Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-28 / 203. szám
1976. augusztus 28. KELET-MAGYARORSZÁG 7 LÉGGÖMBMÚZEUM Normandiában, Bayeux város melletti Balleroy-kas- télyban avatták fel a világ első léggömbmúzeumát. Az avatóünnepségre hat európai országból gyűltek össze a lelkes ballctnrepülők, akik gyakorlatban is felelevenítették a repülés hőskorát. A kastély parkjából több felszállás történt hidrogén- és meleglevegős ballon segítségével. Franciaország jelentős szerepet játszott a léggömbrepülés és a léghajózás születésében. 1783 novemberében Pilatre de Rosier és Arlande márki Montgolfier-léggöm- bön emelkedett a levegőbe. A ballonrepülés katonai alkalmazásának úttörői között is ott találjuk a franciákat. 1794-ben a fleurusi csatában a franciák bevetették az első katonai ballonszázadukat, a: „Corps des aerostiers militaires”-t. Kötélen felengedett ballon kosarából a megfigyelőtiszt igyekezett kikémlelni az ellenség erőd- rendszerét és csapatai mozgását. A ballonos bevetés érdekes módon történt. A kötelet egy század katona tartotta, akik különböző irányban masíroztak a földön, ilymódon biztosították a helyzetváltozást a kosárban helyet foglaló tiszt számára. Ez tehát egy félig kötött léggömbös megoldás volt. Érdekes az is, hogy Napóleon nem látott fantáziát az említett ballonszázadban, amelyet uralkodása idején fel is oszlatott. / 1870-ben a körülzárt Párizs ballonok segítségével tartotta az összeköttetést a külvilággal. Gambetta léggömbön hagyta el a blokád alá vett francia fővárost. Az első világháborúban mind a kötött léggömbök, mind a kormányozható léghajók nagy szerepet játszottak. A második világháborúban kötött léggömböket már csak légvédelmi ballonzárként használtak, elsősorban az angolok. Ez a védekezési módszer azonban nem vált be. A ballonrepülés az elmúlt évtized óta reneszánszát kezdi élni. Versenyeket tartanak a sportrepülők. Az Atlanti-óceán átrepülési kísérletei sajnos egymás után tragédiákkal végződtek, a nagy sebességű „jet-stream”- ek, légmozgások miatt. Az említett múzeumot számos francia tudományos és közlekedési szervezet támogatásával hozták létre. A jelenlegi francia repülőmúzeum több olyan relikviával rendelkezik, amelyek a francia ballonrepülés hőskorát, az 1870-es porosz—francia háborút és az első világháborút idézik. Ezeket a relikviákat most az új ballonmúzeum rendelkezésére bocsátják. SZOVJET DIVOT „Örökéletű" műszív „Örökéletű” műszív kidolgozásán fáradoznak szovjet kutatók, s egy új francia berendezés segítségével képernyőn, színes felvételen elemezhető a szívizom infarktusa, a betegség lefolyása és következményei — miként arról a Delta legújabb száma tudósít. Beszámol a lap a villamos karórák sokféle változásának világszerte tapasztalt karrierjéről, az autóvezetés, a kormánykerék biztonságosabbá tételét célzó törekvésekről, a tengeri erőművekről és a fotótechnikában a filmek vegyi folyamatainak vizsgálatáról. A reumás betegségek és a szervezet önvédelmét szolgáló immunológia kapcsolatáról „Csatatér az ízületekben” címmel ad számot, rámutatva az új vizsgálatok irányítása és a gyógyítás új távlataira. A csillagászat témakörében két szovjet szerző azt vizsgálja, hogy hová tűnnek a világegyetemben az anti- anyagok. Hírt ad a lap az elefántok kipusztulásáról, az alföldi ásatásokkal előkerült kőkori istenekről, valamint egy .új óriás szovjet rádió- teleszkópról. Sok-sgk hír, információ, ötlet, találmány és újdonság, valamint a népszerű Delta-lexikon egészíti ki a Delta új számát, amely ezúttal is száznál több látványos — javarész színes — képet közöl. A szovjet divat az utóbbi években rendkívül nagyot lépett előre. A divattervezők különös súlyt helyeznek a 40 év körüli nők ruhatárának gazdagabbá, változatosabbá tételére. Az ez évi divat klasszikus, könnyű, kényelmes stílust képvisel. Az 1976-os szezon színskálája rendkívül gazdag és a természetes anyagok — a gyapjú, a len és a selyem — dominálnak. Rendkívül népszerűek a kosztümök, a szoknya cs a blúz kombinációk. A fiatalabb nők a bő, lezser szoknyákat kedvelik, míg a középkorúak ízlésének inkább az egyenes vonalú szoknyák felelnek meg. bElyegnap 49. alkalommal rendezik meg a filatelisták ünnepét. Ezt a napot — a hagyományokhoz híven — kultúránk múltjából választott témájú sorozattal ünnepli a Magyar Posta. Szeptember 4-én a budavári palota gótikus szobraiból ismét négyet mutatnak be az egyformán 2.50 plusz L forint névértékű bélyegek, amelyeket Vertei József grafikusművész tervezett. ÉRTÉK A bélyeggyűjtést értékmegőrző és értékképző tulajdonsága különbözteti meg a szabad idő más módon való eltöltésétől. A bélyegek révén sokan szeretnének meggazdagodni, pedig erre nincs lehetőség. Szépen kezelt, gondosan őrzött gyűjtemény azonban az idő múlásával valóban magasabb értékű lesz. Az USÁ-ban összehasonlították a részvények tőzsdei árfolyamát, az arany árát és 30 ottani sorozat katalógusértékét. Az érdekes kimutatás szerint 1969—76. között egyedül a bélyegek értéknövekedése töretlen, a filatéliai kincsek árával még a hihetetlenül gyorsan emelkedő, majd visszazuhanó arany ára sem tart lépést. A hazai gyűjtőket ilyen statisztika nem érdekli. Részükre sokkal meggyőzőbb olyan adat, hogy az 1950. évi kiadások névértéke, vagyis gyűjtői ára 99,50 forint volt. míg a jelenlegi árjegyzéki ár 2951 forint. ÜJDONSÁGOK Brazília új forgalmi sorozatának nyolc bélyege jellegzetes foglalkozásokat tár elénk. A lovaspásztor. a gumifa megcsapo- lója, az aranymosó tevékenysége egyaránt utal a tájra és a népre. — Kínában a legyezők kultusza oly magas fokon állt, hogy neves festőművészek is díszítettek ilyeneket. Négy csodálatos, majd ezeréves, kézzel festett legyező kicsinyített másában gyönyörködhetünk Formoza új sorozatán. — 16 bélyegen a női szépségideál változását Egyenlítői Guinea mutatja be. A sorozatban egymás mellett látható, hogyan látta a női testet Egyiptom, a régi görögök, a rómaiak művésze és milyen aktokat alkotott Picasso, Matisse, Modigliani. Ívszél A bélyegek épségét a nyomdától a felhasználásig védi az ívszél. Ezen néha érdekes nyomdai jelzéseket (színek, számok, készítés időpontja), vagy feliratokat (a nyomda megnevezése, postai közlemények stb.) találhatunk. A közönség és a postások többnyire letépik a feleslegesnek ítélt papírt és csak a bélyeget ragasztják a borítékra. Levélen tehát különösen ritkák az ívszéles példányok, de a filatelisták használatlanul is többre értékelik az ilyen darabokat. Az ívszél segítséget nyújthat a bélyeg azonosításában, mert a vízjel néha csak a szegélyen, vagy itt jobban látható, mint a bélyegábra alatt. Az 1972. évi labdarúgó EB-sorozat összefüggően nyomott példányainak szegélyére országneveket írtak. Egyes értékek 20 azonos bélyeget tartalmazó ívben is készültek. GYERMEKEKNEK A tudatlanság vására Egy francia újságíró évek óta gyűjti a tanulók dolgozataiban található aranyköpéseket, s nemrégiben ,,A tudatlanság vására” címmel kötetbe is foglalta őket. Ebből közlünk néhány részletet. MATEMATIKA — Határozott számnak azt a számot nevezzük, amelyet szabad szemmel is láthatunk. — A kör sarkok nélküli zárt görbe vonal, azért zárt, hogy ne tudjuk, hol kezdődik. * — A négyzet olyan mértani kép, amelynek minden végében egy egyenes sarok van. * — A nyolcszög olyan négyszög, amelynek nyolc oldala van. ¥ — A paralelopipedon olyan állat, amelynek lábai párhuzamosak. ÜRTUDOMÁNY — A Holdnak vannak lakói, ezt bizonyítja az, hogy éjjel ki van világítva. # — Az Északi-csillag a Nagy Medve farkán van. * — A déli féltekén a hajósok a Vöröskereszt csillagkép szerint tájékozódnak. KÜLÖNBÖZŐ FOGALMAK — Az egyiptológus az az ember, aki átkormányozza a hajókat a Szuezi-csatornán. — Sivatagnak azt a síkságot nevezzük, ahol petróleum terem. * — Az örökléstan tudománya magyarázza meg, hogy ha nagyapánknak és apánknak nem születtek volna gyerekei, mi utódok nélkül maradnánk. FIZIKA — Arkhimédész törvénye: Első változat: Minden vízbe mártott tárgyat elveszettnek- tekinthetünk, ha félórán belül nem bukkan fel. Második változat: Minden folyadékba mártott test nedves lesz. L. Zs. Milyen madarat szabad kitömhetni? J ancsi néhány pajtásával a hegyekbe ment kirándulni. Kora reggeltől rótták az erdei ösvényeket. Egyszer csak Jancsi, oldalt pillantva, a bokrok között fekvő madarat vett észre. Szárnyával fennakadva lógott az ágak között, de már nem volt benne élet. Jancsi gyorsan ledobta az oldalzsákját, négykézlábra ereszkedett, majd bebújt a sűrűbe és óvatosan kihozta onnét. Valamennyien körülállták és kíváncsian nézegették a kezében tartott madarat. Fekete és fehér tollazatú harkály volt, a tarkóján és a combjai mögött szép piros toliakkal. — Vajon mitől pusztulhatott el? — kérdezte Jóska csodálkozva, de egyikük sem tudott felelni rá. Forgatták erre, forgatták arra, a sérülésnek nyomát sem találták rajta. — Talán nagyon öreg volt már — vélte Laci, azután felfelé mutatott: — Biztosan ezen az öreg tölgyön kopácsolt utoljára. Jancsi megvonta a vállát. — Én mindenesetre kitömetem — jelentette ki — és még mielőtt hazaért volna, egy kis kerülővel útba ejtette azt a preparátorműhelyt, melynek kirakatában már sok szép csillogó tollú fácánkakast csodált meg. A legnagyobb megdöbbenésére azonban a fehérköpenyes bácsi, aki a pult mögött állt, nyomban tiltakozóan emelte fel a kezét, amikor az oldalzsákból előkerült madarat meglátta. — A harkály védett madár — mondta szigorúan —, nem szabad kitömetni. — De mi döglötten találtuk — védekezett Jancsi — csak nem hagyhattam ott az erdőben, hogy tönkremenjen? A bácsi közelebb lépett és kezét barátságos mozdulattal a fiú fejére tette. — Elhiszem, hogy így történt, fiacskám — mondta kedvesen. — A törvény azonban nem tehet kivételt ezekben az esetekben'sem. Hiszen akkor olyan kiskapu nyílna a természetvédelmet semmibe vevő emberek előtt, amit könnyen kihasználhatnának. És ez nagyon sokat ártana a madarak ügyének! — De hát mi a teendő ilyen esetben? — kérdezte Jancsi, aki közben már belátta, hogy a bácsinak igaza van. — Az elhullva talált védett madarakat az ország első közgyűjteményébe, a Természettudományi Múzeum Állattárába kelL eljuttatni — hangzott a válasz. — A madárhoz egy cédulát kell mellékelni a lelőhely és az időpont megjelölésével. Jancsi bólintott, de azért egy kicsit sajnálkozva pillantott a kezében tartott madárra. — Tessék megadni a címet. Ha az erdőből elhoztam ezt a harkályt, most már végére járok a dolognak. A bácsi egy cédulát vett elő és ezt írta rá: Természettudományi Múzeum Állattára 1088 Budapest, Baross u. 13. I *ancsi kifelé indult, de a bácsi még utánaszólt: — Ha J pedig szarkát, szajkót vagy varjút találsz, azokat nyu- ** godtan hozd csak hozzám. A lőhető madarak kitöme- tését semmiféle rendelkezés nem tiltja! Azután búcsút intett és visszaballagott a műhelybe. Schmidt Egon Á kérdőjel története Vízszintes: 1. Lerepülnek. 6. Mely személy. 7. Csúnyán, mohón eszik. 8. E napon, 9. Északi pénznem. 11. Két kiterjedésű mértani alakzat. 12. Lármát. 14. Csomag. 16. Megfejtendő (a függ. 6. folytatása). 18. Háziállat. 20. Pakol. 21. Búza egynemű betűi. 22. Ilyen hal is van! 24. Nem szelíd. 25. A székely ember jellegzetes elnevezése. 27. Eme irányba. 28. Vissza: költői műfaj. 29. Babaaltató szó (utolsó négyzetben két betű). Függőleges: 1. Költői műfaj. 2. Kén, fluor vegyjele. 3. Lárma. 4. Talmi. 5. LMIK. 6. Megfejtendő. 10. Hullajt. 11. Maró folyadék. 13. Kopasz. 14. Sütőipari szakmunkás. 15. Megfejtendő (a vízszintes 16. folytatása). 17. Égitest. 19. Több éves szeszes ital. 21. Csaknem barna! 23. Ibolya becézve. 24. Ösz- sze-vissza ver! 26. Jó kés része. 27. És. latinul. Megfejtendő: Függőleges 6. vízszintes 16. függőleges 15. Múlt heti megfejtés: Sárospatak — Tokaj — Szerencs. Könyvjutalom: Matécsa Dianna Nyíregyháza, Ber- tok Viktória Nyíregyháza, Bárdi Mária Petneháza, Ress Anna Rakamaz, Áncze Gizella Ópályi, Tácsik Erika Baktalórántháza, Borbély Zsolt Oros. Mindennek megvan a maga története, még a kígyóformájú alakzatnak is — alatta ,ponttal —, amit a kérdőmondat végére teszünk. A XVI. században élt egy Aldus Manutius nevű nyomdász. Neki köszönhetjük a kérdőjel meghonosítását. Egy napon az az ötlete támadt, hogy a kérdő mondatokat különleges jellel kiemeli. Hogy a nyomdászt mi hozta erre a gondolatra, ma már nem tudjuk megállapítani. Azt azonban tudjuk, hogy Manutius a latin Quaestió (kérdés) szót egy írásjellé alakította át, ami a kérdőmondatokat jellemezte. Ezt oly módon csinálta, hogy egy kis „o” fölé egy nagy „Q”-t nyomtatott. Az új írásjelet aztán utánozták, és mind nagyobb sikere lett. Később megváltoztatták, rövidítették, s egy könnyebben írható, nyomtatható alakot nyert. A rövidített, egyszerűsített formából keletkezett a kérdőjel mai, közismert alakja. S még egy említésre méltó sajátosság; Manutius a kérdőjelet nem a mondat végén helyezte el, ahogy ma tesz- szük, hanem az elején. A mondatvégi kérdőjelre csak később tértek át. Egyébként a spanyol nyelvben még ma is szokás két kérdőjelet tenni — egyet a mondat végére, egyet pedig az elején. tttL'hmwlwTjfTm
