Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-28 / 203. szám

1976. augusztus 28. KELET-MAGYARORSZÁG 7 LÉGGÖMB­MÚZEUM Normandiában, Bayeux város melletti Balleroy-kas- télyban avatták fel a világ első léggömbmúzeumát. Az avatóünnepségre hat európai országból gyűltek össze a lelkes ballctnrepülők, akik gyakorlatban is felelevení­tették a repülés hőskorát. A kastély parkjából több fel­szállás történt hidrogén- és meleglevegős ballon segítsé­gével. Franciaország jelentős sze­repet játszott a léggömbre­pülés és a léghajózás szüle­tésében. 1783 novemberében Pilatre de Rosier és Arlande márki Montgolfier-léggöm- bön emelkedett a levegőbe. A ballonrepülés katonai al­kalmazásának úttörői között is ott találjuk a franciákat. 1794-ben a fleurusi csatában a franciák bevetették az el­ső katonai ballonszázadu­kat, a: „Corps des aerostiers militaires”-t. Kötélen felen­gedett ballon kosarából a megfigyelőtiszt igyekezett kikémlelni az ellenség erőd- rendszerét és csapatai moz­gását. A ballonos bevetés érdekes módon történt. A kötelet egy század katona tartotta, akik különböző irányban masí­roztak a földön, ilymódon biztosították a helyzetválto­zást a kosárban helyet fog­laló tiszt számára. Ez tehát egy félig kötött léggömbös megoldás volt. Érdekes az is, hogy Napóleon nem látott fantáziát az említett ballon­században, amelyet uralko­dása idején fel is oszlatott. / 1870-ben a körülzárt Pá­rizs ballonok segítségével tartotta az összeköttetést a külvilággal. Gambetta lég­gömbön hagyta el a blokád alá vett francia fővárost. Az első világháborúban mind a kötött léggömbök, mind a kormányozható léghajók nagy szerepet játszottak. A második világháborúban kö­tött léggömböket már csak légvédelmi ballonzárként használtak, elsősorban az an­golok. Ez a védekezési mód­szer azonban nem vált be. A ballonrepülés az elmúlt évtized óta reneszánszát kez­di élni. Versenyeket tarta­nak a sportrepülők. Az At­lanti-óceán átrepülési kísér­letei sajnos egymás után tragédiákkal végződtek, a nagy sebességű „jet-stream”- ek, légmozgások miatt. Az említett múzeumot szá­mos francia tudományos és közlekedési szervezet támo­gatásával hozták létre. A je­lenlegi francia repülőmúze­um több olyan relikviával rendelkezik, amelyek a fran­cia ballonrepülés hőskorát, az 1870-es porosz—francia háborút és az első világhá­borút idézik. Ezeket a relik­viákat most az új ballon­múzeum rendelkezésére bo­csátják. SZOVJET DIVOT „Örökéletű" műszív „Örökéletű” műszív kidol­gozásán fáradoznak szovjet kutatók, s egy új francia be­rendezés segítségével kép­ernyőn, színes felvételen elemezhető a szívizom in­farktusa, a betegség lefolyá­sa és következményei — mi­ként arról a Delta legújabb száma tudósít. Beszámol a lap a villamos karórák sok­féle változásának világszerte tapasztalt karrierjéről, az autóvezetés, a kormánykerék biztonságosabbá tételét célzó törekvésekről, a tengeri erő­művekről és a fotótechniká­ban a filmek vegyi folyama­tainak vizsgálatáról. A reumás betegségek és a szervezet önvédelmét szolgá­ló immunológia kapcsolatá­ról „Csatatér az ízületekben” címmel ad számot, rámutat­va az új vizsgálatok irányí­tása és a gyógyítás új távla­taira. A csillagászat témakö­rében két szovjet szerző azt vizsgálja, hogy hová tűnnek a világegyetemben az anti- anyagok. Hírt ad a lap az elefántok kipusztulásáról, az alföldi ásatásokkal előkerült kőkori istenekről, valamint egy .új óriás szovjet rádió- teleszkópról. Sok-sgk hír, in­formáció, ötlet, találmány és újdonság, valamint a népsze­rű Delta-lexikon egészíti ki a Delta új számát, amely ez­úttal is száznál több látvá­nyos — javarész színes — képet közöl. A szovjet divat az utóbbi években rendkívül nagyot lépett előre. A divatterve­zők különös súlyt helyeznek a 40 év körüli nők ruhatá­rának gazdagabbá, változa­tosabbá tételére. Az ez évi divat klasszikus, könnyű, kényelmes stílust képvisel. Az 1976-os szezon színská­lája rendkívül gazdag és a természetes anyagok — a gyapjú, a len és a selyem — dominálnak. Rendkívül nép­szerűek a kosztümök, a szoknya cs a blúz kombiná­ciók. A fiatalabb nők a bő, lezser szoknyákat kedvelik, míg a középkorúak ízlésének inkább az egyenes vonalú szoknyák felelnek meg. bElyegnap 49. alkalommal rendezik meg a filatelisták ünnepét. Ezt a na­pot — a hagyományokhoz híven — kultúránk múltjából válasz­tott témájú sorozattal ünnepli a Magyar Posta. Szeptember 4-én a budavári palota gótikus szob­raiból ismét négyet mutatnak be az egyformán 2.50 plusz L forint névértékű bélyegek, amelyeket Vertei József grafikusművész tervezett. ÉRTÉK A bélyeggyűjtést értékmegőrző és értékképző tulajdonsága kü­lönbözteti meg a szabad idő más módon való eltöltésétől. A bé­lyegek révén sokan szeretnének meggazdagodni, pedig erre nincs lehetőség. Szépen kezelt, gondo­san őrzött gyűjtemény azonban az idő múlásával valóban maga­sabb értékű lesz. Az USÁ-ban összehasonlították a részvények tőzsdei árfolyamát, az arany árát és 30 ottani sorozat kataló­gusértékét. Az érdekes kimuta­tás szerint 1969—76. között egye­dül a bélyegek értéknövekedése töretlen, a filatéliai kincsek árá­val még a hihetetlenül gyorsan emelkedő, majd visszazuhanó arany ára sem tart lépést. A hazai gyűjtőket ilyen statisztika nem érdekli. Részükre sokkal meggyőzőbb olyan adat, hogy az 1950. évi kiadások névértéke, vagyis gyűjtői ára 99,50 forint volt. míg a jelenlegi árjegyzéki ár 2951 forint. ÜJDONSÁGOK Brazília új forgalmi sorozatá­nak nyolc bélyege jellegzetes foglalkozásokat tár elénk. A lo­vaspásztor. a gumifa megcsapo- lója, az aranymosó tevékenysé­ge egyaránt utal a tájra és a népre. — Kínában a legyezők kultusza oly magas fokon állt, hogy neves festőművészek is díszítettek ilyeneket. Négy cso­dálatos, majd ezeréves, kézzel festett legyező kicsinyített másá­ban gyönyörködhetünk Formoza új sorozatán. — 16 bélyegen a női szépségideál változását Egyenlítői Guinea mutatja be. A sorozatban egymás mellett lát­ható, hogyan látta a női testet Egyiptom, a régi görögök, a ró­maiak művésze és milyen akto­kat alkotott Picasso, Matisse, Modigliani. Ívszél A bélyegek épségét a nyomdá­tól a felhasználásig védi az ív­szél. Ezen néha érdekes nyom­dai jelzéseket (színek, számok, készítés időpontja), vagy felira­tokat (a nyomda megnevezése, postai közlemények stb.) talál­hatunk. A közönség és a pos­tások többnyire letépik a feles­legesnek ítélt papírt és csak a bélyeget ragasztják a borítékra. Levélen tehát különösen ritkák az ívszéles példányok, de a fi­latelisták használatlanul is több­re értékelik az ilyen darabokat. Az ívszél segítséget nyújthat a bélyeg azonosításában, mert a vízjel néha csak a szegélyen, vagy itt jobban látható, mint a bélyegábra alatt. Az 1972. évi labdarúgó EB-sorozat összefüg­gően nyomott példányainak sze­gélyére országneveket írtak. Egyes értékek 20 azonos bélye­get tartalmazó ívben is készül­tek. GYERMEKEKNEK A tudatlanság vására Egy francia újságíró évek óta gyűjti a tanulók dolgozataiban található aranyköpéseket, s nem­régiben ,,A tudatlanság vására” címmel kötetbe is foglalta őket. Ebből közlünk néhány részletet. MATEMATIKA — Határozott számnak azt a számot nevezzük, amelyet sza­bad szemmel is láthatunk. — A kör sarkok nélküli zárt görbe vonal, azért zárt, hogy ne tudjuk, hol kezdődik. * — A négyzet olyan mértani kép, amelynek minden végében egy egyenes sarok van. * — A nyolcszög olyan négyszög, amelynek nyolc oldala van. ¥ — A paralelopipedon olyan állat, amelynek lábai párhuza­mosak. ÜRTUDOMÁNY — A Holdnak vannak lakói, ezt bizonyítja az, hogy éjjel ki van világítva. # — Az Északi-csillag a Nagy Medve farkán van. * — A déli féltekén a hajósok a Vöröskereszt csillagkép szerint tájékozódnak. KÜLÖNBÖZŐ FOGALMAK — Az egyiptológus az az em­ber, aki átkormányozza a hajó­kat a Szuezi-csatornán. — Sivatagnak azt a síkságot nevezzük, ahol petróleum terem. * — Az örökléstan tudománya magyarázza meg, hogy ha nagy­apánknak és apánknak nem szü­lettek volna gyerekei, mi utó­dok nélkül maradnánk. FIZIKA — Arkhimédész törvénye: Első változat: Minden vízbe mártott tárgyat elveszettnek- te­kinthetünk, ha félórán belül nem bukkan fel. Második változat: Minden fo­lyadékba mártott test nedves lesz. L. Zs. Milyen madarat szabad kitömhetni? J ancsi néhány pajtásával a hegyekbe ment kirándulni. Kora reggeltől rótták az erdei ösvényeket. Egyszer csak Jancsi, oldalt pillantva, a bokrok között fekvő madarat vett észre. Szárnyával fennakadva lógott az ágak kö­zött, de már nem volt benne élet. Jancsi gyorsan ledobta az oldalzsákját, négykézlábra ereszkedett, majd bebújt a sűrűbe és óvatosan kihozta onnét. Valamennyien körülállták és kíváncsian nézegették a kezében tartott madarat. Fekete és fehér tollazatú harkály volt, a tarkóján és a combjai mögött szép piros toliakkal. — Vajon mitől pusztulhatott el? — kérdezte Jóska cso­dálkozva, de egyikük sem tudott felelni rá. Forgatták erre, forgatták arra, a sérülésnek nyomát sem találták rajta. — Talán nagyon öreg volt már — vélte Laci, azután fel­felé mutatott: — Biztosan ezen az öreg tölgyön kopácsolt utoljára. Jancsi megvonta a vállát. — Én mindenesetre kitömetem — jelentette ki — és még mielőtt hazaért volna, egy kis kerülővel útba ejtette azt a preparátorműhelyt, melynek kirakatában már sok szép csillo­gó tollú fácánkakast csodált meg. A legnagyobb megdöbbenésére azonban a fehérköpenyes bácsi, aki a pult mögött állt, nyomban tiltakozóan emelte fel a kezét, amikor az oldalzsákból előkerült madarat meglátta. — A harkály védett madár — mondta szigorúan —, nem szabad kitömetni. — De mi döglötten találtuk — védekezett Jancsi — csak nem hagyhattam ott az erdőben, hogy tönkremenjen? A bácsi közelebb lépett és kezét barátságos mozdulattal a fiú fejére tette. — Elhiszem, hogy így történt, fiacskám — mondta ked­vesen. — A törvény azonban nem tehet kivételt ezekben az esetekben'sem. Hiszen akkor olyan kiskapu nyílna a termé­szetvédelmet semmibe vevő emberek előtt, amit könnyen ki­használhatnának. És ez nagyon sokat ártana a madarak ügyé­nek! — De hát mi a teendő ilyen esetben? — kérdezte Jan­csi, aki közben már belátta, hogy a bácsinak igaza van. — Az elhullva talált védett madarakat az ország első közgyűjteményébe, a Természettudományi Múzeum Állattá­rába kelL eljuttatni — hangzott a válasz. — A madárhoz egy cédulát kell mellékelni a lelőhely és az időpont megjelölé­sével. Jancsi bólintott, de azért egy kicsit sajnálkozva pillantott a kezében tartott madárra. — Tessék megadni a címet. Ha az erdőből elhoztam ezt a harkályt, most már végére járok a dolognak. A bácsi egy cédulát vett elő és ezt írta rá: Természettudományi Múzeum Állattára 1088 Budapest, Baross u. 13. I *ancsi kifelé indult, de a bácsi még utánaszólt: — Ha J pedig szarkát, szajkót vagy varjút találsz, azokat nyu- ** godtan hozd csak hozzám. A lőhető madarak kitöme- tését semmiféle rendelkezés nem tiltja! Azután búcsút intett és visszaballagott a műhelybe. Schmidt Egon Á kérdőjel története Vízszintes: 1. Lerepülnek. 6. Mely személy. 7. Csúnyán, mo­hón eszik. 8. E napon, 9. Északi pénznem. 11. Két kiterjedésű mértani alak­zat. 12. Lármát. 14. Cso­mag. 16. Megfejtendő (a függ. 6. folytatása). 18. Há­ziállat. 20. Pakol. 21. Búza egynemű betűi. 22. Ilyen hal is van! 24. Nem szelíd. 25. A székely ember jelleg­zetes elnevezése. 27. Eme irányba. 28. Vissza: költői műfaj. 29. Babaaltató szó (utolsó négyzetben két be­tű). Függőleges: 1. Költői műfaj. 2. Kén, fluor vegyjele. 3. Lárma. 4. Talmi. 5. LMIK. 6. Meg­fejtendő. 10. Hullajt. 11. Maró folyadék. 13. Kopasz. 14. Sütőipari szakmunkás. 15. Megfejtendő (a vízszin­tes 16. folytatása). 17. Égi­test. 19. Több éves szeszes ital. 21. Csaknem barna! 23. Ibolya becézve. 24. Ösz- sze-vissza ver! 26. Jó kés része. 27. És. latinul. Megfejtendő: Függőleges 6. vízszintes 16. függőleges 15. Múlt heti megfejtés: Sá­rospatak — Tokaj — Sze­rencs. Könyvjutalom: Matécsa Dianna Nyíregyháza, Ber- tok Viktória Nyíregyháza, Bárdi Mária Petneháza, Ress Anna Rakamaz, Áncze Gizella Ópályi, Tácsik Eri­ka Baktalórántháza, Bor­bély Zsolt Oros. Mindennek megvan a ma­ga története, még a kígyófor­májú alakzatnak is — alatta ,ponttal —, amit a kérdőmon­dat végére teszünk. A XVI. században élt egy Aldus Manutius nevű nyom­dász. Neki köszönhetjük a kérdőjel meghonosítását. Egy napon az az ötlete támadt, hogy a kérdő mondatokat különleges jellel kiemeli. Hogy a nyomdászt mi hozta erre a gondolatra, ma már nem tudjuk megállapítani. Azt azonban tudjuk, hogy Manutius a latin Quaestió (kérdés) szót egy írásjellé ala­kította át, ami a kérdőmon­datokat jellemezte. Ezt oly módon csinálta, hogy egy kis „o” fölé egy nagy „Q”-t nyomtatott. Az új írásjelet aztán utá­nozták, és mind nagyobb si­kere lett. Később megváltoz­tatták, rövidítették, s egy könnyebben írható, nyomtat­ható alakot nyert. A rövidí­tett, egyszerűsített formából keletkezett a kérdőjel mai, közismert alakja. S még egy említésre méltó sajátosság; Manutius a kér­dőjelet nem a mondat végén helyezte el, ahogy ma tesz- szük, hanem az elején. A mondatvégi kérdőjelre csak később tértek át. Egyébként a spanyol nyelv­ben még ma is szokás két kérdőjelet tenni — egyet a mondat végére, egyet pedig az elején. tttL'hmwlwTjfTm

Next

/
Thumbnails
Contents