Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-20 / 197. szám

1976. augusztus 20. KELET-MAGYARORSZÁG 13 ram EGRESLEVES. Mirelité eg­res 35 dkg (1 doboz), cukor 20 dkg, liszt 5 dkg, tejszín 2 dl, tej 2,5 dl. ízlés szerint egy ke­vés só, szegfűszeg és citrom­héj. 2 liter vízben a cukrot, fahéjat, szegfűszeget, sót és a citromhéjat jól felforraljuk és besűrítjük a tejes habarással. Átszűrjük, majd még egyszer átforraljuk és hozzáadjuk az egrest, a tejszínt, esetleg 1 dl fehér bort, majd 4—5 perces forralás után lehűtjük. CSERESZNYELEVES. Hoz­závalók: mirelité cseresznye 70 dkg (2 doboz), cukor 15 dkg, citrom 5 dkg, liszt 5 dkg, tejszín 1,5 dl, tej 1 dl, vörös bor l dl. ízlés szerint egy ke­vés só, szegfűszeg, fahéj. Elkészítése: 2 liter vízben a cukrot, fahéjat, szegfűszeget, sót és a citromhéjat jól fel­forraljuk és a tejes, tejszínes habarással besűrítjük. Át­szűrjük, majd beletesszük a kimagozott cseresznyét, a cit­rom levét és a bort, 6—8 per­cig főzzük és utána lehűtjük. ARANY KRÉMLEVES. Mire­lité sárgarépa 25 dkg, zsír 5 dkg, liszt 4 dkg, vaj 2 dkg, tejszín 1 dl, tojássárgája 1 db, zsemle 2 db, só, törött bors. A sárgarépát zsírban pároljuk, ha megpuhult, liszt­tel megszórjuk és 1,5 liter víz­zel felengedjük, beletesszük a borsot és jól összeforraljuk, majd átpaszírozzuk. Tálalás előtt a tejszínnel elkevert to­jássárgájával sürítjük. (Ezzel forralni nem szabad, mert a tojássárgája összecsomóso­dik.) Közben a zsemléket ap­ró kockára vágjuk és a vajon megpirítjuk. Tálalásnál kü;ü adjuk fel. KORHELYLEVES. Székely savanyúkáposzta 1 kg (2 do­boz), angolszalonna 10 dkg, debreceni kolbász 25 dkg, pi­rospaprika, tejföl. A mirelité székely savanyúkáposzta-fő- zeléket felöntjük t liter vízzel és felforraljuk. Az angolsza­lonnát kockára vágjuk, meg­sütjük, hozzátesszük a kol­bászt, tetszés szerint felaprít­va, majd megszórjuk egy ke­vés pirospaprikával. Az egé­szet a leveshez öntjük, jól ki­forraljuk, tetszés szerint utá­naízesítjük. Tálaláskor még tejfölt tehetünk bele. A másfélszer-másfél méte­res kamrából, csaknem telje­sen házilagos kivitelezésben, remek minikonyhát készíthe­tünk, ahol két-három sze­mélynek való ebédet, vacso­rát, bármit elkészíthetünk. (És csak egy talpalatnyi bur­kolatot kell felmosni.) Az az ideális, amikor a kamrá­nak ablaka is van, méghozzá szabad területre nyíló, ahon­nan levegőt, világosságot is nyer. De, ha csak szellőzője van, az sem akadály. Legfel­jebb gáztűzhelyet, gázbojlert nem szereltethetünk bele. De villany garzontűzhely, vagy kétlapos főző és hozzá egy sütő, szagelszívóval kiegészít­ve: már megfelelő. Az apró méret miatt min­den helyet hasznosítunk, még a falat is. A méretará­nyos alaprajzról pontosan le­olvasható, mi, hová kerüljön. Persze, „adaptálni" kell a tervet, aszerint, hová esik az ablak (ha van), hová a víz, villany, gázvezeték. Néhány szempontra azonban föltétle­nül figyelnünk kell. A gar­zontűzhelyet áblakközelbe helyezzük, hogy könnyen ki- szellőzzlön az ételszag, ne gő- zösödjön be a pici helyiség. (A garzontűzhely, — ha ügye­sen gazdálkodunk a "két láng­gal és sütővel — bármilyen ünnepi ebéd elkészítésére is alkalmas. Lehetőleg világos helyre szereltetjük a moso­gatót is, mert természetes vi­lágításnál jobban esik a munka. Ehhez egy tízliteres elektromos melegvíztároló (..magyarul" villanybojler) célszerű. A mosogatót ügyes asztalos kis költséggel beépí­ti a bútorboltokban kapható kis konyhaszekrény szintjével egymagasságban. Azonos szí­nű dekoritlemezzel boríthatja le ezt is. és a 30-szor 50—70 centiméteres kisasztalt is. Utóbbit falra szereljük, hogy felhajtásával hozzáférhetővé váljon a szekrényfiók. Ahol egv kis üres hely adódik, oda fűszerpolcokat készítsünk. A kiskonyha dicsérete Fatiplivel szmes műanyagla­pot szerelhetünk a még min­dig kínálkozó helyre, két-há­rom sor műanyaghuzalt erő­sítsünk rá. Töméntelen kony­haeszközt aggathatunk így a kezünk ügyébe: szűrőket, me­rőkanalakat, reszelőket. A be­épített mosogató alatt elfér­nek a vödrök, takarítószerek, eléjük színes kartonfüggönyt tegyünk. Az eredetileg konyhaként használt helyiség most előlép. Ha kövezete sima és hibát­lan, leegyszerűsíthetjük a burkolását: textilhátlapú mű - anyag burkolóval (a linóle­umszerű, amely vastagabb a közönségesnél, drágább, de tartósabb és nem kunkorodik fel.) ízlésünk és pénztárcánk szerint színes padlószőnyeg­gel is boríthatjuk az új ebéd­lőt: ezt sem kell föltétlenül leragasztani. A konyha berendezése egyéni, de ajánlatos besze­rezni egy kényelmes, stabil étkezőasztalt, s köré olyan ülőkéket, amelyekből félol­dalt lócát alakíthatunk ha ugyanide szánjuk a tévét is. Sok ki-behurcolást, takarítást spórolunk meg így. — P- g. — KERESZTREJTVÉNY 1901. augusztus 20-án született Salvatore Quasi­modo Nobel-díjas olasz költő. Hol őrzik emlékét hazánkban? Erre kapunk választ a sorrendben beküldendő vízsz. 1., 38., függ. 16 és 14. sorokból. f/r VÍZSZINTES: 12. Itt épül új cukorgyárunk. 13. Zsemlében van! 15. Szovjet Szocialista Köztársaság. 16. Tü­zelőanyag. 17. Névelös férfinév. 19. Folyó Olaszországban. 20. Nem használ. 21. Kedveli. 22. Hogy vagy? E kérdésre válaszo­lunk. 23. Állóvíz. 25. Kerevetek páratlan betűi. 27. Fél saru. 28 Csen. 30. EAO. 31. Egykori vé- dekezöszer. 33. A kapott pa­rancsot telexen továbbítom. 36 S-sel. egyenlőség, azonosság. 39 E helyen. 41. Jellegzetes kelle­mes illatú konyhakerti növény. 42. A Szerelem istene az ókori görög mitológiában. 43. Mezei munkát végez. 44. Testünkben pl. térdünkben is van. 45. Teli- es egynemű betűi. 47. ..A" bá­nat. 49. Fordított sor. 50. EY. 51. Szarvasmarha igéje. 53. Éjsza­kai mulató. 54. Kicsinyítő kép­ző. 56. Végzetes, szerencsétlen. 60. Tó németül -J- K. 63. Harag­szik. 64. Ady múzsája. 67. Van számára hely. 69. Viola egyne­mű betűi. 70. A ficam miatti dagadás csökken. FÜGGŐLEGES: 2. Szándékozó. 3. Szolmizációs hang. 4. Királyunk (Sámuel). 5. Kettőzve városunk. 6. Hideg vi­haros szél Erdélyben. Székely­földén. 7. Veteményezö. 8. EEEE. 9. Makacs ellenszegülés. 10. Közeire mutató szó. 11. Bul­gáriai tengerpert elnevezése. 17. AZK. 18. ETK. 24. Görög sziget. 26. Névelös pasztell szín. 28. Ni­géria fővárosa. 29. Eső hiánya esetén sok van a levegőben. 31. DÁK. 32. Tapos. 34. . . . Bird, amerikai távközlési mestersége^ hold. 35. Mező eleje. 37. Itt he­lyezkedik el a mandula. 39. A Tisza bal parti mellékfolyója. 40. Nut betűi. 46. Regi hossz­mérték. 48. Vízinövény. 52. Az ENSZ nemzetközi élelmezésügyi szervezetének rövidített neve. 53. BIL. 55. Tisztítóeszköz. 57. Zenei hármas. 58. összevissza való! 59. Könnyelmű. 61. Meg­győződés. 62. Folyamodik. 64. LOH. 65. Latin részes eset rö­vidítve. 66. Közteher. 68. RS. 70. LS. A megfejtéseket augusztus 29- ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET #FOGADUNK EL! Augusztus 8-i rejtvénypályá­zatunk Megfejtése: Bátori Mária. Az opera Dugonics András 1794-ben bemutatott színjátékából ké­szült. Nyertesek: Balogh József, dr. Borsy Zoltán. Kádár Lászlóné, Kőhalmi György, Molnár Sán­doré nyíregyházi. Bodonyi La- josné fehérgyarmati. Pásztor Erika kisvárdai. Pásztor Mi­hály nyírbátori, id. Kocsár La­jos nyírbogáti és Tóth Károly tisztabereki kedves rejtvényfej- tőink. A nyereménykönyveket pos­tán elküldtük. Ruha teszi az embert! A divatos öltözködés, mint a tetszeni vágyás egyik formája, egészséges ösztöncselekvés — és nem is csak női tulajdonság. Ha so- kalljuk a tetszés szót. beér­hetjük kevesebbel is: köteles­ségünk tiszta, ízléses ruháza­tunkkal, ápolt megjelené­sünkkel kellemes, jó benyo­mást kelteni embertársaink­ban. Nagyjából ezek a normális öltözködés határtörvényei. A határsértés sajnos innen is, onnan is elég gyakori. Innen, például, ha a dolgozó nő el­ső fiatalsága múltán és ki- sebb-nagyobb pozíciókba ke­rülve illendőnek érzi, hogy túlzottan „sallangtalan" kül­sővel fokozza tekintélyét. Vagy ha a feleség odahaza el­hanyagolja külsejét, mert „éppen elég fárasztó a mun­kahelyen helytállni”, már­mint ápolt hajjal, friss ruhá­val és egyéb szépészeti fo­gásokkal. Teljesen elhibázott számvetés. Talán még több az öltözkö­dés határtörvényeinek meg­sértése a „minden a divatért” területéről. Öltözködni szükséges, a di­vatnak pedig egyik legfőbb mozgatója kétségtelenül az utánzás. Az ember, a divatot követve, hasonlítani akar a többiekhez, nem kíván kiríni az átlagból. Eddig nincs ki­vetnivaló az utánzásban, csak az elfajulás a baj. Némelyik nő azonban megfeledkezik arról, hogy nem mindent ér­demes a kirakatba tenni... Alig van szánalmasabb az önkritika nélküli hiúságnál. Öltözködjék mindenki a ma­ga életkorához, testi alkatá­hoz és adottságaihoz, rövi­den az egyéniségéhez illő mó­don. A divat inkább a kort, a ruházat inkább a személyt jellemzi. Szólnunk kell röviden öl­tözködés és egészség össze­függéséről. Az élővilágban csak az ember képes arra, hogy a hasznosat a maga ká­rára fordítsa. Az emberfajon belül is, sajnálatos módon, a nőké az elsőbbség ebben. A túlzottan magas cipősarok talptól tetőig, a lábfejtől a nyakcsigolyáig deformálja a gerincoszlopot, és a hozzá tartozó csontokat, eleinte csak múló fájdalmakat, később végleges elváltozásokat okoz­va. A túlzott divatozás mind történelmileg, mind lélekta­nilag a kényszercselekvések sorába tartozik. Nem ok nél­kül nevezik a divat irányítóit „diktátornak”. El is érik, nyilvánvalóan a maguk zse­bének javára, hogy a nők szinte vezényszóra cserélik a minit, midit, maxit, felveszik, majd leteszik a parókát, elfo­gadják, hogy „idén csak kö­töttben” vagy „csak szövött­ben” lehet járni. Nálunk per­sze nincsenek milliomos di­vatdiktátorok, de van óriási ruházati ipar. s ez is gyako­rolja, „csoportérdekből”, a maga nyomását a fogyasztók­ra. Fogyasszuk csak „össz- népgazdasági érdekből" a ter­vezők, az ipar jó és szép ter­mékeit, de ne adjunk túl a nekünk tetsző holmikon, csak azért, mert esetleg „kimentek a divatból”. Még vissza is jö­hetnek. A divat változik, ez a lé­nyeg. Az öltözködésnek azonban vannak maradandó követelményei: legyen a cél­nak és a helyzetnek megfele­lő, legyen ízléses és tiszta, s ami a legfontosabb, mindig jól ápolt testet öltöztessünk. Hódit a mikrobi, teljesebb nevén a mikrobikini, divat Történelmi tény, hogy ná­lunk már akkor is fejlett fűr- dőkultúra volt, amikor Európa többi részén oly annyira nem dívott, hogy még az uralkodók is vakaróztak. A budai fürdővíz első nagy fénykora a római időkben volt. Aquincumban az ásatások so­rán tucatnyi magán és katonai fürdő romjai kerültek elő, s létezett egy fűrdősziget is a mai Margitsziget északi csücs­kénél. A fennmaradt adatok szerint a hun vezér, Attila egy római foglyot bízott meg fűr- dőépítéssel és Pannóniából hoz­ták a köveket. Az ősmagyarok­nál a hordozható tábori fürdő dívott. A budai központ is a fürdők köré épült ki. Ezekben az évszázadokban Európa még alig ismeri a fürdést, ezért nagy meglepetést keltett, hog\ II. Endre leányával, a 11 éves Erzsébettel — akit 1211-ben Thüringiai Lajos őrgróffal je­gyeztek el — hozományként ezüst fürdőkádat is adott. A mai strandfürdő ősét egy francia gróf építette meg a XIX. század második évtizedé­ben Dieppe nevű városkában. A strandolás kiegészítője, a lebarnulás divatja pedig az 1915-ös nyári szezonban szüle­tett meg ugyancsak a francia tengerparton. Tulajdonképpen a víz fürdőzés mellett a napfűrdőz divatja segítette elő a fürtlm uhadivat forradalmasítását. Szükség is volt rá, hiszen még a múlt szá­zad végén is nyakig beöltözve fürödtek a hölgyek és urak. A fűrdőépítés fellendülése Zsigmond uralkodása alatt kö­vetkezett be. Mátyás korából származik a feljegyzés, misze­rint a Duna-parti nyitott für­dőkben „a földművesek és vin­cellérek lubickolnak úgy, hogy csak fejük és válluk látszik ki, s ez a nézőknek olyanféle lát­ványt nyújt, mint a templom­ban az általános feltámadást nyilvános Duna-fűrdő 1789-ben nyílik a piaristák épülete előtt. A szabadságharc után a Csá­szár — mai Komjádi — fürdő forgalma lendült fel, ez lett a köznép fürdője, de híres volt, mint találkahely is. Állítólag innen származik a könnyűvérű lányok „fűrdös” elnevezése. A bikinit már a rómaiak is ismerték. ábrázoló festmények”. A második fénykor a török időkre esett. A Korán kötele­zővé tette a híveknek a gyako­ri mosakodást, s így nálunk is sorra építették a fürdőket. Mo­hamed Ben Omár Bejazid 1596- os feljegyzése szerint a Gürd- zse Éliás (Gellérthegy) két ol­dalán álló fürdők közül a Rácz az embereké, a Sárosfürdő (mai Gellért) pedig az állatoké volt. Utóbbi vize különösen lovak és öszvérek betegségeit gyógyította. A Habsburg idők a fürdőzés hanyatlását is jelentették. A víz szeretete azonban nemcsak nálunk szorult háttérbe, a fé­nyes versailles-i királyi palo­tákban az egyetlen kis fürdő­szobát, mint szükségtelen he­lyiséget befalazták. Majd a reformkor nemcsak a politikai életben hozott fellen­dülést, de fűrdőiigyben is. A Duna két partján uszodákat kezdtek építeni. Pesten az első Pedig már a rómaiak is is­merték a bikinit. Fennmaradt rajzokon láthatók a kétrészes fürdőruhába bújt hölgyek, a felsőrészt mamillare-nek, az alsót pedig cubligar-nak ne­vezték. Ebben az időben — mármint a rómaiaknál — a férfiak ágyékkötőben fürödtek, amire leginkább az ötvenes évek madzagos fecske-divatja emlékeztetett. A múlt század elején azonban már ilyen volt a fürdőruha: Férfiak: zubbony, széles karimájú nemezkalap, öv és ing. Nők: hosszúujjú matrózgalléros, bokáig érő ru­ha, lehetőleg vastag gyapjúszö­vetből, fűző, alsószoknya és ci­pő. 1910-ben a női fürdőruha már csak térdig ért, 20-ra di­vatba jött a nadrág (combkö­zépig érő), s a kivágott, im­már ujjatlan dresz. Az öt-hat évvel ezelőtti mono- kinihullámot követő egyrészes divatot az idei nyárra ismét felváltotta a kétrészes. Nem is akármilyen, állítólag a mikro­bi — teljesebb névén a mikro­bikini — hódít: egy két pánt, s két falatnyi anyag az egész ru­ha. A férfiak div ja ellenben alig változik, most dinamó és a fecske közöl kompro­misszum éveit él.iük. Az idő­sebb, s nocakos férfiak mély nosztalgiával gondolnak vissza a harmincas évek to. amikor még törvény kötelezte arra a férfiakat, hogy elfedjék felső testüket is. Czippán György C VAILIAIDMÜITITIHC1N Most Fürdő — fürdőruha

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents