Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-07 / 159. szám
1976. július 7. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás ZAJ A Xiszavasvári, Kábái János utcai lakosok fülsiketítő, csecsemőket riogató, nyugdíjasokat háborgató zajról panaszkodtak levelükben. Írják, utcájukban a családi házak között egy fűrészüzem működik, melynek — a reggeltől estig megállás nélküli — körfűrészgépe zavarja nyugalmukat. Említik, hogy évek óta kérik a tanácsot, a helybeli termelőszövetkezet vezetőségét — a gatterüzem gazdáját — hogy telepítsék a műhelyt lakott területen kívüli helyre. (Ott ugyanis senkit sem zavarna az idegölő zúgás, a fűrész vijjogása.) Kérésük eddig nem talált meghallgatásra. A naponta ismétlődő kellemetlenség újabb lépésre késztette a családokat: segítséget kérő levelet írtak szerkesztőségünknek. Hogy a fűrészgép zaja vajon hivatalosan is zajártalomnak minősül-e (eléri-e, vagy meghaladja azt a mértéket, decibelt, melynél már a zajnak egészségre káros voltáról beszélhetünk) nem tudtuk megállapítani. Ahhoz pontos műszeres méréseket kellett volna végezni, ám erre nem volt lehetőség. Viszont anélkül is megértettük levélíróinkat, hogy a zaj pihenésükben akadályozza őket, jogos igényt támasztanak: otthonukban nyugodtan szeretnének élni. Tapasztaltuk viszont azt is, hogy a kilincseléseik eddigi eredménytelenségét sem a megértés hiánya okozta, hanem a kedvezőtlen lehetőségek vetettek gátat az illetékesek megértő intézkedésének. Nem tévedtünk ebben, kérésünkre ugyanis a napokban kaptunk választ. Írja a községi tanács vezetője, hogy a körülmények kedvezően alakultak, legkésőbb szeptemberig külterületre költözik a termelő- szövetkezet fűrészüzeme. Igaz, az üzem szolgáltatásaira számottartóknak egy kicsit messzebb lesz, mint eddig volt, (ez fuvarköltség növekedésével jár), de a családok nyugalma mindennél előbbrevaló. így ítélte meg tehát a községi tanács és a termelőszövetkezet is, amikor elhatározásra jutottak és intézkedtek. Helyesen cselekedtek, hiszen a környezetvédelem érdekében tettek, és ez napjainkban igen ' fontos feladat. Környezetünk megóvásáról már törvény rendelkezik. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ennek hatására egy csapásra megváltoznak a körülmények. Mindenesetre a paragrafusok irányt mutatnak ahhoz, hogy az emberek a környezetüket a maguk érdekében alakítsák, formálják. Naponta ki vagyunk téve a zajártalomnak, utcán, munkahelyen, s mint a fenti példa is mutatja, még otthonunkban is, ha a körülmények úgy alakulnak. De kiküszöbölésükre megoldást kell keresni, mert csak akkor valósulhat meg a természet, a gép és az ember „békés egymás mellett élése.” Soltész Ágnes Köszönet és kérés „Sokat bosszankodtunk az utcánkban lévő .villanyhálózat elavultsága miatt — írja Benkei Jánosné Nyíregyháza, Liliom utca 70. szám alatti lakos. — Nemrégiben aztán néhány szomszéd elment a TITÁSZ-hoz, hogy tegyenek valamit, mivel sokszor a tévét nem nézhettük. Szeretnénk köszönetét mondani a TITÁSZ dolgozóinak, hogy ilyen gyorsan segítettek rajtunk — június utolsó napjaiban már hozzá is láttak a korszerűtlen hálózat átszereléséhez! Van viszont egy dolog az utcában, ami főleg az utca végén lakó több nyugdíjas családját érinti, többek között bennünket is: nagyon messzire van tőlünk a kút. Az utca egy részébe bevezették a vizet, de a nyugdíjból nekünk és még jó néhá- nyunknak nem telt rá — nagyon szeretnénk, ha egy kutat kaphatna a Liliom utca vége. ne' kelljen a sok idős embernek messziről cipelni a vizet. Rossz lift Napok óta rossz a lift a lépcsőházunkban — panaszolják az Ungvár sétány 13. szám alatti lakók. Nem olyan rég költöztünk be új lakásunkba, s azóta bosszankodunk a lift miatt. A lakás OTP-kezelésben van, de ha valahol szóvá tesszük, hogy rossz a lift, egyszerre „gazdátlanok” maradunk, nincs aki kérésünket meghallgassa, így hetekig kell várni, míg újra birtokunkba vehetjük a felvonót. Nem egy kellemes érzés naponta csak egy alkalommal is a magas épületet megjárni, különösen a kisgyermekes mamáknak, vagy terhes anyáknak. Gyomos senki földje Az elmúlt heti számban „Gaz” címmel észrevétel jelent meg. A közöltekkel egyetértek, mert a városban sajnos nagyon sok ilyen hely van még. így többek között a tanárképző főiskola és a teniszpálya közötti terület a senki földje, ugyanis hónapok óta ott nem volt gyomtalanítás. Kérdezem én — ez vajon nem tűnik fel az idegeneknek? Különösen most nyáron, amikor SZOT-üdülőként üzemel a főiskola kollégiuma, az ország minden részéről érkeznek pihenni vágyó emberek. Éppenséggel nem lehet mondani, hogy egy megragadó, szép kép fogadja a városunkba érkezőket — teszi szóvá Nagy János jósavá- rosi lakos. Segítség gyermekeknek A sóstói anyáscsecsemö otthonban dolgozó egészség- ügyi alkalmazottak a kisgyermekek zavartalan életét biz tcsítják. Nehéz, felelősségteljes a munkájuk, hiszen olyan gyerekekről van szó, akik csak ritkán kerülnek ki „ott hónukból”. De segítenek a vállalatok, intézmények. A Nyírfa Áruház egyik szocialista brigádja vállalta, hogy kéthetenként meglátogatják az apróságokat, s alkalmanként hazaviszik családjuk körébe. A SZAVICSAV dolgozói csinosítják a játékokat, a játszóteret felújítják. A cipőipari szövetkezet dolgozói játékokkal lepték meg a gyerekeket, a KÖJÁLL dolgozói pedig az intézet tisztítását és fertőtlenítését végezték el társadalmi munkában. De sorolhatnánk még tovább a segítőkész vállalatok, szocialista brigádok nevét. Mindenki azért dolgozik, mert munkájukért a fizetés a gyermekek örömtől sugárzó arcocskája — írja G. E. Elvitték Nagykálló főterén, az autó- buszmegállóban volt öt darab ülőpad. A télen elvitték, sajnos még mindig nem hozták vissza. A forgalmas buszmegállóban sok az utas, mi nyugdíjasok szívesen megpihennénk a hűvös fák alatt — írja több nyugdíjas társa nevében Ács Gábor Nagykálló, József Attila utcai lakos. Szállítás — hetente A tiszta, szép környezetért, a levegőtisztaságért sokan dolgoznak. Az Északi alközpontban a fodrászüzlet előtt azonban a szemetes edény éppenséggel nem biztosítja az egészséges, tiszta, rendezett környezetet. Egy szemetes edény van, amelyet legalább kétnaponként kell üríteni, sokszor azonban egy hét is beletelik, amíg a szemetet elviszik. Akkor is már többszöri telefonhívás után. Nem szívderítő látvány naponként látni a szeméttárolót egy hatalmas szemétkupaccal körülvéve — teszi szóvá Kovács Istvánná Nyíregyháza, Sóstói úti lakos. Legyen Eperjes Hirdetést olvastam az újságban, mely szerint a vendéglátó vállalat a közeljövőben Jósavárosban megnyíló „Presov” ételbárjában és eszpresszójában dolgozókat felvesz. Szép dolog, ha a testvérvárosi kapcsolatokat az Eperjes utca után egy vendéglátóhely elnevezéssel is ápolják. Annyi a kérésem, hogy legyen ennek is a neve Eperjes, mint ahogy — a magyar helyesírás szabályai szerint — Bécsbe és nem Wienbe utazunk. Vársót és nem Warszawát mondunk, Velencéről és nem Veneziá- ról beszélünk, — írja L. B. Szerkesztői üzenetek Magyari András nagykál- lói, Tálas Ferenc kállósem- jéni, Kozák István nyírteleki, Takács János kocsor- di olvasóinknak levélben válaszoltunk. Ormay Gyuláné nyíregyházi, Nádasdy Dezsőné mi- lotai, Papp Andrásné magosligeti, Orosz Sándor nyíregyházi, Hegedűs Jánosné orosi, Tóth Bertalanná tákosi, Gazdag Miklós- né nyírmadai, Molnár József nyíregyházi és Nagy Istvánná nyírkarászi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Szakács Imréné márki lakos a reklamált falazóanyagot — az ÁFÉSZ elnökének intézkedése nyomán — megkapta. Nagy Menyhért ópályi olvasónkat a termelőszövetkezet tájékoztatta. Ince József botpaládi lakost a társadalombiztosítási igazgatóság csak a helyesen kitöltött és az igazgatósághoz visszajuttatott nyomtatványok alapján tudja érdemben tájékoztatni. Jóni Mihályné nyírmadai olvasónknak az állami gazdaság kifizeti a 12 napi fizetett szabadság után járó bérkiegészítést. Poczók József papi lakos segély ügyében, a CSÉB intézőbizottsága a későbbiek során fog dönteni. özv. Popovics Jánosné nyírbogáti olvasónk özvegyi nyugdíj iránti kérelmét a MÁV nyugdíjhivatala csak az újabb orvosszakértői vélemény alapján fogja elbírálni. Veréb Jánosné mezőla- dányi lakos kiskorú gyermekei részére június elsejétől kezdődően nevelési segélyt állapított meg a kisvárdai járási hivatal igazgatási osztálya. Orosz Sándor nyíregyházi lakos kérését a termelőszövetkezet méltányolja. Padot a megállóba Már sok szó esett a padokról, rögzítésükről, kihelyezés sükről. Én is hasonló témában kérném az illetékesek segítségét — írja Milotay János Nyíregyháza, Zenta u. 1. szám alatti lakos. A Komszomol téren, a 6-os autóbusz megállójában szeretnénk, ha néhány padot helyeznének el. Nagy szükség lenne rá, mivel a kórházból jövő betegek, vagy látogatók szeretnének megpihenni addig, amíg az autóbuszra várnak. 1. „Gyermekmedence”. Akár csúcsforgalomban, de hétköznapi strandolási időben is feltűnő, hogy a nyíregyházi sóstói melegstrandon a vendégek nemcsak a felnőtteket szolgáló hideg és meleg vizű vagy az úszómedencét, de a kicsinyek számára létesült gyermekmedencét is elfoglalják. Van úgy, hogy egy gyermek „kíséretében” egész család telepszik a vízbe és van eset. amikor gyermek nélkül birtokolják a kicsinyek helyét. Beülnek a medencébe, vagy csak a szélére és lábukat áztatják a gyermekek fürdővízében. A „füttyös” kislány felügyelete kevés, nem is hallgatnak reá. Az erélyesebb intézkedéshez a közönség segítsége is szükséges, maradjon a kismedence a gyerekeké és a felnőttek inkább csak kívülről tartsák SÓSTÓI KARCOLATOK Érthetetlen, hogy a mai gyerekek nem szeretnek fürödni... szemmel őket, hogy zavarta- 2. Ruhák a bokrokon. A lanul élvezhessék a lubicko- fürdő területén sok fa és zöld lás nyújtotta örömöket. nyújt árnyékot és szemnek is kellemes. Az már viszont nem, hogy sokan a bokrokat vetkőzőhelynek, a fák, bokrok ágait ruhatárnak használják. Látványnak sem szép, de az összevissza dobált ruhák, értékek könnyen találnak illetéktelen gazdára. 3. Elveszett gyerekek. Nagyon sűrűn szólt vasárnap a hangosbemondó figyelmeztetése. Három év körüli kislány. vagy fiú elveszett. Micsoda felelőtlenség! Sok tragédia rejlik a gondatlanságban. Akik síró gyermeket találtak —1 sok volt ilyen, — már vitték is a bemondóhoz. Nagy volt ott a forgalom. Akik gyermekkel mennek a strandra, ne hagyják el a kicsiket felügyelet nélkül. Hammel József A foglalóról Kővári Zoltán olvasónk alkudozásba bocsátkozott, hogy megvásárol egy hétvégi telket, a rajta lévő félig kész hétvégi házzal és egyben megvásárolja az építkezés folytaiéhoz szükséges és a telken lévő anyagokat is. Megegyeztek a körülbelüli vételárban, több kérdést azonban tisztázni kellett, így különösen azt: az építési engedély mit tartalmaz és a hétvégi ház alaprajza valóban olyan épület felépítését teszi lehetővé, mint ahogy azt az eladó közölté; Az eladó közlése szerint olvasónk úgy látta, hogy az üzlet létrejön, mert a hétvégi ház igényeinek megfelel, bár azt szerette volna, ha teljesen kész hétvégi házat vásárol. Az ügylet biztosítása érdekében az eladónak 10 ezer forint előleget átadott, azonban sem a megállapodásukról, sem az előlegről írást nem készített. Az engedély és a rajzok megtekintése után kiderült, hogy az eladó eltért az engedélytől és kétséges, hogy folytatható-e az építkezés, azonkívül olvasónk egy másik ajánlatot kapott, ahol teljesen kész hétvégi házat hasonló telekkel, ugyanolyan áron megvásárolhat. Közölte ezt az eladóval és azt, hogy az ügylettől eláll és kérte vissza a 10 ezer forintot, aminek visszaadását az eladó megtagadta azzal, hogy az foglaló, olvasónk indokolatlanul állt el az ügylettől és így a foglalót elveszti. Olvasónk kérdése az, hogy egyáltalán létezik-e még a foglaló, mert ő erről csak az édesapjától hallott, hogy 1945 előtt volt ilyen és ha igen, az adott esetben valóban el- vesztette-e a 10 ezer forintot? A foglaló jelenlegi jogunkban is létező intézmény, amelynek feladata a szerződés biztosítása, illetve a kölcsönös kötelezettségvállalás biztosítása. A foglalóra vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyv 243—245. §-ai tartalmazzák. Minden konkrét esetben alapvetően azt kell eldönteni, hogy előlegről vagy foglalóról van szó, ugyanis e két jogi fogalmat igen gyakran összekeverik, márpedig jogi kihatásaiban azok teljesen mások. A hivatkozott jogszabály szerint foglalót a szerződés megkötésekor lehet adni és a foglaló címén átadott pénzösszeg, vagy bármilyen más dolog csak akkor tekinthető foglalónak, hogyha a szerződésből kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vevő az ösz- szeget foglaló címén adta és az eladó foglaló címén vette azt fel és a felek tisztában vannak a foglaló fogalmával. A foglaló jelentősége ugyanis abban áll, hogyha bármelyik fél indokolatlanul eláll az ügylettől, aki adta a foglalót elveszíti az átadott összeget, aki pedig kapta a foglalót és ő állt el az ügylettől annak dupláját köteles visszaadni. Amennyiben az üzlet véglegesen létrejött a felek között, úgy az átadott foglaló beszámít a vételárba. Olvasónk esetében tehát nem foglalóról van skó, hanem előlegről és ebben az esetben akár indokoltan, akár indokolatlanul állt el olvasónk az ügylettől, az előleg részére visszajár. Más kérdés az, hogy az indokolatlan elállás kárt okozott az eladónak, azt köteles megtéríteni. Ez az egyik alapvető különbség az előleg és a foglaló között, hogy a foglaló esetén az indokolatlan elállás következményeként elvesztette volna olvasónk a foglalót, akár van kára az eladónak, akár nincs. Elállás esetén pedig, ha csak előleget adott, a ténylegesen igazolt kárt köteles megtéríteni. Az adott ügyben még azt is el kell dönteni, hogy olvasónk indokoltan, vagy indokolatlanul állt-e el az ügylettől, mindenesetre, ha megfelel a valóságnak az, hogy az eladó eltért az építési engedélytől, az elállás indokolt, mert kétséges, hogy engedik-e így folytatni az építkezést, kiadják-e a lakhatási engedélyt, vagy csak szabálysértési bírságot szabnak ki. Dr. Juhász Barnabás
