Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-24 / 174. szám

2 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1976. július 24. Hegyei képes útikalauz Paszabtól Rakamazig Bessenyei György szobra A Tisza mentén végig a kisköz­ségek (Paszabtól Rakamazig, szá­mos érdekességet, látnivalót kínál az idegennek. Mindjárt Paszab község­ben kezdhetjük a látnivalót, ahol ma is ősi eszközökkel készítik a hires szőttest, amelyet a világ számos or­szágába exportálnak. Tiszabercelen Bessenyei György­nek a felvilágosodás egyik úttörőjé­nek házát tekinthetjük meg, majd innen továbbhaladva Gávavencsellőn keresztül a megye névadó községébe Szabolcsba érkezünk. Az Árpád-házi királyok idején virágzó központ volt. A földvár jó állapotban vészelte át az évszázadokat, ma is 20—30 méte­res magasságba emelkednek sáncai. Alig pár méterre a földvártól, a Ti­szántúl legrégibb Árpád-kori templo­ma látható. Rövidesen befejeződik a műemlékvédelmi helyreállítása. In­nen néhány kilométerre a rakamazi Tisza-part kitűnő strandolási, sporto­A hires paszabi szőttes lási és pihenési lehetőséget nyújt az idegennek. A kirándulni kívánók tör­ténelmi nevezetességéről és kitűnő boráról hires Tokajba tehetnek túrá­kat. Elek Emil képriportja A szabolcsi templom. A szabolcsi földvár emlékoszlopa. Naplemente a Tiszán. Bessenyei György háza. Felvételi a megye két főiskoláján A lányok többsége humán érdeklődésű Nyíregyháza főiskoláira ebben az évben többen je­lentkeztek, mint korábban. A tanárképző főiskolára a taní­tó szakra 10, a tanári sza­kokra 20 százalékkal többen küldték el felvételi kérelmü­ket, mint tavaly. Pedig a kö­zépiskolákban idén keveseb­ben érettségiztek — így a fő­iskolákon elsősorban arra gon­dolnak, hogy az adminisztra­tív munkakörök létszámstop­ja miatt a korábbi években végzettek próbáltak ismé­telten szerencsét. Ha csak a -nagy számokat nézzük, s nem vesszük figye­lembe a szakok szerinti aránytalanságokat, akkor is a jelentkezők nagyobb részé­nek kell módosítania korábbi elképzeléseit, a mezőgazda- sági főiskolán ugyanis több, mint kétszeres, a tanárkép­zőn háromszoros túljelentke­zés volt. Három megye, Hajdú, Bor- i sód és Szabolcs-Szatmár fia­taljai tanulhatnak tovább a tanárképzőn, s kisebb arány­ban más megyékből is elfo­gadtak jelentkezéseket az or­szágos oktatásra kijelölt sza­kokra. A megyék szerinti adatokból az derül ki, hogy a szabolcs-szatmári középis­kolákban érettségizett fiata­lok között kevesebb a csaló­dott, a jelentkezési arányok ugyanis itt á legkedvezőb­bek. Néhány éve bevezetett újí­tás a közös írásbeli, ami még egy fölösleges szorongástól kíméli meg a felvételizőket. A tapasztalatok továbbra is kedvezőek, úgynevezett két nullás dolgozat csak elvétve született. Többen azonban már a kezdet kezdetén visz- szaléptek, nem jelentek meg az írásbeli felvételi vizsgá­kon. A visszalépett, vagy eluta­sított jelentkezőket leszámít­va a tanárképző főiskola csaknem 500 helyére több, mint 1370 fiatal közül vá­lasztották ki a leendő gólyá­kat. ötvenheten előfelvétellel kezdik meg tanulmányaikat. A mezőgazdasági főiskolán 160 a keretszám, erre több, mint 350-en jelentkeztek. Szokás szerint idén is aránytalan a választott sza­kok közötti megoszlás. A leg­feltűnőbb ez a tanárképzőre jelentkező lányoknál. A nők — hagyományosan — in­kább humán érdeklődésűek, ezzel magyarázható, hogy a reál és műszaki tárgyak ke­vesebb érdeklődőt vonzanak. Ebben az évben mégsem a magyar és a történelem a fő­szereplő, hanem azok a tár­gyak — biológia, földrajz, népművelés —, amelyeket hasonló szakpárosítással az ország más főiskoláján nem indítanak. Két és félszeres túljelentkezés volt a tanítói szákra. Ez a szak elsősorban a szabolcsi fiataloké, a 105 helyre néhány kivétellel csak megyei középiskolában vég­zetteket vették fel. A mezőgazdasági főiskola a kertész kar gyümölcster­mesztő, áruforgalmi és üzem­szervező szakára összesen 80 fiatalt fogad, ugyanennyi hely van a gépész kar gépja­vító, illetve repülőgépes nö­vényvédő szakán. Ez utóbbira a legszigorúbb volt a kivá­lasztás. Idén bővítették a fel­vételi vizsga anyagát, a je­löltek az alkalmassági vizs­ga mellett pszichológiai sze­mélyiségvizsgálaton is részt vettek. E vizsgálatok kísérle­ti jelleggel kezdődtek meg, céljuk a sok jelentkező közül kiválasztani azokat, akik a legalkalmasabbak a válasz­tott pályára. B. E. A közös vagyon fosztogatói Sikkasztok, csalók a vádlottak padján A társadalmi tulajdon elle­ni bűncselekményeknek jel­lemzője az, hogy elsődlegesen a tulajdoni viszonyokat sér­tik, társadalmi veszélyessé­güknek jellegét döntően a va­gyoni jogok csorbítása, illetve veszélybe kerülése határozza meg. Sok helyen, a helytelen ér­telmezésből eredően még nem értik, hogy a közös vagyon megvédése nem egy meghatá­rozott vagyontárgy őrzését, gondozását jelenti, hanem azt, hogy a szocialista gazdálkodás egészét kell olyan védelemben részesíteni, amely elősegíti az állandó fejlődést, a termelési eszközök növelését, a fogyasz­tási javak bővítését. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy ahol gyengül az el­lenőrzés, ahol hiányzik a fe­gyelmezetlenségekkel szembe­ni felelősségre vonás, nincs bíráló légkör, ott azonnal fel­üti a fejét a legkülönböző for­mában jelentkező bűnözés. A társadalmi tulajdon elle­ni bűncselekmények kiemel­kedő figyelmet érdemelnek, mivel általában kifinomult, bonyolult módszerekkel, és eszközökkel sokszor bűnszö­vetségben és a társadalmi tulajdon kezelésével, megbí­zott személyek bevonásával — vagy közreműködésével — követik el ezeket a cselekmé­nyeket. M. János, a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat fehérgyarma­ti kirendeltségének volt vezetője, a beosztott raktárosával összeját­szott és fiktív beraktározási át­vételi elismervényt és vizsgálati lapot állíttatott ki, melynek alap­ján, a fiktív mennyiséget jóvá­írta. M. János szóbeli engedélyt is adott arra, hogy a termelőszövet­kezeteknél tárolt vállalati búzából a tsz-ek a tagok részére értékesít­senek. A vételárként felvett ösz- szeget elsikkasztották, és saját céljaikra fordították. A kezdeti sikereken M. János és G. Béla felbuzdulva, bűnös tevékenységü­ket tovább folytatták, és a turri- csei terményraktárból készpénzért folyamatosan nagyobb mennyisé­gű terményt értékesítettek. A hosszabb időn át folytatott tevé­kenységükkel a társadalmi tu­lajdonban közel félmillió forint kárt okoztak. A közös vagyon fosztogatóit a bíróság jelentős kárt okozó, ma­gánokirat-hamisítással leplezett sikkasztás büntette miatt vonta felelősségre, M. Jánost 5 évi, míg G. Bélát 2 évi szabadságvesztésre ítélte és mindkettőt az okozott kár megtérítésére kötelezte. (Az ítélet jogerős.) A társadalmi tulajdon elle­ni támadások szorosan kap­csolódnak a közös vagyonnal való gazdálkodás körülmé­nyeihez. A termelés, a koope­ráció, az anyagbeszerzés, a vállalkozás, stb. körülményei­nek változásai nagymérték­ben befolyásolják az elköve­tési formákat. Az ügyeskedő, mesterkedő vezetők sokszor úgy állítják be bűnös tevé­kenységüket, mintha az a ter­melés, a vállalat és a dolgo­zók érdekeit szolgálta volna. A Tiszavasvári Építő- és Szol­gáltató Szövetkezet a Budapesti Csőszerelőipari Vállalattal kötött vállalkozási szerződést, terepren­dezés és kerítés építési munkák kivitelezésére. A szövetkezet nehéz pénzügyi helyzetére való tekintettel, a szö­vetkezet főkönyvelője intézkedést tett a még el nem végzett munka átadására, illetve átvételére. A csalárd módon elszámolt bevétel után a nyereséget magasabb ösz- szegben mutatták ki és a jogta­lan nyereségrészből képzett ré­szesedési alapot jutalom, és ré­szesedés címén fizették ki a dol­gozóknak, amelyből a spekuláló vezetők, a megengedettnél na- gyob összegben részesültek. A bűnös tevékenységet folytató szö­vetkezeti vezetőket, jelentős érték tekintetében magánokirat-hamisí­tással elkövetett csalás büntette mi­att vonta felelősségre a bíróság és jelentős összegű pénzbüntetéssel % is sújtotta őket. A társadalmi tulajdon elle­ni káros tendenciák érvénye­sülését elősegíti az is, ha a megbízhatóságot igénylő munkakörökben megbízha­tatlan, szaktudást kívánó beosztásba szakképzetlen, a rendet, fegyelmet megkövete­lő munkakörben gyenge jel­lemű személy kerül, aki csáki szalmájának tekinti a reá bí­zott közös vagyont. T. Gyula a „Táncsics” Mg. Tsz elnöke volt leváltásáig. Először saját családi házának építésénél kerülte ki az egyenes utat. A ház építéséhez szükséges vízvezeték- és központifűtés-szerelési anya­gokat a vezetése alatt álló terme­lőszövetkezeten keresztül szerez­te be. A ház építésébe, a tsz épí­tőbrigádját is bevonta, viszont a dolgozók munkabérét terhelő köz­terheket nem számiáztatta le, ezen keresztül jogtalan haszna is keletkezett. Mint a tsz vezetője, kihasznál­ta a tsz által működtetett szabad- kasszás italboltot is, melynek ve­zetője semmiféle szakképzettség­gel nem rendelkezett, és aki haj­landó volt az italboltban az elnök ismerőseinek saját főzésű gyü­mölcspálinkáját minden számadás nélkül kimérni és eladni. Az elvtelen kapcsolat kiterjedt arra is, hogy az italbolton keresz­tül az elnök részére reprezentá­ciós célokra nagyobb mennyiségű pálinkát adjanak, természetesen bizonylatok nélkül olyan for,-á- ban, amivel nem kellett elszámol­nia. T. Gyula a visszaélésekbe any- nyira belejött, hogy nem riadt vissza attól sem, hogy prémiumot vegyen fel több vezetővel együtt annak ellenére, hogy az évi be­határolt munkabérkeretet másfél millió forinttal túllépték. T. Gyu­la és társai bűnlistájának felsoro­lására e keretek között nincs lehetőség, azonban a teljes lista alapján a társadalmi tulaj­don sérelmére elkövetett, a tsz leple alatti üzérkedés, sikkasztás, és hűtlen kezelés több rendbeli bűntettéért kell, hogy feleljenek a bíróság előtt. A szerteágazó hosszabb időn át elkövetett bűncselek­ményeknél felmerül a kérdés, létezik, hogy nem volt ellen­őrzés ezen idő alatt? Termé­szetesen nem létezik, mert volt ellenőrzés, csak hogy mi­lyen volt? Ez a lényeges kér­dés, mert az ellenőrzések el­lenére is, károsították zavar­talanul a közös vagyont. A társadalmi tulajdon fo­kozott büntetőjogi védelmé­nek biztosítása érdekében, a törvény feljelentési kötele­zettséget ír elő, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, „aki hitelt ér­demlő tudomást szerez arról, hogy ilyen bűntett elkövetése készült, vagy ilyet követtek el”. Mindenesetre az a helyes törekvés, és magatartás, min­den állampolgár részéről, hogy a tudomásukra jutott té­nyeket, ami a társadalmi tu­lajdon fosztogatására irányul, közlik az illetékes hatóságok­kal. Nem szabad megengedni, hogy tudomásunk mellett vagy szeinünk láttára bárki is hosszabb időn keresztül kö­vessen el vi‘s 'aéiéseket, és ezen keresztül súlyos kárt okozzon a nép vagyonában. Dr. Medvigy Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents