Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-21 / 171. szám

1976. július 21. KELET-MAGYARORSZÄG 7 Postabontás A családi segély A nyírkátai asszonyok kér­ték segítségünket. Levelük­ből röviden — de tartalmi­lag pontosan — idézünk. Termelőszövetkezetünk 1976. január elsején egyesült a nyírmeggyesi termelőszö­vetkezettel. Azelőtt az SZTK- tól mindig pontosan meg­kaptuk a családi segélyt, most azonban már két hó­napja nem. A társadalombiz­tosítási igazgatóság értesített bennünket — panaszos leve­lünkre adott válaszukban —, hogy mivel a nyírmeggyesi termelőszövetkezet üzemi ki­fizetőhely, az egyesülést kö­vetően már az ő feladatuk a családi pótlék folyósítása, s hogy erre már többször fel­szólították a termelőszövet­kezetet ... „Súlyosan érint bennünket ez a „jövedelem­kiesés” ... — A gyerekeknek ruha kell, van, aki ebből fi­zeti az OTP-tartozását. A háztáji kiadások is most je­lentkeznek, ha a termelőszö­vetkezet például a permete­zést elvégzi, azonnal kéri, hogy fizessünk, ök viszont nem törődnek, hogy nekünk is szükségünk volna a pénz­re. Különben úgy tudjuk, nem megértés kérdése ez a se­gély. Törvény van rá, amely mindenkire egyformán érvé­nyes ...” A levelet olvasva azon töprengtünk: elkerülte vol­na a termelőszövetkezet fi­gyelmét a népesedéspolitikai határozat, hogy nemcsak ál­talában, hanem különösen törvénymódosítással, rende­letek hozatalával, különböző intézkedések bevezetésével koncentrált család-, anya- és gyermekvédelem van az or­szágban? Mint megtudtuk, szeren­csére nem ilyen okból késik a nyírkátaiak családi segé­lye, de hogy mulasztás tör­tént, az nem kétséges. A ter­melőszövetkezet hónapokig nem intébdkedett, lehet, hogy egyik dossziéjukban rejtőzött az ügyirat, a kérés, a felszó­lítás, a jegyzőkönyv, s ta­lán még ma is ott lenne, ha a társadalombiztosítási igaz­gatóság júniusban nem küld­te volna ki ellenőrét — im­már másodszor a négy hónap alatt —, aki végül is elké­szíttette azt a névjegyzéket, amelyre az igazgatóság is hónapok óta várt, s amely­nek alapján most már meg­bízhatják a termelőszövetke­zetet a családi pótlék to­vábbi folyósításával. A bosszúság mellett, a csa­ládok szerencséjének mond­ható, hogy az egyesülést kö­vetően még négy hónapig a családi pótlékot a tár­sadalombiztosítási igazga­tóság kifizette és így most csak két hónapi elmaradás van — abból a humános meggondolásból, hogy nem maradhatnak a családok se­gély nélkül. Mindenki tudja, hogy a termelőszövetkezetek egye­sülése nem csak annyit je­lent, hogy kimondják. Ko­moly átszervezéssel, jelentős adminisztrációval jár. Idő kell ahhoz, hogy a munka a megszokott ritmusban foly­jon. De azért mégsem ter­mészetes, hogy a családokat annyira érintő ügyeket — mint a családi pótlék — hó­napokig húzzák, halasszák. — Hurrá, itt a legjobb fa­lat, megjött a „Mini Stip!”... \ MIÉRT NINCS? A napokban a nyírbátori háztartási boltban Toxa zászló légyirtót kerestem. Sajnos nincs, már nem gyárt­ják — közölte az eladó. He­lyette a Mini Strip univer­zális rovarirtó szert ajánlot­ták. Otthon, felfüggesztettem a legyektől hemzsegő kony­hában, és vártam a hatást. A legyek csak körüldöngicsél- ték a tetszetős keretbe fog­lalt irtószert, amely hatásta­lannak bizonyult. Egyetlen légy sem pusztult el, sőt szá­muk napról napra emelke­dik. Jó lenne tudni, vajon miért hoznak forgalomba olyan szert, amely nem hasz­nálható, és a jól bevált Toxa zászlót miért nem lehet kap­ni? — kérdezi dr. Bíró József Nyírbátor, Sallai utca 11. szám alatti olvasónk. DICSÉRET Egy éve vagyok a Jósavá- ros lakója, s azóta naponta több alkalommal igénybe veszem az autóbuszközleke­dést. Sok vélemény elhang­zik a gépkocsivezetők mun­kájáról. Jó is, rossz is. Sze­mélyes tapasztalataim alap­ján. én csak jó véleményt mondhatok a 7-es autóbusz vezetőiről. Az egyik gépko­csivezető táskámat — me­lyet az autóbuszon felejtet­tem — hiánytalanul vissza­adta, s azóta is napról napra csak elismeréssel beszélhe­tünk munkájáról. Nekünk, nyugdíjasoknak, de kisgyere­keknek, és minden utasnak jól jön, ha az autóbuszok a járdaszegélyhez közel állnak meg, mert ezzel is könnyítik a le- és felszállást. Ezt ta­pasztalhatjuk több gépkocsi- vezetőnél is. A megállóhoz szaladó utasokat megvárják, és nem fordítják el a fejü­ket, mintha észre sem ven­nék. (Akad ilyen is.) Nem nagy dolgok, de jóleső érzés tapasztalni, hogy ilyen is van. S reméljük, egyre több ilyen gépkocsivezetővel fogunk ta­lálkozni a városi közlekedés­ben — írja özv. Novák Meny- hértné Nyíregyháza. Eperjes utca 14. VI. 19. szám alatti lakos. BRIGÁDOK Szocialista brigádvezetők munkaértekezletét tartották a nábrádi Békeharcos Ter­melőszövetkezetben — írja Tóth Béla a „Váci Mihály” szocialista brigád tagja. A brigádvezetők beszámoltak az eddig végzett munkáról, majd elhatározták. hogy újabb szocialista brigádok alakulását fogják segíteni. Az értékelés után meglátogatták a munkában lévő brigádokat. Először a „Bánki Donát” bri­gád kombájnos dolgozóival beszélgettek, ahol folyamato­san és jó ütemben halad a munka. A növényvédő „Ga­garin” brigád a paprikát ön­tözte. Örömmel közölték, hogy most már 19 szórófejet tudnak használni, amely nagymértékben elősegíti a munkájukat. A kertészeti brigád a fák ápolásával volt elfoglalva, míg az állatte­nyésztésben, a takarmány előkészítésén fáradoztak. Jó érzés volt látni, hogy a bri­gádok jó kedvvel, és követ­kezetesen dolgoznak. MOST ÉRDEMES? Durrdefekt — új belső kelt a kismotor hátsó kerekébe. A gyanútlan Verhovina-tulaj- donos betér a nyíregyházi Kelet Áruházba és belsőt ke­res. „Van kérem, de csak kül­sővel együtt” — hangzik a válasz. A vásárló megtekinti az árut — 294 forint az együttes. A belső önmagában ötvenegynéhány forint lenne. Amikor arról érdeklődik, hogy miért nem lehet külön is kapni, azt a választ kapja: „Kérem, mi is így együtt kaptuk, nem vesszük ketté.” Az indoklás sem késik: „Tes­sék csak nézni, itt van ez a lábas fedővel. Ezt is csak együtt adjuk, hiszen össze­tartozik.” Javaslatom: a továbbiak­ban a belsőt csak teljes ke­rékkel együtt adják. Esetleg később csak motorral együtt. Hiszen összetartozik. Mint a kabát a gombbal. Mindezek után a vásárló morogva távozik és az áru­házban szemébe ötlik egy jó­kora tábla: „Most érdemes Verhovina motorkerékpárt vásárolni!” (tgy) VEZETÉK MAR VAN 1972-ben a TITÁSZ nyír­egyházi üzemigazgatóságánál kértem a villanyboylerem bekötését. 1975. február 24- én a szükséges felméréseket elvégezték, s ez év június 30-ig beszerelték a vezeté­keket. Az üzembe helyezés azonban még mindig nem történt meg. Többször kér­tem — de eddig eredményte­lenül. A beszerelési összeget június 9-én kiegyenlítettem. Most már vezetékem van, az összeget is kifizettem, de ez még mind kevés ahhoz, hogy lakásomban meleg víz is le­gyen — panaszolja Siket Mik­lós Panyola, Csonkavirág u. 6. szám alatti olvasónk. Szerkesztői üzenetek Kiss József bökönyi, Fi­lep Sándorné nyíregyházi, Bíró Sándor nagydobosi, Kása György nyírkátai, Susánszki Jánosné fe­hérgyarmati, Fodor Sán­dorné fehérgyarmati, Sántha Sándorné kisvárdai, Pethő Zsigmond őri, Sztároszta József szatmárcsekei, Deák Ferencné aranyosapáti, Kun Sándor nyírmadai, Csíki Béláné kisvárdai, Páll István orosi, Boros József nyíregyházi, Dicső Béla újkenézi, Boros Ká- rolyné budapesti, Kronyik Miklós vajai, Tokár Já­nosné fülesdi, Szabó Ár­pád kállósemjéni, Kása Lászlóné mátészalkai, Já­vor János baktalórántházi, Nádasdi Jánosné gyulata­nyai, Révész Ferencné dombrádi, id. Tóth András sóstóhegyi, Siska János nyíregyházi, Kosa Bertalan jármi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kér­tük. Tunyogi Károlyné bökö­nyi olvasónk kedves, kö­szönő sorait megkaptuk. Örülünk, hogy segíthet­tünk. Spánc Imréné fényes- litkei, Demeter Péterné nyíregyházi, Rinkács Béla tornyospálcai, Dobos Lász­lóné vásárosnaményi, Si­pos István nyírjákói lako­sokat levélben tájékoztat­tuk. Fekete András besztereci lakos panaszát a vasme­gyeri Micsurin Termelőszö­vetkezet döntőbizottsága tárgyalta, s a döntéséről olvasónkat határozatban értesítették. Hanusi Gyula nyírkátai lakos kérését a nyírmeggyesi Petőfi Ter­melőszövetkezet teljesítette. Szombati Sándorné ho­dászi olvasónknak a Béke Termelőszövetkezet a ház­táji földet biztosította. Tóth Bertalanná tákosi olvasónknak tanácsoljuk, hogy a kérdéses összeget saját érdekében mielőbb egyenlítse ki. Az illetékes válaszol BESZAKADHAT Június 16-án „Beszakadhat” címmel közérdekű bejelentés jelent meg, amelyben a Búza téri ABC áruházzal szemben lévő csapadékcsatorna akna állapotát kifogásolják. A helyszíni szemle során meg­állapítottuk, hogy a panasz jogos, ezért az akna helyre- állítási munkáit a tanácsi építőipari vállalattól megren­deltük. A balesetveszélyre való tekintettel a munkát so­ron kívül kell elvégezni. TÁVHÖVEZETÉK Június 9-én a Bethlen Gá­bor utca javítási munkáit ki­fogásolta N. L. nyíregyházi olvasó. Az érintett térségben a KEMÉV távhővezeték-cső- cserét hajt végre. A betonla­pok leemelését a Bethlen Gá­bor, Vasgyár és a Mező utca kereszteződésének térségében kezdték, és a kivitelezés a TITÁSZ irányában halad to­vább. A távhővezeték cseré­jét csak akkor lehet végrehaj­tani, ha a fedlapokat a cseré­lendő szakasz teljes hosszá­ban leemelték. TELE TÖRMELÉKKEL „Tele törmelékkel” című írásukra közöljük, hogy a Tölgyes utca portalanított út­felülettel való ellátására eb­ben az ötéves tervben nincs lehetőség. A törmelék oda- hordását a közlekedés meg­könnyítése végett illegálisan az ottlakók végzik, melyet fokozott ellenőrzéssel megfo­gunk szüntetni. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya TÉVES KÖZLÉS A Kelet-Magyarország jú­lius 4-i, vasárnapi mellékle­tében a veresegyházi KISZ- építőtáborról szóló tudósítás­ban téves közlés történt: helytelenül nevezték meg is­kolánkat. A kéthetes mun­kában első helyet szerzett Bállá Ferenc brigádjában valójában kizárólag a Kis­várdai Bessenyei Gimnázium és Szakközépiskola volt III/A osztályának tanulói dolgoztak — írja a kisvárdai Tátrai Ró­bert. VALUTAMEGTAKARfTÁS A XXVI. vasutasnap tisz­teletére munkaversenyt hir­dettek a nyíregyházi állomá­son, melyre beneveztek az állomási forgalmi és keres­kedelmi műszakok. A mun­kaverseny egy hónapig tar­tott, s ezalatt az idő alatt a bevételi tervet 106%-ra tel­jesítették. Megvalósították a személyvonatok menetrend szerinti indítását. A kocsi­tartózkodást kilenc óra alá csökkentették. Ezek az ered­mények kimagasló teljesít­ménynek számítanak. Külön ki kell emelni az idegen ko­csi tartózkodását, ebben Nyíregyházán a legjobb ered­ményt érték el, amely nép- gazdasági szinten is jelentős valutamegtakarítást eredmé­nyez. A legjobb teljesítményt nyújtó Kukk László és Drob- ni Miklós brigádját erkölcsi és anyagi elismerésben ré­szesítette az állomás vezető­sége — írja Homicskó Győ­ző. Nyíregyháza, Petőfi utca 4. szám alatti olvasónk. ŰJ SZAKMUNKÁSOK Az ököritófülpösi Szamos menti Termelőszövetkezetben az állattenyésztésben dolgo­zók közül a héten tízen tet­tek szakmunkásvizsgát. Kö­zülük ketten nők, s igen szép eredményt értek el — írja Szabó Sándor párttitkár. Be­számol továbbá arról is. hogy megkezdték az őszi búza ara­tását, és aratásra vár még 80 hektár zab is. Egy kom­bájnra jutó betakarítandó te­rület 103 hektár. Elkészítet­tek már ebben az évben 98 vagon lucerna, 22 vagon ló­here, és 10 vagon fűlisztet is a termelőszövetkezet takar­mányszárító üzemében. A közös és a háztáji részére jó minőségű takarmányt takarí­tottak be. A büntetés­kiszabásról Több esetben kaptunk már olvasóinktól levelet az újságban közölt bírósági ítéletekkel kapcsolatosan és ezekben a levelekben mindig azt fejtegetik, hogy nem ér­tenek egyet a bíróság ítéletével, vagy azt, hogy nem ér­tik a bíróság ítéletét, hol enyhének, hol súlyosnak talál­ták a kiszabott büntetéseket. A közelmúltban Zámbó János olvasónk nem annyira kifogásolta a közölt ítéleteket, hanem inkább kérdései arra irányultak, hogy milyen szempontok alapján hozza meg a bíróság ítéleteit, ugyanis több esetben tapasztalta figyelemmel kísérve a sajtót, hogy ugyanazon bűncselek­ményért, teljesen különböző büntetéseket szabnak ki, hol nagyon enyhét, hol nagyon súlyosat. Olvasónk kifogásainak véleményem szerint az az alapja, hogy nincs meg a lehetőség arra, hogy a sajtó egy meghozott ítéletet teljes terjedelemben közöljön, vagy pontosan leírja mindazt, amit a bíróság ítéleti tényállás­ként megállapított, és leírja mindazokat az okokat, amely- lyel a bíróság mintegy megmagyarázza, hogy miért szabta ki az ítéletben írt büntetést. A büntetés kiszabásának megvannak az alapelvei és maga a büntető törvénykönyv 34. §-a határozza meg, hogy mi a büntetés célja. Nevezetesen a társadalom védelme, az elkövető megjavítása, továbbá a társadalom tagjainak visszatartása a bűnözéstől. Ezek a fő alapelvek, de egy konkrét büntetés kiszabásánál még számos más körül­ményt is figyelembe kell venni. Rendkívül fontos a bün­tetőjogi elvek alkalmazása szempontjából, hogy minden elkövető a cselekményével és a személyével arányban ál­ló büntetésben részesüljön. A törvény alkotói az egyes bűncselekményekre kiszabható büntetéseket már úgy ha­tározták meg, hogy a bíróságnak meglehetősen szabad keze legyen az eset összes körülményei alapján a legcél­szerűbb büntetést kiszabni. Szaknyelven szólva, a büntetőjogszabályaink úgyne­vezett keretjogszabályok, a törvény meghatározza a leg­kisebb és a legnagyobb büntetést és ezen belül a bíróság­nak szabad keze van, hogy a keretek között milyen bün­tetést szab ki. Egyes esetekben már maga a törvény elő­írja a súlyosabb büntetést, amihez természetesen a bíró­ság is kötve van. Pl. aki vámbüntettet követ el, az 30 naptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, de ha valaki a vámbüntettet visszaesőként követi el, akkor egy évtől—öt évig terjedhető szabadságvesztéssel büntet­hető. Világos a fenti példából, hogy a törvény a visszaeső­ket súlyosabban kívánja büntetni, ezért már a kiszabható legkisebb büntetés mértékét is igen erőteljesen felemeli. A törvényben írtakon túlmenően, a bíróság figyelemmel van a büntetés kiszabásánál az elkövető egyéniségére, úgy is mondhatjuk, hogy társadalmi veszélyességére, a cselekmény társadalmi veszélyességére, pld. súlyosabb büntetést szab ki azzal szemben, aki már többször volt büntetve, bár a törvény szerint nem tekinthető visszaeső­nek és súlyosabb büntetést szabnak ki akkor is, ha vala­mely bűncselekmény túlságosan gyakran fordul elő, mert ilyenkor előtérbe kell helyezni a büntető törvénykönyv 34. §-nak azt a kitételét, hogy a büntetésnek olyannak kell lenni, hogy másokat is visszatartson a bűncselekmény elkövetésétől. Nagyon fontos szempont a büntetés kiszabásánál, hogy a büntetésnek mindig nevelő jellegűnek kell lenni, elviekben nem ismerjük el azt, hogy vannak javíthatat­lan, eleve bűnözőnek született emberek, és a büntetés mértékével, annak alkalmazásával meg lehet javítani az embereket. Természetes, ha valaki konokul szembe he­lyezkedik írott törvényeinkkel, ott a büntetés is szigo­rúbb, esetleg más eszközök is igénybe vehetők, amelyre máskor térünk ki. Le kell szögeznünk, hogy a bíróság mindig rendkívül gondosan mérlegeli az összes körülmé­nyeket és mind azok figyelembe vételével szabja ki a szükséges büntetést. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents