Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-26 / 201. szám

1976. augusztus 26. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A holnap Prágája VÁZ — Zsiguli — Lada Bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió vezetői helyesen döntöttek, amikor elhatároz­ták egy jól sikerült autótí­pus, a Fiat—124 megvásárlá­sát, és berendezkedtek an­nak nagy sorozatú gyártásá­ra, nem feledkezvén meg a folyamatos továbbfejlesztés fontos feladatáról sem. A Lada néven exportra kerülő VÁZ Zsiguli kocsikat ma már az egész világon „jegy­zik” (a kép a 46. genfi nem­zetközi autókiállításon való részvételről készült), csak­nem 30 országban bevezetett kocsi a Lada. Évente közel 700 ezer darabot bocsát ki belőle a Togliattiban levő gyár. A Zsiguli-gyár hatalmas szerelőcsarnokában három futószalag működik. Az egyi­ken az első, „hagyományos” típust, a VÁZ—2101-et állít­ják össze; a másodikon a VÁZ—21011 (az 1300 köb­centiméteres motorú) válto­zatot és a VÁZ—2102 típust (a furgon kivitelűt) készítik. A harmadik szalagon folyik a „luxus” Zsiguli, a VÁZ— 2103 szerelése. Rövidesen er­re a szalagra kerül majd a múlt év végén született leg­újabb változat, a VÁZ—2106 is. A Zsiguli-gyárban öt és fél óra alatt „áll össze” egy- egy kocsi a tapasztalt szere­lőbrigádok munkája nyomán. Ezalatt több, mint 3000 al­katrészből „hozzák össze" a járművet. A futószalagokról 22 másodpercenként fut le egy kész kocsi. A hagyományos típusokat tökéletesítő, az új formákat kialakító konstruktőrök szá­mára az elsődleges szempont az, hogy minél biztonságo­sabb, üzembiztosabb gépko­csikat tervezzenek. A szép­ség és a modernség követel­ményeinek a kielégítése csak ezek után következik. Jó példa erre az, hogy az új VÁZ—2106 típusnál 80 kilo­méteres sebesség esetén a I fékút már csak 38 méter, és hogy állítható fejtámaszokat is beszerelnek a kocsiba. Ugyanakkor a lökhárítókat és gumiütközőket is jóval hatásosabbra méretezték. Gázturbinás szuperyonat A Francia Államvasutak — az SNCF — négy év óta me­netrendszerűen járat gáztur­binás vonatokat a Párizs— Caen vonalon. A szerelvé­nyek 130 km/óra sebességgel közlekednek. Kezdetnek ez is szép eredménynek számított, de nyilván ennél többre töre­kedtek a gázturbinás vasúti vontatás kifejlesztői. Időköz­ben meg is tervezték a TGV —001 jelzésű kísérleti szerel­vényt, amelyet a Bordeaux és Morceux közötti próbasza­kaszon „vizsgáztattak le”. Az első próbafutások során órán­kénti 307 kilométeres csúcs- sebességet sikerült elérnie a gázturbinás szerelvénynek (a keréken gördülő szerelvények 1955-ben felállított, ma is ér­vényben lévő abszolút sebes­ségi világcsúcsa 331 km/óra; a 350—400 km/óra vagy még ennél is jóval nagyobb se­bességű vasúti szerelvények már légpárnás vagy mágne­ses lebegtetésűek lesznek, a súrlódási problémák elkerü­lése érdekében. A gázturbina előnye, hogy a Diesel-motorokénál jóval gyengébb minőségű üzem­anyaggal is „megelégszik”, továbbá nincs szüksége víz­hűtésre, tehát a mozdony ki­sebb súlyú, de mégis nagyobb teljesítményű lehet. A gáz­turbinás hajtóművekben nin­csenek nagy tömegű, változó irányú mozgást végző alkat­részek — például dugattyúk —, ezért nyugodt, rezgéstelen üzeműek. A dugattyúk elma­radása és a csapágyak kisebb száma miatt a gázturbinás hajtóművek olajszükséglete sem nagy. Tény viszont, hogy a gázturbinás hajtómű­vek meglehetős zajosak. Az 1976—1980-as időszak a tervek szerint különösen fontos szakaszt jelent Prá­ga fejlődésében. A csehszlo­vák főváros fejlesztésének gyors ütemét a legszemléle­tesebben a beruházások nagyszabású programja ta­núsítja. Hatalmas összegeket irá­nyoztak elő lakásépítésre. 1980-ra 58 ezer lakás építé­sét kell befejezni, de emel­lett szaporítani kell a böl­csődék, az óvodák és az is­kolák számát is. Az új la­kások egyharmadát a legfon­tosabb prágai üzemek mun­kásainak szánják. A Vltava bal partján 1980-ban kezde­nek hozzá a főváros új dél­nyugati mikrokörzetének ki­építéséhez. Ezzel egyidőben megkezdődik Prága néhány kerületének átépítése és re­konstrukciója is. Szovjet segítséggel gyors ütemben folytatódik a prá­gai metró építése. 1980-ban fejezik be az első, úgyneve­zett „A”-szakaszt és sikere­sen folynak az ebből kiindu­ló metróelágazások munká­latai is. Két éven belül meg­valósul az összeköttetés a csehszlovák főváros déli ne­gyedeivel. Az elkövetkező években elkészül az új uro­lógiai klinika, valamint a központi poliklinika és négy másik orvosi intézet. Rendkívül nagy figyelmet szentelnek a Nemzeti Szín­ház átépítésének és a környe­ző terület komplex rekonst­rukciójának. Megkezdődött a kongresszusok palotájának építése. Több millió fokos hidrogén A moszkvai Kurcsatov Atomenergia Intézetben üzembe helyezték a világ legnagyobb termonukleáris berendezését. A „Tokárnak— 10” több millió fokra hevíti fel a hidrogént és hosszabb időn keresztül képes azt eb­ben az állapotban tárolni. Ilyen óriási hőmérsékleten a termonukleáris reakciók kö­vetkeztében kolosszális ener­gia szabadul fel. Elég, ha megemlítjük, hogy egy kilo­gramm hidrogén nukleáris eltüzelésekor 10 milliószor annyi energia keletkezik, mint egy kilogramm szén el­égetésekor. Az új berende­zés üzembe helyezésével a szovjet kutatók új, igen ha­tékony eszköz birtokába ju­tottak. a termonukleáris fú­ziók vizsgálatához. A szovjet „Tokamak”- programba az utóbbi évek­ben amerikai, japán és eu­rópai kutatók is bekapcso­lódtak. Jevgenyij Velihov szovjet akadémikus szerint a „Tokárnak—10”-zel és a külföldi berendezésekkel folytatott kutatások eredmé­nyei a nyolcvanas évek ele­jére lehetővé teszik az első demonstrációs termonukleá­ris reaktor felépítését. „Milliomos,, csigák A természet szép képződ­ményei között is előkelő he­lyet foglalnak el a csigák. A csigák külső váza, a ház, bi­zarr alakjával, színével, fur­csaságával már régen felkel­tette a gyűjtők figyelmét, és nem egyszer előfordul, hogy egy-egy ritkább csigafaj há­záért hihetetlen összegeket fizetnek a magángyűjtők, vagy múzeumok. A változatos formájú há­zak lehetnek tornyosak, vagy éppen lapos tányéralakúak, szabályosak, vagy szeszélye­sen szabálytalanok. A leg­szebb fajok természetesen a tengerekben élnek. A gyűj­tők nagy összegeket hajlan­dók fizetni például a Japín környékén vagy a Karib- tengerben élő hasított héjú csigákért, amelyek 100—3000 m mélységben élnek és rit­kán kerülnek az ember zsák­mányába. De az ilyen ritka csigák tenyészhelyét a gyűj­tők titokban tartják, hogy árukat magasan tarthassák, ezért hívják az ilyen csigá­kat „milliomos” csigáknak. Hasonlóan nagy értéket jelent a gyűjtők számára a tengeri fülcsiga. Alakja va­lóban az emberi fülhöz ha­sonló, de belsejét csodálato­san szép, színes gyöngyház­réteg borítja, amely a ráeső fényben különböző színek­ben játszik. E héjak ékszer- szerűen szépek, ezért érthe­tő, hogy lakásdíszként és díszítő célokra is használják. Nagy keresletnek örvende­nek a gyűjtők körében a búgócsigák, csészecsigák, tur­bócsigák, porceláncsigák, a tritonkürt csigák, sisakcsigák stb. is. Képünkön egy csiga­gyűjtemény néhány kivéte­lesen értékes darabja látha­tó. KERTBARÁTOKNAK Kerti gyepek Hazánkban egyre szaporod­nak a hétvégi és az üdülőtel­kek. Ezek nagy része a pihe­nést szolgálja és csak másod­sorban haszonkert. A pihenő­kertek legfontosabb része az árnyékos vagy napos, fűvel be­telepített terület. Itt lehet na­pozni, sportolni, felfrissülni. Sajnos, ma még kevés helyen találunk olyan kertet, ahol a gyepet esztétikai, egészségügyi célzattal telepítették. A kertészetben a gyep és pá­zsit kifejezés külön fogalmat takar. Pázsitnak az apró szálú, fi­nom levelű, rövidre nyírt fű­telepítéseket nevezzük. Gyepnek a durvább levelű, magasra vágott, kevésbé igé­nyes zöldfelületet. A gyepek füvei nagyobb alkalmazkodó­képességgel rendelkeznek. El­sősorban szárazságtűrőbbek, tűrik a taposást. A füvet több évre telepítjük. Ezért a területet gondosáéi elő kell készíteni. Az első teendő a terület megtisztítása minden szeméttől, az évelő gyomoktól. Ha kertünk olyan területen van, ahol vékony a termőré­teg. akkor a felület elegyen- getése után terítsük meg ter­mőtalajjal. Mivel a gyep hosszú ideig díszít, ezért el kell látni a te­rületet alaptrágyával. Szerves trágyából' 4—5 kg-ot, ezenkívül 3—4 dkg pétisót, 3—4 dkg szu­perfoszfátot és 3—4 dkg kálisót szórjunk ki. Ezután ássuk fel, egy ásónyom mélyen. Az ásás után elegyengetett talajt hengerrel vagy tapogató­val le kell döngölni. A tömö­rítés olyan legyen, hogy az emberi lábnyom ne látszódjon meg rajta. Csak a jó magágy­ban csíráznak egyenletesen és fejlődnek gyorsan a kis növé­nyek. A talajelőkészítést néhány héttel a vetés előtt végezzük, hogy a talaj megülepedjen. Száraz időben vetés előtt ön­tözni kell. A gyepesítéshez vásároljunk fűmagkeveréket. Kétféle kap­ható: pázsitkeverék és sport- gyepkeverék. Ez utóbbi jól tű­ri a taposást is. A helyes meg­oldás természetesen az lenne, ha a kertünk adottságainak megfelelő fűfajokból állítanánk össze a keveréket. Természete­sen erre alig van lehetőség. A négyzetméterenként szük­séges vetőmag mennyisége függ a mag minőségétől és a kert adottságaitól. Mostoha kö­rülmények közé többet vetünk. Általában négyzetméterenként 2—3 dkg vetőmag elegendő. Ez kb. 30 000 magnak felel meg. Kereskedelmi magkeverékből ennél többet is vethetünk. Gyakorlatilag az év minden időszakában vethetünk. Mégis, két fő vetési időpont szokásos: nyár végén és kora tavasszal. Augusztus 20. után a talaj hő­mérséklete megfelelő a csírá­záshoz. A nyár végén vetett fű még ősszel megerősödik. A ledöngölt talaj felső réte­gét 1—2 cm mélységben meg­gereblyézzük. Erre történik a vetés. Igyekezzünk egyenle­tesen elosztani a kevés magot. Ezután egy vékony rétegben talajt szitálunk a tetejére, vagy gereblyével sekélyen. 1—2 cm mélységben a talajba ütöget- jük. Vetés után, ha nincs csapa­dék, öntözzük a területet. A kelő és a növekedő fiatal nö­vények az első 6 hétben érzé­kenyek a talaj kiszáradására. Kis vízadagokkal öntözzünk, hogy a víz össze ne mossa a magvakat. A csírázást előse­gíthetjük, ha a csírázásig mű­anyag fóliát terítünk a terü­letre. A kelő pázsitot könnyű hengerrel célszerű megjáratni. Amikor a gyep elérte a 10— 12 cm magasságot, kézi kaszá­val vagy sarlóval le kell vág­ni. Kaszálás után szórjunk ki négyzetméterenként 2 dkg pé­tisót. Később géppel is kaszál­hatunk. Kaszálás után azonban mindig adjunk fejtrágyát. A tarlót kb. 5 cm magasságúra hagyjuk. Vegyszerek és a műanyagok ártalmai A vegyszereknek és műanya­goknak a népgazdaságban és a hétköznapi életben nélkülöz­hetetlen a szerepük. Fél év­századdal ezelőtt néhány fer­tőtlenítő szeren, háztartási anyagon, pácon és permeten kívül édeskevés volt a számuk. Ma ármádiája van a növényvé­dő, gyomirtó és pácoló szerek­nek. a különféle tápanyagok­nak, a mosó. tisztító, puhító, javító, erősítő, roncsoló és ma­ró ipari készítményeknek, a testápolóknak, fertőtlenítőknek és még az orvosságoknak, il­letve a szépségápolóknak is. Nemcsak a fogyasztónak, még a kereskedő szakembernek is nehéz eligazodnia közöttük. A kémia, a vegyi anyagok kutató, keverő és alkalmazó tudománya az utolsó száz esz­tendőben olyan nagyot lépett előre, hogy korunkat joggal emlegethetjük a vegyszerek és műanyagok korának. A vegyszerek kétarcúak. Na­gyon sokszor jóbarátok, de né­ha bajkeverők. Sokat könnyí- tenek, lendítenek az "ember éle­tén. de néha napján viaskod­nak és nyűglődni kell velük. Amikor megjelentek a külön­féle növényvédő szerek, mű­trágyák, pácok és gyomirtók, felcsillant a mezőgazdász sze­me: nyitva az út a jobb, a több, a kényelmesebb, az ered­ményesebb termeléshez. Saj­nos, ugyanakkor .megszaporod­tak a mérgezések, a visszama­radó anyagok ártalmai, a le­vegő-, a környezet- és a víz­szennyeződések. összeakasz­kodott az ember és a vegyi anyag és az ember könnyel­műnek, gondatlannak, nemtö­rődömnek bizonyult. Sajnos, sok esetben nem tartja meg még ma sem a kötelező hasz­nálati utasításokat. A környezet tisztaságának biztosításában a „bio” anya­goknak a bevezetése okozta a forradalmat. A biosz görög szó, életet jelent. Hatóanyaga­ik, az enzimek, a táplálékot bontják, darabolják, emésztik. Az enzimes mosó- és tisztító- szerek a piszokkal ugyanezt teszik. De ha a kelleténél több Van belőlük, marják a bőrt, viszketést okoznak, és a felü­letesen kiöblített pelenkában sír a kisbaba. Az enzim, ha elvégezte munkáját, akkor is enzim marad. Ez teszi szüksé­gessé az öblítő szerek — a kül­földön fogásjavítóknak neve­zett újabb vegyi anyagok — használatát. A bőr szükséges, zsíros sav­köpenyének leoldása után ja­vasolt visszazsírozó szerek és a mosószerek eltávolítói, kö­zömbösítői fegyverek a vegyi anyagokat használó, de ugyan­akkor azokkal tülekedő ember kezében. A széles hatósávú gyógysze­rek a szervezeten belül képe­sek megsemmisíteni az eddig legyőzhetetlennek látszó kór­okozókat. Az antibiotikumok és a kemoterápiás készítmények ma sok, hajdan halálra ítélt beteg megmentői. A különböző nyugtatószerek a felgyorsult élettempó feszültségét ellensú­lyozzák. Ez igaz, de ugyanak­kor megzavarhatják a bélmű­ködést, a vérképzést, a hor­monéletet, az étvágyat, a köz­érzetet, tehát megbillenthetik az egészség egyensúlyát. Ada­golásuk pontosságot, eredmé­nyességük figyelmes ellenőr­zést követel. A kemizálás, a vegytan és életvegytan kézfogása és fej­lődése korunk jellemző vele­járója; jó, szükséges nélkülöz­hetetlen, ha ésszel él velük az előnyeiket ismerő ember, mert a hozzájuk kapcsolódó ártal­mak megelőzhetők. A legfontosabb szabály a mértékletesség. Anyagban, idő­ben egyaránt. Mindig csak annyit használjunk belőlük, amennyi kell, sohasem többet, és mindig csak addig, amíg szükséges, sohasem tovább. A vegyi anyagokból a kevés: hiá­bavalóság; a szükséges: ered­mény; a több: kár, ártalom, meggondolatlanság, pazarlás! Mosószerből, öblítőből, hajmo­sóból, permetből, gyomirtóból, tisztítószerből, gyógyszerből, fertőtlenítőből . . . még a koz­metikai szerekből is. A második általános tenniva­ló a hatás türelmes kivárása, megfigyelése, a visszamaradó anyagok és a felhasználatlan maradékok gondos eltávolítá­sa, tárolása, vagy megsemmi­sítése. A kellemetlen utóhatá­sok megelőzésének ez az egye­düli célravezető útja. A harmadik tudnivaló, a mű­anyagok és vegyszerek haszná­latának megszokása. Türelem, figyelem, óvatosság. Gondos és előírásos alkalmazás. FELHÍVJUK A HÁZIKERT-, HÁZTÁJI ÉS SZÓRVÁNYTERÜ- LETEK TULAJDONOSAINAK, használóinak figyelmét, hogy az amerikai fehér szövőlepke meg­jelelt II. nemzedéke (várhatóan elhúzódó, erős lárvakártétele) ellen folyamatosan védekezze­nek. Aki a szövőlepkével fertő­zött területén elmulasztja a — 43/1968. (XII. 6.) MÉM sz. rende­let értelmében — minden terme­lőre kötelező védekezést, annak költségére közérdekű védekezés elrendelésére kerül sor és ellene szabálysértési eljárás megindítá­sát kezdeményezzük. Nyíregyhá­za Városi Tanács V. B. terme­lés-, ellátásfelügyeleti osztálya. (971) ÚJDONSÁGOK, TÜDOMÁNYOS KOTATÁSOK

Next

/
Thumbnails
Contents