Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-06 / 158. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. július 6. A Prizma—13 kiállítása HÍREK NYÍRBÁTORBÓL Tábor, iskolák, üdülőövezet Tizenhárom képző- és iparművész alakította meg a Prizma—13 néven ismert alkotócsoportot. A zömmel ke- rámikusokból, belsőépítészekből, textiltervezőkből álló csoport rendszeresen közös kiállításokon jelentkezik újabb műveivel a közönség előtt. Nyíregyházi bemutatkozásuk a nyár egyik kiemelkedő képzőművéPreiser Klára: Artér. szeti eseménye. A nyíregyházi városi művelődési központ kiállítótermében három héten át tekinthetik meg az érdeklődők Benkő Ilona ke- rámikus, Fekete György Munkácsy-díjas belsőépítész, Hübner Aranka Munkácsy- díjas textiltervező, Király József Ybl- és Munkácsy- díjas belsőépítész, Kozma Vera textiltervező, Krajtsovits Margit kerámikus, Mezei Gábor belsőépítész, Péri József Munkácsy-díjas ötvös, Preiser, Klára szövő iparművész, Schrammel Imre Munkácsy-díjas kerámikus, Szabó Marianne, Szenes Zsuzsa és Tábori Gabriella textiltervezők alkotásait. A kiállítás ünnepélyes megnyitóját július 6-án 11 órakor tartják. Mozgalmas eseményekről, jó hírekről értesül az ember ezekben a nyári napokban Nyírbátorban. Az első és legkellemesebb a gyermekekkel kapcsolatos. Jól működik a Káptalanfüreden lévő váltótá- bcr, ahol tíznaponként jelenleg 130, később 200 úttörő tölti vakációját. A Balatonalmádi közelében lévő tábor a város és a járás közös kezelésében van, és nem egy gazdálkodó egység nyújt hathatós segítséget a zavartalan munkához. Ami érdekesség: még az ottani nagyközségi tanács is segít, ingyenes strandbelépőt ad a nyaraló nyírbátori gyermekeknek. A város otthon maradó iskolásainak elhelyezése már nem ilyen gondmentes. Egy napközi működik és ez kevés. Lényegesen „ jobb helyzetre csak néhány éven belül lehet számítani, de a megoldás már kibontakozik. Július elsején, csütörtökön a Szabolcs megyei állami Építőipari Vállalat már birtokba vette azt a területet, ahol a következő évek legnagyobb oktatási beruházása kezdődik Nyírbátorban. A Zrínyi utca térségében .építik meg azt az oktatási együttest, mely egy 80 gyermeket befogadó bölcsődét, egy 100 fős óvodát és a 16 tantermes iskolát foglalja magába. Itt létesülnek azok a termek is, amelyek a mindenkori napközis ellátást segítik. Az 1979- re elkészülő épületek 50 millió forintba kerülnek. A megépülés után a kicsik helyzete a fejlődő városban gyökeresen megváltozik. Egy olyan esemény, amely a napokban zajlott le, szintén örömet keltett a városban. Műszakilag átadták a 150 diáknak otthont nyújtó kollégiumot. A teljes gondot ez sem oldja meg, az összes 280 kollégiumi hely csak részben segít a diákok elhelyezésén. A gondok egyik forrása, hogy a cipőipari szakközépiskolába a megye más részeiből is beiskoláznak és a nagylétszámú szakmunkástanuló gárda számára meg éppen nem jut hely. A jó hír egy kicsit azt is előre vetíti: a következő években újabb kollégium emelése válik sürgetően szükségessé. A jelenlegi épület bővíthető, így remélni lehet, a terület jó kihasználásával segítenek a növekvő gond megoldásán. A következő nyírbátori hír a stranddal kapcsolatos. Egy medencével a fürdő már augusztusban megnyílik, és így teljesül a városi tanács ígérete. Ez az első lépcső. A többi elől is elhárulnak az akadályok. Nézzük a jelenlegi realitásokat. Az erdőfelügyelőség elkészítette az üdülőkörzet erdősítésének a tervét, amelyet nagy részben a MÉM finanszíroz. Az 50 milliós munka megteremti a megfelelő környezetet. Ezzel egyidőben megkezdik a tó rendezését, a sziget kialakítását és a strandfürdő újabb medencéinek építését. Az eddigi 9 millión kívül a következő években újabb fejlesztést végeznek és így a városnak szép környezetben fekvő, kulturált, magas igényeket kielégítő strandja és üdülőövezete lesz. Á zsarolyáni madarász Hadártérkép készül — Hire jó a gólyakosár? Szatmár-beregi tájvédelmi körzet Tűzveszélyek aratáskor Telefon jött Kisszekeresről, hogy veszélyben egy gólyapár fészke. A ház gazdája nem engedi a kéményre a gólyát. Pedig ez a falu legmagasabb kéménye, ideális hely a gólyáknak. Kónya József kapta a hírt Zsa- rolyánban, nyomban motorra ült, egy gólyakosarat is vitt magával. A dolog nem volt ilyen egyszerű, időbe telt, amíg találtak egy alkalmas villanyoszlopot, egy villany- szerelőt, aki az oszlopra rakta a gólyakosarat. A Fővárosi Állatkert levélben értesítette Kónya Józsefet egy veszélyeztetett gólyapárról. Naponta előfordul, hogy ki kell szállni a helyszínre. A régi házak, falvak kedvelt madarai a gólyák, fecskék védelemre szorulnak. Nem szívesen tűrik el őket a házak lakói, „lerúgják a cserepet”, „piszkít- ják a tetőt, az udvart” — sorakoznak a madarak elleni vádak. Jó szóval, gólyakosárral, a fészkek áthelyezésével — ha szükséges szigorral — 5 ezer forintos bírság kilátásba helyezésével is — védeni kell a gyorsan pusztuló gólyákat... Kónya. József zsarolyáni református lelkész, fiatal, mozgékony ember. Az Országos Madártani Intézet megbízásától — hobbyjának hódolva — járja a szatmári, beregi határt, a falvakat. 1970- ben került Zsarolyánba. A madarak iránti érdeklődése talán abból a talajból táplálkozik, amely a középiskola után az erdőmérnöki egyetem felé. irányította. Nem sikerült bejutnia. Lelkész lett, s mint mondta — hivatásának teljesen eleget téve — foglalatoskodik a madarakkal. Egy körlevél indította^ el a madarak után, melyet a madártani intézet küldött meg a lelkészeknek. Az állt benne, segítsék felkutatni a templomtornyokban fészkelő és védelemre szoruló baglyokat. Hetven valahány tornyot mászott meg Kónya József. Megismerkedett több természetkedvelővel, köztük Finta Istvánnal, a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársával. Szakkönyveket is kapott, s néhány érdeklődő társával megalakították a madártani egyesület szatmári csoportját. Ipari tanuló, lelkész, ügyész, tanár és még más foglalkozásbeli embert egyesít a táj, a természet szeretete és védelme. Télen több zsák napraforgót hordtak ki a határba a madaraknak. Részt vesznek a madártérkép készítésében, a szatmár-beregi tájvédelmi környezet kialakításának munkájában. Megfigyeléseket végez az egyesület titkára, Kónya József. A vízimadarak számlálása izgalmas időtöltés, különösen a „vízimadárszink- ron” nap, amikor egy órában Európa minden vidékén ugyanezt teszik a madárszolgálat emberei, s ösz- szeáll a nagy térkép. A hétköznapokon járja a határt, gyönyörködik a vidék legjellegzetesebbb, ma- dártanilag védelemre szoruló madarakban. Gyurgyalag másnevén méhészmadár, holló, feketeharkály, kiskó- csag, szalakóta és társaik fészkelnek a szatmári vidéken. „Vendégek” is érkeznek olykor a távoli tundrákról, szteppékről, a brianszki erdőből, mint a gatyásöjv, a kékes réti héja. Átvonulnak itt: a nagybugó, a nyílfarkú réce, a kanalasréce, a feketególya, a nagylilik (vadliba). Ritkán látható egy-egy parlagi sas, szirti sas. Nemcsak gyönyörködik bennük a madarász, hanem megfigyeléseit fel is jegyzi. Évek óta izgatja a még 1967-ben is a közelben tanyázó túzok, vajon hová költözött innen és milyen természeti hatások miatt. Feltevése szerint az erdélyi síkságon lehet az új hazájuk. Ezekben a napokban a madarakon kívül a madarászokra figyel Kónya József, ugyanis á közeljövőben nyolcvan hazai és külföldi madarászt várnak a Tisza- parti nemzetközi madártani táborba, amelynek ő is az egyik szervezője. P. G. Ül tetős, fordulós, toppantós Tanfolyam néptáncoktatóknak K i gondolná, hogy egy népi táncosnak a műszaki rajzhoz is értenie kell? A kecses lépések, a fergeteges fordulók csak akkor nyújtanak igazi élményt, ha tökéletesek és eredetiek. Amit a közönség a színpadon lát, a végeredmény — papírról születik. Táncjelírások, térrajzok őrzik az eredeti motívumokat, ezek a táncok „kottái”. A beavatatlan valami kapcsolási rajznak véli, bonyolult műszaki berendezések sémáira emlékeztetnek. A néptánckutatók a lap aljától felfelé úgy olvasnak benne, mint a könyvben. A nagykállói művelődési központ néptánctanfolyamán láttuk ezeket a partitúrákat. 40 szabolcsi tánccsoportvezető tanulta itt kezdő, haladó csoportban a táncok eredeti betanításához szükséges tudnivalókat. A mindennapos kötelező reggeli bemelegítés után nyolcórás foglalkozások kezdődtek, nagyobb részben gyakorlatban, elméleti oktatással kiegészítve. Tavasszal tizenöt táncoktató vizsgázott hasonló tanfolyamon, s szerzett C-kategóriás működési engedélyt a csoportok vezetéséhez. Ősszel indul a következő, szintén hároméves képzés, hogy az iskolákban, művelődési házakban működő táncegyüttesek vezetői népművészetileg hiteles koreográfiával készítsék fel a csoportokat a szereplésekre. A megyei művelődési központ hasonló céllal szervezte jún. 28 — július 3. között a nagykállói nyári tanfolyamot is. A bentlakásos továbbképzés résztvevői — attól függően, . milyen korosztályú csoportot vezetnek — gyermekjátékokat, könnyebb, vagy nehezebb táncokat tanulnak. Megyénkben gyűjtötték a tu- nyogmatolcsi és az ajaki leánytánc anyagát és a nyírségi párost. Ezeket a kisebbek tanulják majd. A tanfolyam haladó résztvevői az ültetős csárdás, a nádudvari félfordulós és a kalotaszegi toppantós anyagát tanulják, s tanítják ősszel a csoportokban (be) Míg tavalyelőtt az aratás időszakában nyolc tűzeset keletkezett a megyében — tavaly mindössze egyetlen takarmánykazal gyulladt meg. Az 1974-es tűzesetek közül többet öngyulladás, kettőt elektromos áram, egyet pedig technológiai hiba okozott. A betakarított vagy még le- aratásra váró terményen kívül értékes gépek rongálódtak meg a tüzek következtében. A változás, amely 1975- re bekövetkezett, annak köszönhető, hogy a gazdaságok vezetői lényegesen nagyobb figyelmet fordítottak a tűz-, védelmi előírások megtartására és megtartatására: 1974 augusztusában ugyanis miniszteri rendelet jelent meg a betakarítás időszakára vonatkozó tűzvédelmi szabályokról, s e rendelet végrehajtását szigorúan ellenőrizték is a járási tűzoltó-parancsnokságok szakemberei! A tavalyihoz hasonló eredményt szolgálták most az aratás megkezdése előtti gépszemlék, a dolgozók külön kioktatása, a betakarításban részt vevő gépek felszerelése a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően. Mindezt jegyzőkönyvben rögzítették a gazdaságokban. A tűzoltóság képviselői szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartottak több téeszben és állami gazdaságban, hogy az előírások megtartásáról megbizonyosodjanak. Az ellenőrzéssorozat — általában véve jó tapasztalatokkal zárult. Ahol nem, ott azonnali intézkedés követte az ellenőrzést... A gépek műszaki állapota, felszerelése, a dolgozók kioktatása azonban nem minden — a gazdaságoknak emellett sok teendőjük van a tüzek megelőzése érdekében. Kaza- lozási tervet készítenek, mindig készenlétben álló tűzoltó- felszerelésekről kell gondoskodniuk, meg kell szervezni a vasút mentén lábon álló gabona őrzését. A betakarítást a termény tárolása, esetenként száríHegoldódik városainkban a szennyvízelvezetés Megyénk négy városában hamarosan véglegesen is megoldják a szennyvíz tisztítását és elvezetését. Hosszú időn át Nyíregyházán egy 6 ezer köbméteres tisztítóberendezés állt rendelkezésre. A közelmúltban épült egy 12 ezer köbméteres tisztítóberendezés, amelynek még tart, de hamarosan befejeződik a próbaüzemelése. Mátészalkán több mint 50 millió forintos költséggel úgynevezett biológiai szenyvíztisztító-telepet építenek. Az építkezés a végéhez közeledik, így hamarosan megkezdik itt is a próba- üzemelést. Kisvárdán is épül a tisztítómű, amelynek próbaüzemeltetésére a közeljövőben kerül sor. Nyírbátorban mechanikai úton oldják meg a szennyvíz elvezetését. Alap. vető gondokat sehonnan sem jelentettek, a következő években azonban mind a négy városban szükség lesz a szennyvízhálózat bővítésére. Új rend az ügyfélfogadásban A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke rendelkezett az ügyfélfogadás és az ügyfélszolgálat továbbfejlesztéséről. Az ügyfelek idő- veszteségének csökkentése, valamint az ügyintézés javítására a tanácsi szervek gondoskodnak arról, hogy a dolgozók ügyeiket általában munkaidőn kívül intézhessék. A tanácsok szakigazgatási szervei szerdán teljes munkaidőben és hetenként legalább két fél munkanapon — délelőtti és délutáni megosztásban — fogadják az ügyfeleket. A szerdai ügyfélfogadástól a helyi körülmények miatt kivételesen eltérhetnek. A nem helybeli ügyfeleket azonban szerdán is fogadni kell. A tisztségviselők hetenként legalább egyszer fogadják az ügyfeleket. A rendelkezés értelmében gondoskodni kell a szombati, illetőleg a munkaidőn kívüli félfogadás megszervezéséről. Amint a rendelkezésből kitűnik, a nagyobb városokban, a fővárosi kerületekben, a megyei városi kerületekben, a nagy lélekszámú községekben indokolt az ügyfélszolgálat, amely tájékoztatja az ügyfeleket, közreműködik az államigazgatási eljárásban és az ügyeik intézésében. Az ügyfélszolgálat a felek rendelkezésére áll a szakigazgatási szervek teljes munkaidejében, így biztosíthatja a szombati félfogadást és munkaidőn túl az ügyeleti szolgálatot is. tása követi — itt is gondos felügyeletre, technológiai előírások megtartására van szükség. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT JÖHET A KUTYA... Harasztos Imre, Nyíregyháza, Garibaldi u. 41.
