Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-24 / 174. szám
2 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1976. július 24. Hegyei képes útikalauz Paszabtól Rakamazig Bessenyei György szobra A Tisza mentén végig a kisközségek (Paszabtól Rakamazig, számos érdekességet, látnivalót kínál az idegennek. Mindjárt Paszab községben kezdhetjük a látnivalót, ahol ma is ősi eszközökkel készítik a hires szőttest, amelyet a világ számos országába exportálnak. Tiszabercelen Bessenyei Györgynek a felvilágosodás egyik úttörőjének házát tekinthetjük meg, majd innen továbbhaladva Gávavencsellőn keresztül a megye névadó községébe Szabolcsba érkezünk. Az Árpád-házi királyok idején virágzó központ volt. A földvár jó állapotban vészelte át az évszázadokat, ma is 20—30 méteres magasságba emelkednek sáncai. Alig pár méterre a földvártól, a Tiszántúl legrégibb Árpád-kori temploma látható. Rövidesen befejeződik a műemlékvédelmi helyreállítása. Innen néhány kilométerre a rakamazi Tisza-part kitűnő strandolási, sportoA hires paszabi szőttes lási és pihenési lehetőséget nyújt az idegennek. A kirándulni kívánók történelmi nevezetességéről és kitűnő boráról hires Tokajba tehetnek túrákat. Elek Emil képriportja A szabolcsi templom. A szabolcsi földvár emlékoszlopa. Naplemente a Tiszán. Bessenyei György háza. Felvételi a megye két főiskoláján A lányok többsége humán érdeklődésű Nyíregyháza főiskoláira ebben az évben többen jelentkeztek, mint korábban. A tanárképző főiskolára a tanító szakra 10, a tanári szakokra 20 százalékkal többen küldték el felvételi kérelmüket, mint tavaly. Pedig a középiskolákban idén kevesebben érettségiztek — így a főiskolákon elsősorban arra gondolnak, hogy az adminisztratív munkakörök létszámstopja miatt a korábbi években végzettek próbáltak ismételten szerencsét. Ha csak a -nagy számokat nézzük, s nem vesszük figyelembe a szakok szerinti aránytalanságokat, akkor is a jelentkezők nagyobb részének kell módosítania korábbi elképzeléseit, a mezőgazda- sági főiskolán ugyanis több, mint kétszeres, a tanárképzőn háromszoros túljelentkezés volt. Három megye, Hajdú, Bor- i sód és Szabolcs-Szatmár fiataljai tanulhatnak tovább a tanárképzőn, s kisebb arányban más megyékből is elfogadtak jelentkezéseket az országos oktatásra kijelölt szakokra. A megyék szerinti adatokból az derül ki, hogy a szabolcs-szatmári középiskolákban érettségizett fiatalok között kevesebb a csalódott, a jelentkezési arányok ugyanis itt á legkedvezőbbek. Néhány éve bevezetett újítás a közös írásbeli, ami még egy fölösleges szorongástól kíméli meg a felvételizőket. A tapasztalatok továbbra is kedvezőek, úgynevezett két nullás dolgozat csak elvétve született. Többen azonban már a kezdet kezdetén visz- szaléptek, nem jelentek meg az írásbeli felvételi vizsgákon. A visszalépett, vagy elutasított jelentkezőket leszámítva a tanárképző főiskola csaknem 500 helyére több, mint 1370 fiatal közül választották ki a leendő gólyákat. ötvenheten előfelvétellel kezdik meg tanulmányaikat. A mezőgazdasági főiskolán 160 a keretszám, erre több, mint 350-en jelentkeztek. Szokás szerint idén is aránytalan a választott szakok közötti megoszlás. A legfeltűnőbb ez a tanárképzőre jelentkező lányoknál. A nők — hagyományosan — inkább humán érdeklődésűek, ezzel magyarázható, hogy a reál és műszaki tárgyak kevesebb érdeklődőt vonzanak. Ebben az évben mégsem a magyar és a történelem a főszereplő, hanem azok a tárgyak — biológia, földrajz, népművelés —, amelyeket hasonló szakpárosítással az ország más főiskoláján nem indítanak. Két és félszeres túljelentkezés volt a tanítói szákra. Ez a szak elsősorban a szabolcsi fiataloké, a 105 helyre néhány kivétellel csak megyei középiskolában végzetteket vették fel. A mezőgazdasági főiskola a kertész kar gyümölcstermesztő, áruforgalmi és üzemszervező szakára összesen 80 fiatalt fogad, ugyanennyi hely van a gépész kar gépjavító, illetve repülőgépes növényvédő szakán. Ez utóbbira a legszigorúbb volt a kiválasztás. Idén bővítették a felvételi vizsga anyagát, a jelöltek az alkalmassági vizsga mellett pszichológiai személyiségvizsgálaton is részt vettek. E vizsgálatok kísérleti jelleggel kezdődtek meg, céljuk a sok jelentkező közül kiválasztani azokat, akik a legalkalmasabbak a választott pályára. B. E. A közös vagyon fosztogatói Sikkasztok, csalók a vádlottak padján A társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeknek jellemzője az, hogy elsődlegesen a tulajdoni viszonyokat sértik, társadalmi veszélyességüknek jellegét döntően a vagyoni jogok csorbítása, illetve veszélybe kerülése határozza meg. Sok helyen, a helytelen értelmezésből eredően még nem értik, hogy a közös vagyon megvédése nem egy meghatározott vagyontárgy őrzését, gondozását jelenti, hanem azt, hogy a szocialista gazdálkodás egészét kell olyan védelemben részesíteni, amely elősegíti az állandó fejlődést, a termelési eszközök növelését, a fogyasztási javak bővítését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol gyengül az ellenőrzés, ahol hiányzik a fegyelmezetlenségekkel szembeni felelősségre vonás, nincs bíráló légkör, ott azonnal felüti a fejét a legkülönböző formában jelentkező bűnözés. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények kiemelkedő figyelmet érdemelnek, mivel általában kifinomult, bonyolult módszerekkel, és eszközökkel sokszor bűnszövetségben és a társadalmi tulajdon kezelésével, megbízott személyek bevonásával — vagy közreműködésével — követik el ezeket a cselekményeket. M. János, a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat fehérgyarmati kirendeltségének volt vezetője, a beosztott raktárosával összejátszott és fiktív beraktározási átvételi elismervényt és vizsgálati lapot állíttatott ki, melynek alapján, a fiktív mennyiséget jóváírta. M. János szóbeli engedélyt is adott arra, hogy a termelőszövetkezeteknél tárolt vállalati búzából a tsz-ek a tagok részére értékesítsenek. A vételárként felvett ösz- szeget elsikkasztották, és saját céljaikra fordították. A kezdeti sikereken M. János és G. Béla felbuzdulva, bűnös tevékenységüket tovább folytatták, és a turri- csei terményraktárból készpénzért folyamatosan nagyobb mennyiségű terményt értékesítettek. A hosszabb időn át folytatott tevékenységükkel a társadalmi tulajdonban közel félmillió forint kárt okoztak. A közös vagyon fosztogatóit a bíróság jelentős kárt okozó, magánokirat-hamisítással leplezett sikkasztás büntette miatt vonta felelősségre, M. Jánost 5 évi, míg G. Bélát 2 évi szabadságvesztésre ítélte és mindkettőt az okozott kár megtérítésére kötelezte. (Az ítélet jogerős.) A társadalmi tulajdon elleni támadások szorosan kapcsolódnak a közös vagyonnal való gazdálkodás körülményeihez. A termelés, a kooperáció, az anyagbeszerzés, a vállalkozás, stb. körülményeinek változásai nagymértékben befolyásolják az elkövetési formákat. Az ügyeskedő, mesterkedő vezetők sokszor úgy állítják be bűnös tevékenységüket, mintha az a termelés, a vállalat és a dolgozók érdekeit szolgálta volna. A Tiszavasvári Építő- és Szolgáltató Szövetkezet a Budapesti Csőszerelőipari Vállalattal kötött vállalkozási szerződést, tereprendezés és kerítés építési munkák kivitelezésére. A szövetkezet nehéz pénzügyi helyzetére való tekintettel, a szövetkezet főkönyvelője intézkedést tett a még el nem végzett munka átadására, illetve átvételére. A csalárd módon elszámolt bevétel után a nyereséget magasabb ösz- szegben mutatták ki és a jogtalan nyereségrészből képzett részesedési alapot jutalom, és részesedés címén fizették ki a dolgozóknak, amelyből a spekuláló vezetők, a megengedettnél na- gyob összegben részesültek. A bűnös tevékenységet folytató szövetkezeti vezetőket, jelentős érték tekintetében magánokirat-hamisítással elkövetett csalás büntette miatt vonta felelősségre a bíróság és jelentős összegű pénzbüntetéssel % is sújtotta őket. A társadalmi tulajdon elleni káros tendenciák érvényesülését elősegíti az is, ha a megbízhatóságot igénylő munkakörökben megbízhatatlan, szaktudást kívánó beosztásba szakképzetlen, a rendet, fegyelmet megkövetelő munkakörben gyenge jellemű személy kerül, aki csáki szalmájának tekinti a reá bízott közös vagyont. T. Gyula a „Táncsics” Mg. Tsz elnöke volt leváltásáig. Először saját családi házának építésénél kerülte ki az egyenes utat. A ház építéséhez szükséges vízvezeték- és központifűtés-szerelési anyagokat a vezetése alatt álló termelőszövetkezeten keresztül szerezte be. A ház építésébe, a tsz építőbrigádját is bevonta, viszont a dolgozók munkabérét terhelő közterheket nem számiáztatta le, ezen keresztül jogtalan haszna is keletkezett. Mint a tsz vezetője, kihasználta a tsz által működtetett szabad- kasszás italboltot is, melynek vezetője semmiféle szakképzettséggel nem rendelkezett, és aki hajlandó volt az italboltban az elnök ismerőseinek saját főzésű gyümölcspálinkáját minden számadás nélkül kimérni és eladni. Az elvtelen kapcsolat kiterjedt arra is, hogy az italbolton keresztül az elnök részére reprezentációs célokra nagyobb mennyiségű pálinkát adjanak, természetesen bizonylatok nélkül olyan for,-á- ban, amivel nem kellett elszámolnia. T. Gyula a visszaélésekbe any- nyira belejött, hogy nem riadt vissza attól sem, hogy prémiumot vegyen fel több vezetővel együtt annak ellenére, hogy az évi behatárolt munkabérkeretet másfél millió forinttal túllépték. T. Gyula és társai bűnlistájának felsorolására e keretek között nincs lehetőség, azonban a teljes lista alapján a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett, a tsz leple alatti üzérkedés, sikkasztás, és hűtlen kezelés több rendbeli bűntettéért kell, hogy feleljenek a bíróság előtt. A szerteágazó hosszabb időn át elkövetett bűncselekményeknél felmerül a kérdés, létezik, hogy nem volt ellenőrzés ezen idő alatt? Természetesen nem létezik, mert volt ellenőrzés, csak hogy milyen volt? Ez a lényeges kérdés, mert az ellenőrzések ellenére is, károsították zavartalanul a közös vagyont. A társadalmi tulajdon fokozott büntetőjogi védelmének biztosítása érdekében, a törvény feljelentési kötelezettséget ír elő, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, „aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy ilyen bűntett elkövetése készült, vagy ilyet követtek el”. Mindenesetre az a helyes törekvés, és magatartás, minden állampolgár részéről, hogy a tudomásukra jutott tényeket, ami a társadalmi tulajdon fosztogatására irányul, közlik az illetékes hatóságokkal. Nem szabad megengedni, hogy tudomásunk mellett vagy szeinünk láttára bárki is hosszabb időn keresztül kövessen el vi‘s 'aéiéseket, és ezen keresztül súlyos kárt okozzon a nép vagyonában. Dr. Medvigy Ferenc
