Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-28 / 203. szám

1976. augusztus 28. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Döntő­bizottságok E lehet-e várni egy döntőbizott­_____ Ságtól, hogy munkahelye vezetőinek döntését megváltoztassa, vagy az ellen döntsön? Gyakran felvetődik ilyen aggály azokban a dol­gozókban, akik valami­lyen ok miatt összeüt­közésbe kerülnek mun­kahelyük vezetőivel, s a rájuk mért büntetést, kártérítést súlyosnak, vagy jogtalannak tartva a döntőbizottsághoz for­dulnak. Tulajdonképpen ugyanerre a kérdésre kereste a választ a na­pokban a KISZÖV el­nöksége, amikor a szö­vetkezetekben működő döntőbizottságok mun­kájáról tanácskozott, mert rendkívül fontos dolog, hogy a 13 ezer émbert foglalkoztató szektor dolgozóinak ér­dekeit a munkahelyükön is megfelelő módon kép­viseljék. A választ az '.’let, a gyakorlat adta meg, amely alaposan rácáfolt az aggályokra, hiszen a szövetkezeti döntőbizott­ságok működésük során állandóan hoztak és hoznak szövetkezetük­kel szemben döntéseket, s ha elvétve akadt is személyeskedés, vagy rosszul értelmezett szö­vetkezeti érdek „védel­me”, azok többsége sem valamiféle befolyásolás hatását jelenti. Pedig a szövetkezeti döntőbizottságok mun­kája igen sokrétű. Fel­adatuk a tagsági jogok­kal és kötelezettségek­kel kapcsolatos viták, tagsági viták eldöntése, de hatáskörükbe utal­ták a szövetkezet által a tagoknak okozott kár megtérítésének elbírá­lását is. Mint másutt, a szövetkezeti döntőbizott­ságok feladata a fegyel­mi viták eldöntése, a tag által okozott kár megtérítésének megíté­lése és a szövetkezetek­ben dolgozó alkalmazot­tak munkaügyi vitáinak eldöntése is. E sokrétű munka az oka, hogy a szövetkeze­tekben több munkája van a döntőbizottság­nak. Két év alatt példá­ul 307 tagsági vitában kellett dönteniük, ame­lyek közül 31 esetben sikerült a szövetkezet és a dolgozó között egyez­séget létrehozni. Ettől is megnyugtatóbb az a tény, hogy 226 esetben született olyan határo­zat, amely mindkét fél számára megnyugtató volt és találkozott igaz­ságérzetükkel. Volt természetesen fellebbezés is, ám a bí­róság elé került 50 ügy­ből csak 12 esetben kel­lett megváltoztatni a döntőbizottság határo­zatát, mert a többi ügyben jó döntés szüle­tett. A közelmúltban a mandátumok lejárta miatt 40 szövetkezetben választották újjá az 5—5 tagú munkaügyi döntő- bizottságokat, s 16 he­lyen új ember kapott a bizottság vezetésére bi­zalmat. z elkövetkező he­tekben újabb fel­adatok várnak a döntőbizottságok tag­jaira: a hagyományok­hoz híven ez év őszén is megkezdődik a képzés, hogy megalapozott, mind a dolgozók, mind a szö­vetkezetek érdekeit vé­dő döntések szülesse­nek. Balogh József □ Tóth Józsefné üvegműves, az UNIVERSIL dolgozója a termelőmunkában való helytállással készül a Hazafias Népfront közelgő kongresszusára, amelynek egyik megyei küldötte. Képünkön: laboratóriumi berendezések készítésén dolgozik. (Hammel József felvétele) Vándormadarak ellen TILTÓ TÁBLA A CSÁBÍTÁS ELŐTT Gyülekeznek a fecskék, a gólyák, rövidesen költöznek a vándormadarak. Útjukat nem állja el senki. Vannak azonban másfajta vándormada­rak is, azok, akik szeretnek minél több munka­helyet változtatni a nagyobb kereset reményé­ben. Nekik újabban egyre több tiltó korlátot ál­lítanak, hiszen sem a vállalatnak, sem a népgaz­daságnak nem hasznos, ha egyesek úgy váltogat­ják a munkahelyüket, mint mások a ruhájukat. — Az ablaknál jelentkez­nek, onnan vesszük fel az embereket — mondják a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalat munkaügyi­sei, amikor arról érdeklőd­tünk, náluk milyen a mun­kaerő-forgalom. Tehát azokkal állnak szó­ba, akik jelentkeznek a vál­lalatnál, a munkaügyi iroda ablakánál benyújtják a munkakönyvüket. — Nálunk is van forga­lom. Sajnos, kilépő is akad annyi, mint belépő — beszél Takács Lászlóné, a gumigyár munkaerő-gazdálkodási cso­portvezetője. Új munkás jelentkezik A kérdés: hogyan tudja meg a munkát kereső, hol van rá szükség, s hogyan kap új munkást a vállalat, ha a termelés a létszám bő­vítését is megkívánja. Hi­szen az nem valami fényes megoldás, hogy végig kilin­cseljen minden céget valaki, ha munkát keres. A megol­dás nyilván a szervezett munkaerő-közvetítés, ami­kor egy helyen tartják nyil­ván a vállalati igényeket, s a munkára jelentkezőket. Er­re hozott rendeletet a mun­kaügyi miniszter, amely júli­us elsejével lépett életbe. — A múlt hónapban külö­nösen sokan kerestek .fel — tájékoztatnak a Nyíregyházi Városi Tanács ügyfélszolgá­lati irodájában, ahol a köz­vetítéssel kapcsolatos ügy­intézést végzik. A munkát keresők voltak többen, főleg azok a fiata­lok, akik az iskola befejezé­sével szerettek volna elhe­lyezkedni. A vállalatok igé­nye viszont már jóval kisebb volt. Pedig a 273 jelentkező között több olyan szakmun­kás is akadt — szakközépis­kolát végzett — aki nem ta­lált rögtön munkát, ahogy ez előfordult a tv-szerelőknél, a műszerészeknél. Érdeklődő fiatalok — A kórház rendszeresen kérni szokott bennünket, a konzervgyár, a gumigyár be­jelenti az igényét — magya­rázza Demeter Dénesné, az ügyfélszolgálati iroda veze­tője. — De általában kevés a bejelentés. — Mi nem nagyon vesszük igénybe a közvetítést, a fel­vételnek ezt a formáját — mondja Szakács Lajos a SZÁÉV-nél. — Ha az igényeket beje­lentjük, akkor nekünk is jobb — vélekedik Hudivók János, a gumigyár munka­ügyi főosztályvezetője. — Különösen most, amikor ké­szülünk a nagy beruházásra, a mezőgazdasági abroncsgyár építésére. A tervek szerint három év múlva 600 új mun­kással indul a gyár. Mi azt szeretnénk, ha már most fel­vennénk a leendő munkáso­kat, érettségizetteket és álta­lános iskolát végzetteket. Számítunk arra, hogy a gyár indításához ezen a téren is megkapjuk a városi és me­gyei segítséget. Fontossági sorrend A vándormadarak ellen szól az a pont, amely előír­ja, hogy a kilépett bejegy­zéssel távozók és azok, akik egy éven belül harmadszor változtatnak munkahelyet csak a tanácsi munkaközve­títés útján vállalhatnak mun­kát, s az új helyen a bérük nem lehet magasabb, mint amit korábban kaptak. A korlátozás egyelőre' csak ad­minisztratív jellegű, hiszen a tanácson ahhoz a vállalathoz küldik a munkát keresőt, ahonnan a közvetítést kérő papírt hozza. — Annyit már látunk, hogy csökkent a vándorlás — mondják a rendelet hatá­sáról a tanácson. — Kellett a korlátozó intézkedés. Szabolcs-Szatmárban ko­ránt sincsenek olyan égető munkaerőgondok, mint a fő­városban, a nagy ipari cent­rumokban. Egyes körzetek­ben még felesleges munka­erő is van, akik nem talál­nak helyben megfelelő mun­kaalkalmat. A megyeszékhe­lyen viszont egyre inkább a munkahely-változtatások szervezettebbé, irányítottab- bá tételével lehet elérni azt, hogy például a textilipari üzemek ne egymástól csalo­gassák el az embereket, hogy a betanítás, begyakorlás után annál a vállalatnál marad­jon az új dolgozó, amely megbecsüli a munkást. L. B. E gyik legszebb idegen- forgalmi nevezetes sé­günk, büszkeségünk a jázminillatú. vadregényes Almássy tér. A padokon fia­talok beszélgetnek: mennyi lesz majd a nyugdíjuk? A nyugdíjasok pedig pajzán szerelmi kalandjaikat mesé­lik el egymásnak. A gyere­kek csukott szemmel adják át magukat a hintázás gyö­nyöreinek. Egy eltévedt fut­ball-labda ráesik egy adag disznósajtra, amelyet egy farmernadrágos fiatalember falatoz jóízűen. A homoko­zótól balra, a negyedik pá­don, ott ül korunk nagy hu­manistája, Droznicsek Árpád. Éppen málnát eszik. Porcu­korral. Lehuppanok mellé a padra: — Üdvözlöm, Droznicsek, málnázunk? — Az emberi szervezetnek szüksége van vitaminra. Er­re nem szabad sajnálni a pénzt — néz rám szigorúan és nyugodtan tovább eszik. — Tudom, hogy az ön kí­váncsisága nem ismer, ha­tárt, ezért kérdezés nélkül is elmondhatom, jelenlegi mun­kásságom az Emberiség ér­dekében: szerény díjazásért bárkit megtanítok számolni kétezerig. Ne szóljon közbe! Azt hiszem. abban egyetért velem, hogy manapság az emberek idegesek, ingerléke­LEHETNE JOBBAN ? Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazda­sági munka színvonalának állandó javítására. Minden ember a maga munkaterü­letén tudja legjobban, mi az, amin változtatni kell, mit kell tenni a hatéko­nyabb munkavégzés érdeké­ben. Ezért kérdezünk meg vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást: — milyen területen lát még kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Debreceni József, a tiszaeszlári Kos­suth Termelőszövetkezet el­nöke. — Termelőszövetkeze­tünk 4700 hektáron gazdál­kodik, ebből 2800 hektár a szántó. Nagy kiterjedésű rét és legelő található a Ti­sza árterén. A község hatá­rában a fehér sziktől a fu­tóhomokig minden talajfé­leség előfordul. — Négy évvel ezelőtt te­lepítettük be a 348 férőhe­lyes szakosított szarvas­marhatelepünket. Annak ellenére, hogy tbc- és bru- cellamentes állomány ke­rült tenyésztésbe, többször kellett váltani. Most már 300 fölé emelkedett a teje­lő állományunk. Tavaly 2558 literes tejátlagot ér­tünk el,' de ez kevés. Most már előre biztosítottuk az állatok takarmányszükség­letét, várhatóan jobb lesz az eredményünk a tavalyi­nál. Eddig kihasználatlanul állt a száz férőhelyes koca­telepünk. Nemrég vásárol­tunk süldőket, amelyek na­gyobb, része már fialt és a fialási átlag: kilenc malac előhasú kocánál. Úgy ér­zem, itt van még mit ten­ni. Feltétlenül fel kell fej­lesztenünk a kocaállo­mányt, maximálisan ki kell használnunk a férőhelye­ket. — Második éve termeszt­jük a kukoricát a bábolnai CPS, most már Iparszerű Kukoricatermesztési Rend­szerben. A rendszer szak­emberei alkalmasnak talál­ták a szövetkezet földjét és tavaly már a vártnál jobb eredménnyel zárhattuk az első évet. De amíg ide el­jutottunk... Megvallom őszintén, féltünk egy ki­csit, nagy felelősséget érez­tünk, sokan elhamarkodott lépésnek tartották. A ter­més mennyisége bennünket igazolt. Májusi morzsoltban nyék. Felszáll például egy villamosra, a karja odaér va­lakihez, máris repkednek a levegőben a válogatott go­rombaságok, amelyek esetleg nyolc napon túl gyógyuló sé­rüléssé is fajulhatnak. Régen azt mondták: ha bosszúság ér, számolj magadban húszig, és lehiggadsz. Napjainkban húszig számolnak és aztán má-is csattannak a pofonok. Vagyis a lecsillapodáshoz, az idegek megnyugtatásához nem elég húszig számolni. Ma már minimum kétezer kell hozzá. — Unalmas lehet kéteze­rig számolni — jegyeztem meg halkan. Droznicsek gő­gösen kihúzta magát: — Erről sem feledkeztem meg. Minden számhoz rímet írtam. Próbaképpen mond­jon néhány számot. — Egy. — Ne pofozkodj, ne heb- rencskedj! — Huszonhárom. — Nyugi, pajtás, békejob­bod várom! — ötszáznyolcvannégy. VÁLASZOL: Debreceni József 72,8 mázsás átlagot takarí­tottunk be. A szárazság el­lenére az idén sem adjuk alább hatvan mázsánál. Felbúzdulva a sikereken, tavaly egy francia cukorré­pagépsort vásároltunk. Össze! érkezett meg és a répa kiszedésénél állítottuk először munkába. Hogyan dolgozott? Öröm volt néz­ni. Az emberek nem hittek a szemüknek. Tovább akarunk lépni a gabonater­mesztésben is. Eddigi ered­ményeinket kevésnek tart­juk, lehetne jobb is. Ezért a következő gazdasági év­ben már a búzát is rend­szerben fogjuk termeszte­ni. Sokat várunk ettől. — A féléves zárásunk azt mutatta, hogy egymillió forinttal többet fizettünk ki alkatrészekért, mint a múlt évben. Ez nagyon nagy összeg. Megvizsgáljuk mi okozta ezt, de már most elmondhatom, gondosabb felkészítéssel, javítással el­kerülhető lett volna ez a túlzottan nagy összeg ki­adása. — Tiszai község vagyunk, mégsincsen megoldva az öntözés. A Tisza 12 kilo­méteres szakaszon követi a határunkat, a jó termő föl­dünk pedig 8—10 kilomé­terre fekszik a folyótól. Az öntözést bőségesen „megfi­zeti” a növény. A jobb ter­melés, a nagyobb mennyi­ség érdekében nem sajnál­juk a fáradságot az öntö­zés megoldására. Itt van mit tennünk. Növeljük a tápanyagellátást a nem iparszerűen termesztett nö­vényeknél is, hiszen több van még ezekben a földek­ben, mint amit eddig ki­vettünk belőle. — Semmi bunyó, mindig szelíd légy! — Ezerhétszáznyolcvanhat. — Káromkodni csúnya do­log, szép szó mindig gyorsan hat! — Kétezer. — Ne kötekedj, örülj, hogy létezel! — Gratulálok, Árpád! — hajoltam meg tisztelettel. kétezerig! — Csak a kötelességem tel­jesítettem — mondta szeré­nyen Droznicsek, majd a bel­ső zsebébe nyúlt és néhány, kézzel írt, gyűrött papírlapot vett elő: — Parancsoljon, a számsor egytől kétezerig a megfelelő rímekkel ellátva. 26 forint 80 fillér. — Köszönöm. Árpád, de nincs rá szükségem. En nyu­godt ember vagyok, engem nem lehet kihozni a sodrom­ból. Viszontlátásra, Árpád! Gyors léptekkel elhagytam a vadregényes Almássy te­ret. Közben fél szemmel hátrapillantottam. Drozni­csek céklapiros arccal bámult utánam, és magában számolt. Galambos Szilveszter

Next

/
Thumbnails
Contents