Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-12 / 138. szám

1976. június 12. KELET-M AGYARORSZÁG 7 ■ A^I!!g!!!M^!íig!!!»G AI!!!gB»^Z!!!g!5Ae^!lg!8{^iliN M GYERMEKEKNEK Egykötetes enciklopédia A szovjet könyvkiadók hoz­záláttak az első egykötetes szovjet enciklopédia kiadásá­val kapcsolatos munkálatok­hoz. Az enciklopédia mint­egy 1600 oldalas lesz, és kb. 80 ezer szócikk kap majd he­lyet benne. A 30 kötetes nagy szovjet enciklopédia, amely 1969-ben jelent meg utoljára, százezer szócikket tartalmaz. Az „asztali” enciklopédia rövid tájékoztatást fog tar­talmazni a mai társadalom- politikai élet, a gazdaság, a tudomány, a technika, vala­mint a történelem valameny- nyi területével kapcsolato­san. Á rekordok könyvéből A világ legnagyobb testű ragadozója a kodlak medve (ursus arctos middendorffi). Magassága eléri a 240 cm-l, súlya pedig az 500 kg-ot. A fajta egy kivételesen hatal­mas példányát 1894-ben ej­tették el. súlya 733 kg, ma­gassága pedig közel 4 méter volt. ★ 1953-ban Colorado állam­ban felszínre került egy vi­rágkövület, amelyből a szak­emberek megállapították, hogy 65 millió éves. ★ A világ legfiatalabb egye­temi hallgatója William Thomson volt (1824—1907) kivételes képességeire való tekintettel 1834-ben, vagyis 10 év és 4 hónapos korában felvették a glasgow-i egye­temre. Görögországi lelet Körülbelül 400 000 évvel ezelőtt élt fiatal férfi csont­vázára bukkantak görög antropológusok az ország dé­li részén. A görög antropo­lógiai társaság elnöke el­mondotta, hogy a csontváz mellett kezdetleges szerszá­mokat és elszenesedett állat­csontokat találtak. Mindez megerősíti azt a feltételezést, hogy a barlangot, ahol a le­letekre bukkantak. olyan emberek lakták, akik már ismerték a tűz használatát. Ez volt az első, ebből a kor­szakból származó csontváz, amelyet Görögországban, il­letve egész Európában valaha is találtak. Bélyeg­gyűjtés MI A GYŰJTÉS? E kérdésre a Német Szövet­ségi Köztársaságban a követke­ző egymondatos válaszok ér­keztek: — Hobby, amelynek világszerte tízmilliók hódolnak. (A magyarországi filatelisták száma több mint 200 ezer). — A szabad idő olyan eltöltése, amely milliókat hoz a posták­nak. (A Magyar Posta filate- listáktói származó bevétele meghaladja az évi 100 millió forintot). — Megélhetési for­rás bélyegkereskedőknek, kel­összecsukható jármű Kiszállunk belőle... összecsukjuk. Az elefánt és a kecske Egyszer Bié, az elefánt, a vadonban sétált, és találko­zott Booval, a kecskével, aki békésen legelészett. — Te még enni sem tudsz — szólt hozzá az elefánt. — Egyenként tépdesed a fűszá­lakat, és egy örökkévalóságig rágod őket. Hogyan tudsz így kedvedre eleget enni? Nézd meg, hogyan csinálom én. Ha enni akarok, kidöntöm a pálmafákat, és néhány pil­lanat alatt lerágom a zsenge ágakat. — Ha lassú is vagyok — felelt a kecske — nyomomba sem érhetsz, ami az evést il­leti. Én egész idő alatt eszem. Ha akarod, versenyezzünk: együnk holnap reggelig! Majd meglátjuk, ki nyer. Ráállt az ajánlatra az ele­fánt. S nekiláttak mind a ketten. Ettek, ettek egészen addig, amíg leszállt az éj­szaka. Éppen egy sziklás he­lyen voltak, ahol egyetlen szál fű sem termett. — Pihenjünk egy keveset — mondta az elefánt —, és majd holnap folytatjuk a versenyt. Éjszaka a kérődző kecske tovább rágta a füvet. Az ele­fánt felijedt félálmából, hir­telen feltápászkodott, és megkérdezte tőle: — Mit csinálsz? — De hiszen megmondtam neked, hogy én rettenetes evő vagyok — felelte a kérdésre a kecske —, éppen a sziklá­kat rágom, azután meg téged eszlek meg... Megrettent Bié, az elefánt, és nekiiramodott a sűrűnek, hogy minél messzebb kerül­jön a kecskétől, aki oly ret­tenetes evő. Nem is találkoz­tak többé. Az elefánt ellensé­gének tekinti a kecskét. Ezért ahol sok az elefánt, ott az emberek kecskét tartanak, hogy a mekegő állatok el­riasszák a nagytalpúakat. A Mifúl, a párduc tanácsnoka Valamikor nagy barátság­ban élt a párduc a falu min­den állatával. Egyszer azon­ban rájuk támadt. Néhányat fel is falt közülük. Ekkor az állatok elhatározták, hogy el­költöznek és új falut építenek maguknak. Meg is tették, és a párduc maga maradt az üres faluban. De mégse, mert ott maradt egy nyúl. a bokorba rejtőzött párduc előtt felvonultatja a falu min­den állatát, élén a legkiseb­bel, végén a legnagyobba!. A párduc örült: mi sem lesz könnyebb, mint a hátul kul- logót elkapni. Boldogan látott a tervhez St párduc. Ám a ravasz nyúl a legnagyobb állatokat küld­te a menet élére, és maga zár­ta be a felvonulást. Ám ami­és a falhoz támasztjuk. lékkészítőknek, jövedelem­kiegészítés sok más személy­nek. — A kultúra követe és terjesztője. — Kapcsolatterem­tő híd a világ minden részén élő filatelisták között. — Si­kerélmény az egyesületi tiszt­ségviselőknek. — Lehetőség a csalóknak, hamisítóknak, a gyűjtőszenvedély kihasználói­nak. A néhány idézet borúlá­tók és optimisták véleményét tükrözi. Kíséreljék meg olva­sóink is egy mondatban meg­határozni a filatélia lényegét. Nem könnyű ez. Tárgyilago­san aligha ítélhetjük meg ma­gunkat, akik a bélyeg rabjai vagyunk és bűvöletében sokat tanulunk, kellemesen szórako­zunk. ÚJDONSÁGOK Telefon itt-ott és mindenütt. A távbeszélő feltalálásának 100. évfordulójáról Ausztriától— Portugáliáig, Brazíliától—Etió­piáig, Görögországtól—Nigé­riáig nagyon sok posta emléke­zett meg. — A hollandok is centenáriumot köszöntének, bár ez csak a filatelistákat érinti. Modern számjegyeket ábrázoló ötértékű sorozat arra emlékeztet, hogy Hollandiában a mindennapi levelezés céljai­ra 100 éve a legegyszerűbb áb- rájú bélyegeket használják: az értéket jelző számokat foglal­ják hol egyszerű, hol díszesebb keretbe. — Az NSZK-ban csen­desedik a h^rc a bélyeg és a sport baráta^Között. A gyűj­tők tiltakozása ellenére az olimpiai csapat köJtségeinek részbeni fedezésére féláras blokkot és két bélyeget bocsá­tottak ki. Megjelenéskor egyes postahivataloknál élsportolók sajátkezű aláírásukkal látták el az újdonságot. Ilyen külön­legesség megszerzésének még a tiltakozók sem tudtak ellen­állni. Mondá, hogy tanácsadó ba­rátnak. Egyszer nagyon megéhe­zett a párduc és elhatározta, hogy elmegy a szomszéd fa­luba prédáért. A nyúl taná­csát követte mindenben. A nyúl megígérte neki, hogy kor elvonult a párduc rej­tekhelye előtt, azt mondta neki, hogy a legnagyobb ál­fát még hátra van. A párduc meg csak várt, várt, de hiába. Nagy sokára hazament. Azóta gyűlöli a párduc a nyulat. Vízszintes: 1. Megriad, megjuhászo- dik. 6. Római 6. 7. Elme. 8. Egymást előző betűk a ma­gyar abc-ben. 9. Szántanak vele. 11. Hidrogén, szén, nit­rogén vegyjele. 12. Nem ér­des. 14. Úgy----, hogy arat­hass! 16. A friss cseresznye igéje. 18. Néma per! 20. Ha­za. 21. Sértetlen. 22. Hajda­nán. 24. Érzékszerv. 25. Ele­del. 27. ... kapitány (Ver­ne regényalak). 28. Kettőz­ve: római 1001. 29. Névelős rostnövény. Húz. 15. Megfejtendő. 17. Szemétféleség. 19. ... sas. 21. Fémpénz. 23 ..........kapocs (iratkapocs) 24. öl, távirdai helyesírással. 26. Római 51. 27. Nátrium vegyjele. Megfejtendő: Dunántúli városok: füg­gőleges 5, 6, 15. Múlt heti megfejtés: BÉKÉSCSABA — GYU­LA — DEBRECEN — SZE­GED. Függőleges: 1. Miklóska. 2. Vissza: lángol. 3. Sás betűi keverve. 4. Azonos mássalhangzók. 5. Megfejtendő. 6. Megfej­tendő. 10. Összevissza mer! 11. Forradás. 13. AOH. 14. Könyvjutalom: Joó Ágota Nagykálló, Tá- csik Erika Baktalóránthá- za, Tóth László Tiborszál- lás, Bodó Ilona Szamosszeg és Kiss Katalin Nyíregyhá­za. Gyárfás Endre: Mese a kis repülőgépről ■yolt egyszer, hol nem ’ volt egy kis repülőgép. Lökhajtásos. Ez a kis repülő­gép nagyon szeretett csava­rogni. Mondta is anyukája, a repülőgép-anyahajó, hogy . megcibálja a szárnyát, ha . még egyszer elkószál vala­merre. Egyik éjjel, mikor már a repülőgép-anyahajó is a legszebb álmát aludta, a mi kis gépünk fogta magát és elszökött a hangárból. Még az éjjeliőr sem vette észre, mert éppen diót tört, és egy elgurult dióért az asztal alá bújt. A kis szökevény pedig egyenesen a Balatonra re­pült. Még hajnal sem volt, amikor odaért, így hát nem sokat látott a gyönyörű táj­ból, fáradt is volt, no meg az üzemanyaga is elfogyott, amit az uzsonnatáskában ho­zott. Lepihent a parton, és elaludt. Egyszer csak arra ébred, hogy valaki simogatja a motorját. — Te ki vagy? — kérdezte a kis repülő. — Én kis vitorlás csónak vagyok, megszöktem a kikö­tőből. Csavarogni szeretnék. Nem jössz velem? A mi repülőnket nem kel­lett kétszer hívni, beleült a vitorlásba, és máris versenyt száguldottak a széllel. Ám az egyik fordulónál a vitorlás megbillent, és a kis repülő­gép zsupsz! — belepottyant a vízbe. Elmerült. Éppen arra úszott egy nagy-nagy harcsa, meglátta a repülőt, és ezt gondolta: „No, ezt beka­pom.” Be is kapta. Igen ám, de nem sokkal később a hor­got is bekapta, és már ott ficánkolt Balázs bácsi, az öreg horgász kezében. Este Balázs bácsi felvágta a har­csát, gyomrában ráakadt a mi szökevényünkre. — Mit keresel itt, te kis repülőgép, ahol még a gép­madár sem jár? — Jaj, jaj, haza szeretnék már jutni, nagyon megbán­tam, hogy elszöktem hazul­ról! — Jól van, majd reggel ha­zaviszlek — mondta Balázs bácsi, és letette a padkára, aztán nekilátott, hogy ha­lászlét főzzön. Ezalatt a macskája felugrott a padká­ra, szájába kapta a kis repü­lőt, és usgyi, elszaladt. A kiscicáit akarta meglepni ez­zel a furcsa ajándékkal. Ahogy szalad, szalad, egy­szerre csak elsötétül felette a világ: zsákot dobtak rá. A zsák egy matrózé volt, a matróz pedig a repülőgép- anyahajón szolgált. Azért fog­ta a macskát, mert a fedél­zeten nagyon elszaporodtak már az egerek. A/rondjam-e, ne mondjam, •L"- hogy örültek otthon, amikor a zsákbamacska szá­jában meglátták a kis repü­lőgépet? Ö pedig megígérte, hogy nem fog többet elrepül­ni hazulról, csak ha majd nagy lesz, kétmotoros, igazi pilóták ülnek benne, és igaz történeteket írnak róla az újságok, nem olyan kitalált mesét, mint ez volt, ni! A párduc és a csiga A napon sütkérező párduc ta­lálkozott a csigával és gúnyolni kezdte lassúságáért. A csiga azt ajánlotta, hogy fussanak ver­senyt. A párduc elfogadta a kihívást. A verseny előtti napon a csiga összehívta társait, és felállította őket a pálya mentén. Másnap, amikor elhangzott a rajtjel, a párhuc nekiiramodoott. Amikor már majdnem a célnál volt, visz- szanézett, hogy lássa ellenfelét. — Itt vagyok — szólalt meg egy vékony hang a lábánál. Erre a párduc összeszedte ma­radék erejét, és befutott a célba. De ott már széles mosollyal várta a győztes csiga.

Next

/
Thumbnails
Contents