Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

1976. július 8. KELET-MAGYARORSZÄG 7 A Március 15. Tsz. háztáji agronómusa, Kaldenecker And­rás, Hernádon, fűtött fólia sátor alatt termeli a földiepret és az őszibarackot. Az előbbiből 800 négyzetméter sátor aiatt négyzetméterenként egy kiló kiváló minőségű epret ter­melt. Június eleje óta pedig több száz fáján folyamatosan érik az őszibarack. Kezdeményezése csak kísérlet, külö­nösen az őszibarack-termelésben. (MTI fotó — Fehérváry Ferenc — KS) Hogyan táplálkozzék az idős ember? A szép öregség első és leg­főbb feltétele: az egészség. Idősebb korban természe­tesen már többször előfor­dul, hogy „itt fáj, ott fáj”, de helyes életmóddal — és ha szükséges szakorvosi ke­zeléssel — sokáig megőriz­hetjük a jó erőnlétünket. Főbb tennivalóink ennek ér­dekében: a célszerű táplálko­zás, sok mozgás, gondos test­ápolás és önneveléssel ki­alakított derűs életszemlélet. Nézzük sorjában. Az or­vostudomány szerint 100 éves korig is könnyen élhet az ember, hogy mégis kevesen érik meg ezt a kort, ennek egyik legfőbb oka a helyte­len táplálkozás! Tudnunk kell, hogy az évek múlásával kevesebb kalóriára van szüksége szervezetünknek. Sajnos, azonban az éltesebb emberek többsége nem tud mértéket tartani a táplálkozásban, így sok súlyfelesleget szed ma­gára. Ügy vélekedik: úgy sincs már más öröme az éleben, mint az evés. Ez na­gyon helytelen életszemlé­let, ugyanis nemcsak a súly- felesleget kell cipelni magá­val — amely nem is könnyű —, hanem különböző beteg­ségek lesznek járulékosai a túltáplálkozásnak. (Érelme­szesedés, epehólyaggyulladás, cukorbaj, szívbántalom, ma­gas vérnyomás, stb.) Az öregedő szervezet álta­lában anyagcserezavarokkal küzd, ezért fontos, hogy könnyen emészthető, vita­mindús táplálékot fogyasz- szunk. Így pl. tej, tejtermé­keket (kefir, joghurt, sovány túró, sovány sajt), kevés rán­tással készült főzelékfélék, friss gyümölcs, nyers salá­ták, sovány húsok, haléte­lek, baromfihús, tojás, májas készítmények, barna vagy rozskenyér, gyümölcslevek, paradicsomlé, retek (reszel­ve), újhagyma, zöldpapri­ka, paradicsom (nyersen) és lehetőleg növényi zsiradé­kot használjunk a főzéshez, étkezésre kitűnő a RAMA margarin. Kerüljük az erősen fűszeres, zsíros ételeket, mérsékeljük az édességek, tésztafélék fogyasztását. Nagyon fontos, hogy a reggeli bőséges legyen, dél­ben mértékkel, este pedig csak könnyű táplálékot vegyünk magunkhoz. Meg kell tanulnunk a helyes táp­lálkozás művészetét is, vá­sároljunk ezzel foglalkozó könyveket, sok jó tanácsot olvashatunk belőlük. Az étkezések nyugodt kö­rülmények között, barátságos légkörben történjék. Az öreg­kor kellemes tevékenységei közé tartozzon az étkezés, kerüljön az asztalra néhány szál virág is, még kelleme­sebb az étkezés, ha a rádió­ban halk zene szól. Felfrissíti a szervezetet, ha hetenként, vagy kétheten­ként tej- vagy gyümölcs­napot tartunk. Ezeken a na­pokon csak gyümölcsöt, vagy tejet fogyasszunk, — esetleg néhány szem kek­szet, vagy kétszersültet. Ebéd után — ha módunk­ban áll — pihenjünk le fél órára, igyekezzünk teljesen kikapcsolódni, izmainkat el­lazítani. Este is időben pi­henjünk le. F. K. Á broylercsirke karrierje Bemutatjuk a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézetet Gödöllő és Isaszeg között, a vasút mentéin, festői fenj vés mellett sárga épületek hú­zódnak meg szerényen. A csirkék, nyulak, méhek biro­dalma ez': a Gödöllői Kisál­lattenyésztési Kutató Intézet. A nagymúltú, 1898-ban alapí­tott intézet „újkori történeté­ről” Farkas Jenő tájékoztat, aki egyszemélyben a barom­fitenyésztési és az informáci­ós osztály vezetője is. — A IV. ötéves tervben az intézetben a G—72-es broy­lercsirke kikísérletezése és a saját tenyésztői tevékenység volt a főfeladat. Azonban az utóbbi években az intézetben profilvátozás történt. A MÉM határozata értelmében a te­nyésztői tevékenységet a Bá­bolnai Állami Gazdaság ve­szi át. Nálunk — a KÁTKI- ban — inkább az alapkutatá­sok, ezek közül is kiemelten a tyúk-, pulyka-, gyöngytyúk- tenyésztői ágazatok problé­máival kapcsolatos kutatások képezik a munka zömét. Az V. ötéves tervben ezen belül bizonyos genetikai alapkuta­tásokat, élettani és környeze­ti hatás alapkutatásokat vég­zünk elsősorban. Azért az elmúlt öt évben a tenyésztői tevékenység mel­lett távlati kutatásokkal is foglalkoztak a KÁTKI-ban. Erre példa az úgynevezett törpésített broylerrel kapcso­latos munka. E munka lénye­ge: kisebb súlyú broyler­anyákat tenyésztettek ki, amelyek kevesebb takar­mányt fogyasztanak, de utó­daik a nagytestű kakasok tu­lajdonságait örökölve közel azonos súlyúak, mint a nor­mális testméretű broyler- anyáktól szárma * csirkék. Milliós megtakarítások Amellett, hogy az új fajta szaporább, több naposcsibe származik egy-egy tojótól, je­lentős takarmány-megtakarí­tást is eredményez az új mód­szer. A tenyésztési költségek 5,5 százalékkal csökkennek. A még „hivatalos név nélküli” új fajta félüzemi kísérleteit, a „mini-maxi szülőpárokat”, többezres állománnyal az új- szászi termelőszövetkezetben folytatják. 49 nap alatt az új broyler ott 120 dekás súlyt ért el. Egy kilogramm élősúly elő­állításának költsége így az új fajtánál 18,50 forint, míg a hagyományos G—72-es gö­döllői broylercsirkénél 19,58 forint^ Egy tonna csirkehús előállításánál a megtakarítás 1080 forint. Az egy tenyészto- jásra eső nettó költség pedig a G—72-es 2 forint 55 fillér­jével szemben a törpe broy- lernél 1 forint 85 fillér, ugyanígy egy naposcsibe ön költsége az eddigi 4,70 forint­tal szemben 1,85 forintra csökkent. Azonban nemcsak új ba romfifajtákkal — új takar­mányokkal is kísérleteznek Gödöllőn. A B—73 broyler- táp elnevezésű minősített ta­karmányt Bábolnán 183 ezer csirkével folytatott kísérletek során próbálták ki. 52 nap hízlalási idő alatt egy kilo gramm élőhúst a bábolnai tápból 71 dkg, a Gabona­tröszt tápjából 65 dkg, míg a a B—73-asból csupán 53 dkg importfehérje felhasználásá­val termeltek. 1973-ban 872 vagon B—73 as táp készült, éz 2 és fél millió csibe takarmányozását fedezte, 1974-ben 2804 vagon 8,1 millió, míg tavaly 3850 vagon táp 11 millió csibe szá­mára volt elegendő. Nyuszi, nyérc, méhek Egyéb állatokkal is foglal­koznak azonban KÁTKI-ban, a szárnyas jószág mellett. A Bikái i Állami Gazdasággal folytatott tudományos-mű­szaki együttműködés eredmé­nye például a Fehér György nyúlhibrid, amely a magyar nyúlexport nagyobb részét képezi, (összehasonlításul: a nyúlexport évi tőkés valuta- bevétele megközelíti már a műszeriparét!) További, új fajtákkal is kísérleteznek, például az új-zélandi fehér és a kaliforniai fehér hono­sításával. A nyúllai való fog­lalkozás az új ötéves tervben is kiemelt program marad az intézetben. Nyércnemesítő munka is folyik, az értékes prémű kis­ragadozó is jelentős valuta- bevételt biztosít az ország­nak. A méhekkel is foglalkoznak a KÁTKI kutatói. Érdekes módon azonban nem a méz­termelés az elsődleges szem- poht, hanem a porzótevé­kenység, amelyet a méhek végeznek. Egy vizsgálat sze­rint csak az állami gazdasá­gok területén, 65 ezer hektá­ron 1 milliárd (!) forint hasz­not hajtott a méhek porzó munkája. A kitűzött cél: a méhcsaládok számát a jelen­leginek legalább az ötszörö­sére kell országos viszonylat­ban emelni, mert a mostani szám az országosan szükséges porzó munkának csak gyü­mölcsben számolva is csupán a felét lenne képes elvégez-, ni. Sz. J. Az unalom dicsérete — ön soha nem unatko­zik? — tette fel a kérdést egy női tisztelője Günther Grassnak. — Dehogynem, szerencsé­re! — bólogatott buzgón az író. — Az életet sokkal ke­vésbé lehetne elviselni, ha az ember olykor nem tudná alaposan kiunatkozni ma­gát. y////////////y//////////V//////////////////// Az almafa megfelelő fejlődé­séhez a nagy terméshozamok­hoz évi 800 milliméteres csapa­dékra van szükség, amelv mennyiséget hazánkban a gyjí- mölcsfa természetes csapadék­ból nem kapja meg. Az alma­fa fő vízigénye június közepé­től augusztus végéig tart. Ezekben a hónapokban az al­mafa vízszükséglete havonta meghaladja a 100 millimétert. A téli alma megfelelő fejlődé­séhez a páradús, kissé hűvös kiima a kedvéző. Optimális fejlődéséhez a vegetáció idő­szaka alatt 72 százalék feletti relatív páratartalom szükséges. A páratartalom fokozására a frissítő öntözésnek ezért nagy jelentősége van. A nyári me­leg napokon az éjszakai, a ko­ra délelőtti és késő délután kis intenzitású frissítő öntözés ked­vezően hat a gyümölcsfák asz- szimilációs tevékenységére. Ilyen öntözési mód alkalmazá­sa esetén évente többször kell végezni öntözést. A házikerti almatermesztők­nek csak egy része tudja a frissítő öntözést alkalmazni, Az alma fa öntözése mivel annak technikai megol­dása költséges. Vízpótló öntö­zést árasztásos öntözési mód­dal is megvalósíthatunk, ami­kor a talaj felszínére egy-egy alkalommal nagy mennyiségű vizet juttatunk ki. Évente 3—4 alkalommal 60 milliméteres víz­adag kijuttatásával pótolni tudjuk a természetes csapadé­kot oly mértékben, hogy az biztosítja a fák kellő fejlődé­sét. Az alma színanyagának ki­fejlődéséhez a napfényen kívül megfelelő vízellátásra is szük­ség van. Száraz, meleg nyár végén, augusztus végén, szep­tember elején a kisintenzitású öntözés különösen a jonatán almafajta esetében elősegíti a színeződést. Az ekkor alkalma­zott öntözés kedvezően hat a gyümölcs fejlődésére is. Különösen az elmúlt hetek száraz időjárása indokolttá te­szi a házikerti almáskertek ön­tözését is, bár költséges ter­mesztési eljárás, de a nagyobb termésmennyiség kifizetődővé teszi. A fiatal, még nem termő al­mafákat évente 2—3 alkalom­mal 20—30 liter vízzel öptözzük meg. A kis adagú 5—10 literrel való öntözés nem hoz kellő eredményt. Karádi István A körte új kártevője A körtemoly (Laspeyresia pyrivora) a körte újabban megismert kártevője. Több körte telepítésben találkozhat­tunk kártételével. Lárvája, a hernyó 16—18 mm hosszú, szí­ne piszkosfehér, enyhe húsvö­rös árnyalattal, nyakpajzsa vi­lágos sárga. Hernyója a gyümölcsöt káro­sítja. Kárképe jellegzetes, és az almamoly kártételétől jól elkülönül. Lepkéje a gyümölcs felületére helyezi megközelítő­en kör alakú, sötétpíros tojása­it. (Tojásait főleg a gyümölcs középső részén helyezi el.) A felületre rakott tojásból egye­nes járatot készít a hernyó a magházig. A lárva behatolási nyilása kivülről nem látszik, mert az üres tojásburok elfe­di. Elfogyasztja a körte mag­ját, majd egyenes falu járaton keresztül elhagyja a gyümöl­csöt. Járata az almamolyétól elté­rően, rágcsálók- és ürülék­mentes. A károsítot gyümölcs nem fejlődik ki megfelelően, idő előtt lehull. Az egynemzedékű körtemoly kártételét sok esetben az al­mamoly hernyójának tulajdo­nítják, mivel mindkettő a gyü­mölcsöt pusztítja. Életmódjá­nak az a sajátossága, hogy a kis hernyó nem jön ki a gyü­mölcs felületére, hanem a to­jásból egyenesen a gyümölcs­be furakszik, már megmagya­rázza, hiába védekezünk rend­szeresen az almamoly fiatal hernyói elen, a körtemoly kár­tételét nem akadályozzuk meg. Az almamoly elleni permetezé­sek során, júniusban esetleg még július elején, olyan rovar­ölő szereket érdemes használ­ni, amelynek tojásölő hatása is van! Ezzel egyúttal a körte­moly kártételét is meg tudjuk akadályozni. A következő kombinált per- metlévekkel védekezhetünk: Sevin 85 WP -f- Galecron 50 EC (0,2% + 0,15%) vagy DitriíÖn 50 WP + Galecron 50 EC (0,2% + 0,15%) vagy Safidon 40 WP -I- Galecron 50 EC (0,25% + 0,15%). A kombinációkban alkalma­zott Galecron 50 EC igen ered­ményes, írtja a takácsatkákat, klórfenamidin hatóanyag-tar­talmánál fogva! A permetezésnél a munka- és balesetvédelmi óvó rendsza­bályokat szigorúan tartsuk be! Zöldségfélék termésfoltossága A kolletotrihumos termésfol­tosság (Colletotrichun lagena- rium) főleg a sárgadinnyét és a görögdinnyét károsítja, de jelentős lehet az uborkán és a babon is. Már a szikleveles növényeket károsíthatja. A szik alatti szárrész üvegessé válik, nyálkásodik, a növény eldől, majd elpusztul. A bab­leveleken a fertőzés következ­tében keletkező foltok kör ala­kúak vagy oválosak; a sárga­dinnyén és az uborkán sárgás­barnák, a görögdinnyén sötét­zöldek. A foltok kitöredeznek, a levél zsugorodik, elpusztul. A termésen a foltok sötétzöl­dek. vizenyősek, később be­süppednek, berepedeznek, a húsrész üreges lesz. A foltok körül megjelennek a gomba rózsaszínű szaoorítóképleteinek telepei. Másodlagos kórokozók fertőzése következtében az egész termés elrothad. A kórokozó a fertőzött nö­vénymaradványokkal és a ve­tőmaggal terjed. Az egészséges vetőmag biztosítása és a vető­mag csávázása a legfontosabb. Erre a célra a TMTD 3—5 g/kg, vagy az Orthocid 3 g/kg (mag) a legalkalmasabb (Legalább 5 percig rázzuk a magot a csá­vázó szerben.) A permetezést 2—3 lombleve­les korban, majd az indanöve­kedés megindulásakor és az első terméskötődések idején kell megismételni. Permetezésre Orthocidot 0.2— 0,3%-ban vagy Antracol WP-t 0,2%-ban használhatunk. (A dinnyeféléket ne permetezzük bordói lével vagy rézoxidklorid hatóanyagú szerrel, mert per­zselést okozhatnak!) Fontos még a fertőzött nö­vénymaradványok betakarítás utáni megsemmisítése! Széles Csaba mg. főiskola, Nyíregyháza Nyíregyházi kertbarátok tapasztalatcseréje A közelmúltban a nyíregy­házi kertbarátok klubjának 50 fős csoportja kétnapos or­szágjáró úton, tapasztalatcse­re-látogatáson vett részt Sal­gótarjánban és Pomázon, il­letve ezek környékén. Elsősorban az lepte meg a résztvevőket, hogy az ottsai — sokkal kedvezőtlenebb ta­lajviszonyok mellett s arány­lag igen kis területen — fő­leg dísznövények, virágok és zöldségfélék termelésével e vidéken — sokkal eredmé­nyesebben kertészkednek, mint a nyírségi homokon, a szatmári tájakon. Pozitívan értékelték azt, hogy a ter­mékfeleslegeiket mindenkor időben és reális hasanonnal tudják értékesíteni. A szabolcsi kertbarátok ez alkalommal jelentették be, hogy a szerintük megfelelő­nek és jónak minősített — az egyik kertbarát által barká­csolt kiskerti gépüket Buda­pesten, a kertészeti egyete­men szeptember hónapban megrendezésre kerülő „Kis­kertek mesterei, újítók és barkácsolók” kiállításán, munka közben is bemutatják. Meghívják erre a magyar gépipar szakembereit s az ő véleményük alapján lehet majd dönteni arról, hogy e kisgépek sorozatgyártásával, van-e szükség a továbbiak­ban külföldről drága és nem mindenkor az itteni adottsá­goknak megfelelő gépek be­hozatalára. A másik közös probléma a kiskertek termésfeleslegeinek értékesítése volt. Kölcsönösen azt igénylik a kereskedelem­től, hogy a kiskertek termés- feleslegeit vásárolják fel olyan áron, ami mellett min- 'den érdekelt megtalálhatja a számítását és terítsék e ter­mékeket az ország minden olyan táján, ahol arra igény jelentkezik. A szabolcsiak megítélése szerint pagyon sok zöldség-, gyümölcsféleség megy itt veszendőbe, mert a kereskedelmi hálózat ősszel az exportalma szállításával van elfoglalva. Igen nagy érdeklődést vál­tott ki a nyíregyháziak köré­ben a Pomázon, gyakorlat­ban is bemutatott őszibarack­fa zöldmetszés, ami megítélé­sük szerint itt, a mi megyénk­ben jelentős terméstöbbletet és jobb minőséget biztosít. A szabolcsiak látogatásá­nak viszonzásául az őszi al­maszüret idejére viszontláto- gatásra hívták meg a salgó­tarjániakat és a pomáziakat. Varga Ferenc szervező titkár t ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents