Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-11 / 163. szám

Öntözni! XXXIII. évfolyam, 163. szám Ára: 1 Forint 1976. július 11., vasárnap PAPÍRGYÁR; ÉPSZER, UNIVERSIL, VOR ÉS CIPŐIPARI SZÖVETKEZET Sikeres fél év öl üzemben Elutazott megyénkből a lengyel küldöttség V áltozóan felhős időt, többfelé záporesőt, zivatart igér a me­teorológiai intézet előre­jelzése. A mezőgazdasági szakemberek nap mint nap reménykedve lesik az eget, a sokat sejtető fel­hőket. Hiányzik a termé­szetes csapadék a zöld­ségnek, a kukoricának, a cukorrépának és a többi növénynek. „Furulyázik a tengeri” — mondják a kukorica csavart levele láttán az idős emberek. A mezőgazdászok sze­rencsére nem csak várják az esőt, ahol mód és lehe­tőség van rá, ott mester­ségesen pótolják a hiányzó csapadékot. Sok helyen ki­emelten kezelik az öntö­zéses gazdálkodást; öntö­zési szakemberek végzik ezt a fontos feladatot, de egyes szövetkezetekben nem használják ki a meg­lévő öntözőberendezések kapacitását. A megye szövetkezetei­ben, gazdaságaiban ja­vult a helyzet júniushoz viszonyítva. Akkor az ön­tözhető területnek mind­össze néhány százalékára juttattak ki vizet, ma már a íöldterület harmadára. Ez azonban még mindig nagyon kevés. Szabolcs-Szatmárban jó lehetőség van az öntözéses gazdálkodásra, ez a maga­sabb termésátlagok eléré­se mellett a takarmánybá­zis megteremtését, az ál­lattenyésztés fejlesztését is segíti. A legegyszerűbb — árasztásos — öntözést ép­pen a legelőkön lehet al­kalmazni. A hordozható öntözőberendezések min­denütt megtalálhatók. Me­zőgazdasági üzemekben lévő 237 szivattyú 13 ezer hektár vízzel való ellátá­sát tudja biztosítani. Meg­késve kezdték ugyan az öntözést, de még mindig nem késő. Lényeges, hogy az esőztető berendezések folyamatosan üzemeljenek éjjel, nappal. Éjjeli öntö­zést nagyon kevés helyen végeznek, pedig a leggaz­daságosabb. Éjszaka min­den csepp víz a földre esik, nincsen párolgás, míg nappal a párolgás a 45 százalékot is elérheti. A megyében közel 4000 hektár gyümölcs- és zöld­ségterület van behálózva föld alatti csővezetékkel Ezek teljesen automatizál­tak. Az üzemek jó részében még nem is használták öntözőberendezéseiket. A vásárosnaményi járásban 14 gazdaságból eddig 8 (!) még nem öntözött, a töb­bi járások sem dicseked­hetnek sokkal jobb ered­ménnyel. Jó példa, hogy Tiszabercel, Gávavencsel- lő, Kölese, Nagyhódos, Méhtelek az öntözhető te­rület 60—70 százalékára juttat ki rendszeresen vi­zet. Víz jelenleg korlátlan mennyiségben áll rendel­kezésükre a szövetkezetek­nek. A folyók,, a csator­nák elegendő vizet szállí­tanak medrükben, feltöl­tött víztárolókból lehet öntözni. Az AGROKER is felkészült. Komplett öntö- zőberedezések, tartozékok, pótalkatrészek vannak raktáron. Az eddigi 40 he­lyett most 70 százalékos állami dotációval vásárol­hatnak az üzemek, bármi­lyen mennyiségben ki tudják elégíteni az igénye­ket. Van gép, van tarto­zék, egyes szövetkezetek­ben mégis kevés a szóró­fej, pedig az AGROKER nyitókészletének több, mint fele (1500 szórófej) még a raktár polcain he­ver. A z öntözővízzel és -berendezésekkel nem szabad taka­rékoskodni, csak ésszerűen felhasználni. Minden fel­tétel adott a szárazság csökkentésére. Sípos Béla Hat hónap telt el azóta, hogy megkezdtük az V. öt­éves tervet. A megye néhány üzeméből arról kaptunk tá­jékoztatást, hogy sikeresen indították a tervet, és az első fél év végén nincs tervlema­radás. A papíripari vállalatnak ebben az esztendőben 87 ezer 500 tonna papírt kell feldol­gozni. A gyár kollektívája szorgalmas munkájának ju­talmául az utóbbi két egy­mást követő évbén elérték a kiváló gyár címet. Ez azzal is jár, hogy a papírgyáriak­nak ebben az évben is jelen­tősen emelni kellett eddigi tervüket. Az új gazdasági szabályo­zók — különösen a mutatók­hoz kötött bérgazdálkodás — jól segítették a vállalati terv teljesítését. A fél évet 108 százalékos teljesítéssel zárták, melynek hatását a dolgozók keresetük emelke­désében is érezték. A nyíregyházi építő- és sze­relő vállalat dolgozói eb­ben az évben 274 millió fo­rintos tervet valósítanak meg. A fél év zárásakor saját ütemezésüket túlteljesítve 130 milliónál tartanak. Jelen­tősebb munkájuk Nyíregy­házán 172 lakás építése. Kisvárdán az év végére meg­rendelt 168 lakásból 84-et e hó végén átadnak. A válla­lat építi Demecserben a Bu­dapesti Gyapjúfonó és Szö­vőgyár új telepét. Az ÉP- SZER-nél az éves terv telje­sítése 5 százalékos bérfej­lesztéssel jár. Az BEAG UNIVERSIL 1976-os terve 174 millió fo­rint. Az első fél évben 85 mil­lió forintos teljesítést értek el. Ez azért is jelentős, mert az új gazdasági szabályozók­ból adódóan az energiahor­dozók emelkedése és a bér­járulékok növekedése 2 mil­lió forintos többletkiadást jelentenek a gyárnak. A több­letköltségeket ésszerű takaré­kossággal, munkaszervezés­sel mérséklik. Elérték, hogy létszámnövekedés nélkül a termelési volumen 23 száza­lékkal emelkedett. Határidőre teljesítette első féléves vállalását a Vörös Október Férfiruhagyár nyír­egyházi gyáregysége. Mivel az elmúlt év utolsó hónap­jaiban már 1976-ra termel­tek, így a tervezettnél 4 mil­lió forinttal több, összesen 28 millió 800 ezer forint ér­téket termeltek — termelői Pénteken és szombaton tar­tották megyénk három vas­úti csomópontján a vasutas­napi ünnepségeket. A záho­nyi csomóponton megtartott központi ünnepségen Földvá­ri Lajos, az üzemi pártbizott­ság tagja köszöntötte a részt­vevőket, köztük azt a négy­tagú szovjet delegációt, amely a csapi vontatási főnökség dolgozóit képviselte a vasu­tasnapi ünnepségen. Az ünnepségen Hosszú László, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságá­nak titkára mondott ünnepi beszédet. Méltatta a záhonyi csomópont dolgozóinak helyt­állását, amellyel lehetővé te­szik, hogy az évről évre nö­vekvő magyar—szovjet áru­csere-forgalom zavartalanul bonyolódik. Az ünnepi beszédet köve­tően kitüntetéseket adtak át. Százharminckilencen Kiváló dolgozó kitüntetést kaptak 862 dolgozó pedig egyéb ki­áron a belkereskedelem ré­szére. Sikeresen teljesítette első féléves tervét a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet. A szövetkezet ez évi terve 380 ezer pár lábbeli, melynek időarányos részét néhány ezerrel túl is lépték. A fél év során gyártott több, mint 190 ezer pár cipőt a Szov­jetunióba, Lengyelországba és Csehszlovákiába szállítot­ták. A második fél évben tő­kés megrendelésre is dolgoz­nak. Az első, 50 ezer pár gyártását már megkezdték. tüntetést és jutalmat kapott. A nyíregyházi vasúti cso­mópont dolgozói szombaton tartották a vasutasnapot, amelyen Csizmadia Sándor vontatási főnök mondott ün­nepi beszédet. A forgalmi dolgozók közöl ötvennégyen kaptak törzsgárdajelvényt 35 éves szolgálat után. Rendkí­vüli kinevezést harmincné­gyen kaptak. Mátészalkán szombaton délután tartották az ünnep­séget. A résztvevőket Mis- kolczi Sándor, a pályafenntar­tási főnökség szb-titkára kö­szöntötte, ünnepi beszédet Pass József, a Hazafias Nép­front városi titkára mondott. Ezt követően kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. A fővárosban és Debrecen­ben is több szabolcs-szatmári vasutas kapott kitüntetést. Kiváló vasutas kitüntetést öten, Érdemes vasutas kitün­tetést heten kaptak, vezér- igazgatói dicséretben heten részesültek. Hat napig tartózkodott me­gyénkben az a harminctagú lengyel mezőgazdasági kül­döttség, amely a rzeszówi vajdaságból, testyérmegyénk- ből érkezett. A vendégek ré­szére gazdag programat állí­tottak össze. Nyolc termelő- szövetkezetbe, három állami gazdaságba, valamint a MÉK nyíregyházi hűtőházába lá­togattak el. A megyei pártbi­zottság, a tanács, és a terme­lőszövetkezetek területi szö­vetségének vezetői részletes tájékoztatót adtak a termelő­szövetkezeti gazdálkodás fej­lődéséről, eredményeiről. Az üzemlátogatásokon a vendégek a mezőgazdasági gazdálkodás minden ágazatá­val megismerkedhettek. A nyírtassi Dózsa Termelőszö­vetkezetben a gyümölcster­mesztést, a Nyírtassi Állami Gazdaságban a dohányter­mesztést, a tiszaberceli Bes­senyei Termelőszövetkezet­ben a sertéstenyésztést ta­nulmányozták. Az ófehértói Búzakalász Termelőszövetke­zetben a tapasztalatcsere té­mája a dohánytermesztés, a Mátészalkai Állami Tangaz­daságban az almatermesztés, hűtőtárolás és sertéstenyész­tés volt. A gávavencsellői Szabadság Termelőszövetke­zetben az iparszerű kukori­ca- és burgonyatermesztés, a Több nagy terven is dol­goznak a NYÍRTERV megyei tervezőiroda mérnökei. Asz­talukon fekszik a Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori telepének készülő tervraj­za — a motorkerékpár-gyár­tól átvett telepet bővítik, át­alakítják, hogy megfeleljen új profiljának. Készül a Ma­gyar Gyapjúfonó Deme­cserben felépülő gyáregy­ségének terve is. Már előre­haladott az építkezés üteme, befejezték az alapozást, ha­marosan megkezdik a váz- szerkezet felállítását. Ezt úgy érték el. hogy menet­közben átadták a részterve­ket az építőknek. A kisvár- dai öntödében 75 fős szo­ciális létesítmény épül, ter­vei hamarosan elkészülnek. Egy érdekes, megyén kívüli megbízatáson is dolgozik a NYÍRTERV: Budapesten a Villamosszigetelő- és - Mű­anyaggyárban épül egy új üzemrész, ennek a terveit ké­szítik. A tervezés másik nagy te­rülete: a lakások. A legtöb­bet jelenleg Mátészalkára tervezik: a városközpontban tiszalöki Szabadság Termelő- szövetkezetben a 600 férőhe­lyes tehenészeti telepet és az öntözéses takarmánytermesz­tést mutatták be a vendégek­nek. Beregdarócon a juhtartás- ról és a takarmánytermesz­tésről kaptak részletes tájé­koztatót. Tarpán az ipar­szerű cukorrépa- és kukori­catermesztést mutatták be a vendégeknek. A va­jai termelőszövetkezetben tett látogatás alkalmakor a len­gyel vendégek a NYIRKERT- társulás tevékenységéről kap­tak részletes információt. A Nyírmadai Állami Gazdaság­ban a gyümölcsösben, a gép­telepen, a hűtőtárolóban jár­tak a vendégek, megismerték a burgonyatermesztés ered­ményeit, a tehenészeti tele­pen végzett munkát. A vendégek pénteken a nyíregyházi MÉK hűtőházá­ban és feldolgozó telepén tet­tek látogatást. Itt a MÉK te­vékenységéről, a felvásárlási és ellátási munkáról kaptak részletes tájékoztatót. A gaz­dag program összegező talál­kozója volt a megyei terme­lőszövetkezetek szövetségénél megtartott tájékoztató, ame­lyet a vendégek és a megyei vezetők közötti konzultáció követett. A lengyel mezőgaz­dasági küldöttség szombaton utazott el megyénkből. 370 lakás épül, ezek leendő területéhez készítettek be­ruházási programot a NYÍR- TERV-ben (beépítési tervet, üzletek, közművek helyét). Még nem kezdték meg a ter­vezést, de már folynak a tárgyalások egy nagyszabású nyíregyházi építkezésről is: az Északi körút folytatódik a Korányi Frigyes utcáig. Tavaly módosították az általános iskolák építésének irányelveit — többé nem használhatók az eddigi típus­tervek. Az új típustervek viszont még nem készültek el az országban, ezért a NYÍRTERV a megyében épü­lő új iskolákhoz saját terve­ket készített. Egy ritka munka is fek­szik a tervezők asztalán: a záhonyi határállomás épüle­tének bővítése. A NYÍRTERV munkájá­nak sajátos területe a tele­püléstervezés. Két község „építési előírásai” készültek el a napokban: Apagyé és Nyírtassé. Nagyobb munka Űjfehértó általános rende­zési terve, melyen még dol­goznak a tervezők, (t. gy.) A z ország legnagyobb vállalata a MÁV. S ennek a vállalatnak a „terméke” a szállítás. Em­berek. áruk gyors és bizton­ságos szállítása — ez a vas­utas dolgozók mindennapi feladata. Ezeket a növekvő feladatokat — az apróbb bosszúságok ellenére — jól látják el megyénk vasutasai. Büszkék lehetünk arra, hogy hazánk legnagyobb vállala­tának egyik legjelentősebb „gyáregysége” megyénk te­rületén található, amely nem csupán forgalmáról hí­res, hanem jól képzett tiszt­jeiről és szorgalmas kétke­zi munkásairól is. Kevésbé látványos, de épp oly fontos munkát vé­geznek a fehérgyarmati, az apagyi, vagy éppen a nagy- ecsedi vasutasok. Július második vasárnapján őket ünnepeljük, nekik tisztel­günk. S ha valakiben mé­lyen él a vasúton ért sérel­me, vegye elő a régi me­netrendeket és hasonlítsa össze azokat a nem rég ér­vénybe lépett menetrenddel. Látni fogja, hogy az 1960- ban és 61-ben érvényben lé­vő menetrend szerint a Vasutasnap gyorsvonatok Záhony és Budapest között 8 óra és 5 perc alatt tették meg az utat. Az 1966-ban érvény­be lépő mentrend öt órát szabott meg az út megtéte­lére. Jelenleg négy óra 32 perc alatt lehet feljutni az ország kapujából a főváros­ba. Tegyük hozzá, hogy a menetrend szerint. Mert a valóságban elég gyakoriak a 20—30 perces késések. Azt is tegyük hozzá — és nem csupán az ünneprontás el­kerülése végett —, hogy a késések a legritkább eset­ben fordulnak elő a vasutas dolgozók mulasztása miatt. A vasúti pályák az óriási teher és g felgyorsult for­galom miatt elhasználódtak, meggyengültek, szükség van a szakaszos felújításukra. A felújítások pedig lassítást parancsolnak a mozdonyve­zetőnek. Ha visszapillan­tunk a menetrendre, látjuk, hogy a rövid késések elle­nére földrajzilag és időben jóval közelebb kerültünk a fővároshoz. Ez a jelképes és valósá­gos közlekedés az iparoso­dásnak és a vasút korszerű­södésének köszönhető. Zá­hony fejlesztésére csaknem 4 milliárd forintot költöttek az elmúlt években. Ezen a csomóponton évente 14—16 millió tonna árut mozgat­nak meg és szállítanak el. Négy évvel ezelőtt Záhony­ban nyugdíjba küldték az utolsó gőzmozdonyt is. A szatmári területen, Máté­szalka térségében Piroská­nak becézett Diesel-vona­tok közlekednek a füstöt és szikrát hányó mozdonyok helyett. Szabolcs-Szatmár megye területén a vonatok 90 százalékát korszerű moz­donyok továbbítják. Ta­valy a nyíregyháziak mo­dern vontatási telepet kap­tak, Záhony gépesítése fo­lyamatos. A keleti csomó­pont és Miskolc között szá­mos, milliókat érő vonatot egyetlen ember: a moz­donyvezető továbbít korsze­rű berendezések és rádió segítségével. Ez persze nem jelenti azt, hogy lényegesen kevesebb vasutas dolgozóra van szükség, sőt újabbakat vesznek fel. A további kor­szerűsítésre is számíthatunk. A pályafenntartási főnök­ségeken könnyítik a nehéz fizikai munkát, gépesítenek. Nyíregyházán jövőre konté­ner rakodót építenek, az öt­éves terv végén bővítik Má­tészalka vágányhálózatát. Az glmúlt években a vas­utasok a fizetésemelés mel­lett új típusú, mutatósabb egyenruhát kaptak és egy sor szociálpolitikai intézke­désnek örülhettek. A mos­toha körülmények között dolgozó mátészalkai vasuta­soknak jövőre kezdik épí­teni az új szociális létesít­ményt. A megnövekedett feladatok teljesítése után az anyagi és erkölcsi elismerés sem marad el. A munkában legjobban kiemelkedő dol­gozók között az igazgatóság területén négymillió forint jutalmat adnak át ezen a napon. Az iparosítás különösen nagy terhet ró a mátészal­kai vasutasokra. Évek hosz- szú során havonta 18 ezer tonna árut adtak fel, ezek­ben a hónapokban ez a szám 24 ezer tonna. A nyír­egyházi körzetben az el­múlt fél évben 58 ezer ton­nával többet mozgattak meg mint tavaly, az év hasonló időszakában. A záhonyiak fokozódó munkája számok­kal alig kifejezhető, az el­múlt hetekben azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy csatlakoztak a csapi vasutasokhoz, akik az SZKP kongresszusa tiszteletére munkaversenyt hirdettek. A vasutas dolgozóktól a jövőben még jobb helytállást várunk. Munkájukat nemcsak a vas­utasnapon figyelik, hanem máskor is. Ezt a munkát a szállíttatok és az utasok bármikor lemérhetik — tonnákban, kilométerekben, percekben. Vasutasnapi ünnepségek Záhonyban, Nyíregyházán és Mátészalkán Gyárak, lakások, Icknlálr Új létesítmények loIVUiaii a tervezöasztalon J

Next

/
Thumbnails
Contents