Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-28 / 203. szám

í XXIII. évfolyam,203. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. augusztus 28., szombat Losonczi Pál és Lázár György fogadta az izlandi külügyminisztert •• Ülést tartott a megyei tanács Napirendjén: a tanácsi gazdálkodás, a területfejlesztés, a kereskedelem távlati fejlesztési koncepciója A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács — dr. Pénzes János elnökletével — pénteken ülést tar­tott Nyíregyházán. A megyei tanács elfogadta a megye IV. ötéves tanácsi tervének, költségvetési és fejlesztési tervének végrehajtásáról készített jelentést; jóváhagyta a megyei tanács IV. ötéves területfejlesztési tervének teljesítéséről szóló be­számolót, valamint az V. ötéves területfejlesztési tervet. Megállapította a tanács a megye kereske­delmi távlati fejlesztési koncepcióját, amely 1990-ig vázolja fel Szabolcs-Szatmár kereskedel­mének fejlesztését. Beszámoló hangzott el a köz­rend, közbiztonság helyzetéről, valamint a me­gyei tanács igazgatási és jogi bizottsága tevé­kenységéről. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken hivata­lában fogadta Einar Agust- sson-t, az Izlandi Köztársa­ság külügyminiszterét, aki hi­vatalos látogatáson tartózko­dik hazánkban. Ugyancsak pénteken dél­előtt Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke hivatalában fogadta az izlandi külügymi­nisztert. A szívélyes légkörű eszmecseréken részt vett Púja Frigyes külügyminisz­ter. Ott volt Hördur Helga- son államtitkár-helyettes és Hannes Jonnson, az Izlandi Köztársaság Budapestre akk­reditált nagykövete. ★ Einar Agustsson, az Izlan­di Köztársaság hazánkban Az Elnöki Tanács — a tár­sadalmi fejlődés igényeinek megfelelően — törvényerejű rendelettel újólag szabályozta a kisajátítást. Kisajátításra csak közérdekű, társadalmi, gazdasági célok megvalósítá­sa érdekében kerülhet sor, ily módon kizárólag az ál­lam szerezhet tulajdont. A rendelet megfelelő kártalaní­tást biztosít, ugyanakkor fel­lép az ellen, hogy a kisajátí­tás spekulációs, munkanélkü­li jövedelemszerzés forrása lehessen. Az eljárás lefolyta­tásában a tanácsi szervek megnövekedett hatáskört kapnak. A törvényerejű ren­delet — módosítva a Polgári Törvénykönyv vonatkozó ren­delkezéseit — 1977. január 1- én lép hatályba. A mezőgazdasági üzemek földjeinek gazdaságosabb ki­használása érdekében az El­tartózkodó külügyminisztere a Duna Intercontinental Szál­lóban díszebédet adott Púja Frigyes külügyminiszter tisz­teletére. * Pénteken délután a Bala- ton-partra látogatott Einar Agustsson, az Izlandi Köz­társaság hazánkban tartózko­dó külügyminisztere, Nagy János külügyminiszter-he­lyettes társaságában. Velük volt Hannes Jonnson, Izland Budapestre is akkreditált nagykövete. Megtekintették a tihanyi apátságot, ahol He­gyi Lajos apát-plébános tájé­koztatta a vendégeket a templom történelmi múltjá­ról. Ezt követően megtekin­tették a tihanyi múzeumot. nöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a földren­dezésekről. Az új szabályozás bővíti a széttagolt földek ösz- szevonásának lehetőségeit és fokozott figyelmet fordít a termelés biztonságára. Az Elnöki Tanács hozzájá­rult, hogy a Sárospataki Ta­nítóképző Főiskola felvegye a XVII. században élt nagy pe­dagógus, Comenius Ámos Já­nos nevét, és a jövőben sá­rospataki Comenius Tanító­képző Főiskola néven mű­ködjék. Az Elnöki Tanács előzete­sen hozzájárult dr. Albert Istvánnak a magyarországi piarista rend tartományfőnö­kévé, valamint dr. Balázs Se­bestyénnek a magyarországi ferences rend tartományfőnö­kévé történő kinevezéséhez, végül bírákat választott meg és mentett fel. (MTI) Új kormány Francia- országban Raymond Barre az új francia miniszterelnök pén­tek délután összeállította kormányát és szombatra ösz- szehívta a kabinet első ülé­sét. Az előzetes jelzésekkel szemben az új kormány alig valamivel kisebb létszámú elődjénél, viszont kimaradt belőle Jean Sauvagnargues eddigi külügyminiszter. Az ő helyét Louis de Guiringaud pártonkívüli, hivatásos dip­lomata foglalta el, aki eddig Franciaország állandó kép­viselője volt a Biztonsági Ta­nácsban. A francia kormánylista: Miniszterelnök: Raymond Barre, o miniszterelnök mel­lé rendelt, gazdasági és pénz­ügyekkel megbízott minisz­ter: Michel Durafour, belügyi államminiszter: Michel Po­niatowski, együttműködési miniszter: Robert Galley, életkörülmények megjavítá­sának minisztere: Vincent Ansquer, építési miniszter: Jean-Pierre Fourcade, föld- művelési miniszter: Christi­an Bonnet, gazdasági és pénzügyminiszter: Raymond Barre, hadügyminiszter: Yvon Bourges, igazságügyi állam­miniszter: Olivier Guichard, ipari és kutatási miniszter: Michel d’Ornano, kereskedel­mi és kisipari miniszter: Pierre Brousse, közoktatási miniszter: René Haby, külke­reskedelmi miniszter: André Rossi, külügyminiszter: Louis Guiringaud, munkaügyi mi­niszter: Chiristian Beullac, parlamenti kapcsolatok mi­nisztere: Robert Boulin, ter­vezési és területrendezési ál­lamminiszter: Jean Lecanuet. A tanácsi gazdálkodással és a területfejlesztési tervekkel foglalkozó jelentéshez, illetve beszámolóhoz a végrehajtó bizottság nevében dr. Czim- balmos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese fű­zött kiegészítéseket. Elmond­ta: tanácsaink 1970-ben első ízben készítettek öt évre szó­ló középtávú pénzügyi ter­vet, amely eredményesen se­gítette a tanácsok munkáját. -Szabolcs-Szatmár megyében a negyedik ötéves tervben a tanácsok költségvetési és fej­lesztési feladataikra 13,2 mil­liárd forinttal rendelkeztek, s ez több, mint kétszerese a harmadik ötéves tervben fel­használt összegnek. A megye IV. ötéves tanácsi tervének végrehajtásáról szóló jelen­tést a megyei tanács elfo­gadta. A területfejlesztési tervek­ről szóló beszámolóval kap­csolatban a végrehajtó bi­zottság megbízásából az ál­talános tanácselnök-helyettes elmondta: a tanácstörvény alapján — amely fokozatosan és sokoldalúan a terület gaz­dájává teszi a tanácsokat — a tanácsok átfogják a terüle­tük egészét érintő, a tanácsi gazdaságon kívüli ágazatokat is felölelő fejlesztéseket, összehangolják, irányítják azokat. Ez a munka megyei szinten a tanácsi középtávú területi tervek útján végez­hető el. A negyedik ötéves tervidőszakra szóló terület- fejlesztési terv végrehajtása eredményes volt, a megye fejlődése felgyorsult. Az új, az ötödik ötéves terv idősza­kára szóló területfejlesztési terv is elkészült, amely tel­jes összhangban van az 1975—80-as évekre szóló tervtörvénnyel és a megyei pártértekezlet határozatával. Ennek figyelembevételével az ötödik ötéves területfej­lesztési terv főbb irányelvei: tovább folytatódik a megye dinamikus fejlődése, a ter­melő ágazatok fejlődésének megfelelően irányozza elő az infrastrukturális háttér meg­teremtését. A terv tartalmaz­za az ipar fejlesztési lehető­ségeit, célul tűzi a műszaki fejlesztés meggyorsítását, a termelési szerkezet korszerű­sítését. A mezőgazdasági ter­melés legfontosabb feladatá­ul a terv azt jelöli meg, hogy a termelés minőségben, mennyiségben és választék­ban biztosítsa a lakosság élelmiszer-, a feldolgozó üzemek nyersanyagszükség­letét, az exportigények foko­zottabb kielégítését. A terv­ben összehangolják a beru­házási igényeket és az építő­ipari kapacitást. A kommu­nális beruházásokon belül a legfontosabb a lakásépítési program teljesítése és a köz­művesítés továbbfeilesztése. A terv alapján tovább ja­vulnak a lakosság élet- és munkafeltételei. A területfejlesztési tervek­kel kapcsolatos vitában fel­szólaló Vass Dánielné, a me­gyei tanács termelési és el­látási bizottságának vitájá­ban elhangzottak alapján el­sősorban újabb — a nők fog­lalkoztatására alkalmas — munkahelyek létesítését ja­vasolta, majd a nők munká­jának könnyítéséről, képzé­sükről, a tanácsi tervekben a nőpolitikái határozat megva­lósítása érdekében megfogal­mazott intézkedésekről be­szélt. Papp Gábor (műszaki­kommunális bizottság) el­mondta: a beruházási igé­nyek és az építőipari kapaci­tás összhangban volt az el­múlt öt évben, s ez jól segí­tette a megye gyors ütemű fejlesztését. Felhívta a figyel­met a még gondosabb beru­házási előkészítő munka fon­tosságára. Hangsúlyozta: az ötödik ötéves területfejlesz­tési terv reális, az egyes te­rületek — közlekedés, köz­művesítés, stb. — kiemelt fejlesztése indokolt. Dr. Márton Mihály (tervgazdasá­gi bizottság) a települések arányos fejlesztéséről szólt, majd a koordináció fontos­ságára, a tervek gondos, ésszerű takarékossággal tör­ténő végrehajtására hívta fel a figyelmet. A felszólalásokra dr. Czimbalmos Béla válaszolt, majd a tanács elfogadta a területfejlesztési terv teljesí­téséről szóló beszámolót és az újabb ötéves területfej­lesztési tervet. A tanács ezután Szabolcs- Szatmár megye kereskedelmi távlati fejlesztési koncepció­járól tárgyalt. A tanács az elmúlt években több ágazat 1990-ig szóló fejlesztési prog­nózisát hagyta jóvá. amelyek sora most újabbal gazdago­dott. A végrehajtó bizottság nevében dr. P. Szabó Gyula megyei tanácselnök-helyettes fűzött kiegészítést az előter­jesztéshez. Elmondta: a fej­lesztési koncepció célja az, hogy olyan prognózist jelöl­jön meg, amely távlatban is meghatározza a tennivalókat a lakosság jobb ellátására. Azt is el akarják érni, hogy a kereskedelem irányítását, munkájának szervezését, koordinálását végző szervek, helyi tanácsok rendelkezze­nek alapként szolgáló Kon­cepcióval, s hogy ez segítse az áruforgalmazásban részt­vevők középtávú és éves ter­veinek elkészítését. Az előterjesztésről szóló vitában dr. Béres József (a termelési és ellátási bizott­ság tagja) a gyermekélelme­zéssel kapcsolatos tervekről, az idegenforgalom fejleszté­sének kérdéseiről beszélt, a lakberendezéshez és a háztá­ji kisgazdaságokhoz szüksé­ges cikkek értékesítésének javítását, a szolgáltatások gyorsabb ütemű fejlesztését sürgette. Dr. Bartha Lajos a termelési és ellátási bizott­ság vitájában elhangzottakat összegezve elmondta: a táv­lati fejlesztési koncepciót a korábbi évek jó tapasztala­taira alapozták, alkalmazko­dik a megye gyors változá­saihoz. Szólt a lakosság kor­szerűbb táplálkozásáról, az új szokásokról, amelyeket a kereskedelemfejlesztésnél fo­kozottabban szükséges figye­lembe venni. Dr. Dómján Sándor, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályveze­tő-helyettese kiemelte: a me­gye kereskedelemfejlesztési távlati koncepciójának kidol­gozása időszerű és fontos feladat. A megyei elképze­lésekkel a minisztérium il­letékesei egyetértenek. Egy­ben hangsúlyozta: 1971—75. között Szabolcs-Szatmárban országosan a legnagyobb fej­lesztési ütemet valósították íjteg. Ez alapot teremt a hosszú távú fejlesztéshez, amelyben több olyan megál­lapítás szerepel (idegenforga­lom-fejlesztés, a hiánycikkek számának csökkentése, a nagykereskedelem raktáro­zási feltételeinek javítása) amelyeket az itt felvetettek alapján országosan is ele­mezni fognak. A vitában el­hangzottakra dr. P. Szabó Gyula válaszolt, majd a ta­nács elfogadta az 1990-ig szó­ló kereskedelmi távlati fej­lesztési koncepciót. Ezután a közrend és köz- biztonság helyzetéről tárgyalt a megyei tanács. Dr. Gluch- man László ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság veze­tője fűzött kiegészítéseket a beszámolóhoz. A vitában fel­szólaló dr. Gombás Sándor a megelőzés, valamint az idő­ben és a cselekménnyel arányban álló büntetés ki­szabásának fontosságával foglalkozott. A Belügyminisz­térium képviseletében jelen lévő dr. Bányik Sándor al­ezredes az 1976. első félévi országos és megyei adatok összehasonlítása alapján szólt Szabolcs-Szatmár megye közrendjéről és közbiztonsá­gáról, amely kiegyensúlyo­zott, jó. A beszámolót a me­gyei tanács elfogadta. A megyei tanács igazga­tási és jogi bizottsága tevé­kenységéről szóló beszámoló­val kapcsolatban felszólaló dr. Fonyó Gyula, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak főosztályvezetője elis­meréssel szólt arról a terv­szerű, céltudatos és követke­zetes munkáról, amely a me­gyei tanács igazgatási és jogi tevékenységét jellemzi. Az államigazgatási munka kor­szerűsítéséről, a jogpolitika, hatóságpolitika aktuális kér­déseiről, az ügyfélszolgálat javításáról beszélt ezután, és elismeréssel szólt a szabolcs- szatmári tapasztalatokról. A megyei tanács a beszámolót elfogadta, s egyben elisme­rését fejezte ki az igazgatási és jogi bizottság munkájáért. A tanács személyi kérdé­sekről tárgyalt ezután, majd dr. Lukács Gyuláné megyei tanácstag interpellációja hangzott el. A MOSZKVAI TELEVÍZIÓ esti fő hír­adóműsora — a Vremja — csütörtökön este a nap legfontosabb híreként, első helyen ismer­tette azt a jelentést, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titká­rának és Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának a Krim félszigeten lezajlott eszmecseréjéről számolt be. Teljes szöveg­ben ismertette a TASZSZ hírügynökség pén­teken este kiadott jelentését a moszkvai rá­dió több híradása is. Ugyancsak teljes szö­vegben, címoldalon számoltak be a két párt vezetőjének találkozójáról a péntek reggeli moszkvai lapok. M. S. Szovjet- magyar vízügyi találkozó Ungváron Szovjet—magyar vízügyi meghataímazott-helyettesi ta­lálkozót tartottak Ungváron augusztus 23. és 25. között szak­értők bevonásával, a nemzetközi határvízegyezmény alap­ján. A magyar delegációt dr. Szeifert Gyula vízügyi igazgató, meghatalmazott-helyettes vezette. A találkozón megvitatták azoknak a vízépítési munkáknak a terveit, amelyek a határ mentén a közeljövőben valósulnak meg. Tapasztalatcsere cél­jából a magyar küldöttség tagjai vízügyi létesítmények épí­tését és üzemeltetését tekintették meg. A találkozó egyik leg­fontosabb feladata azoknak a kérdéseknek az egyeztetése volt, melyeket a szeptemberi, kijevi meghatalmazotti ülésen vitat­nak meg. Az Elnöki Tanács ülése

Next

/
Thumbnails
Contents