Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

1976. július 1. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A műanyagipar „vegykonyhájában ff A műanyagipar két és fél évtizeden át a vegyipar leg­dinamikusabban fejlődő ága volt. 1950-ben a világ mű­anyagtermelése még mind­össze 1,5 millió tonnát tett ki, s a 10 millió tonnás szin­tet 1963-ban lépte túl. A 20 millióra már csak öt eszten­deig, a 30 millióra három esztendeig, a 40 millióra mindössze két esztendeig kel­lett várni, mivel 1971—1973 között a termelés 9 millió tonnával nőtt. Az elmúlt- két esztendőben azután hirtelen lelassult, megtorpant ez a fejlődési ütem, legalábbis a vezető tőkésországokban (USA, Japán, NSZK, Fran­ciaország, Olaszország, Ang­lia). A szocialista országokban viszont jóval dinamikusabb volt a termelés növekedésé­nek üteme, mint korábban bármikor. A műanyag-előállí­tásban évi 2,5 millió tonná­val a Szovjetunió vezet, ahol két esztendő alatt 25 száza­lékkal nőtt a termelés, 1970 óta pedig 50 százalékkal. A hatalmas szénhidrogén-tar­talékok további növelést tesznek lehetővé, s a Szov­jetunió 1975-ben már meg is előzte a világranglista 4. és 5. helyén álló Olaszországot és Franciaországot. Steril és légmentes ampullák A gyógyszeripar az ampul­lák tízmillióit használja fel a befecskendezésre szánt ké­szítményei forgalomba hoza­talához. Ez a meghatározott alakú, kémiai hatásoknak el­lenálló, nagy hőingadozásokat jól tűrő és jól forrasztható anyagból gyártott kis üveg­edény a gyógyanyagok csíra­mentes eltartását biztosítja. Az ampullákat üvegcsőből automata gépeken gyártják. Felhasználás előtt nagy tel- - jesítményű gépekért mosó- és öblítőfolyadékkal tisztára mossák őket. Ezután szárító alagútban megfelelő hőmér­sékleten kiszárítják, illetve csirátlanítják (sterilezik) és automata berendezéseken megtöltik az ampullákat. Az üvegedénykék lezárását (for­rasztását) is a töltőgép végzi. A megtöltött és lezárt am­pullában levő gyógyszert szükség szerint sterilező au- toklávban 120 C-fokon csí- rátlanítják, majd az ampullá­kat repedésvizsgálatnak vetik alá. A képen látható esetben olyan különleges ampullák lezárását végzi a szakember, amelyekből forrasztás előtt el kell távolítani a levegőt. A feladatot úgy oldják meg, hogy a gyógyanyaggal meg­töltött, elszűkített nyakú am­pullákat egy központi vá­kuumvezeték csonkjaira erő­sítik fel, majd a légszívás megindítása után szúróláng­tól gyorsan megolvad és ösz- szetapad, anélkül, hogy leve­gő jutna be az ampullákba. Az új taskenti légikikötő épülete. A Szovjetunió repülőgép- parkjának nagyarányú meg­újulása, az olyan új gépek bevezetése, mint a 350 férő­helyes IL—86, vagy a hang- sebességet túlszárnyaló TU— 144, óhatatlanul magával hozza a földi kiszolgálás re­konstrukcióját is. A légi személyforgalom nö­vekedésének tempója lenyű­göző. Míg 25 évvel ezelőtt, a „lökhajtás előtti korban” az AEROFLOT évente mint­egy másfél millió embert szállított, az idén a légiszál­lítást már több mint 100 mil­lió utas veszi igénybe. A szakemberek véleménye sze­rint 1980-ban a nagy szovjet városok légikikötői óránként kb. 8 ezer utast indítanak út­nak. Az új taskenti légikikötő az egyike a legnagyobbaknak a Szovjetunióban, s a leg­nagyobb Közáp-Ázsiában. Óránként 1200 utas kiszolgá­lására építették. Minden ne­gyedik utas nemzetközi útvo­nalon utazik. A kikötő ter­vezésénél figyelembe vették, hogy megnövekszik nemcsak az AEROFLOT, hanem más légitársaságok nemzetközi forgalma is, amelyek útvona­lai az üzbég fővároson ke­resztül vezetnek. Minden nagy repülőtér — s ebből a taskenti sem kivé­tel — modern létesítmény, amelynél nemcsak a műsza­ki, de a földrajzi és nemzeti sajátosságokat is figyelembe veszik. A mostani ötéves tervbe a szovjet repülőterek építésé­nek és rekonstrukciójának még szélesebb programját vették be. Az 1975—1980. években a Szovjetunióban 150 új légikikötő épül meg, elsősorban a szibériai, távol­keleti északi nagyvárosokban, amelyek képesek lesznek bármilyen repülőgépet fogad­ni .A terv végrehajtása lehe­tővé teszi azt is, hogy meg­oldják az átszállás nélküli vonalakat az ország üdülőzó­náiba, a Krímbe és a É'ekete- tenger kaukázusi partjaira. Az 1980-as olimpiai játé­kok előtt, amelyet Moszkvá­ban tartanak meg, megnöve­lik a négy fővárosi repülőtér áteresztő képességét. így már befejezték a seremetyevói re­pülőtér második felszállósáv- jának építését. Ugyanitt fel­épül egy szálloda és egy kü­lön épület a tranzitutasok­nak. Kibővül a vnukovói re­pülőtér is. A még távolabbi jövőben megépül az ötödik moszkvai repülőtér is, amely egyike lesz a legnagyobbak­nak a világon. Mihail Csernisov APN—KS A kerítés a családi, vagy vikendház szerves része, a telek nélkülözhetetlen épít­ménye. Elválasztja egymás­tól a telkeket, lezárja az út felé a területet, s megóvja a kertet. Ha gondosan és ízlésesen készítjük el a ke­rítést, szebbé teszi a házat és a telket, növeli értékét. Ne feledkezzünk el arról, hogy a kerítést az országos építési szabályok betar­tásával, a helyi építésügyi hatóság előírásai szerint és engedélyével építhetünk. Tehát csak mindezek is­meretében és birtokában döntsünk majd. Milyen kerítést építsünk? A legegyszerűbb és leg­gyakrabban alkalmazott a drótfonatos, lábazat nélkü­li, vagy a beton, terméskő és tégla lábazattal épített ke­rítés. A felerősítésre szolgá­ló oszlop lehet beton, fa (például akác), szögvas, vagy vascső. Készíthetünk kerítést falécekből is lába­zattal vagy anélkül. Igen mutatósak, azonban rend­szeres gondozást, festést igényelnek, mert különben hamar szétkorhadnak. A drótfonatú kerítéshez csak horganyzott, vagy műanyag bevonatú drótfonatot sze­rezzünk be. Különösen az utóbbi igen praktikus, hosszú ideig tart, nincs ápo­lási, festési gondunk. Egyre több helyen látha­tó beton, vagy terméskő lá- bazatos vasrácskerítés, amely különféle lapos-, négyzet-, betonacélból, vagy redőnyvasból állítható ösz- sze. Kialakíthatók úgy, hogy a kerítést mezőkre tagoljuk és az acéldara­bokat összehegesztve ke­retre szereljük. A ta­golás sokkal hangulatosab­bá teszi a kerítést. A rá­csok állása lehet vízszintes, függőleges, ferde, vagy kombinálhatjuk. Ne legye­nek azonban túl bonyolult tak,' mért különben zűrza­varos hatást keltenek. A betonlábazat is muta­tós, nem érdemes terméskő­ből, téglából készíteni. Ha mégis ilyet akarunk (ez lé­nyegesen drágább a beton­lábazatnál), szakemberrel készíttessük el. Ha ugyanis szakszerűtlen a munka, a téli fagy rövid idő alatt szétrepesztheti a lábazatot. A betonlábazatot magunk is könnyen megcsinálhatjuk, ha e munkában járatlanok vagyunk, előtte feltétlenül kérjük ki szakember taná­csát. Annál szebb lesz a kéri- tés, minél jobban beillesz- ‘ kedik a környezetbe. Soha­se fessük rikító, élénk szí­nűre. Kerüljük a fugák fe­hérre feketére, vörösre fes­tését is. Igen csúnyán elüt­nek a környezettől. GÉPPEL A SÁTOR ALATT. A Kertészeti Egyetem, a SZŐ VOSZ, a SZŐ VÉRT és a HUNGAROFRUCT bemutatót rendezett az intenzív paprikatermesztésről Szegváron, a Puskin MGTSz hajtatótelepén. A szakembereknek dr. Túri István, egyetemi tanár válaszolt a termesztéssel kapcsolatos kérdésekre. Képünkön: talajvegyszerezést végeznek kis­géppel, fóliasátor alatt. (MTI fotó — Fehérváry Ferenc — KS) Termésfokozó baktériumok A mezőgazdászok régóta tudják, hogy a rhizobiumbakté- riumok, amelyek együttélésben — szimbiózisban — vannak a pillangós virágú növényekkel, nitrogéntermelő, megkötő tulajdonsággal rendelkeznek. Ily módon igen előnyösek a nö­vények számára. Manapság megvan már a lehetősége annak, hogy a természetben végbemenő folyamatot bizonyos mérté­kig a gazdák irányítani tudják azzal, hogy kiválogatott nagy hatású baktériumokat használnak fel a pillangós virágúak termésének fokozására. Ezt a hatást a vetőmagra telepített baktériumokkal érhetik el. A műveletet oltásnak nevezik. Célja, hogy a talajban élő különböző gumóképző és nitrogén- kötő tulajdonságú rhizobiumok közül a nagy teljesítőképes­ségű törzsek kerüljenek a vetőmagra és onnét a növény gyö­kereire, ahol gumókat képeznek. Ezekben a gumókban megy végbe a nitrogén megkötése. , A rhizobiumbaktériumokat tartalmazó oltóanyagot a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat készíti a fontosabb pillangós virágú növények számára. A vegyszer rhizonit-forte néven kerül for galomba. Az oltóanyag-termeléshez felhasználható rhizobiumtör- zsek előállítására az ország különböző vidékeiről, a pillangós virágúak gyökérgumóiból baktériumokat izolálnak. Az elkü­lönített törzsek közül válogatják ki a leghatásosabbakat. A nagy teljesítőképességű törzseket fermentorokban sza­porítják. Az így nyert nagy baktériumtömegű anyagot steri­lizált tőzeggel keverik össze. A kész oltóanyagot ezután a me­zőgazdasági üzemek felhasználhatják, például a lucerna, a somkóró, a lóhere, a borsó stb. termésének fokozására. A baktériumok jól fokozzák a növények számára hasznos nitrogén mennyiségét, ezzel tehát műtrágyát lehet helyettesí­teni. A mérések szerint lucernánál 60—380 kg, hereféléknél 56—224 kg, csillagfürtnél 40—150 kg, szójánál pedig 50—80 kg nitrogénasszimilációra számíthatnak a gazdálkodók hektáron­ként és évenként a baktériumok jóvoltából. Új légikikötők a Szovjetunióban Levéltetű- invázió A rendkívül nagy népes­ségű levéltetvek termesztett kultúráinkban továbbra is veszélyhelyzetet teremte­nek. Az intenzív hajtásnö­vekedés zárt növényállo­mány és a fokozódó gyomo- sodás kedvező mikroklímát biztosít szaporodásukhoz, táplálkozásukhoz. A házi­kertekben, hétVégi kertek­ben gyakori esti öntözések még kedvezőbbé teszik élet- tevékenységükhöz a kör­nyezetet. Fokozza a levéltetű-invázi- ót az is, hogy igen sok a szárnyas migráló alak, me­lyek a jelenleg már kiala­kult gócokat az állandó új- rafertőzés miatt tovább nö­velik. A különböző károsítok elleni védekezések során szükséges ezért az egyes kultúrákra (paprika, borsó, káposztafélék, alma, őszi­barack, bogyósok stb.) dif­ferenciáltan a levéltetvek fertőzését is figyelembe venni. A zöldség és a rövidesen betakarításra kerülő gyü­mölcskultúrákban elsősor­ban a rövid várakozási ide­jű Unifosz 50 EC-t és a Pi- fimor speciális levéltetűölő szert javasoljuk, míg a töb­bi növények esetében a Bi—58 EC, Nexion 40 EC, Foszfotion (paradicsom és szilva kezelésére nem hasz­nálható), Anthio 35 EC stb. használata indokolt. Felhívjuk a figyelmet a nedvesítőszerek használa­tára, mellyel a kipermete­zett készítmények hatása jelentősen növelhető. Keresztesi István növényvédő állomás Milyen kerítést készítsünk ? ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK KtKlDHKHIUMMIV

Next

/
Thumbnails
Contents