Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-03 / 182. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. augusztus 3. Német képzőművészek kiállítása Vaján Képünkön: Ursula Hőing: A moritzburgi vár. Első alkalommal került sor külföldi alkotóművészek tárlatának megnyitására Va­ján a Vay Ádám Múzeum­ban. Augusztus 2-án 13 óra­kor, Molnár Mátyás, a múze­um igazgatója nyitotta meg az NDK-beli Helene Lachnit és Ursula Hőing képzőművé­szeti tárlatát. A két művész azok közé tartozik, akik vonzódnak ha­zánk tájai, művészeti kincsei iránt. Korábban a szombat- helyi és veszprémi nyári egyetem alkalmával a Dunántúl természeti szépsé­geivel, majd az egri rendez­vényen műemlékekkel ismer­kedtek. Az elmúlt évi zala­egerszegi nyári egyetem adott alkalmat számukra a zalai táj néprajzi értékeinek felfedezésére. Ebben az évben Szabolcs­Szatmár megyére esett Hele­ne Lachnit festőművész és Ursula Hőing grafikus mű­vész választása. A nyíregy­házi honismereti nyári egye­tem vendégeiként tartózkod­nak megyénkben, s egyben a vajai múzeum alkotószobá­ját — a számukra nyújtott ösztöndíjat — igénybevéve járják a szatmári, beregi ré­szeket. A vajai kiállításon az itt szerzett élmények egy része már képpé „érett”, de bizonyára még sok vázlat, megfigyelés gazdagítja az NDK két művészének mun­kásságát. Helena Lacnit és Ursula Hőing a kiállítás résztvevői­vel ismertette munkásságát, beszéltek a kiállított képek­ről, melyeket augusztus 20-ig tekinthetnek meg az érdek­lődők. Rádió a munkásbuszokban Folyamatosan felszerelik rádióval a munkásokat szál­lító autóbuszokat a Kelet­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál. A rá­diók nemcsak szórakozást jelentenek, hanem tájékozta­tó szerepet is betöltenek majd. Kísérleti jelleggel magnószalagról adnak tájé­koztatást a vállalat életében történt eseményekről. Bállá László: TT A z öreg építész évente leverte az erkélye fölül a fecs­kefészket. Még csak különös problémát sem csinált a dologból. Valahogy ez amolyan szakmai kemény- szívüség is volt nála: a bérházat tervező kollégája nem rajzolta be annak idején ide azt a fecskefészket, hát akkor nincs is itt helye. Még takarítani fog utánuk! A nyugdíjas építész évente leverte erkélye fölül a fecskefészket, mert következetes volt. Csakhogy a fecskék is. Ki tudja: ugyanaz a pár-e, vagy valami új próbálkozó, de minden esztendőben odaragasztották a kis sárépítményt az erkélyt védő tetőnek ebbe a különösen szélmentes haj­latába. Egyszer, egyetlenegyszer megállt egy pillanatra ke­zében a romboló seprűnyél. Hetekkel ezelőtt temette el feleségét, özvegységét nagyon fájóan viselte, s megvillant benne: lám, most ő is szétkerget talán egy családot. De az­tán legyintett: „Ugyan, szentimentalizmus” — és a vörös fanyél elvégezte a dolgát. Az egyik tavasszal mégis otthagyta a fészket. Épp a fecskék otthonépítésének idején volt a születés­napja. Ezúttal a hetvenhetedik. — Két hetes vagyok! — mondogotta ismerőseinek, mi­közben délelőtti feketekávéját szürcsölgette a város nép­szerű talponállójában. — He-hehe. Két hetes vagyok — él- celődött az öreg a kávéméPesben, de a szám másik jelen­tőségéről hallgatott. — Eh, ostoba babona! — korholta sajátmagát is ok- tondiságáért —, de a fecskefészket azért nem verte le. Nyáron azután azzal szórakozott, hogy kihajolt ötö­dik meleti ablakán, kis vattacsipeteket dobott a levegőbe, a légáramlás felkapta a parányi fehér röppentyűket és addig ringatta, míg egy-egy ügyes fecske — azon a vidéken száz számra fészkeltek — el nem csípte a csőrével és haza nem vitte fészket bélelni. S az öreg újjongott örömében, ha az ő fészkének nyílásán röppent be a szerencsés vadász. Mi­kor villásfarkúék őszi tanácskozásra gyűltek a villanydrót­ra, az építész csodálkozva tapasztalta: úgy érzi, hogy hiá­nyozni fognak télen. Elmúlt a tél is. S a fecskék — következetes jószágok! — visszaszálltak épen maradt fészkükre az erkély fölött, javítgatták, bélelgették, közben úgy húztak el az ablak előtt, mintha a megszokott vattadarabokat kérnék. Kaptak is bőven. Azután eljött a nagy nap. Az építész szorongva várta, de ahogy eljött, úgy el is múlt. Hetvennyolcadik születés­napja ... Az öreg nem volt már két hetes, s a két kaszás is el­vonult, békésen, ártalmatlanul. Este az építész ott állt az ablaknál és úgy látta, hogy a fecskenép valami különös ünnepi cikázással köszönti. Csúcsfogyasztás városokban, nagyközségekben Új vízművek megyénkben A nagy meleg és a száraz­ság kissé mérséklődött, a Sza­bolcs megyei Víz- és Csator­namű Vállalatra azonban na­gyon meleg napok jártak az utóbbi időben. A rendkívüli szárazság és a meleg hatá­sára jelentősen megnöveke­dett a vízfogyasztás. Hogy mégsem kellett Nyíregyházán vízkorlátozást bevezetni és a lakosoknak megfelelő víz- mennyiség állt rendelkezés­re, nem kis részben a válla­lat leleményességén múlt. Az éves vízfogyasztás a me­gyében például tavaly 11,5 millió köbméter volt. Lénye­gében öt év alatt duplájára nőtt Szabolcsban a vízigény. A megyében 42 település víz­ellátását végzi a vállalat. Az ötödik ötéves tervben újabb vízműveket helyeznek üzem­be. Augusztus 10-étől például Márokpapiban lesz vezetékes víz. Az időjárás miatt „hadiál­lapot” uralkodik a vízellátás­ban. A vízigényt fokozza, hogy több új ipari üzem is bekapcsolódott a vízfogyasz­tásba. így például Mátészal­kán alakult ki nehéz helyzet, ahol július elsején kezdte meg a próbaüzemelést a tej­porgyár, s egyre több vizet igényelnek. Ezen többfélekép­pen próbálnak segíteni. A tejporgyár nyomásnövelés­sel emeli a kapacitást. Máté­szalkán a vízmű napi 4 ezer köbméter vizet adhatna, a valóságban mégis 5 ezer köb­méter fölött mozog a napi vízfogyasztás. A MOM saját kutat is üzemeltet, ez is eny­hít a helyzeten. Már megkezdték a vízmű bővítését, két kutat fúrtak. 1977—78 körül kétszeresére emelkedik a kapacitás. Jövő évtől ebből már kétezer köb­méter vízzel többet kap a vá­ros naponta. Ugyancsak a maximális ka­pacitáson felül fogyasztanak Tiszavasváriban, Tiszalökön és Rakamazon. Gávavencsel- lőn már bővítik a vízmüvet. A többi településen nem je­lentett különösebb vízgondot az aszály. Nyíregyházán a vízmű Il-őt bővítik. Az első üteme 1980- ig lesz kész, ekkor 10 ezer köbméterrel növekszik a me­gyeszékhely vízellátása. A je­lenlegi 26 ezer köbméter víz helyett napi 36 ezer áll a vá­ros rendelkezésére. A megye 11,6 millió köbméteres vízfo­gyasztásából Nyíregyháza 6,4 millió köbméterrel igen te­kintélyes helyet és vízmeny­nyiséget-igényel. A nagy szá­razság és a magas vízigény ellenére sem kellett különle­ges intézkedéseket vagy víz­korlátozást alkalmazni. Nyírbátorban tavaly bőví­tették a vízmüvet, így itt nem volt fennakadás. Mátészalkán folyamatos a bővítés, Kisvár­dán a közeljövőben esedékes a kapacitás növelése. A jövő útja az is, hogy ele­ve olyan vízműveket építe­nek, amelyeket könnyedén le­het bővíteni. A vízműveket 20—25 évre előre tervezik, vi­szont gyakran előfordul, hogy gyorsabban emelkedik a víz­igény, mint a folyamatos bő­vítés ezt lehetővé tenné. A vállalat júliustól szep­temberig újabb szolgáltatást vezetett be: állandó műszaki ügyeletet szerveztek a megyé­ben a hibaelhárítás mellett. Ennek is az a feladata, hogy azonnali segítséget, szakem­bert adjon a javításokhoz. Az ötödik ötéves terv víz­műtelepei közül jó néhányat már idén ősszel üzembe he­lyeznek. így például Kislé- tán, Balsán, Beregdarócon, Gacsály-Császlón. Márokpa­piban már a közeljövőben kapnak a lakosok vizet. T. K. Titokzatos számok az élelmiszereken Túrósbatyu, teflonkenyér Több Az utóbbi években ha­zánkban is tapasztalhattuk a technika fejlődésének meg­gyorsulását, melynek pozitív hatása változást eredményez a megtermelt késztermék mennyiségében és minőségé­ben egyaránt. Megváltoztunk mi, vásárlók is. Igényeseb­bek lettünk, a legjobb üzlet­ben, a legjobb hírű árut sze­retnénk megvásárolni. Nem elégszünk meg a tetszetős külsővel, különösen élelmi­szerek vásárlásánál nem. Könnyen romló cikkekről lévén szó, szükségesnek vél­jük tudni, meddig fogyaszt­hatok? De honnan tudhatjuk meg? A gyártó vállalatok valamennyi terméken feltün­tetik a fogyaszthatóság idő­tartamát — pl. 8 nap, 6 hét stb. — ez egyértelmű, vala­mennyiünk előtt világos. De a készítés időpontját egy bű­vös számba bújtatták, mely­nek megfejtése egyes esetek­ben még a szakembereknek is gondot okoz. Megfejtésük­re sajnos, egységes kulcs nem adható, a számok jelen­tése termékcsoportonként változik. Konzerveknél a rejtjelzést dombornyomással, préselés­sel vagy bélyegzéssel tünte­tik fel a doboz fedelén, illet­ve üveges készítményeknél a zárókarikán. Nézzük pl. a következő szám jelentését: 65N52005! Első számjegy a gyártási év utolsó száma (1976), második Szám vagy betűjel a gyártás hónapját jelzi. Januártól szeptemberig 1—9 számok, utána betűk. O = október, N = novem­ber, D = december. A har­madik betűjel a gyártó vál­lalat nevének első betűje, példánkban: N = Nagykőrö­si Konzervgyár. A többi szám belső gyártási adat. Tejtermékeknél általános szabály, hogy a szavatossági idő lejártának napját tünte­tik fel bélyegzéssel (tasakos termékeknél), perforálással, lyukasztással vagy bélyeg­zéssel a vajnál, poharas ké­szítményeknél a pohár záró­részén préselve, krémtúrónál a doboz alján préseléssel, dobozos sajtoknál a doboz alján bélyegzéssel, fóliás, csomagolt sajtnál a fólia alatti bélyegzéssel. Édesipari termékeknél a gyártási időt tüntetik fel számjelzéssel. Például a 7606155 szám a következőt jelenti: első két számjegy a gyártási év utolsó két száma (1976), második két számjegy a gyártás hónapja (június), harmadik két számjegy a napot jelzi (pl. 15-e), utolsó számjegy: 1—6-ig a gyáregy­ség számjele (Szerencs). 1 = Budapesti Csokoládé­gyár 2 = Csemege Édesipari Gyár 3 = Duna Csokoládé­gyár 4 = Győri Keksz- és Ostyagyár 5 = Szerencsi Csokoládégyár 6 = Zamat Keksz- és Ostyagyár. Dohányipari termékeknél szintén a gyártási időt tünte­tik fel. Példaként nézzük a következő számot: 60207202 Első számjegy: a gyártási év utolsó száma (1976) Má­sodik két számjegy: a gyár­tás hónapja (február) Har­madik két számjegy: a gyár­tás napja (7-e) Hatodik szám a, gyártó vállalat számjele (Debreceni) A többi szám belső gyártási adat. Sajnos, egyes gyártó vál­lalatok még a felsoroltaktól eltérő számjelzést is alkal­maznak. Ezen jelzések nem szabványszerűek, megszűnő­ben vannak, így azok értel­mezésével már nem foglal­kozunk. Dr. Búzás Gizella péksütemény Kenyérből másfél száza­lékkal kevesebbet, péksüte­ményből 13 százalékkal töb­bet szállított a boltokba az első fél évben a Mátészalkai Sütőipari Vállalat. A fo­gyasztók igényeinek megfe­lelően bővítették a választé­kot. Mákos és diós beiglit negyed- fél- és egykilós cso­magolásban is lehet kapni. E mellett népszerűvé vált a túrósbatyu. A háromkilós kenyeret kivonták a forga­lomból, helyette több egy-, il­letve kétkilós került az el­adópultokra. A modem sü­tőtechnikát igénylő teflon­kenyérből hétvégén fogy el a legnagyobb mennyiség. Egy nap alatt 700—1100 má­zsa kenyeret, 600—900 ezer jarab péksüteményt szállít a vállalat 131 községbe — tu­dósítja Zsoldos Barnabás. • • Üzemegészségügy Jelentős mértékben növeke­dettebben az évben az üzem- egészségügyre fordított költ­ség a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalatnál. A tavalyi 177 ezer forintról 305 ezer forintra emelkedő összegből készül el többek között az Oros térségében épülő új ke­verőtelep orvosi rendelője és a betegszoba. Már az év ele­jén 15 ezer forint értékű műszert kapott a központi orvosi rendelő, s az új üzem munkahelyi laboratóriuma is mintegy ötvenezer forint értékű egészségügyi felszere­lést kap. Nemcsak a lovat... A kállósemjéni Horváth And­rás a helyi vasútállomás előtt csaknem fél óráig ütötte, rúg­ta a megvadult lovát. A járó­kelőkben és az utasokban ez megbotránkozást keltett, ezért odalépett egy szolgálaton kí­vüli rendőr és felszólította, hogy hagyja abba a durva szitkozó- dást és ütlegelést. Horváth meg­ismerte a civilben levő rendőrt és megígérte, hogy abbahagy­ja a verést. A következő pil­lanatban váratlanul úgy meg­ütötte a rendőrt, hogy az a földre esett. A már szolgálatban lévő rend­őr felszólította az egyébként it­tas állapotban dühöngő Hor- váthot, hogy kövesse a for­galmi irodára, ahonnan telefo­nálni fog. Néhány lépést egymás mellett mentek, majd Horváth váratlanul ismét akkorát ütött, hogy a hivatását teljesítő rend­őr újra a földre került. Ekkor többen a rendőr segítségére si­ettek és az ittas férfit ártalmat­lanná tették. Az első fokú tárgyaláson eny­hítő körülményként értékelték, hogy nem volt büntetve és há­rom kiskorú gyermeke van. Sú­lyosbításnak számított, hogy szaporodik a hivatalos szemé­lyek elleni bűncselekmények száma. A büntetés hat hónap börtönbüntetés volt, amit a me­gyei bíróság helyben hagyott. ŐSS2EL Ifjúsági parlamentek A z ifjúsági törvény ér­telmében 1976 őszén ismét összehívják az ifjúsági parlamenteket. Két évvel ezelőtt több üzemnél, vállalatnál jóformán az elért eredmények ismertetésére, az új feladatok kijelölésére használták fel ezeket a fóru­mokat és afféle termelési tanácskozáshoz vagy szokásos munkaértekezlethez hasonlí­tott az összejövetel. Megesett, hogy a hosszúra nyúlt értéke­lések miatt a kijelölt hozzá­szólókon kívül mások szóhoz sem jutottak, vagy saját sor­sukról is csak általánosság­ban beszélhettek a fiatalok, mert a beszámoló semmi olyat nem tartalmazott, ami­ben érdemi döntések szület­hettek volna. Az 1974-es tapasztalatok ar­ra intenek, hogy elejét kell venni az ilyen egyoldalú pár­beszédeknek. A Miniszterta­nács egyik határozata felha­talmazta az Állami Ifjúsági Bizottságot, hogy az ez évi ifjúsági parlamentek megren­dezésének részletes szabálya­it állítsa össze. Ezt az útmu­tatót már most kézhez kap­ták a tanácsi tisztségviselők, akik továbbítják a munka­helyi vezetőkhöz és így idő­ben hozzáláthatnak a szer­vezéshez. A tájékoztatóból világosan kihámozható, hogy az ifjúsági parlamenteket úgy kell te­kinteni, mint egy jó lehető­séget a fiatalok közéleti sze­replésének a kibontakoztatá­sára. A jogoknak és a köte­lességeknek ez a nyíltszini tisztázása jól szolgálja a szo­cialista demokrácia fejleszté­sét. Persze, ilyenkor óhatat­lan, hogy ne kerüljenek szó­ba termelési mutatók, export­feladatok. üzemi gondok, de ezek a fórumok elsősorban a fiatalság eszmei-politikai ne­velésének és mozgósításának a szinterei legyenek. Az út­mutató segítséget ad ahhoz, hogyan kell hozzákezdeni a parlamentek szervezéséhez és milyen legyen ezek techni­kai lebonyolítása. Közli a munkahelyi, a me­gyei és az országos esemé­nyek időpontját, valamint alaposan körülírja, mit kell tartalmaznia annak a maxi­mum félórás beszámolónak, ami az üzemi, vállalati parla­menteken elhangzik. így például foglalkozni kell a legutóbbi parlament óta el­telt idővel, a pályakezdő fia­talok beilleszkedésével, az ifjúság élet- és munkakörül­ményeivel, munkahelyi köz­érzetével, az erkölcsi és anya­gi ösztönzéssel. A figyelem aprólékosan ki­terjed a sorkatonai szolgála­tosokra, a gyesen lévőkre, a bejárókra és egyáltalán min­den fiatal érdekvédelmére, képzésükre, továbbképzésük­re, egészségvédelmükre, sőt még a szabad idős tevékeny­ségre is. A beszámoló nem re­kedhet meg a jogok felsorolásánál. Konk­rét követelményeket is meg kell szabnia, például kijelölni azokat a feladatokat, ame­lyekben éppenséggel társadal­mi munkavégzésre kérik a fiatalokat. A parlamenteket csak munkaidő után, vagy szombat-vasárnap lehet meg­tartani, hogy azokon minden fiatal részt vehessen. A fel­sőbb szintű parlamenti kül­dötteket szótöbbséggel vá­lasztják meg, az elhangzott kérdésekre lehetőleg a hely­színen, de legkésőbb 30 na­pon belül levélben, üzemi lapban, vagy faliújságon kö­telező választ adni. A parlamentek zökkenő- mentes lebonyolításáért egy­értelműen az állami-gazdasá­gi vezetőket teszik felelőssé. Tőlük függ tehát, hogy a parlamentek szürke, szokvá­nyos összejövetelek marad­nak, vagy azzá lesznek, amivé szánták őket: a jogok és kö­telességek, az idősebbek és fiatalok, a vezetők és beosz­tottak értelmes párbeszédévé. (barkóczi)

Next

/
Thumbnails
Contents