Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-27 / 202. szám
1976. augusztus 27. KELET-MAG Y ARORSZÁG 3 M eddig tart a létszámzárlat? A kisvárdai Gyár úti lakónegyedben az új szolgáltatóház felépítésével befejeződtek az építkezések. Közel ezer ember kényelmes otthonát alakították ki üzletekkel és szolgáltató létesítményekkel együtt. (Elek Emil felvétele) Nagyközség — kultúrház nélkül Faluközpont a tanya helyén Talán országosan is egyedi eset a nyírteleki: a település öt évvel ezelőtt elnyerte a nagyközségi rangot — de még nincs kultúrháza. A moziüzemi vállalat az általános iskolákban szokott filmet vetíteni. Nagyközség kultúrház nélkül?! A kulturális intézmény hiánya érthető és cseppet sem tragikus. Azért érthető, mert 1952-ben tanyavilágból alakították meg a községet, középület szinte nem is volt sehol a környéken. Égető gondnak azért nem mondható a kultúrház hiánya, mert közel van Nyíregyháza és jó két éve már, hogy működik az új ifjúsági ház. Valamelyik asztalon most módosítják Nyírtelek rendezési tervét, a különleges papírra a kultúrház helyét is berajzolják majd. AZ ADMINISZTRATÍV LÉTSZÁMZÁRLAT átmeneti jellegű kényszerintézkedés. Nemcsak haszna, kára is van. Egyformán érinti a szorgalmas és szervezett, valamint az embert és időt pazarló vállalatokat, intézményeket. Az íróasztalok melletti létszámnövekedést korlátozza, illetve csökkenti. Nagyok még a műhelyekben is a belső munkaerő- és munkaidő-tartalékok. Akkor miért vált éppen az irodai létszámzárlat szükségessé? Természetes, hogy a dolgozók ott helyezkednek el, ahol számukra kedvezőbbek a munka- és kereseti feltételek. Megtehetik, mivel teljes körű a foglalkoztatottság és általános a munkaerő- hiány. Vonzó az állandó délelőttös műszak, az időbéres munka, a fehérköpeny, az íróasztal stb. Meddig lesz hatályos, mikor fog megszűnni az adminisztratív létszámzárlat? Gyakori kérdés. A válasz szinte magától adódik. A létszámzárlat feleslegessé válik, ha az intézkedés eléri célját, ha az irodákban kényszerpályára kerül az ésszerű, takarékos és szervezett munka. Az időpontot persze nehéz lenne megjósolni. Valószínűleg nem is jön létre mindenütt egyszerre a kívánatos és elfogadható állapot. Akkor pedig a zárlatot sem szabad feloldani egyetemes jelleggel, azonos időpontban mindenütt, hanem csak differenciált módon, az adminisztratív létszámmal való takarékoskodás színvonalától függően. S valamennyi esetben az eredményes, jó munka, a hatékony és szervezett adminisztráció elismerése lesz majd a létszámstop feloldása, a szabad létszámgazdálkodás. Vagyis a vállalatokon, az intézményeken a sor: adjanak garanciákat, bizonyítsák, hogy megérdemlik a bizalmat. Ne általában a létszámzárlat feloldását szorgalmazzák, hanem a hatékony foglalkoztatás helyi feltételeinek megteremtését. Az egyedi elbírálás és a fokozatosság lehetővé teszi, hogy a zárlatot ne ott oldják fel majd legelőször, ahol leghangosabban protestálnak ellene, vagy ahol esetleg a legnagyobb létszám-megtakarítást érték el, hanem ott, ahol intézményesítették a jó munkát, ahol a lehető legésszerűbben szervezték meg az adminisztrációt. MINDERRŐL NYÍLTAN SZÜKSÉGES SZÓLNI, mivel a vállalatok, a tanácsok, az intézmények többsége máról holnapra él és csupán a létszámzárlat nyomán keletkező réseket igyekszik eltömni. Akkor is, amikor az átfogó tevékenységből kiragadva gépesítik például a manuális könyvelési, bérelszámolási munkákat. A termelést, a gazdálkodási, a fejlesztést kísérő teljes adminisztráció áttekintése, kritika^ elemzése és újraépítése, a funkciók, a célok, a rendezőelvek megfogalmazása hozhat csak érdemi eredményt. Ennek az átfogó tevékenységnek szerves része a gépesítés, a szakemberképzés, a személyzeti munka. Nélkülözhetetlen a rend-1 szerszemlélet, a vezetési, a szervezési, valamint a helyi ismeret, illetve a gyakorlatiasság. A döntések előkészítésének különösen hasznos segítője lehet az élenjáró tapasztalatok tanulmányozása. A hasonló adottságú, a ro- kónprofilú vállalatok összehasonlításakor derül fény ugyanis arra, hogy milyen létszámtöbbletet igényel például. ha sok az ügyintézéstől mentesített vezető és titkárnő, vagy ha a gyáregység, az üzem vezetőjét nem hozzáértő intézkedni, dönteni képes helyettes, hanem referáló, levelező, az ügyeket gyártó és halmozó adminisztrátorok, előadók segítik. A szakszerű, gyors, érdemi ügyvitel, és adminisztráció nélkülözhetetlenül szükséges, a létszámzárlat csupán a vadhajtások, az ésszerűtlen, szervezetlen megoldások, a munkaerő-pazarlás ellen irányul. Ezért a létszámlemorzsolódás kivédése, átvészelése sem lehet célravezető, ha hosszú távon nem alapozzák meg a hatékony irodai munkát, a korszerű ügyvitelt, a gyors ügyintézést és informálást. Szükséges, hogy a kényszerhelyzet előidézte rögtönzéseket, az ösztönössé- get, a tudatosság, az előrelátás váltsa fel. Nem a napi munkában — ott óhatatlanul sok a mechanikus és rutinelem —, hanem az adminisztráció egész rendszerének, keretének, szervezetének kialakításában. A LÉTSZAMZÁRLATOT KÖVETŐEN tovább növekedtek az irodai munka szervezettségében, hatásfokában lévő különbségek, attól függően, hogy hol, hogyan reagáltak az intézkedésre. Az adminisztratív létszámzárlat feloldásában már csak azért sem engedhető az „egyen- lősdi”. Az élenjáró vállalatoknál és intézményeknél célszerű már 1977-től megszüntetni a zárlatot, bizonyítva, hogy vannak példamutató eredmények, jelezve, hogy a kényszerhelyzet kulcsa a helyi vezetők kezében van. K. J. Szétszórt, tanyavilág — község — nagyközség — városiasodé faluközpont. Ez jelzi hát Nyírtelek fejlődését. Az öröm mellett sok még a gond, a múlt ezernyi öröksége fékezi a fejlődés kerekét. Még most is 14 tanya tartozik a községhez, az egyik ipari üzemmel dicsekedhet, egy másikon villany sincs. A község központjában a felásott, feltúrt utcák városra emlékeztetnek: épül az új vízmű. Az egykori tanyai házakba hamarosan beszerelik a vízcsapokat. A sok millióba kerülő vízmű nem szünteti meg az ellentmondásokat, sőt mondhatni, hogy újabb ellentmondásokat szül. Beköltözők Mert a nagy kiterjedésű településen élő hétezer ember között több százan lesznek azok, akik nem rendezhetnek be maguknak fürdőszobát. Legalábbis egyelőre nem. A tanácsházára már megérkezett a megyei tanács határozata, amely szabályozza, illetve meghatározza a tanyák sorsát. A stencilezett hivatalos okmányon az olvasható, hogy Varjúlapost és Belegrádot fejlesztésre jelölték ki, a tartósan fennmaradó tanyák közé sorolták Görögszállást, Bedőbo- kort és Gyulatanyát. Kilenc kisebb külterületi település elnéptelenedik, megszűnik. A kilenc tanyáról beköltöznek az épülő faluközpontba, a tanácsi dolgozók ezt nevezik centralizált településfejlesztésnek. Nyírtelek tehát kívülről befelé zsugorodik, belülről pedig kifelé terjeszkedik — néhány év múlva aztán így lölt magára igazi faluképet. Milyen is a mai központ és milyen lesz öt, vagy tíz év múlva? A kérdésre Varga János tanácselnök és Kovács M. János, a Hazafias Népfront helyi bizottságának elnöke válaszol. Lepedőnyi tervrajzot terítenek az asztalra, s azzal kezdik, hogy a mostani „központ” (tulajdonképpen csak idézőjelben az), a Desewffy-kastély helyén, illetve környékén alakult ki, itt, a közelünkben, a tanácsháza utcájában. A kedvező vonat- és busz- közlekedés ellenére sokat kell gyalogolni az ittenieknek — éppen a központosítás hiánya miatt. Példának okáért 15 percet kell sétálnunk a tanácsházától, hogy elérjük a már említett ifjúsági házat. A fejlesztési terv fölé hajolva láthatjuk, illetve elképzelhetjük, hogy a következő években miként csökkennek a távolságok a nagyközségben. A központosítás, a község arculatának kialakítása a lakosság igényének megfelelően történik majd. Ennek bizonyítására a népfrontelnök kérdőíveket vesz elő egy fiókból. Fejlesztés A kérdőívekre azt írták, hogy ki mit szeretne látni az új központban. Több kérdőíven szerepel a kultúrház és a gyógyszertár. Demokratikus, követésre méltó intézkedés volt a kérdőívek kiosztása, de nyomban leszögezzük, hogy ezt nem lehet hasonlítani az „Önök kérték, mi teljesítjük” című tv-mű- sorhoz. Mert a megyei tanács határozata értelmében a Nyíregyháza környéki települések fejlesztési tervét úgy kell módosítani, hogy azok összhangban legyenek a város fejlesztési tervével Nyírtelek módosított fejlesztési terve a helyi és a központi igényeket, valamint a lehetőségeket is figyelembe véve, a jövő év elején készül el. Az asztalra terített „lepedőn” azonban máris kirajzolódnak az új központ körvonalai. A tervezők a 38. sz. kövesutat jelölték ki a központ tengelyévé. Ha Nyíregyháza felől jövünk és úgy számítunk, akkor az út jobb oldalán lesz a „nagyközpont”, az úttól balra a „kisközpont”. A nagyközpontban már van új iskola, orvosi rendelő, ide építik a látványos víztornyot. Itt kap majd helyet a kultúrház és a százszemélyes óvoda, ide építik az ABC-áruházat, a gázcseretelepet. Két új utcát is nyitnak az út jobb oldalán, ahol lakás- szövetkezet megalakítására is sor kerül. A „kisközpontban” már elkészült az orvosi rendelő, év végén, vagy a jövő év elején kezdik benne a gyógyító munkát. Ezen a területen augusztus 20. tiszteletére sportpályát avattak. Bővítik majd az itteni általános iskolát és egy buszváró építésére is sor kerül. Az ifjúsági ház közelében lévő, kevésbé hasznosítható területen ifjúsági parkot kívánnak kialakítani. Vízmű A tanács hiányzó forintjait a lakosság társadalmi munkával pótolja. A most épülő vízműnél például 900 ezer forint értékű közhasznú munkát végeznek az itteniek. Tervük szerint november 7-re befejezik az építkezést, a körzet országgyűlési képviselője mond avatóbeszédet, majd a vezetékeken megindul az ugrásszerű fejlődést jelentő víz. Nábrádi Lajos — Piriké, főzzön két jó kávét, és küldje fel hozzám Perczegős Norbertét — szólt ki a titkárnőjének Stirpák Sándor, a Timsó- és Robbanómotorgyár teljhatalmú vezetője. Néhány perc múlva már az igazgató előtt ült az önhibáján kívül kopaszodó művezető. — Talán sejti, miért hivattam — mondta komoran Stirpák. — Biztos vagyok benne, hogy nem jutalmat akar átadni — válaszolt Perczegős. Piriké megjelent a két kávéval, Stirpák elgondolkozva kavargatla a két csészét: — Magát nem kínálom, mert amint mondta, árt a vérnyomásának. — Az utóbbi napokban idegesebb vagyok az átlagnál — mormolta Perczegős rosszkedvűen. — Nos, térjünk a tárgyra! A robbanórészlegből Sehoda Lajos panaszkodott magára. Belegázolt a leikébe, minősíthetetlen hangon beszélt vele. Kipanaszolta, hogy felnőtt, négy válópert megért férfi létére majdnem elbőgte magát. Az önérzetét sértette meg. Mi a véleménye erről? Perczegős Norbert mély lélegzetet vett. Hangja remegett az indulattól: — Megsértettem Sehodát? Igazán sajnálom. Most már tudom, hogy homlokon kellett volna csókolnom, kedves, becéző szavakat kellett volna gügyögnöm a fülébe, kezet kellett volna szorítanom vele, vagy vállon veregetni: „bravó, Sehoda, csak így tovább!” — Kérem, tartózkodjék ettől a gúnyos hangtól. A lényeget mondja, mi történt? — figyelmeztette az igazgató Perczegöst. — Elmondom, mi történt. Sehoda Lajos úgy adott ki a kezéből egy robbanómotort, hogy az használhatatlan lett. Már csak ócskavasként tudjuk értékesíteni. Amikor megláttam,, milyen pocsék munkát végzett, azt mondtam: „ejnye, Sehoda!” Erre elsápadt, aztán elvörösödött, és úgy nézett rám, mint egy hivatásos bérgyilkosra, majd elrohant az üzemi büfébe disznósajtot enni. Állítólag a disznósajt erőt ad neki nehéz helyzetekben. Hát ez történt. .. — zárta le beszámolóját a méltán népszerűtlen művezető. Stirpák Sándor kinyitotta az íróasztal fiókját, és bekapott egy szem savanyú cukrot. — Kér? — Köszönöm. Ebéd előtt soha — válaszolta Perczegős. — Nézze barátom, magának teljesen igaza van. Felháborító és megengedhetetlen az ilyen trehány munka. De nem volna szabad elfelejtenünk, hogy a Timsó- és Robbanómotorgyár dolgozói érzékenyek. Egy dorgáló, megrovó szó komoly következményekkel járhat. Sehoda megsértődik és máris kéri a munkakönyvét. Nagyon megkérem tehát, hogy ha máskor valami helytelent tapasztal, őrizze meg nyugalmát, ne mondja azt, hogy ejnye, hanem inkább menjen ki a folyosó egy eldugott zugába, és ott alaposan káromkodja ki magát, vagyis vezesse le az idegességét. Legyen a jelszava: szelídség és mosoly! Ezt várom magától — figyelmeztette beosztottját a Timsó- és Robbanómotorgyár igazgatója, majd így folytatta: — De ugyanakkor ne feledje, hogy az új évben nagyobb jogkör és nagyobb felelősség vár a művezetőkre! Perczegős Norbert, a balsorsú művezető köszönt, betette maga után az ajtót, aztán a néptelen folyosón mély lélegzetet vett és halkan suttogta: — Ejnye... Galambos Szilveszter: EINYE! Tovább bővítik Sóstón a TITASZ-munkásszállót és oktatási központot. A több millió forint beruházással készülő három szintes toldaléképületben 64 fekvőhely, 300 adagos konyha és egy gondnoki lakás lesz. A korszerű épületszárny a jövő év második felében készül el. (Gaál Béla felvétele)