Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-25 / 200. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. augusztus 25. Szomorú statisztika Négyezer halott a libanoni harcokban Enyhülés és haladás HÓNAPOKON ÁT FOGLALKOZTAK bizonyos nyugati politikai és tájékoztató központokban, jobb ügyhöz méltó buzga­lommal, a prognózisok elkészítésével. Az európai kommunista és munkáspártok ta­nácskozására — hangoztatták — nem ke­rülhet sor, mivel a nézetek túlontúl külön­bözőek ahhoz, hogy egységes dokumentu­mot lehessen kimunkálni. Megint egyszer — ki tudja, hányadszor — rossz jósoknak bizonyultak. Huszonki­lenc kommunista és munkáspárt képviselői a legszélesebb körű találkozót tartották meg az európai kommunista és munkás- mozgalom történetében. Tanácskozásuk do­kumentuma azt tükrözi, hogy a jelen idő­szakban — amikor az egész mozgalom erő­södik, a pártok harci körülményei nagy­mértékben különbözőek, amikor nincs és nem is szükséges, hogy a testvárpártoknak központjuk legyen — az egyetértés igen széles körű. A konszenzus elve alapján kimunkált okmány nagy figyelmet szentel az Európá­ban létrejött új erőviszonyoknak — ame­lyek az enyhülést lehetővé tették —, s egy­ben az egyetértés széles körének demonst­rálásával maga is az erőviszonyok formáló­jává vált. A dokumentum megállapítja: „Az, hogy Helsinkiben megtartották az eu­rópai biztonsági és együttműködési érte­kezletet, már önmagában is a legvilágosab­ban tükrözi a kontinensen annak eredmé­nyeként végbement változásokat, hogy a népek győzedelmeskedtek a fasizmus ellen vívott háborúban, és kinyilvánították azt az akaratukat, hogy békében és biztonságban éljenek és dolgozzanak együtt, s jövőjüket jogos törekvéseik szerint alakítsák.” AZ ÉRTEKEZLET DOKUMENTUMA az enyhülés megszilárdításáért vívott küz­delem feladatait szoros egységbe foglalta azokkal a tennivalókkal, amelyek a demok­rácia s a társadalmi haladás védelmével kapcsolatosak a kontinens nyugati felén, s mindazzal, ami összefügg az antifasiszta küzdelemmel. Ezek a kérdések különösen fontosak, hiszen a kapitalizmus válsága el­mélyült, letagadhatatlanabbá vált, mint va­laha. Ebben a helyzetben élesebbé válnak a társadalmi és gazdasági ellentétek, nö­vekszik a dolgozók elégedetlensége és erő­södik a tömegek változtatásokra irányuló törekvése. A moszkvai Nemzetközi Mun­kásmozgalmi Intézet számításai szerint a sztrájkharcok 1974-ben és 1975-ben sok ka­pitalista országban kiterjedtebbekké vál­tak, noha a recesszió önmagában véve nem kedvez a sztrájkmozgalmaknak. Jelentősen növekedett a sztrájkokban való tömeges részvétel Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, s Angliában is. Sok iparilag fejlett kapitalis­ta államban egyre újabb dolgozó rétegek­kel bővül a monopóliumellenes harc tár­sadalmi bázisa: aktívabbakká válnak az if­júmunkások és a vendégmunkások, vala­mint a nők. A konkrét mindennapi követe­lésekért folytatott harc nemegyszer a mo­nopóliumok hatalma elleni akcióba csap át, az átlalános demokratikus tömegakciók összeolvadnak a proletáriátusnak a szocia­lizmusért vívott harcával. Ilyen helyzetben a tőkés rend ideológusai és politikusai kü­lönböző kiutakat keresnek a válságból. Ezért igen fontos, hogy a monopoltőke — bármennyire növekszik is erre való hajlan­dósága — ne tudjon megtorló és tekintély­uralmi módszereihez folyamodni, amelyek veszélyeztetik az európai népek vívmá­nyait, előretörésüket a béke és a társadal­mi haladás útján. IGEN SOK FELSZÓLALÓ HANGOZ­TATTA Berlinben: a nemzetközi feszültség enyhülése kedvező hatást gyakorol a tár­sadalmi haladásra a mai világ minden fő szektorában. És ez nem egyszerűen elvi megállapítás. Ismeretes, hogy az enyhülés jelenlegi folyamata nem ma és nem tegnap kezdődött el, hanem jogosan kapcsolják össze azzal a békeprogrammal, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusán terjesztettek elő, s amelyet a XXV. kongresszuson meg­erősítettek és kiegészítettek, s amelyet Ká­dár János közös programunknak nevezett. Ez a békeprogram, valamennyi haladó és békeszerető erő támogatásával az utóbbi években sok nagyszerű eredményhez is ve­zetett. így az enyhülésnek a társadalmi fo­lyamatok fejlődésére gyakorolt hatását most már tények alapján is meg lehet ítél­ni. Hiszen éppen a kibontakozó enyhülés időszakában fejeződött be győzelmesen a vietnami nép hősi harca az imperialista agresszióval szemben, aratott győzelmet a népi mozgalom Laoszban és Kambodzsá­ban. Éppen ez alatt került sor több szocia­lista állam nemzetközi pozíciójának továb­bi megerősödésére, oldódtak meg olyan nagy problémák, mint az NDK nemzetközi jogi elismerése, a Kuba elleni blokád áttö­rése. Ebben az időszakban bukott meg a fasiszta rendszer Görögországban és Por­tugáliában, ingott meg véglegesen a fran- coizmus Spanyolországban. Az egész kapi­talista világban a demokratikus és a mun­kásmozgalom új fellendülése volt megfi­gyelhető. VITATHATATLAN, hogy az enyhülés kedvezően hatott a pozitív társadalmi fo­lyamatok fejlődésére. Ugyancsak tény a társadalmi haladás visszahatása az enyhü­lésre. Ez fejeződik ki abban is, hogy az enyhülésért folyó harc úttörőiként a szo­cialista forradalom államai lépnek a szín­re; olyan államok, amelyeknek céljai egész Európa népeinek objektív érdekeivel esnek egybe, s amelyeknek tekintélye és vonzása még soha nem volt akkora, mint most, a hetvenes évek közepén ... Vajda Péter KOMMENTÁR Pártegység kolonccal K ansas City, nevére rá­cáfolva, Missouriban van, mármint nagy­részt: a városon keresztül­húzódik az államhatár, s a republikánus konvenció színhelye Kansas államhoz is közel esik. Aligha választ­hatott volna stílszerűbb te­repet a megosztott párt, mint ezt a megosztott, ám meglepően barátságos tele­pülést, amelyet a nagy fran­cia író. André Maurois „a Föld egyik legbájosabb vá­rosának” nevezett. Kansas City az árnyas körutak és főleg a szinte elmaradhatat­lan, a házépítők számára mondhatni kötelező szökő­kutak városa, amely az Egyesült Államok úgyneve­zett „szívében” van. Ennél kellemesebb háttért nem is nagyon kívánhat a köztársasági párt a Kansas City-i — és országos — ke­délyeket feldúló politi­kai harc gyors lezárására, amelyre Ford elnök győzel­me után tüstént sort is ke­rített, maga keresvén fel ve- télytársát, Ronald Reagant, aki illő sportszerűséggel ígérte meg az általa vezetett pártszárny „teljes támogatá­sát” a novemberi elnökvá­lasztásra. Oka volt persze Fordnak az előzékenységre: esélyei egyelőre csekélyek a demok­rata Carterral szemben, de jóformán teljesen esélytelen lenne, ha a republikánus jobboldal nem hajlandó be­állni az elnöki népszerűségi szökőkút vizét magasba pumpálni. Reagan viszont nemcábk keserves küzdelem­re késztette a hivatalban lé­vő elnököt, (akinek — min­den hagyománnyal szakítva — még Kansas Cityben is szó szerint házalnia kellett a jelölők szívéért), hanem mint a jobbszárny bajnoka elérte, hogy mind a többhó­napos kampány során, mind a konvención elfogadott pártprogramban egyik poli­tikai engedményt a másik után csikarja ki Fordtól. Mivel az amerikai válasz­tásokat hagyományosan „kö­zépen” nyerik, főleg a mind nagyobb számú függetlenek kegyét keresve. Fordnak most ügyesen vissza kell „ol­dalaznia” a Reagan rákény- szerítette politikai pozíció­ból. Csakhdgy Reagan alig­ha adta ingyen széles moso­lyát, és — főleg — a haj­szállal megvert párton be­lüli tábor áldását Fordra. Szerda éjjel még szíve és hajlama szerint tombolt a konvencióteremben a két tábor, csütörtökön viszont á pártegységet demonstrálták a tévékameráknak. Ford azonban ezt bízvást tekintheti olyan koloncnak, amelyet novemberig — és netán azután is — cipelnie kell. Régen Nixon kordában tartotta a jobbszárnyat, ez volt egykori világpolitikai sikerei titka, most Ford mo­solyogva próbálja ékes kar­perecként mutogatni a Rea- ganék rárakta bilincseket. A konvención és előtte zajló küzdelmet ha­mar elfelejtethetik a republikánusok (1952-ben Eisenhower ennél jóval csú­nyább csatát vívott a jelölt­ségért, igaz ő nemzeti hős­ként küzdhetett aztán az or­szágos választáson). A poli­tikai terheket azonban alig­ha felejtheti Ford elnökje­lölt. Avar János Mohammed Hasszán el- Kholi, az Arab Liga libano­ni különmegbízott ja hétfőn, Szopiman Frangié távozó el­nökkel folytatott eszmecse­réje után bejelentette: Háfez Asszad Szíriái államfőtől üzenetet hozott Eliasz Szarkisz libanoni megválasz­tott elnöknek. „Asszad állam­fő az üzenetben szíriai láto­gatásra hívta meg Szarkiszt — mondotta az Arab Liga különmegbízottja. — Szarkisz a meghívást elfogadta, da­maszkuszi látogatására ha­marosan, mindenképpen szeptember 23-a, a köztársa­sági elnöki tisztség hivatalos átvétele előtt kerül sor.” Nyugati hírügynökségek legfrissebb libanoni hadije­lentései szerint a polgárhá­ború sújtotta országban hét­főn éjjel folytatódtak a fegyveres összecsapások, de területi előnyöket az egy­mással szemben álló felek egyike sem tudott szerezni. A Szovjet Központi Tele­vízió több millió nézőjének szemeláttára vették át hét­főn este Moszkvában a Ver- nadszkijről elnevezett geo­kémiai és analitikai vegyé­szeti kutatóintézet vezető tu­dományos munkatársai a Luna—24 automatikus űrál­lomás küldeményét, amelyet a szibériai olajvidék egyik központja — Szurgut város — környékéről repülőgéppel szállítottak a fővárosba. A repülőtérről a holdtalajmin­tákat tartalmazó ládát a Lenin-hegyi akadémiai inté­zetbe vitték és ott a ládá­ban lévő acéltartályt vákuum­kamrába helyezték. A kam­A TASZSZ kiküldött tudó­sítója jelenti a repülésirányí­tó központból: Befejezéséhez közeledik a Szaljut—5 orbitális tudomá­nyos állomás személyzetének űrrepülése. A kitűzött prog­ramot teljes egészében vég­rehajtották. A tudományos és műszaki kísérletek során minőségileg új eredmények­re jutottak. Hétfőn az infravörös te­leszkóppal befejezték az utolsó kísérletet is. A sze­mélyzet két tagja megkezd­te az űrállomás átállítását automata repülési rendszer­Kedden újabb ülést tartott a spanyol kormány. A mi­niszterek, akik az idem nem mehettek a szokásos augusz­tusi szabadságra, folytatták a népszavazásra bocsátandó al­kotmányreform kérdésének vitáját. Mint ismeretessé vált, az ülésen komoly ellentétek merültek fel az egyes minisz­terek között. A Fuerza Nueva fasiszta szervezet egyik vezetője, Ma­riano Sanchez Covisa kije­lentette: nem tűri, hogy tá­madják a Franco alapította rendszer alapjait. Hozzáfűz­te: bármilyen népszavazás csakis az érvényes törvények keretei között engedhető meg. Az általános szavazásra bo­csátott tervezeteket előzőleg a cortesnek jóvá kell hagy­nia. (A cortes tagjait még Franco életében nevezték ki.) Enrique Tierno Galvan, a A leghevesebb harcokról Beirut belvárosából és dél­keleti elővárosából, továbbá az észak-libanoni Tripoli és a Beirut környéki hegyvidék térségéből érkeztek jelenté­sek. Jobboldali fegyveresek támadást indítottak Beírat­nak a haladó erők ellenőriz­te nyugati negyede ellen is. „Beszivárgási kísérletüket” — a libanoni haladó és a palesztin erők egyesített pa­rancsnokságának tájékozta­tása szerint — a baloldali fegyveresek erélyes ellentá­madással verték vissza. Basir Gemajel, a jobbol­dali fegyveresek parancsno­ka, a libanoni falangista pártvezér fia hétfőn sajtóér­tekezleten ismerte be. hogy a tizenhét hónap óta tartó polgárháborúnak negyven­ezer libanoni halálos áldo­zata van. Hozzáfűzte, e szám nem foglalja magába a pa- lesztinaiak embervesztesé­geit. ra teljes légtelenítése és hé­liumgázzal való feltöltése után a tartályt robotműsze­rek segítségévei szerdán nyitják fel. A moszkvai lapok tudo­mányos szemleírói idézik Msztyiszlav Keldis akadémi­kusnak, az ismert űrkutatási elméleti szakértőnek megál­lapítását, miszerint a hold­talaj fizikai tulajdonságainak és vegyi összetételének vizs­gálata és ennek segítségével a Hold „életkorának” tisz­tázása egymagában is ki­emelkedő jelentőségű a Hold és más égitestek keletkezé­sének felderítése szempont­jából. re, valamint a Szojuz—21 szállító űrhajó felkészítését a földre való visszatéréshez. Borisz Volinov’ és Vitaiij Zsolobov már átvitte a szál­lító űrhajóba a filmeket, a biológiai preparátumokat, a technológiai mintadarabokat a hajónaplót, valamint a kutatások más anyagait. Az elmúlt 24 órában a parancsnok és a fedélzeti mérnök az űrhajó és az űrál­lomás berendezéseit ellen­őrizte. Mindkét objektum be­rendezései zavarmentesen működnek. A személyzet két tagja készen áll a repülés be­fejezésére. szocialista néppárt elnöke ki­fejtette, hogy a leendő nép­szavazást nem befolyásolhat­ja meg a cortes állásfoglalá­sa. Mint mondotta, napirend­re kell tűzni azt a kérdést, hogy a demokrácia megte­remtése céljából teljesen át­alakítsák az állami intézmé­nyeket. Fel kell oszlatni a ré­gi parlamentet és valamennyi párt részvételével általános és közvetlen szavazással meg kell választani az újat — je­lentette ki Joaquun Ruin Gi- menez, a baloldali demokra­ták pártjának vezetője. Felipe Gonzalez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtit­kára arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék bojkottálja és népcsalásnak minősíti majd a népszavazást, ha a hatóságok nem biztosítják a jogokat valamennyi demok­ratikus szervezet számára. Szeberényi Lehel 14 fém REGÉNY 24. S akkor látta Sandi bácsit kijönni a kocsmából. Egye­nesen Zsabkához ment, és látszott, hogy a melléig ér ■neki, pedig Zsabka se volt nagyon magas. Néhány szót váltottak, és együtt mentek vissza a kocsmába. Anyicska gyorsan megcsó­kolta Loncit. — No szia! — Összerántot­ta vállán a kardigánt, s már szaladt is, mint aki fázik. Lonci kihajolt a lépcsőről, hogy integessen neki, de a tér túlsó oldala, amerre Anyicska elsietett, sötétbe burkolózott. Ekkor felsóhaj­tott, és elfoglalt egy helyet a buszban. Még mindig nem Indultak. ★ A kocsma elég üres volt. Inkább kint vigadtak a fel­gallyazott, lampionokkal te­leaggatott téren. Csak a meg­rögzött kocsmalakók ténfe- regtek, vagy üldögéltek ide- be a maiakart asztalok mel­lett, a magas és kékre fes­tett, nedvességtől pergő va- kolatú, rideg falak között, egy szál meztelen villanykör­te alatt, melynek fukar vilá­gánál a falihirdetések apróbb betűi egybefolytak. Azok tartózkodtak idebe, akiknek kocsmabűz az ózo­nuk, s odaki fuldokolva kap­kodnának levegő után. Ha Anyicska benéz ide, ha­zavihette volna az apját. Az ajtó közelében ült Jánnal, merthogy máris indul haza­fele, épp csak ezt a sört meg­isszák, mármint ezt az egy korsót, amire bejöttek. Az asztalon nem volt már hely az üres korsóktól. Ján átha­jolt rajtuk, és bizalmasan sugdosott Matej fülébe: — Csak neked mondom, cimborám, hulladék fából pontosan olyan jó lesz, és potom pénzért megúszod. Egy liter borért vagy kettőért akárki hoz neked a fűrész­üzemből. No, csak mondom, értjük egymást... Matej már pislogott, álmo­san és mereven. S e nehezen forgó, merev tekintet maka­csul csüggött a sarokaszta­lon. Noha messze volt a sa­rokasztal, a hodály ellenkező végében, hol a homály is mélyült, a közbeeső asztalok maiakart lapjain könnyen át­söpört, .mert azok üresek, si­mák és csúszósak voltak, akár a frissen sepert jég. — Ez sántikál megint vala­mi dolog — mondta Matej, mintha két nyelv volna a szá­jában, két egymásba akadó. — Keresi a kincset — fe­lelt Ján, alacsonyan szálló, hessentő mozdulatot tett a söröskorsók felett, s arany­foga is kivillant hozzá, me­lyet a sok asztalosmunkával szerzett, és amely meglehető­sen a sor végén volt, úgyhogy nevetnie kellett ahhoz, hogy ki villanhass on. A sarokasztalon két krigli dupla féldecivel paprikázott sör állt, fölöttük a trafikos farkasszemet nézett Zsabká- val, s csak néha engedett magának egy-egy oldalpillan­tást, mely mindössze Ján ke­rek fejének befogadására volt elegendő. — Hm ... — mondta Zsab­ka, és sötét tekintetét bele­eresztette a sörbe. — Mulat­ságos. Már azt hittem, me­gint a vaskaput firtatja. A trafikos legyintett. — Azt már el is felejtet­tem. — Jobb is — mondta Zsab­ka, s elhallgatott. Emezt a dolgot emésztgette. A kis ember türelmesen várakozott rá. Megvárta, míg befejezi a hallgatást, és le­húzza sörét. — No? — kérdezte ekkor, és intett, hogy hozzanak új sört. De csak az egyik ujját emelte fel hozzá, ami azt je­lentette, hogy szimpla féldeci elegendő lesz bele. Már látta, hogy Zsabka hajlik a dologra, bár még visszakérdezett: — És mi a fenének? — Az az én dolgom. — No jó — mondta Zsab­ka, hátradőlt a széken, ura­sán, fölényesein. — Négy pi­ros. A trafikost elöntötte a bí­bor. — Egy rabló vagy. — Az kell magának. Zsabka vigyorgott, a trafi­kos fejét csóválta tehetetlen. — Mást úgyse találna er­re — mondta Zsabka még pimaszul. — Na jó. Kezet adtak egymásnak. Te­li korsóikat megemelték és felhajtották. A trafikos már felállt vol­na, de Zsabka még mindig hátradőlve ült a széken. — Várjunk még — mond­ta, és kinyújtotta markát. — Kettőt most, előre.- (Folytatjuk) Luna—24: A holdtalajminták Moszkvában Szaljut—5 Teljesítette kutatási programját Az alkotmányreformról A spanyol kormány ülése

Next

/
Thumbnails
Contents