Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-18 / 195. szám

1976. augusztus 18. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás LIFT „Májusban költöztünk szép, új otthonunkba. De azóta csak bosszankodunk a lift miatt. Többet rossz, mint jó." — írják levelük­ben a Nyíregyháza, Ungvár sétány 13. sz. alatti társas­ház lakói. Hasonló a hely­zet a 11—15—17. számú lép­csőházakban is. Az itt la­kók az alakuló közgyűlésen választanak egy közös kép­viselőt, lakóbizalmit, aki vállalja négy lépcsőház gondjának, bajának intézé­sét. Am, ha jönnek a hét­köznapok, felszínre kerül­nek a hibák és intézkedni kellene, már nem ilyen egyszerű a helyzet. A javí­tást meg kellene rendelni, ki kellene fizetni... De miből? Kérdések so­rozata vetődik fel a lakók­ban. Mert valóban, amióta itt laknak, nem fizetnek közös költségekre semmit. Bár lehetőség van rá OTP- lakások esetében is, a kar­bantartó szövetkezetbe sem léptek még be... Pedig jelen esetben előnyösebb lenne. A szövetkezeti tagoknak egy négyzetméterenként 25 fillér költséghozzájárulást kell fizetni, amely csalá­donként 10 forint körüli összeg, így minden ügyinté­zés a szövetkezetre hárul­na. Ez az összeg nem több, mint amit az OTP-lakások- nál a megbízottnak fizetnek a lakók. Van tehát fórum, az ügynek felelőse. A jelen­legi formánál azonban nincs! Csak fizetési kötele­zettség van, a megbízott viszont nem tesz eleget kö­telességének. A lakók — mivel a szer­ződés szerint a LAKSZÖV végzi a karbantartást — szidják a szövetkezetei, hogy a lift hetekig áll. Ho­lott nem ők tehetnek róla. Ugyanis a szerződés nem azt tartalmazza, hogy csak javítsanak, de a javításért pénzt ne kérjenek! A LAK­SZÖV dolgozói már több alkalommal megjavították a liftet az említett lépcső­házakban. S most arra vár­nak, hátha valaki „meg­szánja” őket, s az eddigi 20 ezer forint tartozást megfi­zeti. Erre eddig hiába vár­tak, így kénytelenek olyan eszközhöz folyamodni: nem javítanak addig, amíg nem fizetnek. Jelenleg sem működik a lift. És hogy mit hoz a holnap, az rejtély. Az vi­szont nem, hogy a lakóbi­zalmi nem látja el a felada­tát. Rendezni kellene végre hovatartozásukat, hogy a jövőben hasonló kellemet­lenségek ne érjék őket. 159 család jogos kéréséről van szó, s reméljük, panaszuk mielőbb meghallgatásra ta­lál. N. B. Brigádok az óvodában Két és fél éve épült a nyíregyházi I. számú Napkö­ziotthonos Óvoda. Ez alatt a rövid idő alatt is óvodánk szinte napról napra szebbé, gazdagabbá vált. Az egészsé­ges, otthonos környezet ki­alakításában, a testi és szel­lemi nevelés elősegítésében nagy szerepet vállaltak a vá­ros egyes üzemei, szervei, se­gítségükkel egészültek ki, váltak teljessé az oktató és játékfelszereléseink. Az óvo­dának több patronálója is van. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Kossuth és a KEMÉV Rákóczi szocia­lista brigádja már a kezdeti lépéseknél jelen volt, azóta is folyamatosan nyújtanak segítséget. A Kossuth-brigád készítette az udvari sport- és játékfelszereléseket. Leg­utóbb az óvoda kerítését fes­tették le. Konyhai hulladék- tárolót épített a Rákóczi-bri- gád. A folyosók falát falába­zattal egészítették ki és a pincében polcrendszert, táro­lóhelyeket alakítottak ki. A Nyírségi Ruházati Ktsz egyik brigádja a gyermekeknek na­pos kötényt, takarókat, ru­hazsákokat varrt. A szocia­lista brigádokkal folyamatos a kapcsolatunk, kölcsönösen keressük egymást, naplójuk­ban sokasodnak társadalmi munkájuk eredményei. A sok-sok apró segítség, aján­dék, társadalmi munka érté­két számokkal ki sem lehet fejezni, de erkölcsileg és em­berileg hatalmas értéke van munkájuknak. Köszönetün- ket fejezzük ki fáradozásu­kért — írja levelében a 204 gyerek és az óvoda dolgozói nevében Katona Miklósné, a Kun Béla úti napköziottho­nos óvoda vezetője. Szabály? Többször olvastam már ud­varias, munkáját lelkiisme­retesen, szolgálatkészen vég­ző autóbuszvezetőkről, és kalauzokról. Most sem vita­tom, hogy nincs ilyen. De! Augusztus 4-én a Sóstó­gyógyfürdő végállomásán zuhogó esőben vártunk a benn álló, 7,25-kor induló autóbuszkalauz emberségé­re. Hiába. Az ajtót nem nyi­totta ki. Buszváró nincs, s a szabály azt írja, hogy in­dulás előtt egy meghatáro­zott időben szabad csak ki­nyitni az autóbusz ajtaját. Mert a „szabál — az sza­bói” —, de azért néha kivé­telt is lehet tenni — teszi szóvá Gellért Sándonné sóstó- gyógyfürdői lakos. Körbe-körbe Kerékpározzunk, de hol ? — teszik fel a kérdést azok a lakók, akik rendszeresen a Vöröshadsereg úton közle­kedtek. A városban egyetlen kerékpárút az orosi út, amit ma csak úgy tudunk elérni, ha a fél várost megkerüljük. Köztudott, hogy a Bocskai utcáról körülbelül egy éve ki­tiltották a kerékpárosokat, így maradt a Vöröshadsereg útja. Most azonban lezárták ezt az utcát is, így akik a kórháznál dolgoznak, vagy laknak, s naponta ezt az utat kerékpárral tették meg, most csak úgy érik el céljukat, ha „városnéző” körúton vesznek részt, vagyis körbekerékpá- rozzák a várost. Nem lehetne valamilyen megoldást találni, hogy kisebb kerülővel érjük el úticélunkat? Postakocsi, óh! Bevezették a levélszekré­nyes kézbesítést nálunk is — írja levelében Bogdányi Lászlóné nyírszőlősi lakos — több család nevében. Ügy ér­tesítettek bennünket, hogy minden nap 10—10,10 óra kö­zött érkezik a postakocsi. Sajnos, ebben az időpontban sosem találtuk. Volt úgy, hogy fél tízkor ott voltak, de az is előfordult, hogy csak délben jöttek. így állandó ké­szenlétben vagyunk, mikor szaladjunk a postakocsihoz. Különösen akkor, ha a rádió, tv, vagy az újság előfizetési díját kell fizetni. Jómagam két kisgyerekkel vagyok ott­hon gyes-en, így nincs időm a postakocsit lesni. Az újsá­gokat hiányosan kapjuk meg, s mikor szóvá tettük, a kéz­besítő „megvigasztalt”, szin­te minden kulcs nyitja a má­sik szekrényt. A leveleket is össze-vissza dobálják. Előfor­dult már olyan eset is, hogy ajánlott levelet más postalá­dába dobtak, s így a címzett csak egy hét múlva kapta kézhez. Űj létesítmény bein­dításánál az első napokban mindig vannak fennakadá­sok. Ez már kicsit sok! Mi szívesen működnénk a postá­val összhangban, de hogyan? Virágtolvajok Virágok díszítik a város parkjait, tereit. Sajnos, kül­ső beavatkozás szabja meg sorsukat. Az arra vetemedett virágtolvajok garázdaságát mindmáig nem sikerült fel­számolni. A parkőrök álmo­sak, a járókelők közömbösek virágjaink iránt. A virágtip- rók vakmerőségi fokuk ará­nyában okoznak kárt. Van, aki tövestül, vagy „csak” vá­gott állapotban dézsmálja parkjainkat. Van, aki rejtve, van, aki „virágszeretetből”, nyíltam teszi. Az elmúlt na­pokban is (augusztus 13-án) gondos, körültekintő „mun­kának lehettek szemtanúi a járókelők a Zrínyi Gimnázi­um előtt. A tettes világos nappal igyekezett aktatáská­ját színültig szedni fehér ró­zsával — írja S. E. Elakadt az elakadás- jelző? Augusztus 10-én, délután Kisvárdán a rendőrjárőr iga­zoltatott a gépkocsimmal. A szokásos vizsgálatokat el­végezte, mindent rendben ta­lált, kivéve az akadályt jelző piros háromszöget nem talál­ta, — mert nincs. Ezért öt­ven forint bírságot a helyszí­nen kifizettem, bár megje­gyeztem, hogy nem lehet kapni. Erre tanácsolta, hogy menjek a benzinkúthoz, ott biztosan kapok. Sajnos, már nem volt. Végigjártam az összes áruházat, műszaki bol­tot Kisvárdán, majd másjjap folytatva utam Nyíregyhá­zán, ahol szintén minden üz­letet felkerestem — ered­ménytelenül. Mi az oka a hi­ánynak? És mit tegyek, ha újra ellenőriznek? Addig fi­zetem majd az ötvein forin­tokat, amíg végre kapok majd elakadásjelző három­szöget? így kicsit sokba fog kerülni — panaszolja Balogh Frigyes, Kisvárda, Fáy And­rás utca 26. szám alatti ol­vasónk. Megértéssel fogadták A temetkezési vállalat la­punknak arra a cikkére, amely a Morgóban található gazdag madárvilágról szólt, válaszolt. Közölték, hogy a bokros területek egy részét bővítések miatt kellett kiir­tani, de megértik azt a köz­érdekű igényt, amely az itt élő madárvilág védelmét kí­vánja. A levél így folytató­dik: 4,... ennek akkor tudunk eleget tenni, ha egy-másfél éven belül megtörténik a temető bővítése. A városi ta­nács műszaki osztálya már megrendelte a NYIRTERV- nél a bővítés és rekonstruk­ció tervét. A kisajátítási eljá­rásra előreláthatóan 1977- ben kerül sor.” A levelet Óvári Zoltán igazgató írta alá. Szerkesztői üzenetek Németh Istvánná nyírká- tai, Király Béla szamosta- tárfalvai, özv. Bulyáki Ká- rolyné nagyecsedi, Barka- szi János székelyi, Kiss Endre nyíregyházi, Tóth Béla fábiánházi, Balogh József nyíregyházi, Nagy Elemér szamossályi, Csil­lag Péter kántorjánosi, László József baktalóránt- házi, Birtalan Pálné csen- geri, Kiss János nyíregy­házi, Kiss Dezső nyíregy­házi, Takács János kisfás- tanyai, Papp Istvánná nyír­egyházi, Kisvárdai Jánosné kisvárdai, Pallagi Lászlóné máriapócsi, Kollár István csengeri, Szabó Józsefné kocsordi, Révész Miklós komorói, Lázár Istvánná tornyospálcai, Szabó Ká- rolyné tunyogmatolcsi, Da- ró Bertalanná tiszabecsi, ifj. Újhelyi József pátrohai, Kovács Antal nyíregyházi, Nemes Endre nyíregyházi lakosok ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Kosa Lászlóné mátészal­kai olvasónk kedves köszö­nő sorait megkaptuk, örü­lünk, hogy segíthettünk. Milák Gyuláné mándoki lakosnak az elmaradt csa­ládi pótlékot augusztus 10- én postázták. Szabó Mihály ibrányi ol­vasónk kérését vállalatánál felülvizsgálták, s a kért la­kásépítési kölcsönt engedé­lyezték. Papp György nyíregyházi lakos június havi nyugdíját pótlólag a nyugdíjfolyósító igazgatóság kiutalta. Nagy Mihály mátészalkai olvasónkat a Szabolcs me­gyei illetékhivatal levélben tájékoztatta. Menyhárt Lászlóné de­mecseri olvasónkat tájékoz­tatjuk, hogy a felemelt összegű anyasági segély an­nak jár, aki a terhesség ideje alatt négyszer, — ko­raszülés esetén egyszer — orvosi vizsgálaton megje­lent, és az első — koraszü­lés esetén az egyszeri — vizsgálat a terhesség kezde­tét követő 20 héten belül (140 napon belül) megtör­tént. Az illetékes válaszol Helytelenül járt el... „Üjság a kerítésen” cím­mel július 23-án jelent meg észrevétel Jármi községben a kézbesítő munkájával kap­csolatosan. Valóban helytele­nül végezte feladatát a posta dolgozója, melyre a helyszíni vizsgálat során kioktattuk. A kézbesítő csak ideiglenesen állt alkalmazásban, s szerző­dése július 17-én lejárt. Ezt követően egy gyermekgondo­zási szabadságról visszatérő dolgozó látja el a teendőket, s reméljük, hasonló panasz munkája ellen nem lesz. Postaigazgatóság Debrecen Víztelenítés Korábban már tájékoztat­tuk az érdekelteket, hogy a Kisvárda—vásárosnaményi összekötő út Kisvárda város átkelési szakaszának vízte­lenítését 1976—77-ben meg­oldjuk. 1976 júniusában is­mételten megvizsgáltuk a megyét érintő, és az V. öt­éves tervre vonatkozó közút­hálózat fejlesztésének lehe­tőségeit, az anyagi lehetősé­gek figyelembevételével. A fejlesztési programba felvet­tük az említett úton a közúti felüljáró építését. Mivel a felüljáró és a csatlakozó út­szakasz megegyezik azzal az úttal, melynek a vízteleníté­sét a lakosság kérte, ezért az út víztelenítésére az ígért 1977-es évvel szemben csak a felüljáró építésével, az V. öt­éves terv második felében kerül sor. KPM Közúti Igazgatóság Nyíregyháza Hz elővásárlási jogról Ma már szinte teljesen átment a köztudatba a Pol­gári Törvénykönyvnek az elővásárlási jogról szóló ren­delkezése, amely azt jelenti, hogy ha egy ingatlannak kettő, vagy több tulajdonosa van és valamelyik tulajdo­nostárs a saját illetőségét értékesíteni kívánja, idegen személynek csak akkor értékesítheti, ha a tulajdonostár­sak közül ugyanolyan feltételek mellett az ő illetőségét nem hajlandó senki magához váltani. Éppen ezért, ha a tulajdoni illetőségre kívülálló vevő jelentkezik, az eladó­nak kötelessége a tulajdonostársakat összes lényeges szerződési feltételek közlése mellett fe'luvni, hogy nyilat­kozzanak, hajlandók-e megvásárolni az eladásra kínált tulajdoni illetőséget. Szalontai István olvasónk tulajdonát képezi egy há- zasbelsőségi ingatlan 5/8-ad része, míg 3/8-ad részben egy távoli rokona a tulajdonos. Ez az ingatlan több, mint két éve üresen áll, sem ő, sem a másik tulajdonostárs be­költözni nem hajlandó, de a tulajdonostárs az ingatlan karbantartásához sem akar hozzájárulni, de az eladáshoz sem. Olvasónk ezért áruba bocsátotta saját 5/8-ad rész illetőségét, erről értesítette is a tulajdonostársát, aki az értesítésre nem válaszolt, a szerződést megkötötték, azon­ban a telekkönyvi részleg szóbeli érdeklődésére közölte, hogy nem fogják bejegyezni a tulajdonjogot, csak abban az esetben, hogy ha csatolja a tulajdonostárs írásbeli le­mondónyilatkozatát. Mint írja, a tulajdonostárs erre nem hajlandó, ezek után olyan felvilágosítást kapott, hogy in­dítson pert a tulajdonostárs ellen, mert magatartása ki­meríti a Ptk. 5. paragrafusában írt joggal való vissza­élést, és kérje, hogy a bíróság ítélettel pótolja a tulajdo­nostárs nyilatkozatát. Olvasónk méltánytalannak tartja ezt az eljárást, vé­leménye szerint ő teljesen fölöslegesen kockáztat egy komoly perköltséget, és szerinte lenni kell valami más megoldásnak is. Kérdése, hogy a jelenlegi helyzet peres eljárás nélkül rendezhető-e? Olvasónknak teljes egészében igaza van, amikor til­takozik a perindítás ellen, mert az adott esetben nincs is helye pernek, a Ptk. 5. paragrafusában írt joggal való visszaélés teljesen más esetekre vonatkozik. A telek­könyvben adott olyan értelmű felvilágosítás, hogy a tu? lajdonjog bejegyzéséhez szükséges a tulajdonostárs írás­beli lemondónyilatkozata, nem teljesen pontos, egyálta­lán nem tartom kizártnak, hogy olvasónk nem figyelte meg pontosan az adott felvilágosítást. A telekkönyvnek nem mindenekelőtt az írásbeli lemoindónyilatkozatra van szüksége, hanem annak igazolására, hogy a tulajdonos­társ szabályszerűen fel lett híva az elővásárlási jogára, és arra akként nyilatkozott, hogy nem él-e jogával, de az is elég, ha nem nyilatkozott. Gyakorlatilag ennek olyan megoldása van, hogy a tulajdonostárssal ajánlott levélben kell közölni a szerződés összes feltételeit, legjobb a szerződés egy másolati példányát mellékelni és ha ar­ra a megadott határidőn belül a tulajdonostárs nem nyi­latkozik, csatolni kell a földhivatal telekkönyvi részlegé­nek az ajánlott levél egy másolati példányát, valamint az ajánlott vényt, s ez esetben a tulajdonjog bejegyzésé­nek nincs akadálya. Éppen ezért teljesen fölösleges a perindítás, mert a törvény sem azt írja elő, hogy a tu­lajdonostársnak írásban lemondó nyilatkozatot kell adni, hanem azt írja elő, hogy a kérelmező köteles igazolni, hogy a jogosultat, vagyis a tulajdonostársat írásban fel­szólította, vele a vételi ajánlatot közölte és arra az nem nyilatkozott, vagy nemlegesen nyilatkozott. Ha ilyen ajánlottlevél-másolat és a feladóvevény megvan, akkor azt kell mellékelni a tulajdonjog bejegyzési kérelemhez, ha nincs, akkor ennek megfelelően, ismételten fel kell hívni a tulajdonostársat. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents