Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-06 / 158. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. július 6. A Prizma—13 kiállítása HÍREK NYÍRBÁTORBÓL Tábor, iskolák, üdülőövezet Tizenhárom képző- és iparművész alakította meg a Prizma—13 néven ismert al­kotócsoportot. A zömmel ke- rámikusokból, belsőépíté­szekből, textiltervezőkből ál­ló csoport rendszeresen kö­zös kiállításokon jelentkezik újabb műveivel a közönség előtt. Nyíregyházi bemu­tatkozásuk a nyár egyik kiemelkedő képzőművé­Preiser Klára: Artér. szeti eseménye. A nyíregyhá­zi városi művelődési köz­pont kiállítótermében három héten át tekinthetik meg az érdeklődők Benkő Ilona ke- rámikus, Fekete György Munkácsy-díjas belsőépítész, Hübner Aranka Munkácsy- díjas textiltervező, Király József Ybl- és Munkácsy- díjas belsőépítész, Kozma Vera textiltervező, Krajtso­vits Margit kerámikus, Me­zei Gábor belsőépítész, Pé­ri József Munkácsy-díjas ötvös, Preiser, Klára szövő iparművész, Schrammel Im­re Munkácsy-díjas kerá­mikus, Szabó Marianne, Sze­nes Zsuzsa és Tábori Gabri­ella textiltervezők alkotá­sait. A kiállítás ünnepélyes megnyitóját július 6-án 11 órakor tartják. Mozgalmas eseményekről, jó hírekről értesül az ember ezekben a nyári napokban Nyírbátorban. Az első és leg­kellemesebb a gyermekekkel kapcsolatos. Jól működik a Káptalanfüreden lévő váltótá- bcr, ahol tíznaponként jelen­leg 130, később 200 úttörő töl­ti vakációját. A Balatonalmá­di közelében lévő tábor a vá­ros és a járás közös kezelésé­ben van, és nem egy gazdál­kodó egység nyújt hathatós segítséget a zavartalan mun­kához. Ami érdekesség: még az ottani nagyközségi tanács is segít, ingyenes strandbelé­pőt ad a nyaraló nyírbátori gyermekeknek. A város otthon maradó is­kolásainak elhelyezése már nem ilyen gondmentes. Egy napközi működik és ez ke­vés. Lényegesen „ jobb hely­zetre csak néhány éven be­lül lehet számítani, de a meg­oldás már kibontakozik. Jú­lius elsején, csütörtökön a Szabolcs megyei álla­mi Építőipari Vállalat már birtokba vette azt a területet, ahol a következő évek legna­gyobb oktatási beruházása kezdődik Nyírbátorban. A Zrínyi utca térségében .építik meg azt az oktatási együttest, mely egy 80 gyermeket befo­gadó bölcsődét, egy 100 fős óvodát és a 16 tantermes is­kolát foglalja magába. Itt lé­tesülnek azok a termek is, amelyek a mindenkori nap­közis ellátást segítik. Az 1979- re elkészülő épületek 50 mil­lió forintba kerülnek. A megépülés után a kicsik helyzete a fejlődő városban gyökeresen megváltozik. Egy olyan esemény, amely a napokban zajlott le, szintén örömet keltett a városban. Műszakilag átadták a 150 di­áknak otthont nyújtó kollé­giumot. A teljes gondot ez sem oldja meg, az összes 280 kollégiumi hely csak részben segít a diákok elhelyezésén. A gondok egyik forrása, hogy a cipőipari szakközépiskolába a megye más részeiből is be­iskoláznak és a nagylétszámú szakmunkástanuló gárda szá­mára meg éppen nem jut hely. A jó hír egy kicsit azt is előre vetíti: a következő években újabb kollégium emelése válik sürgetően szük­ségessé. A jelenlegi épület bő­víthető, így remélni lehet, a terület jó kihasználásával se­gítenek a növekvő gond meg­oldásán. A következő nyírbátori hír a stranddal kapcsolatos. Egy medencével a fürdő már au­gusztusban megnyílik, és így teljesül a városi tanács ígé­rete. Ez az első lépcső. A többi elől is elhárulnak az akadályok. Nézzük a jelenle­gi realitásokat. Az erdőfel­ügyelőség elkészítette az üdü­lőkörzet erdősítésének a ter­vét, amelyet nagy részben a MÉM finanszíroz. Az 50 mil­liós munka megteremti a megfelelő környezetet. Ezzel egyidőben megkezdik a tó rendezését, a sziget kialakítá­sát és a strandfürdő újabb medencéinek építését. Az ed­digi 9 millión kívül a követ­kező években újabb fejlesz­tést végeznek és így a város­nak szép környezetben fekvő, kulturált, magas igényeket ki­elégítő strandja és üdülőöve­zete lesz. Á zsarolyáni madarász Hadártérkép készül — Hire jó a gólyakosár? Szatmár-beregi tájvédelmi körzet Tűzveszélyek aratáskor Telefon jött Kisszeke­resről, hogy veszélyben egy gólyapár fészke. A ház gazdája nem engedi a kéményre a gólyát. Pe­dig ez a falu legmaga­sabb kéménye, ideális hely a gólyáknak. Kónya József kapta a hírt Zsa- rolyánban, nyomban mo­torra ült, egy gólyakosa­rat is vitt magával. A do­log nem volt ilyen egy­szerű, időbe telt, amíg ta­láltak egy alkalmas vil­lanyoszlopot, egy villany- szerelőt, aki az oszlopra rakta a gólyakosarat. A Fővárosi Állatkert le­vélben értesítette Kónya Józsefet egy veszélyeztetett gólyapárról. Naponta előfor­dul, hogy ki kell szállni a helyszínre. A régi házak, fal­vak kedvelt madarai a gó­lyák, fecskék védelemre szo­rulnak. Nem szívesen tűrik el őket a házak lakói, „le­rúgják a cserepet”, „piszkít- ják a tetőt, az udvart” — so­rakoznak a madarak elleni vádak. Jó szóval, gólyako­sárral, a fészkek áthelyezé­sével — ha szükséges szigor­ral — 5 ezer forintos bírság kilátásba helyezésével is — védeni kell a gyorsan pusz­tuló gólyákat... Kónya. József zsarolyáni református lelkész, fiatal, mozgékony ember. Az Orszá­gos Madártani Intézet meg­bízásától — hobbyjának hó­dolva — járja a szatmári, be­regi határt, a falvakat. 1970- ben került Zsarolyánba. A madarak iránti érdeklődése talán abból a talajból táplál­kozik, amely a középiskola után az erdőmérnöki egye­tem felé. irányította. Nem sikerült bejutnia. Lelkész lett, s mint mondta — hiva­tásának teljesen eleget téve — foglalatoskodik a mada­rakkal. Egy körlevél indította^ el a madarak után, melyet a madártani intézet küldött meg a lelkészeknek. Az állt benne, segítsék felkutatni a templomtornyokban fészkelő és védelemre szoruló baglyo­kat. Hetven valahány tor­nyot mászott meg Kónya József. Megismerkedett több természetkedvelővel, köztük Finta Istvánnal, a Hortobá­gyi Nemzeti Park munkatár­sával. Szakkönyveket is ka­pott, s néhány érdeklődő társával megalakították a madártani egyesület szat­mári csoportját. Ipari ta­nuló, lelkész, ügyész, tanár és még más foglalkozásbeli em­bert egyesít a táj, a termé­szet szeretete és védelme. Télen több zsák napraforgót hordtak ki a határba a ma­daraknak. Részt vesznek a madártérkép készítésében, a szatmár-beregi tájvédelmi környezet kialakításának munkájában. Megfigyeléseket végez az egyesület titkára, Kónya Jó­zsef. A vízimadarak számlá­lása izgalmas időtöltés, kü­lönösen a „vízimadárszink- ron” nap, amikor egy órá­ban Európa minden vidé­kén ugyanezt teszik a ma­dárszolgálat emberei, s ösz- szeáll a nagy térkép. A hétköznapokon járja a határt, gyönyörködik a vi­dék legjellegzetesebbb, ma- dártanilag védelemre szoru­ló madarakban. Gyurgyalag másnevén méhészmadár, holló, feketeharkály, kiskó- csag, szalakóta és társaik fészkelnek a szatmári vidé­ken. „Vendégek” is érkez­nek olykor a távoli tundrák­ról, szteppékről, a brianszki erdőből, mint a gatyásöjv, a kékes réti héja. Átvonulnak itt: a nagybugó, a nyílfarkú réce, a kanalasréce, a feke­tególya, a nagylilik (vadliba). Ritkán látható egy-egy par­lagi sas, szirti sas. Nem­csak gyönyörködik bennük a madarász, hanem megfi­gyeléseit fel is jegyzi. Évek óta izgatja a még 1967-ben is a közelben tanyázó túzok, vajon hová költözött innen és milyen természeti hatá­sok miatt. Feltevése szerint az erdélyi síkságon lehet az új hazájuk. Ezekben a napokban a ma­darakon kívül a madará­szokra figyel Kónya Jó­zsef, ugyanis á közeljövőben nyolcvan hazai és külföldi madarászt várnak a Tisza- parti nemzetközi madár­tani táborba, amelynek ő is az egyik szervezője. P. G. Ül tetős, fordulós, toppantós Tanfolyam néptáncoktatóknak K i gondolná, hogy egy népi táncosnak a mű­szaki rajzhoz is érte­nie kell? A kecses lépések, a fergeteges fordu­lók csak akkor nyújtanak igazi élményt, ha tökélete­sek és eredetiek. Amit a kö­zönség a színpadon lát, a végeredmény — papírról születik. Táncjelírások, tér­rajzok őrzik az eredeti mo­tívumokat, ezek a táncok „kottái”. A beavatatlan va­lami kapcsolási rajznak vé­li, bonyolult műszaki be­rendezések sémáira emlé­keztetnek. A néptánckuta­tók a lap aljától felfelé úgy olvasnak benne, mint a könyvben. A nagykállói művelődési központ néptánctanfolya­mán láttuk ezeket a partitú­rákat. 40 szabolcsi tánccso­portvezető tanulta itt kezdő, haladó csoportban a táncok eredeti betanításához szük­séges tudnivalókat. A min­dennapos kötelező reggeli bemelegítés után nyolcórás foglalkozások kezdődtek, nagyobb részben gyakor­latban, elméleti oktatással kiegészítve. Tavasszal tizen­öt táncoktató vizsgázott ha­sonló tanfolyamon, s szer­zett C-kategóriás működé­si engedélyt a csoportok ve­zetéséhez. Ősszel indul a következő, szintén három­éves képzés, hogy az isko­lákban, művelődési házak­ban működő táncegyüttesek vezetői népművészetileg hi­teles koreográfiával készít­sék fel a csoportokat a sze­replésekre. A megyei műve­lődési központ hasonló céllal szervezte jún. 28 — július 3. között a nagykállói nyári tanfolyamot is. A bentlaká­sos továbbképzés résztvevői — attól függően, . milyen korosztályú csoportot ve­zetnek — gyermekjátékokat, könnyebb, vagy nehezebb táncokat tanulnak. Me­gyénkben gyűjtötték a tu- nyogmatolcsi és az ajaki le­ánytánc anyagát és a nyír­ségi párost. Ezeket a kiseb­bek tanulják majd. A tanfo­lyam haladó résztvevői az ültetős csárdás, a nádudva­ri félfordulós és a kalotasze­gi toppantós anyagát tanul­ják, s tanítják ősszel a cso­portokban (be) Míg tavalyelőtt az aratás időszakában nyolc tűzeset ke­letkezett a megyében — tavaly mindössze egyetlen ta­karmánykazal gyulladt meg. Az 1974-es tűzesetek közül többet öngyulladás, kettőt elektromos áram, egyet pe­dig technológiai hiba okozott. A betakarított vagy még le- aratásra váró terményen kí­vül értékes gépek rongálód­tak meg a tüzek következté­ben. A változás, amely 1975- re bekövetkezett, annak kö­szönhető, hogy a gazdaságok vezetői lényegesen nagyobb figyelmet fordítottak a tűz-, védelmi előírások megtartá­sára és megtartatására: 1974 augusztusában ugyanis mi­niszteri rendelet jelent meg a betakarítás időszakára vonat­kozó tűzvédelmi szabályokról, s e rendelet végrehajtását szigorúan ellenőrizték is a járási tűzoltó-parancsnoksá­gok szakemberei! A tavalyi­hoz hasonló eredményt szol­gálták most az aratás meg­kezdése előtti gépszemlék, a dolgozók külön kioktatása, a betakarításban részt vevő gé­pek felszerelése a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően. Mindezt jegyzőkönyvben rögzítették a gazdaságokban. A tűzoltóság képviselői szú­rópróbaszerű ellenőrzéseket tartottak több téeszben és ál­lami gazdaságban, hogy az előírások megtartásáról meg­bizonyosodjanak. Az ellenőr­zéssorozat — általában véve jó tapasztalatokkal zárult. Ahol nem, ott azonnali intéz­kedés követte az ellenőrzést... A gépek műszaki állapota, felszerelése, a dolgozók kiok­tatása azonban nem minden — a gazdaságoknak emellett sok teendőjük van a tüzek megelőzése érdekében. Kaza- lozási tervet készítenek, min­dig készenlétben álló tűzoltó- felszerelésekről kell gondos­kodniuk, meg kell szervezni a vasút mentén lábon álló ga­bona őrzését. A betakarítást a termény tárolása, esetenként szárí­Hegoldódik városainkban a szennyvízelvezetés Megyénk négy városában hamarosan véglegesen is megoldják a szennyvíz tisz­títását és elvezetését. Hosszú időn át Nyíregyházán egy 6 ezer köbméteres tisztítóberen­dezés állt rendelkezésre. A közelmúltban épült egy 12 ezer köbméteres tisztítóbe­rendezés, amelynek még tart, de hamarosan befejeződik a próbaüzemelése. Mátészalkán több mint 50 millió forintos költséggel úgynevezett bioló­giai szenyvíztisztító-telepet építenek. Az építkezés a vé­géhez közeledik, így hamaro­san megkezdik itt is a próba- üzemelést. Kisvárdán is épül a tisztítómű, amelynek pró­baüzemeltetésére a közeljövő­ben kerül sor. Nyírbátorban mechanikai úton oldják meg a szennyvíz elvezetését. Alap. vető gondokat sehonnan sem jelentettek, a következő évek­ben azonban mind a négy vá­rosban szükség lesz a szenny­vízhálózat bővítésére. Új rend az ügyfélfogadásban A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke rendelke­zett az ügyfélfogadás és az ügyfélszolgálat továbbfej­lesztéséről. Az ügyfelek idő- veszteségének csökkentése, valamint az ügyintézés javí­tására a tanácsi szervek gon­doskodnak arról, hogy a dol­gozók ügyeiket általában munkaidőn kívül intézhessék. A tanácsok szakigazgatási szervei szerdán teljes munka­időben és hetenként legalább két fél munkanapon — dél­előtti és délutáni megosztás­ban — fogadják az ügyfele­ket. A szerdai ügyfélfogadás­tól a helyi körülmények mi­att kivételesen eltérhetnek. A nem helybeli ügyfeleket azonban szerdán is fogadni kell. A tisztségviselők heten­ként legalább egyszer fogad­ják az ügyfeleket. A rendel­kezés értelmében gondoskod­ni kell a szombati, illetőleg a munkaidőn kívüli félfogadás megszervezéséről. Amint a rendelkezésből ki­tűnik, a nagyobb városokban, a fővárosi kerületekben, a megyei városi kerületekben, a nagy lélekszámú községekben indokolt az ügyfélszolgálat, amely tájékoztatja az ügyfe­leket, közreműködik az ál­lamigazgatási eljárásban és az ügyeik intézésében. Az ügyfélszolgálat a felek ren­delkezésére áll a szakigazga­tási szervek teljes munkaide­jében, így biztosíthatja a szombati félfogadást és mun­kaidőn túl az ügyeleti szol­gálatot is. tása követi — itt is gondos felügyeletre, technológiai elő­írások megtartására van szükség. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT JÖHET A KUTYA... Harasztos Imre, Nyíregyháza, Garibaldi u. 41.

Next

/
Thumbnails
Contents