Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-13 / 139. szám

4 KELET-MAGYAR ORSZÁG 1976. június 13. Pártkongresszus Ulánbátorban A szocialista világ egyik „alapító tagja” (Mon­góliában 1921-ben győ­zött a népi forrada­lom, 1924-ben kiál­tották ki a népköztársa­ságot) a múlt öt és fél évti­zed során óriási eredménye­ket ért el középkori álla­potainak, elmaradottságá­nak leküzdésében. A Szov­jetunió szüntelen és hatha­tós segítségével a mongol nép a társadalmi fejlődés tőkés szakaszát átugorva lé­pett a feudalizmusból egye­nesen a szocializmus építé­sének útjára. Különösen kiemelkedő. eredmények születtek a Mongol Népi Forradalmi Párt 1971-ben tartott XVI. kongresszusa óta. Az 1971— 75-i ötödik ötéves terv idején a bruttó társadalmi termék 44 százalékkal, a megtermelt nemzeti jöve­delem 38 százalékkal nőtt. A Mongol Népi Forra­dalmi Párt Ulánbátorban június 14-én nyíló XVII. kongresszusának fő témája a Központi Bizottság be­számolója és a hatodik öt­éves terv irányelveinek elő­terjesztése lesz. A hatodik ötéves terv — a már nyilvánosságra hozott tervezet szerint — a szoci­alizmus anyagi-technikai bázisa építésének,, a szoci­alista társadalmi viszonyok továbbfejlesztésének fontos szakasza lesz. Fő társadal­mi-gazdasági feladata a tár­sadalmi termelés további növelése, a munka haté­konyságának fokozása, a minőség megjavítása a nép­gazdaság és kultúra vala­mennyi ágazatában és a nép anyagi jólétének, kul­turális színvonalának sza­kadatlan növelése. Noha Mongólia társadal­mi-gazdasági feladatai meglehetősen sajátosak, irá­nyuk — a szocialista társa­dalmi viszonyok tovább­fejlesztése — lényegében Ugyanolyan, mint a többi testvéri országban. Ilyen ér­telemben a mongol kom­munisták küszöbönálló ta­nácskozását nemcsak idő­beli, hanem szoros eszmei­tartalmi szálak is összefű­zik a szocialista országok­ban működő testvérpártok — Magyarország, Lengyel- ország, Kuba, a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia és az NDK marxista—leni­nista pártjai — tavaly óta tartott kongresszusaival. A • mongol kommunisták — mint ezt Jumzsagijn Ceden- balnak, az említett kong­resszusokon elhangzott üd­vözlő beszédeiből is kitűnt — e pártokkal azonos mó­don ítéli meg a nemzetközi helyzet, a kommunista vi­lágmozgalom kérdéseit és a maguk helyzetéből kiin­dulva, a maguk tapasztala­tai alapján fokozott akti­vitással küzdenek az ázsiai biztonsági rendszer létre­hozásáért, a pozitív ázsiai tendenciákat gyöngíteni próbáló maoista kísérletek ellen. A Mongol Népi For­radalmi Párt XVII. kongresszusa minden bizonnyal nemcsak Mon­gólia életének, hanem az egész szocialista világnak, a nemzetközi kommunista mozgalomnak fontos ese­ménye lesz. önemésztése, 25 ezer halott, 60 ezer sebesült, húszmilli­árd dollárra becsült anyagi kár jellemzi. Csakhogy ezek­ben a napokban e krízis erő­teljesen összarab jelleget kapott, sőt szélesebb érte­lemben a világpolitika egyik elsőszámú veszélyzónájává alakult. Az Arab Liga rendkívüli ülésen vitatta meg a libano­ni problémákat és békefenn­tartó erők küldéséről dön­tött — ebben az arabközi ka­tonai alakulatban öt vagy hat ország csapatai vennének részt. Az akció tulajdonkép­pen arra irányult, hogy a Li­banonba korábban benyo­mult Szíriái fegyveres erő­ket összarab alakulatokkal váltsák fel, vagy egészítsék ki. Ezekben részt venne Szí­ria, az arab világ haladó irányzatához tartozó Algé­ria és Líbia, de a jobbszár­nyon levő Szaúd-Arábia és Szudán is. Szemmelláthatólag kompromisszumok sorozatát kötötték, az Arab Liga főtit­kára is „csomagtervről” be­szélt, s nem meglepő, ha egyik vagy másik megállapo­dás nem bizonyul hosszú éle­tűnek. A jelek arra mutat­nak, hogy az egyes arab or­szágok vezetésén belül is né­zeteltérések vannak, a nyu­gati lapjelentések például ezzel hozzák összefüggésbe a Damaszkuszban tapasztalha­tó bizonytalankodást, a gyak­ran módosuló döntéseket. A hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köztársaságba érkezett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára fe­leségével együtt virágot helyez el egy volt koncentrációs tábor em­lékfalánál Hamburg közelében. (TELEFOTO — AP — MTI — KS) — Nem, Rogers... méreg! Szedett a felesége valamilyen altatót vagy orvosságot? Körülnézett maga is a szobában: levendulaolaj, hajszesz, fogkrém, hashajtó. Altatónak nyoma sem volt. Rogers hirtelen megszólalt: — Nem vett be soha, semmilyen altatót, csak amit ön adott neki. Armstrong csak állt ott, földbe gyökerezett lábbal. A má­sodik mérgezés! Valóban, ö adta az altatót. De ki ölte meg Rogersnét? Mindenki ezt kérdezi majd. S a felelet felöl Rogers vádló tekintete semmiféle kétséget sem hagyhatott... (Folytatjuk) AGATHA CHRISTIE REGÉNYE NYOMÁN Óvatos ízléssel annyit mindenesetre dr. Armstrong megál­lapított a pohárban lévő maradékból, hogy abban cián volt. Öngyilkosság? Erre mutat, hogy az asztalon lévő üvegekben a gyors vizsgálat mérget nem talált. De Blore szerint szó sem lehet öngyilkosságról. A holttestet Lombard és Marston felcipelte a hálószobába. — Legjobb, ha lefekszünk — mondta Miss Brend remegő szájjal. Kün feltámadt a szél, s úgy tetszett, mintha a hullámok már a teraszt ostromolnák. Már elmúlt éjfél, de mintha ra­gaszkodtak volna egymás társaságához. Végül is mindenki fel­ment az emeletre. Lenn csak Rogers maradt, aki az asztal le­szedésével foglalatoskodott. Egyszerre tágra nyílt a szeme, a nyolc porcelánfigurát bámulta. — Furcsa — dünnyögte — esküdni mernék, hogy tíz volt! — „Vigyázzon! Nővér, kötözze be!” — Alom, vagy való­ság ez a hófehér arc? Armstrong felriadt álmából s valaki fölé hajolt. — Doktor úr! Doktor úr! — Rogers állt előtte. — A fe­leségem! Sehogyan sem tudom felébreszteni! Armstrong belebújt köntösébe és sietett le Rogerssel. Az asszony csendben feküdt az ágyban. Felemelte kihűlt kezét, fölhúzta szemhéjait. Rogers suttogta: — Csak ... nem ... ? Armstrong bólintott: — De igen. Meghalt! Armstrong álmodott. Az a borzalmas műtét, amit a Hang újra emlékezetébe hozott! De a műtőasztalon fekvő beteg mint­ha Mártson képét vette volna fel s fejénél ott állott Miss Brent. A kezében lévő bibliából olvasott fel: — „Az Cr ítéletet hozott: a gonoszt annak keze munkájá­val ejtette el. A gonoszok a pokolra jutnak. Nem tudjuk ha­lálunk napját és óráját.... Nem tudjuk a napot és az órát!” — A. szíve, doktor úr? 1 J ÍWiTn8 fi “TaV*!* IlJ 17 A K __I ■ I I il il JL . . ' - i .:: • HÉTFŐ: súlyos harcok Li­banonban — Külügyminiszte­rünk, Púja Frigyes finnorszá­gi látogatása — Foglalkozta­tási világkonferencia Genf- ben. KEDD: Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi moszkvai tárgyalásai — Gierek Nyugat- Németországban — Befejező­dik az amerikai előválasztá­sok sorozata — Heves bírála­tok között, Santiagóban ülé­sezik az AASZ tanácsa, o SZERDA: a TASZSZ állás- foglalása a libanoni válság­ról, az Arab Liga elhatározza békefenntartó erők küldését — A madridi parlament a pártok engedélyezését vitatja.­CSÜTÖRTÖK: uj szocialis­ta javaslat a bécsi haderő­csökkentési konferencián — Az NDK külügyminiszterének budapesti látogatása. PÉNTEK: Brüsszelben ta­nácskoznak a NATO hadügy­miniszterei — Az olasz vá­lasztások előtt éleződik a po­litikai harc — Merénylet Ugandában. SZOMBAT: megkezdődik a portugál elnökválasztási kampány. Naponként, sőt néha órán­ként változott a héten a liba­noni válság bonyolult kör­képe. Tűzszünetek születtek és azon nyomban feborultak, majd minden hivatalos meg­egyezés nélkül sikerült léleg­zetvételnyi nyugalmat elér­ni. A súlyos harcok és a dip­lomáciai rendezési kísérletek mindvégig párhuzamosan futottak. Dehát ez így van immár tizenöt hónapja, s a libanoni krízist egy ország A zavaros helyzet mindig magában hordja a külső be­avatkozás veszélyét, s ez' így van Libanon esetében is. Megélénkült az amerikai és az angol flottatevékenység a Földközi-tenger keleti me­dencéjében, Franciaország részéről fontolóra vették csa­patok küldését, izraeli kor­mánykörök pedig — anélkül, hogy pontosan meghatároz­nák azt — olyan „választó- vonalról” beszélnek, amely­nek átlépése a szíriaiak vagy mások részéről azonnali fegyveres fellépést váltana ki.. Ilyen körülmények kö­zött a szovjet TASZSZ hír- ügynökség nyomatékosan fi­gyelmeztetett minden beavat­kozási próbálkozás kiszá­míthatatlan következményei­re s félreérthetetlenül hang­súlyozta a libanoni nép, va­lamint a palesztin nemzeti mozgalom érdekeinek fel­tétlen tiszteletben tartását. Világszerte felfigyelhettek a moszkvai nyilatkozat ama ki­tételére, hogy a közel-keleti térség és Libanon a Szovjet­unió földrajzi közelségében fekszik. A hetet valóságos diplomá­ciai nagyüzem jellemezte s a szocialista országok több ve­zetője fontos, magas szintű tárgyalásokon vett részt. Az indiai miniszterelnök-asszony Moszkvában Brezsnyevvel ta­nácskozott s megbeszélései­ken külön nyomatékot ka­pott az ázsiai biztonság ügye Lényeges volt ez a találkozó azért is, mert a nyáron Co- lombóban rendezik meg az el nem kötelezettek csúcsérte­igy miniszterünk Helsinki­ben járt, ahol már a helyszín is elkötelezettséget sugall az EBK záróokmányának végre- aalytásáért folytatott eszme­cserékhez, a hét második fe­lében pedig az NDK külügy­miniszterét üdvözöltük ba­sánkban. A program szerint na, vasárnap utazik mi- liszterelnökünk, Lázár György Párizsba, hogy eleget ;egyen Chirac francia kor­mányfő meghívásának. A magyar—francia magas szín- ;ű kapcsolatok nyolc eszten­dővel ezelőtt váltak rendsze­ressé, s az újabb találkozó célja kétoldalú együttműkö- lésünk további kiszélesítése, valamint új lehetőségek fel­kutatása, hogy hozzájárul­junk az enyhülési folyamat alőreviteléhez. Százhat nap után véget ért az előválasztási kampány az Egyesült Államokban és részben tisztázódtak a no­vember első keddjén sorra kerülő ' elnökválasztáái pár­harc frontjai. A demokrata párt jelöltje minden bizony­nyal a plainsi mogyoróterme­lő farmer, mérnök, volt ge- argiai kormányzó, Jimmy Car­ter lesz, aki hallatlan ügyes­séggel lovagolta meg a Wa- tergate-ügy s a többi botrá­nyok nyomán eluralkodó ki­ábrándultságot, a Washing- ton-ellenes hangulatot. A nagy kérdés, miként tudja majd összefogni és egyesíte­ni pártját, a legyőzőiteket és kiütötteket, akik egyelőre megpróbálnak jó képet vágni a dologhoz. A republikánu­soknál csak az augusztusi, Kansas Cityben megrende­zendő konvenció mondhatja ki a végső szót, ugyanis sem Ford, sem Reagan nem sze­rezte meg a szükséges sza­vazattöbbséget. Az amerikai hagyományok szerint a hiva­talban lévő elnök mindig nagy előnyökkel rendelkezik — ám Ford nem választott államfő, szemére vetik szá­mos gyengeségét, s komoly taktikai hibákat követett el, amikor kampányát hagyta a szélsőjobboldali Reagantól befolyásolni. (E sorok írója néhány nappal ezelőtt tért haza az Egyesült Államokból, ahol szemtanúja lehetett az utolsó nagy előválasztási csatának Californiában. Fur­csa módon azt tapasztalta, hogy a távoli Európában ál­talában sokkal kedvezőbbnek ítélik meg Ford esélyeit a kö­vetkező választásokon, mint a helyszínen, Amerikában.) A külpolitikai témák de­magóg kezelése az élőválasz­tások során, az enyhüléselle­nes kirohanások, a detente kiiktatása a szótárból nega­tív hatással járt, s aligha vé­letlen, hogy a heti diplomá­ciai nagyüzem eseményeinek felsorolása között, a magas szintű kelet—nyugati eszme­cserék említésekor nem sze­repelt ezúttal Washington ne­ve... Réti Ervin A szovjet és az indiai vezetők között megkezdődtek a hivatalos megbeszélések a moszkvai Kremlben. A képen: Alekszej Koszigin miniszterelnök, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke és Andrej Gromiko külügyminiszter; (a kamerának háttal) Indira Gandhi mi­niszterelnök és Jesvantrao Csáván külügyminiszter. (TELEFOTO — TASZSZ — MTI — KS) kezletót, s ebben az állam- csoportban India kiemelkedő szerepet játszik. Gierek, a LEMP KB első titkára az NSZK-t kereste fel, s a vá­lasztási előcsatározásoktól terhelt Bonnból végre olyan hírek érkeztek, amelyek Hel­sinki szellemét tükrözték. A török fővárosban, Ankarában, mindössze 48 óra választotta el egymástól Zsivkov bolgár, illetve Tito jugoszláv állam­fő látogatását. A tárgyalási folyamatokból a magyar dip­lnmária ic lrivAtfp» rpsTÁt.* Tciil­Tíz kicsi néger Szöveg: KOVÁTS ANDOR Kép: BÍRÓ TAMAS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents