Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-28 / 177. szám

4 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1976. július 28. fi Lockheed-botrány újabb fejleményei Letartóztatták Tanaka volt japán miniszterelnököt A Lockheed megvesztege­tési botrány ügyében Japán- ' ban indított vizsgálat kereté­ben kedden Tokióban letar­tóztatták Tanaka Kakuei volt japán miniszterelnököt. Hi­vatalosan azzal vádolják, hogy megszegte a deviza- és a külkereskedelmi áruforga­lom ellenőrzéséről szóló tör­vényt. A volt kormányfőt azzal gyanúsítják, hogy 500 millió jen (hozzávetőlegesen 1,7 millió dollár) „kenőpénzt” fogadott el a Lockheed ame­rikai repülőgépgyártó tár­saságtól, s e tetemes meg­vesztegetési összeg ellenében befolyásolta és arra ösztönöz­te az All Nippon Airways ja­pán légiforgalmi társaságot, hogy vásároljon Tristar-típu- sú repülőgépeket az ameri­kai Lockheed-cégtől. A volt miniszterelnök la­kásán és irodájában házku­tatást tartottak. Tanaka 1972 júliusától 1974 novemberéig állt a japán kormány élén. Tanakán kívül eddig a de­vizaelőírások megszegésé­nek gyanújával tizennégy ja­pán gazdaság vezetőt vettek őrizetbe. Tanaka Kakuei volt japán - miniszterelnök kedden, négy órával letartóztatása után hi­vatalosan lemondott párttag­ságáról. A volt kormányfő 1972-től 1974-ig a liberális demokrata párt elnöki tisztét is betöltötte, az utóbbi idő­ben pedig a kormánypárt számszerűleg legerősebb frakciójának élén állt. Miki Takeo japán minisz­terelnök a letartóztatásról ér­tesülve sajtókonferenciát hí­vott össze. Elismerte, hogy Tanaka őrizetbe vétele nyo­mán a liberális demokrata párt húszéves történetének legsúlyosabb válságába ke­rült. A párt vezetősége és a kor­mány Tanaka letartóztatása után rendkívüli ülésre ült össze, hogy megvitassa a helyzetet. A Japán Szocialista Párt és a Japán Kommunista Párt szóvivői a letartóztatással foglalkozó nyilatkozatukban megállapították, hogy a kor­mánypárt pozíciói megren­dültek, s követelték a szer­teágazó botrány további ás teljes felderítését. Teli Zaatar ÖtSZáZ Halott A Palesztina hangja rádió­adó a palesztinai parancs­nokságra hivatkozva közölte, hogy a Teli Zaatar mene­külttáborban belövésektől romba dőlt lakóház alá teme­tett mintegy ötszáz sebesült asszony és gyermek életét vesztette. A kimentésükre megkísérelt összes akciók ku­darcba fulladtak, mivel a jobboldali erők szünet nélkül rakéta- és géppuskatűz alatt tartották a környéket. Délben visszaérkezett Bei- rutba az a palesztinai kül­döttség, amely Faruk Kaddu- minak, a PFSZ politikai osz­tálya főnökének vezetésével az elmúlt napokban Damasz- kuszban tárgyalt a Szíriái ve­zetőkkel. Délután összeül a PFSZ vezetősége, hogy meg­hallgassa a küldöttség beszá­molóját a tárgyalások ered­ményéről. A Pravda cikke ^ ____ A japán—kínai kapcsolatok Az utóbbi hónapokban a maoista propaganda különö­sen sokat foglalkozik az úgy­nevezett „szovjet—japán el­lentétekkel”. A pekingi veze­tés képviselői japán küldött­ségékkel találkozva egyetlen alkalmat sem hagynak ki, hogy felszólítsák Japánt a „közös ellenség” — azaz a Szovjetunió — elleni „együt­tes harcra”. Hasonló provo­kációs nyilatkozatokat tesz­nek a Japánba érkező kínai küldöttségek tagjai is — írja a Pravda keddi számában Igor Latisev, a lap tokiói tu­dósítója. Peking leplezetlen törekvé­se, hogy szovjetellenes han­gulatot szítson Japánban és bevonja az országot egy szov­jetellenes szövetségbe, nyug­talanságot kelt a szigetor­szág politikai és társadalmi kömben. Miazava Kiicsi japán kül­ügyminiszter a parlament külügyi bizottságának ülésén az úgynevezett japán—kínai „béke és barátsági szerződés­sel” kapcsolatos tárgyalások kudarca kapcsán kijelentette: „Az utóbbi időben Kína bí­rálja japánt azért, mert állí­tólag túlságosan rózsaszínben látjuk a Szovjetunióval való kapcsolatokat, s nem a való­ságnak megfelelően értékel­jük a Szovjetuniót. Hajlok Szeberényi Lehel |4 PétM REGÉNY 6. A trafikos. elhelyezkedett a konyhaszéken. — No, mit akarsz? — Mit akarsz, mit akarsz? — morgott az ember. Leült ő is. A borostából szelíd kék szempár tekintett ki. Az asztal fölött Anyicska fürge ujjai röpködtek. Térí­tőt hozott, majd két poharat helyezett el rajta. Az üveg- kancsót sötétes színű, zava­ros borral középre tette, s ment vissza a kredenchez, hogy folytassa a maga ké­szülődését. Harisnyáját is össze kellett finom öltésekkel húznia, mert egy helyen megpattant, egy gombot pe­dig meg kellett erősítenie. A gazda töltött. Ittak. A bor összehúzta a trafikos szá­ját. Várta, hogy a gazda el­kezdje, s a lányt nézte jóér­zéssel, hogy nekipendült. — Hány éves vagy, Anyics­ka1? — Tizenhét múltam. — Egyik napról a másikra nagylány lettél. Anyicska egy ajakmozdí­tással felelt. — Kereső — mondta a gazda, büszkélkedett. Mint­ha nem úgy lenne az minden háznál ahol a nyolc osztályt elvégezték a lányok. De Anyicska egy kicsit itthon volt, hogy erősödjön. A gazda töltött. Közben pedig a mosolya, mely a lá­nya dolgának szólt, leszállt az arcáról. Leszállt, ahogy a nap leszáll az égről, és sötét lesz. — Most mást beszéljünk ma­gával — mondta. — Hát beszéljünk! — Az asszonyokat maga mért beszélte tele? TELEX... BUDAPEST Púja Frigyes külügymi­niszter és Amadou-Mahtar M. Bow, az UNESCO főigaz­gatója kedden tárgyalást folytatott a Külügyminiszté­riumban. A tárgyaláson átte­kintették a Magyarország és az UNESCO közötti kapcso­latokat, azok további fej­lesztésének lehetőségeit és eszmecserét folytattak az UNESCO ez évben sorrá ke­rülő közgyűlésének felada­tairól KAIRO Anvar Szadat egyiptomi elnök hétfőn az alexandriai egyetemen beszédet mondott abból az alkalomból, hogy 24 évvel ezelőtt ezen a napon döntötte meg a Szabad tisz­tek Nasszer vezette csoport­ja — köztük maga Szadat is — Faruk király rendszerét. A kétórás beszéd nagyrészt belpolitikai illetve gazdasági kérdésekkel foglalkozott. PASADENA A Viking—1 hétfőn foly­tatta a Marsról készített fel­vételek közvetítését a Föld­re. Három újabb színes fényképen a Mars ege rózsa­színűnek látszik ellentétben az első fotók kékes színével. Az irányítóközpont szakértői szerint a színárnyalat azerő6 szelek által lebegtetett vörö­ses porszemcséknek tulajdo­nítható. Ma az űrhajó auto­mata karja elkezdi a talaj­minták gyűjtését. SZÓFIA Todor Zsivkov, a BKB KB első titkára hétfőn a bojanai rezidencián fogadta Martin Gunnar Knutsent, a Norvég Kommunista Párt elnökét, aki szabadságát tölti Bulgá­riában. A szívélyes légkörű találkozón tájékoztatták egy­mást pártjaik feladatairól, és véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet és a nemzet­közi kommunista mozgalom néhány időszerű kérdéséről. arra a feltételezésre, hogy el­sősorban ezek a nézetek oközzák Kínával folytatott tárgyalásaink eredményte­lenségét.” A beszédre válasz­ként a pekingi japán nagy­követet behivatták a kínai külügyminisztériumba és sér­tő módon kérdőre vonták — írja a tokiói sajtó. Tokiói politikai körökben a külügyminiszter beszédét úgy értékelik, mint a Peking iránti bizalmatlanság és a maoisták veszélyes politiká­jával kapcsolatos, növekvő elégedetlenség egyértelmű ki- nyilvánítását. — Nem úgy van az, Matej, ők csúnyán rászedtek. Matej nézett a kék szemével, cso­dálkozott. — Ők szedtek rá magát? Hát ez nem szép, ilyet mond. — Nincs ott semmi. — De van ott — mondta hittel Matej. — Láttak azt. De nem szabad odamenni. — Hát aztán miért nem, Matej? — tette le a poharat a trafikos. Most ő nézett. — Nem mondhatok — mondta Matej —, és ne is próbálja odamenni, mert rossz vége lesz. — összezár­ta az ajkát. összezárta és a poharakba töltött. Máriá-ének hallat­szott ki a szobából. Itt pe­dig csak a bor csorgása hal­latszott, a sötét színű, zava­rossűrű boré, mely itt ter­mett az erdő szélében, kon- kordia- és novatőkén. A lány is hallgatót, varrta a gombot, Úgy tetszett, nem is figyel, a maga dolgával törődik. — És ne is próbálja asszo­nyokat bolondítani — foly­tatta Matej, kirakta két fe­Berlin és a párbeszéd M ost, amikor Helsinki első évforduló­jának megünneplésére készülünk, nem felesleges emlékeztetni rá: a legnagyobb szervezett erő, amely e tanács­kozásért küzdött, az európai kommunista mozgalom volt. A kezdeményezés a szocia­lista közösség országainak kommunista és munkáspártjaitól indult ki és óriási mun­kát végeztek a közvélemény mozgósításá­ban az európai tőkésországok testvérpárt­jai is. Ezek az egybehangolt erőfeszítések tették lehetővé az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszá­nak megtartását a legmagasabb szinten. Napjainkban az európai kommunista és munkáspártok a helsinki eredmények el­mélyítésén, az ott elért sikerek továbbfej­lesztésén munkálkodnak. És aligha lehet túlbecsülni annak a jelentőségét, hogy a testvérpártok a továbbfejlesztés dolgában egyhangúan elfogadott berlini dokumentu­mukban azonos következtetésekre jutottak. Melyek e következtetések sorában különö­sen fontosak? Mindenekelőtt egyetértettek abban, hogy Helsinki is példázza: a legbonyolul­tabb európai és nemzetközi problémákat meg lehet oldani valamennyi érdekelt rész­vételével, a teljes egyenjogúság alapján. Igen lényeges a megállapítás, s az azóta el­telt időszak is bizonyítja, hogy a záróok­mány ajánlásai nem valósulnak meg ma­guktól és automatikusan. A Helsinkiben kötött megállapodások hatékonysága annál nagyobb lesz, minél sikeresebben tudják mozgósítani a kommunista és munkáspár­tok a kontinens valamennyi békeszerető és demokratikus erejét, a néptömegeket. A dokumentum mélyrehatóan elemzi az enyhülésért és a társadalmi haladásért ví­vott harc dialektikus egységét. Megállapít­ja, hogy a békés egymás mellett élés ked­vezőbbé teszi a harci körülményeket azok számára, akik az igazságosabb társadalo­mért, akik a szocializmusért küzdenek. A kommunista és munkáspártok olyan munkaprogramot dolgoztak ki dokumentu­mokban, amely reális és hatékony intézke­déseket tartalmaz az enyhülési folyamat el­mélyítéséért. A z intézkedések első köre a fegyver­kezési hajsza megszüntetésére vo­natkozik. Egyebek közt felszólítja az államokat — elsősorban az atomfegyverek­kel rendelkező, nagy katonai potenciájú or­szágokat — a katonai költségvetések rend­szeres csökkentésére. Érdemes emlékeztet­ni arra, hogy a Szovjetunió már hónapok­kal korábban ennek a felhívásnak szelle­mében járt el, s rendkívül nagy önmérsék­letet tanúsított katonai költségvetésének elkészítésénél. A folyó költségvetési évre érvényes szovjet katonai költségvetés szá­zalékosan még valamelyest kisebb is az előző esztendeinél, ugyanakkor, amikor az Egyesült Államok rekordugrással 112 mil­liárd dollár fölé emelte katonai kiadásait! Nyilvánvaló azonban, hogy ilyen helyzet hosszabb időszakon át nem tartható fenn, s a mérsékletre a másik félnek is hasonló módon kell válaszolni. Ugyancsak ebbe az első körbe tartoznak azok a javaslatok, amelyek az atomháború megakadályozásá­ra irányulnak. Alig több, mint két héttel a tanácskozás után újabb előrelépés történt ezen a téren: a Moszkvában aláírt szovjet— francia dokumentum igazolta, hogy ilyen intézkedések lehetségesek és kölcsönös jó­szándék esetén elérhetők. A javasolt intézkedések egy második köre a fasizmus gyökeres kiirtására, a demokrácia és a nemzeti függetlenség kiví­vására és megvédésére vonatkozik. Har­minc évvel azután, hogy a kommunisták és demokraták hősi harcra kényszerültek a fasiszta ellenforradalommal szemben Spa­nyolországban. minden jel az utolsó euró­pai fasiszta rezsim közeli végére mutat. A kommunisták azonban az antifasiszta-de­mokratikus küzdelem kérdését nem szű­kítik le Spanyolországra. Valódi demokra­tikus fejlődésre hívnak fel olyan államok­ban, mint Portugália, Görögország, ame­lyekben megdöntötték a fasiszta, ultrare­akciós diktatúrát. Ott is és más európai tőkésországokban is a demokratikus jogok védelméért és kiterjesztéséért szállnak sík­ra, hogy a burzsoázia ne tudjon az egyete­mes békét is veszélyeztető diktatúrához fo­lyamodni. A javasolt intézkedések harmadik kö­re egyebek közt a népek közötti kölcsönö­sen előnyös együttműködés fejlesztésére, a kulturális, tudományos együttműködésre vonatkozik. Igen lényeges annak hangsú­lyozása, hogy véget kell vetni a gazdasági kapcsolatokban a diszkriminációnak, s minden állam számára biztosítani kell a legnagyobb kedvezményt. A kommunista és munkáspártok do­kumentumának jelentősége elvá­laszthatatlan a történelmi perspek­tíváktól, lehetőségektől és felelősségérzet­től. Attól, hogy a kontinens minden lakó­ját érintik a javaslatok említett és további „körei”. Éppen ezért hatékony összefogás­ra hív fel a berlini okmány, mozgósítani kívánja a tömegeket a párbeszédre és az akcióegységre. Vajda Péter Tüntetések Spanyolországban Pamplona spanyol város la­kóinak ezrei tüntettek hét­főn amnesztiát, a politikai emigránsok hazatérésének engedélyezését követelve. Mint jelentettük, hétfőn Amnesztia, szabadság, de­mokrácia” jelszóval tömeg- tüntetés volt Renteriában is. A csendőrök brutálisan rátá­madtak a megmozdulás részt­vevőire; több személy megse­besült és számos tüntetőt le­tartóztattak. Közben egy eddig ismeret­len szélsőjobboldali szerve­zet bukkant fel Spanyolor­szágban, A „Spanyol anti- kommunista apostoli szövet­ség” elnevezésű csoportosulás kete öklét a pohár két olda­lára. — Maga kell tudni azt: asszony kíváncsi. Kígyó is kísértette Évát... Maga csi­nálja nem szép dolog... Asz- szony bizony gyenge, jádz a bűnnel, aztán van baj, sír-rí, jaj, istenem, bozsemój. A trafikos elvörösödött. — Először is ki bolondítja a másikat?! Én a napszámot kifizettem. Teréza el is tette, Marisa is, a semmiért. Hát akkor most adjátok vissza! — Mennyi volt? — Hatvan. A Teréza ré­sze. Matej felállt. A szögön lógó kabátja belsejébe nyúlt; Kiszámolta az asztalra a hat­van forintot. — Másodszor — s indulat­tól remegett a kis ember hangja —, miféle bűnre csá­bítottam én a te feleséged? Gyerünk, Matej, ki vele! De csak köntörfalazol. Matej leült szelíden a po­hárhoz. • — Maga azt nem tudja? — szólott, lefogta egészen a hangját. A kék szeme a tra- fikoshoz közeledett, zavaros vizében furcsa bizalmasság­gal. — Nem mondhatok, de most már megmondok. Es­küdjön, senkinek egy szót, mert nagy baj lesz fejünk­nek. —■ Esküszöm. Matej egészen a kis ember füléhez hajolt. — Nohát. Ott őrzi arany­borjút Gonosz. Maga kien­ged, ott kell ülni magának helyibe. Gonosz nyitott ajtó kijön ránk, akkor lesz vége falunak, csecsemő, barom, minden... Földdel egyforma, isten őrizz!... — Borostái kö­zött rémület szürkéllett. A kis ember csaknem le­esett a székről. Röhögtében. A nagy döbbenten ült. Za­vart csalódottsággal. Háta mögött a leány tojáslepényt tett két karéj kenyér közé. Ahogy csomagolta, zörgött a papír. Némileg árnyékban állt. A mosoly rezdülése nem látszott meg az arcán. — Nevessen csak! Meglát, megjárja maga — szólott csendesen, túlságosan is csendesen Matej. — Amér kigunyolja. nyugati hírügynökségekhez eljuttatott levélben közölte, hogy szombaton élrabolta dél-franciaországi otthoná­ból az ETA baszk nacionalis­ta szervezet egyik tagját. A levél szerint a „katonailag kiképzett gerillák” célja „a marxista terrorizmus” elleni harc. — Felnyársal az ördög? — kérdezte a trafikos még min­dig heherészve. Matej szürke volt, mint a fal. A kék szeme is szürke volt. Szeppenten bámulta a trafikost, a menthetetlent. — Találkozhattak volna a katonával is arrafelé — mondta utolsónak. — Ne jár­káljon maga arra, jobb teszi. A kis ember abbahagyta a nevetést. Kiitta borát. — Legalább használtam volna az ásómat — mondta, szava fátyolozottabb volt, de azért benne inogott még a gúny. ★ A trafikos otthagyta Ma- tejt, de a sarkon nem a tra­fik felé fordult, hanem el­lenkező irányba vette útját. Elérkezett a térre. Ahol az utca kiszélesedett. Ezért ne­vezték „tér”-nek. Sőt Főtér­nek. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents