álláshelyére úgy, hogy közben még a vizet is szórhatja. Az egy állásból beöntözött terület nagy­sága szerint lehetnek kis hatósugarúak — egyszer-, re 6—8 m átmérőjű körterületre öntöznek —, mint amilyenek az alumíniumból, újabban mű­anyagból készült, egyszerű, a centrifugális erő elve alapján porlasztó szórófejek. A közepes ható. sugarúak — amelyek 12—16 m átmérőjű körben öntöznek —, még ugyancsak jól használhatók kis­kertben, akár ütközőlapos porlasztásúak, akár két- három ágú Seegner kerékként működnek, vagy más porlasztási elvet hasznosítanak. Az ugyancsak sűrűn ismétlődő növényvédő per., metezéseknél azok az újabban kialakított gép­típusok jelenthetnek könnyebbséget, amelyeknek műanyagból készült a permetlétartójuk. Emiatt ugyanis jóval könnyebbek a hagyományos fém- tartályos gépeknél. A tartályrészük állandóan há­A kövek széléről könnyen levágja a füvet az új rendszerű fűnyíró olló. tonhordása sem szükséges a legtöbbjüknél, henem leállítható a földre, sőt elhelyezhető a bevásárló- szatyrokhoz hasonló kétkerekű vázra, amivel könnyedén mozgatható. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Növényvédelmi előrejelzés

Next

/
Thumbnails
Contents