Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-13 / 164. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. július 13. Négy óra alatt a földekről az üvegekbe Teherautó áll meg: a Nyíregyházi Kon­zervgyár egyik csarnokának bejárata előtt, rajta konténerekben a kifejtett borsó. Alig 2-3 órája csépelték ki a közeli földeken. Gépi targoncával emelik le az autóról, s szállítják a néhány méterrel távolabb lévő feldolgozó- géphez Három hét késés Alapos mosás, tisztítás, osz­tályozás, előfőzés következik, majd iá tiszta borsót a gép üvegekbe, dobozokba tölti. Ezután dunsztolják, szaknyel­ven 6terilezik, majd beszál­lítják a hatalmas raktárakba, amelynek túlsó felén a dobo­zolt konzerveket az ott álló vasúti kocsikba rakják, s szállítják a világ minden tá­jára. Azóta, hogy behozták a földekről, alig telt el négy óránál több idő. A gépbe töl­tésétől az üvegek lezárásáig a borsó mindössze 38 méternyi utat tesz meg, időt és fáradt­ságot takarítva meg a belső szállítások elmaradásával. Egy nap alatt 400 ezer üveg borsót dolgoznak itt fel 405- en. Most van a csúcsidőszak a konzervgyárban — tudtam meg Bajdik András osztály- vezetőtől. Mivel a tavasz há­rom hetet késett, így a más­kor júniusban feldolgozásra kerülő termékek is erre a hó­napra maradtak. Naponta 24—26 vagon borsót, másfél vagon cseresznyét, valamint ugyancsak másfél vagonnyi málnát, szamócát konzervál­nak. Nagyüzem a konzervgyárban Teljes kapacitással dolgoznak (Hammel József felvétele) a borsóvonalak. Egy nap: hatmillió Ezen a héten kezdték meg a zöldbab, sárgabarack, ubor­ka felvásárlását. A gyártó vonalakról 6 millió forint ér­tékű konzerv kerül le napon­ta. Segíti munkájukat, hogy a feldolgozó szalag egy ré­szét átszerelés nélkül lehet használni másfajta gyümölcs­ös zöldségfélék feldolgozásá­hoz. Ebben a hónapban 100 va­gon készárut szállítanak a belkereskedelem részére: eg- re6-, szamóca-, sárgabarack­befőttet, őszibarcklét, zöld­borsó konzervet. Termékeik 75%-át exportálják, ennek 15—20 százalékát a tőkésor­szágokba viszik. A gyár ter­mékei 30—40 országba jutnak el, legfőbb partnerük a Szov­jetunió külkereskedelmi vál­lalata. Nagyon keresett kül­földön a pudingalmakonzerv, amelyik válogatott jonatánal­mából készül, cukor hozzá­adása nélkül. Az 5 4-es üve­gekben eladásra kerülő alma­befőttük az 1974-es lipcsei vásáron aranyérmet nyert. Ebből a második fél évben 50 vagonnyit gyártanak. Kiváló Aruk Fórumán Tovább folytatják a saját levében eltett gyümölcskon- zervek készítését. Ennek nagy előnye, hogy így a gyümöl­csök megtartják eredeti ízü­ket és küllemre hosszabb idő után is szépek maradnak. A konzervgyár újítóinak nevé­hez fűződik szabadalmazása, és ez a termék 1975-ben el­nyerte a Kiváló Áruk Fóru­mának díját, a Magyar Szab­ványügyi Hivatal különdíját. Most gyártják először nagy mennyiségben: az első fél év­ben hazai piacon 26 vagon­nyit értékesítettek belőle, szocialista országokba 14 va­gonnal szállítottak. A második fél évben 65 vagon elkészítését tervezik. (kántor) Gerle, poszáta^; Ökörszem Egy kis rezervátum Természeti érdekességet kínál Nyíregyházán a köz­temető. A Morgó, bár nem nagy terület, eddig há­borítatlan volt, aminek ered­ményeképpen a város egyik madárban leggazdagabb ré­szének számít. Nagyon érde­kes az a felmérés, amit Pet- rilla Attila madarász végzett, aki szerbe-számba vette az itt élő madarakat. Csupán ér­dekességként néhány adat. Fészkel itt 20—25 pár balká­ni gerle, 7—8 pár feketerigó, ugyanennyi seregély, tövis­szúró gébics, 4—5 pár erdei pinty, fakopács, 1 pár poszá­ta. vadgerle, ökörszem, zöld küllő, füzikék és fülemüle. A fülemüle, amely egyébként rendkívül ritkaságnak szá - mit, különösen érdekes szín­folt itt. A gondosan figyelő, aki is­meri a madarakat, láthat itt csicsörkét, tengelicét, búbos bankát is, ősszel, tavasszal, de főleg télen fácán és fo­goly is idetéved. Ritkán egy- egy aranymálinkó, baráz­dabillegető és szajkó is röp- dös a bokrok között. Téli hi­degben a csonttollúak, a harkályok, cinegék és süvöl­tők mellett a mezők madarai is itt találnak védelmet. Sajnos, az utóbbi időben a nyíregyházi temetőben úgy ritkítják a bokrokat, sűrűsé­geket, hogy a fészkek is ál­dozatul esnek. Érdemes len­ne jobban figyelni, hiszen egv értékes fauna válik így áldozattá. A figyelmet a kör­nyezet megérdemli, főleg ma­napság, amikor becses min­den madár, (b) Fürdőzés, versenyek, vidámság Vakáció a sóstói napközis táborban Akik Nyíregyházáról az erdei úton Sóstó felé tartanak, a felüljáróról láthatják; újra életre kelt az általános iskolá­sok nyári napközis tábora. Immár három éve működik itt az 500 személyesre átlakított tábor. Szinte az egész erdőt igény­be vehetik a gyerekek, akikre 10 pedagógus és 12 főiskolás hallgató ügyel és gondoskodik arról, hogy kellemesen töltsék nyári vakációjukat. Pataki István, a tábor vezetője elmondta, a jelenlegi lét­szám most is 420—450 fő között váltakozik. A program összeállításánál mindenki megtalálja a ked­vére valót. Heti 2—3 alkalommal fürdőzés a strandon, aka­dályverseny, irodalmi vetélkedők, filmvetítés, minden héten egy nap ingyenes vidám parki szórakozás. A városi könyvtár 400 kötettel áll az olvasni vágyók rendel­kezésére. A városmajori művelődési ház két teljes héten át fogadja a napközis táborban lévő gyerekeket. A közlekedésbiz­tonsági tanács játékos vetélkedőt szervez, melynél a győztese két jutalmazza. Hasonló feladatot vállalt a városi Vöröske­reszt-szervezet is. A KÖJÁLL is segíti tábor munkáját ok­tatófilmekkel is. A nyíregyházi gyermekszínház két ingyenes előadást tart a napközisek részére. Az Alföldi Vendéglátóipari Vállalat ételeinek mennyiségé­ről és minőségéről kielégítően nyilatkoztak a gyerekek. Már készülnek az új napközis tábor tervei, mely jóval na­gyobb lesz a mostaninál. Ezer főre tervezik, közvetlenül az ifjúsági park szomszédságában. Az egyszerre sok gyerek be fogadására képes étkezde mellett külön sporttelep és úszóme­dence is szolgálja majd az itt nyaraló gyerekek kényelmét, sportolási és szórakozási lehetőségeit. Mindezt 1980-ra ígérik. (s. j.) OTP-TÁJÉKOZTATÓ Kedvezményes kölcsön kistermelőknek Kölcsönt biztosít a tsz-ta- gok háztáji gazdaságainak, valamint a telek- és kiskert­tulajdonosok mezőgazdasági jellegű tevékenységének tá­mogatására az OTP. Esze­rint: mezőgazdasági köl­csönt az kaphat, aki műve­lésre alkalmas területtel — háztájival, telekkel, kerttel, udvarral, bérlettel — rendel­kezik és e területet növény- termesztéssel vagy állattar­tással akarja hasznosítani. Kölcsönt folyósítanak gyü­mölcstermesztésre, -telepí­tésre, a gyümölcsös felújítá­sára, de zöldségfélék, gomba és spárga termesztésére is. Állattenyésztés esetén a te­nyészállat, vágóállat, kisál­lat — mint a nyúl, baromfi és a méhek — tápjának és takarmányának vásárlásá­hoz. Továbbá a háztáji gaz­daság, illetve kiskert nagy­ságának megfelelő kisgépek beszerzésére, valamint istál­ló vagy ól felújítására, kor­szerűsítésére, kaptár rendbe­hozására. A mezőgazdasági kölcsön maximuma • általában 15 000 forint. A törlesztési idő öt év, a kamat évi' 8 százalék. Ennél nagyobb kölcsönt az kaphat, aki egy mezőgazda^ sági nagyüzemmel vagy fel­vásárló vállalattal szerződést köt és ennek értelmében áru­ját náluk és nem a szabad­piacon értékesíti. Ilyen ese­tekben 25 000 forint lehet a legnagyobb összeg, de ha az illető több célra is kért, a maximum nem haladhatja meg az 50 000-et. Ugyancsak 25 000 forintos kölcsönt kap­hat, aki azt szarvasmarha te­nyészállat beszerzésére kéri, s ha az állatot az állatforgal­mi vállalatnál vagy az állat- tenyésztési felügyelőségnél vásárolja. Különös kedvezményes kölcsönt nyújt az OTP azok­nak, akik bárhol gyümölcsöst telepítenek, korszerűsítenek. A maximum ilyen esetben szintén 25 000 forint, de a ka­mat évi 6 százalék, a törlesz­tési idő pedig, tíz esztendő és a kölcsön visszafizetése csak a termőre fordulás évé­ben kezdődik, addig csupán az évi kamatnak megfelelő összeget kell fizetni. Itt fel­tétel, hogy a kölcsönt kérő minimálisan 400 négyszögöles területtel rendelkezzék. A kölcsönt a lakóhely sze­rinti OTP-fiókban kell kérni, hiteligénylési űrlap benyúj - tásával, s mellékelni kell a részletesen indokolt költség- vetést, a telekkönyvi kivona­tot, vagy a bérleti szerződést, s a nagyüzemmel, felvásárló vállalattal kötött szerződés­másolatot. Szőlő- és gyü­mölcstelepítés esetén az ille­tékes tanács mezőgazdasági osztályának telepítési enge­délyét is. Újabb szenzációk! Aranykincsek Hagyecseden A nagyecsedi Sárvárnál fo­lyó ásatások az elmúlt héten szenzációs sírmellékleteket hoztak napvilágra. Arany­kincsek is előkerültek, még­pedig olyanok, melyek nagy tudású mesterekről árulkod­nak. Kikerült olyan csontváz is, amelyről megállapítható, hogy egykori várvédőé volt, akit orvul tőrrel támadtak meg, és öltek meg, a tatárjá­rás idején. Az egykori „Sóuton” lopa­kodó tatárok a jelek szerint meglepetésszerűen támadták meg Sárvárt, és a lemészá­rolt védőket egy helyre rak­ták össze. Ezek a leletek az akkori tűzvész hamurétegén találhatók. Tőr és más fegy­ver is előkerült. A talált tár­gyi és személyi bizonyítékok nem csak egy pillanat re­konstruálásához elegendők, de nagy történelmi értékűek is. Egy másik fontos műem­lék is napfényre kerül Nagy- ecseden. A mostani tanács­házával majdcsak szemben lévő épület falából kiemel­nek egy olyan — az eddigi Báthori-emlékeket felülmú­ló értékű és méretű sírfelira­tot, vagy olyan fontos szemé­lyeket dicsőítő, templomban felállított képzőművészeti al­kotást, amely fontos adalék egy család vagy személy megismeréséhez. A most ki­bontásra kerülő márványlap, amely mintegy kétszer egy­méteres, a Báthori-címer sár­kányát ábrázolja, melyet an­gyalok tartanak. Éhhez já­rul a szöveg. Az epitáfium bizonyíthatóan az 1490-es évekből származik, a régi várból került a faluba a Má­tyás-korabeli képzőművészet jellegzetes alkotása. A lakó­ház falába építették be egy­kor, kiemelését sok huzavona nehezítette. Most a nagy­községi tanács is áldozatos hozzájárulásával segítette a kiemelést. A Nagyecsedi Községi Ta­nács százezer forintos hozzá­járulással segíti az ásatás kö­rülkerítését, társadalmi mun kát is szervez, és segít abban is, hogy az aranykincset megfelelően biztosítsák. A márványtábla kibontásához is az itteni költségvetési üzem adott műszaki segítséget. A nafgyecsedi munkát irá­nyító dr. Magyar Kálmán, és munkatársa azt tervezik, hogy a közeljövőben publi kálják az ásatás legfontosabb tapasztalatait, s ezzel gazda gítják a középkori régészet és történelem tudományát. (bürget) X homok Üdülőövezet Nyírbátornál A Nyírség déli részének erdősítése a kővetkező esz­tendők nagy programja. A természet szépítésén kívül van ennek más oka is, neve­zetesen a táj éghajlatának befolyásolása, a talajokra gyakorolt előnyös hatás. Ezen a vidéken ugyanis régente erdők voltak, de a rablógaz­dálkodás miatt siligó ho­mok található ma a helyü­kön. Az első lépés, amelyet az erdőfelügyelőség jóváha­gyott, egy Nyírbátor melletti telepítés lesz. A Mezőgazda- ' sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium anyagi támogatá­sával indul az ősszel itt egy ötvenmillióé munka, amely két rendeltetésű erdőt te­remt. Egy része úgynevezett „jóléti” erdő lesz, ami azt jelenti, hogy a nagyközönség felüdülését hivatott szolgálni. Ez ad helyt üdülőövezetnek, itt alakítják ki a parkerdő­ket is. A további haszon idő­vel a kitermelésben jelentke­zik, ami megyénk fagazdasá­gának további fejlődését gyorsítja. Az idén kezdődő erdősítések tudományos ta­nulmányok alapján készül­nek majd, de a kivitelezésbe társadalmi munkások, első­sorban fiatalok is bekapcso­lódnak. Remélhető, hogy a nagyszabású terv első lépcső­iéként induló munka pár év múlva már láthatóan szép tájjal gazdagítja a Nyírséget. Börtönben a táppénzcsaló A nyíregyházi Drenyószki Já­nos munkahelyén, a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalatnál soroza­tos lopást követett el, ezért egy év börtönbüntetésre ítélték. A tárgyalás előtt tudta, hogy sok bűn terheli lelkiismeretét, min­den bizonnyal elítélik, mégis megnősült. Már nős ember volt, amikor táppénzcsalást követett el. A fiatalember érettségizett és géplakatosként dolgozott a válla­latnál. Az egyébként elismert tu­dását nem mindig kellően hasz­nosította, többször lopással és csalással akart pénzhez jutni. Az elmúlt télen beteg volt, táppén­zes iratait meghamisította, de az éber SZTK-ügyintéző a csalást észrevette. Ha nincs leleplezés, Drenyószkinak 1444 forint táp­pénzt fizettek volna ki jogtala­nul. A tárgyaláson közokirat- hamisítással elkövetett csalás bűntettével vádolták és hat hó­nap szabadságvesztésre ítélték. Felmentéséért fellebbezett, de a megyei bíróság dr. Papp Sán­dor tanácsa a büntetést helyben hagyta. így a nemrég házasult fiatalembernek a kettős bünte­tés miatt másfél évet kell bör­tönben tölteni. Both Pál Ambrus, Csengerújfalu, Kossuth u. 107. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents