Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-20 / 197. szám

1976. augusztus 20. KELET-M AGYARORSZÁG 7 Tíz község szószólója Tíz község tartozik a Szabolcs-Szatmár megyei 12- es számú országgyűlési választókerülethez: a mátészal­kai járásból Hodász (Kántorjánosi, Ny ír kát a), Mérk (Tiborszállás, Vállaj), Nagyecsed (Fábiánháza), Nyír- csaboly, Nyírmeggyes. Az országgyűlési képviselő Szabó Gusztáv, fiatalember, tősgyökeres nagyecsedi. — Szüleimmel együtt léptem a termelőszövetke­zetbe tizennyolcévesen, ez volt az első munkahelyem. Voltam fogatos, brigádírnok, de szerencsére nagyon ha­mar olyan munkaterületre kerültem, ami mindig von­zott, amit nagyon szerettem: az állattenyésztésbe. Le­hetőségek nyíltak meg előttem, tanulhattam, miközben kedvemrevaló munkát végeztem a tsz-ben. 1965-ben kaptam meg az oklevelet a Mátészalkai Mezőgazdasá­gi Technikumban, s rá egy évre kineveztek a Rákóczi Tsz állattenyésztési ágazatvezetőjének. Egyfolytában, már tíz éve ez a munkám. Ma is örömöm lelem benne. — Nagy gazdaság a nagyecsedi Rákóczi Tsz: 5700 hektáron gazdálkodik. Körülbelül 23 millió forint az éves bruttó árbevétele, ennek 20—22 százalékát mi, az állattenyésztés adjuk, de az első fél évben mindig töb­bet, most például 45—47 százalékát. Az idén jól ál­lunk: az egész évi takarmány, alomszalma raktárban, kazlakban áll, jónak ígérkezik a kukoricatermés. A szövetkezetnek egyébként is kedvez az 1976-os eszten­dő: úgy látszik, kilábolunk a tavalyi veszteségekből és eredményesen tudunk zárni. 1971 fordulópont volt Szabó Gusztáv életében. Bár dolgozott már a közéletben, járási tanácstag, népfront­bizottsági tag volt, akkor újabb, a korábbinál nagyobb feladatot kapott. Országgyűlési képviselő lett. A jelö­lőgyűlésen felszólalók azt mondták róla: egyszerű, közvetlen mindenkihez, szívesen kéri a tapasztaltabbak tanácsát, forgatja a szakkönyveket. Megbecsülik, érde­mes a bizalomra. — Általában fél 4-kor kelek, a hajnali, legfonto­sabb munkáknál szeretek ott lenni, annak ellenére, hogy régi, nagy tapasztalattal rendelkező szakembe­rekkel dolgozom együtt az állattenyésztési telepen. De nem lennék nyugodt, ha nem látnám magam is. — A reggeli órák — úgy nyolc körül — a hivatalos munkaindításé: különböző megbeszélések a vezetőkkel, munkatársakkal. Legtöbbször ilyenkor jönnek a kü­lönböző vállalatok, felügyelőségek instruktorai is. Ál­talában 10 óra körül rendeződnek a napi dolgok. Ek­kor jön egy nagyobb szünet, kora délutánig, amikor is újra a munkahelyemen vagyok; a tennivalók estefelé érnek véget. Délelőtt 10-től kettőig: ez a legalkalma­sabb idő, hogy a közéleti, képviselői munkával is fog­lalkozzak. Járom a választókerület községeit, részt ve­szek a tanácsüléseken, tsz-, ÁFÉSZ-közgyüléseken, nép- frontrendezvényeken. Ilyenkor mindig hozzászólok; helyi és országos dolgokról is. De sokszor egyszerűen kime­gyünk a községi vezetőkkel a határba, egy-egy munka­helyre és ott beszélgetünk az emberekkel, legtöbbször a munkáról, községfejlesztésről, a várható termésered­ményekről, olyasmiről, ami az embereket akkor, ott leginkább foglalkoztatja. Merőben új dolgokkal is megismerkedett a képvi­selői évek alatt. Más emberek ügyesbajos dolgaival, községi, járási, megyei, országos tervekkel, s mindez csak egy részét képezte a képviselői munkának. — Kiterjedt levelezést folytatok, minden levél fon­tos; valakinek akkor a legfontosabb, talán kátyúba ju­tott, talán csak lelassult ügye. Az a választó, aki a képviselőhöz fordul, legtöbbször már végigjárta a hi­vatalos fórumokat. Ha szükséges, én újra kezdem. Csak igazságos ügyben szólok, protekciót nem kérek senkinek. Sokféle ügyben fordultak már hozzám: ok­tatási intézménybe történő felvétellel, katonai szolgá­lattal, nyugdíjazással, peres ügyekkel kapcsolatban is érkeznek kérések — eddig körülbelül huszonöt vissza­térő, nagyobb problémakört figyeltem meg ... — Községi, járási, megyei terveket is meg kellett ismerni. Nagyon jó érzés azt tudni, hogy a képviselő nincs egyedül, amikor a közéleti munkát végzi: segí­tenek a járási, megyei pártbizottság vezetői, a nép­front, a különböző színtű tanácsok szakemberei. Meg­kapom a legfontosabb határozatokat, terveket, tájé­koztatást. Emellett minden országgyűlési ülésszakra felkészülök, függetlenül attól, hogy hozzászólok, vagy sem, megismerkedem a téma országos, megyei, járási tapasztalataival is. Mindez számomra több év távlatá­ban biztosan kamatozik. ^ Volt sikeres felszólalása, már járatos a Parlament­ben, kedvvel, lelkesedéssel dolgozik a közéletben, jól ismeri választókerületét. — 1971-ben a legfiatalabb képviselők közé tartoz­tam. Mindennel meg akartam ismerkedni, de termé­szetesen a munkámhoz közelálló témákat figyeltem mindig nagyobb érdeklődéssel. Az egységes szövetke­zeti törvény, az élelmiszertörvény, az ifjúsággal és a társadalombiztosítással foglalkozó törvény volt szá­momra a legemlékezetesebb. De kíváncsian várom évente kétszer a költségvetési vitákat: egyszer a tervet, egyszer a zárszámadást. Én is ilyen alkalommal, költ­ségvetési tárgyalás során szóltam hozzá: a szarvasmar­ha-tenyésztésről, a takarmánybetakarítás ggndjairól beszéltem. A minisztertől jó választ kaptam: javasla­taimat is felhasználták, amikor a tájjellegű vágóhidak létesítését elhatározták, s külön öröm, hogy a minisz­teri válaszból tudtuk meg: az egyik ilyen létesítményt Mátészalkán építik fel. — A Parlament, az ülésterem rengeteg ismeret, ta­pasztalat tárháza. Számomra most, hat év után is va­rázsa van. Azt hiszem, a nálam régebbi képviselők is valami kellemes feszültséget éreznek, amikor az or­szág házába belépnek... Szabó Gusztáv 1971-ben kettős jelölés után lett képviselő. 1975-ben újraválasztották. Bizonyított. Köz­ben párttag lett; megszületett harmadik gyermekük és munkahelyén, a nagyecsedi tsz nagy állattenyésztési telepén változatlan szorgalommal és újat adni akarás­sal dolgozik a közösért. Marik Sándor Paragrafusok képekben Az alkotmány biztosítja... A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárainak a munkához való jogot, valamint a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást. wmm A Magyar Népköztársaság biztosítja a tudományos és művészi alkotótevékenység szabadságát. A Magyar Népköztársaságban az állampolgároknak joguk van az élet, a testi épség és az egészség védelméhez. A nők egyenjogúságát szolgál­ják: ... a terhesség és szülés esetére fize­tett szabadság, az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme, továbbá az anya- és gyermekvédelmi intézmények rendszere. A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. ... A Magyar Népköztársaság alkotmánya kifejezi az országunk életátapt végbement alapvető változásodat, a társadalmi haladáséft vívott éredttiéiiyeit. Az alkotmány, mint a Magyar Népköztársaság alaptörvénye, biztosítja eddigi eredményeinket jgBik és további előrehaladásunkat a szocializmus tátján. Elek Emil összeállítása

Next

/
Thumbnails
Contents