Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-11 / 137. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. június 11. SEGÍTSÉG A HÁZTÁJINAK Kossuth Rádió, Budapest, a pontos idő... Digitalis időmérő óra. A posta pontos idő tele­fonszolgálata. (MTI —KS) ÜTTÖRÖK AZ INDIÁ­NOKRÓL. Az indiánok élete régen és ma címmel rende zett vetélkedőt a napokban a Nyíregyházi 3-as számú Ál talános Iskola napközi ottho­nának felső tagozatos cső portja. A versenyt a megyei könyvtárban bonyolították le, az évi könyvtári foglalko­zások anyagából. A téma közelállt a pajtásokhoz, így valamennyien nagy lelkese­déssel mérték össze tudásu kát az olvasott „indián” könyvekből. A legtöbb pont­számot elért tanuló könyvju­talomban részesült. Ezzel az évi könyvtárfoglalkozások sora lezárult. A következő tanév foglalkozási anyagát júniusban tervezik meg. Termelés, tenyésztés OTP-hitellel Államunk a mezőgazdasá­gi nagyüzemek sokoldalú fej­lesztésével egyidőben a ház­táji és kisegítő gazdasagok termelését is támogatja, pél­dául azzal is, hogy az Orszá- gos Takarékpénztár mezőgaz­dasági hitelt nyújt azoknak, akik zöldség- és gyümölcster­mesztéssel, vagy szarvasmar­ha-, sertés-, baromfi- és kis­állattenyésztéssel akarnak foglalkozni. Rövid idő alatt széles körű érdeklődést kel­tett ez a hitelforma. 1975-ben országosan 11, megyénkben pedig 31,6 %-kal többen tar­tottak rá igényt, mint az elő­ző évben. Az élónk érdeklő­dést jelzi a szerkesztőségünk­be érkező — e kölcsönt érin­tő — felvilágosítást kérő le­velek száma is. Olvasóink tájékoztatására Dániel Józse­fet, az OTP Szabolcs-Szat- már megyei Igazgatóságának igaizgatóhelyettesét kértük meg. — Mezőgazdasági kölcsönt — amely az általános feltéte­lek szerint 15 000 forint ösz- szegig terjedhet — azok a jö­vedelemmel rendelkező sze­mélyek kérhetik, akiknek mezőgazdasági művelésre al­kalmas területük van (legyen az háztáji, udvar, kert, saját tulajdonú, vagy bérlemény) és azt növénytermesztéssel vagy állattartással (sertés, szarvasmarha, nyúl, méh, ba­romfi) kívánják hasznosítani. E hitelforma nemcsak telepí­tésre, állatvásárlásra, hanem á munkát könnyítő kisebb gépek, takarmány, műtrágya, növényvédő szerek beszer­zésére is lehetőséget nyújt. A feltételek még kedvezőbbek, ha valaki bogyós, csonthéjas és egyéb gyümölcsfajták, sző­lő telepítésére vállalkozik. Akinek ehhez legalább 400 négyszögöl területe van, erre a célra 25 ezer forint kölcsönt kaphat. Ennél azonban a te­rület nagyságán kívül előírás még az is, hogy az igénylő­nek a felvásárló szervekkel termelési szerződést kell köt­nie. Ez már a központi kész­leteket növelő termelési te­vékenység, a piaci áruterme­lést is segíti és ezért is ilyen megkülönböztetett hitellel tudja az OTP ezt a tevékeny­séget támogatni. Az állattenyésztéssel fog­lalkozóknak milyen léhetősé- get nyújt e hitelforma? — Aki sertés- vagy szarvas­marha-tenyésztésre köt fel- vásárlási szerződést, szintén kiemelt hitelt kaphat 25 ezer forint összegig. Sőt, az is rendkívül kedvező, hogy az állatfórőhelyek bővítéséhez, felújításához még további 25 ezer forintot tudunk nyúj­tani. Aki tehát erre vállalko­zik, az összesen 50 ezer forin­tig kaphat kölcsönt. — Mezőgazdasági hitelre számot tarthatnak a nyugdí­jasok is és természetesen a hétvégi telektulajdonosok is, ha e területet mezőgazdasági termelésre akarják fordítani. Ez a lehetőség is elősegíti, hogy a mezőgazdasági kister­melésből társadalmunk min­den rétege kivegye a részét, és haszna még az is, hogy ez a munka az ember aktív pi­henésének egyik módja, a nyugdíjasoknál pedig fenn­tartja a társadalmi hasznos­ság érzetét. Sokan nem tudják, hogy kút, kerítés, vagy például szerszámoskamra készítésére felhasználhatják-e a hitelt? — Ilyen célra külön nem ad az OTP hitelt. De ha va­laki például vásárol egy hét­végi telket, azt betelepíti, s a szerszámok tárolására, egy 12 négyzetméternél nem na­gyobb kamrát akar építeni, vagy öntözés céljára kutat fú- ratni, ilyen esetben mind a Irettő megvalósítható a hitel­ből, mert ezek a mezőgazda- sági termelés célját szolgál­ják. Vagy például, ha valaki a baromfiudvart akarja kö­rülkeríteni, a hitelből ezt is megcsinálhatja, mert ez is közvetve a baromfitenyész­tést szolgálja. Mennyi idő alatt kell a hi­telt visszafizetni?' — Ez változó. A kiemelt hitelnél — mivel azt telepí­tésre adjuk — annak lejárta a gyümölcsös termőre fordu­lásától esedékes. Itt az álta­lános maximum 5 év helyett 10 év a hitel lejártának ide­je. Öt éven belül is megosz­lanak a hitellejáratok. Ser- téshízlalás esetében például 12 hónap, de ha folyamatos ez a vállalkozás, akkor 18 hó­nap is lehet. Most például nagy jelentősége van a koca­tartásnak. Mivel ezek az ál­latok három évig tarthatók tenyésztésben a hitel lejárta is ehhez igazodik, vagyis há­rom év. A szarvasmarhánál öt év lejáratot tudunk adni. A mezőgazdasági kölcsön kedvezményes voltát jelzi az is, hogy 8 százalékos kamat melleit adja az OTP, a ki­emelt hitelek esetében pedig 6 százalékos a kamatláb. CENTENÁRIUMI GÁLAEST Amatőr együttesek műsora a szabadtérin Nyíregyháza megyeszék­hellyé válásának századik év­fordulóját ünnepli. Ez idő alatt nem csak ipari, de kul­turális centrumává is vált az ország észak-keleti részének. A centenárium alkalmából — az esemény méltó megün­neplésére kulturális sereg­szemlét hirdetett korábban a városi tanács művelődésügyi osztálya a városi művelődési központtal, általános iskolai, ifjúsági, illetve felnőtt kate­góriában, egyéni előadókhak és amatőr művészeti cso­portoknak. Több mint kétezer gyer­mek, illetve háromszáz fel­nőtt versengése után a leg­jobbak a nagyközönség előtt mutatkoznak be. A centenári­umi gálaestet június 12-én este 20 órai kezdettel a nyír­egyházi szabadtéri színpadon tartják. (Rossz idő esetén a kőszínházban fél hatkor és nyolckor két előadást tarta­nak.) A műsor zömét nyíregyhá­zi amatőr csoportok és elő­adók mutatják be, fellép többek között a Vasvári Gim­názium kórusa, a FÉK irodal­mi színpada, a városmajori, a felsősimái és a nyírszőlősi citerazenekar, a nyírszőlősi pávakör, a Kun Béla klub­könyvtár pantomimegyüttese, valamint a Szabolcs-Volán táncegyüttes Nyitra Júlia ér pataki, Kölblös János és Tóth János geszterédi népi éne kesek közreműködésével. Két járás, a nyíregyházi és a nyírbátori jelentkezett, di­cséretes módon, hogy hozzá­járuljon a gálaesten részt ve vő nyíregyháziak sikeréhez. A nyírbátori járás csoportjai ajándékműsort adnak, a nyír- pazonyi népdalkor pedig szólóénekeseivel, Ádám Zsu zsával, Balázs Miklóssal és Szakács Pálnéval együtt mu tatkozik be. A gálaesten rövid értékelés hangzik el a seregszemle je lentőségéről és színvonaláról, majd a díjnyertes együttesek nek Czakó István, a városi tanács elnökhelyettese adja át az okleveleket és a jutái makat. életbe lép szervezett munkaközvetítés JÚLIUS 1-TŐL F okozott mozgás, labili­tás, amely más té­nyezőkkel együtt (a gyermekgondozási segélyen lévők gyarapodó száma, el­öregedés stb ...) nagyon ked­vezőtlenül hat az ország munkaerőhelyzetére. Pon­tosabban egyes iparágakra, ahol hovatovább milliárdos kárt okoz a kezelő nélkül megbénuló gépek kiesése a termelésből, az újonan be­szerzett nagy értékű beren­dezések alig több mint egy- műszakos kihasználása — kihasználtsága. S nem kevés­bé az, hogy a munkaerő- mozgás nem igazodik a nép- gazdaságilag indokolt és kedvező irányokhoz, hanem öntörvényű lett, gyakorta nem oda megy dolgozni a munkás, az alkalmazott, a segédmunkás, a tanuló, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, ahol a legnagyobb ha­tékonysággal dolgozhatna — hanem ahol pillanatnyilag számára a legnagyobb fize­tést felajánlják. Miként lehetséges ez? Pél­dául olyan rendelkezéssel, mint amely 1976. július 1-én hatályba lép. A munkaügyi miniszter, egyetértésben va­lamennyi illetékessel, ren­deletet adott ki a munkaerő kötelező közvetítéséről, s szervezetten történő elhelye­zéséről és toborzásáról. Érdemes felidézni a ren­delkezés néhány fő szabályát. Például, hogy a kötelező munkaközvetítést a vállala­tok és a munkára jelentke­zők egyaránt igénybe vehe­tik; a vállalat a munkára közvetített dolgozót — ha a munkakör ellátásához vala­milyen oknál fogva nem felel meg — nem köteles alkal­mazni. De a dolgozó sem kö­telezhető a munkaközvetítés során felajánlott munkakör elfogadására. A munkaerő­közvetítést a fővárosi, a me­gyei és a városi tanácsok il­letékes szervei végzik — ne­kik kell bejelenteni a mun­kaerőigényeket. Fontos elő­írás, hogy kötelező munka­közvetítést rendelhet el a ta­nács az adott terület egyes vállalataira, például ha a gazdálkodás racionalizálása a termékszerkezet megválto­zása érdekében a dolgozók szervezett elhelyezéséről kell gondoskodni. Az új rendelet hangfogót tesz a vállalatok, intézmé­nyek álláshirdetéseire is: ezentúl nem lehet szórólap­pal, csáblevélekkel, falraga­szokkal munkaerőt csábítani. Az álláshirdetésnek július 1- től mellőzni kell minden sál lángot, kizárólag a munkakör megnevezését tartalmazhatja, illetőleg a munkarendről, az esetleges munkásszállásról adhat felvilágosítást — ám a bérezésre, kedvezmények­re, juttatásokra nem terjed­het ki. Sőt: az új rendelet már alkalmazza a munkaerő­csábítás fogalmát — az eb­ben vétkezőket szabálysérté­si, vagy fegyelmi eljárás ke­retében kívánja büntetni. M. I. Gy. HYlRBOGÁTI MEGHÍVÁS • • Üzenet a jövőnek zerte az országban k,/ ezekben a napokban ünnepelték az úttörő- mozgalom zászlóbontásának 30. évfordulóját. Ahány is­kola, úttörőcsapat — any-» nyiféle formája volt a meg­emlékezésnek, emlékezés­nek. Ez alkalommal nem az MSZMP KB politikai munkatársaként, hanem mint a Nyírbogát: Általá­nos Iskola egykori diákja, az Esze Tamás Üttörőcsapat volt tisztségviselője, én is kaptam meghívást a jubile­umi csapatgyűlésre és az azt követő nemzedékek talál­kozójára. A kisdobosok és úttörők fogadalomtételét az egykori alapítótagoknak, a folytonosság biztosítóinak, és a jövő legújabb letéte­ményeseinek a beszélgetése, az egykori élmények el­mondása követte. A tágas tanterem most is éppoly barátságos volt, mint 25—30 évvel ezelőtt, amikor egy­kori nevelőink ébreszgették bennünk az érdeklődést a külvilág tárgyainak, jelen­ségeinek, törvényszerűsé­geinek a megismerésére. Kavarogtak bennünk a szebbnél-szebb úttörős em­lékek, de nehezen mertük elkezdeni azok átadását. Bilku Tiborné, az 50-es évek kitűnő diákja, az út­törőcsapat mostani vezetője csakhamar feloldotta a fe­szültséget. Győri Elekné — Pócsik Eszter, egy 28 évvel ezelőtt kiállított úttörőiga­zolványt szorongatott a ke­zében. El-elcsukló hangon említette: „Ez az igazol­vány a féltve őrzött kincse­im közé tartozik és mint a helyi Rókóczi Termelőszö­vetkezet egyik szocialista brigádvezetőjét, munkám­ban most is lelkesítenek a hozzáfűződő emlékek.” Fá­bián Károly, az iskola igaz­gatója nem ebben a köz­ségben kezdte a mozgalom szervezését, de érzelem- és gondolatvilágában teljesen azonosult velünk. Ö a szü­lők negatív magatartását, ellenállását állította szem­be a mozgalom szervezésé­nek körülményeivel, han­goztatva, hogy a gyerekek úttörővé nevelését 25—30 évvel ezelőtt mennyire ne­hezítette a szülők hiedelme, miszerint „minden úttörőt elvisznek majd Oroszor­szágba”. Erre találóan je­gyezte meg Szabó Júlia ta­nárnő: „A mai szülők pedig éppen azt szeretnék elérni, hogy gyermekeik minél előbb eljussanak a Szov­jetunióba.” — Milyen fur­csa is az élet! Somlyai János is az első úttörők közül való, aki azó­ta már kijárta a „mozgalmi iskola minden osztályát”. Az őszes hajú, ^egészségben is megrendült községi párttit­kár fiatal élete teljesen összefonódott a község, a termelőszövetkezet három évtizedes múltjával és je­lenével. Neki a sportkör, a labdarúgó-szakosztály és az iskolazenekar megszerve­zésének kedves emlékei ju­tottak eszébe. Nem titkol­ta: az akkori anyagi körül­mények miatt a nagy dobra a környék néhány kutyájá­nak a bőrét voltak kényte­lenek „ráfeszíteni”. Vali- guszky Antalné ma is ta­nít. Igaz, már nem Nyírbo- gáton, de elfogadva a meg­hívást, eljött a beszélgetés­re. Sugárzó lelkesedéssel mesélt egy aggteleki kirán­dulás krimibe is beillő tör­ténetéről. Engem inkább az ragadott meg, hogy az em­lített kiránduláson részt vevő mintegy 30 gyermek­nek bizonyára az volt az első eset, amikor néhány napra elhagyták a szülői házat, s „kitekinthettek” a községen, a járáson, a me­gyén is túli területekre. Somogyi Árpádné az 50- es évek, általa kovácsolt járási, sőt megyei szinten is híres iskolaénekkar sikerei­ről szólt. Megemlített egy történetet, amikor az egyik versenyen az „ellenfél srácai” győzelmük érdeké­ben a hátsó sorokba álló lányok lábszárát csípős csalánnal verdesték, hogy megbontsák vele a fegyel­mezett egységet — persze eredménytelenül. Talán ek­kor értette meg igazán ő is, hogy a gyerekeket sem­milyen eszközzel sem lehet eltántorítani az igazi, ne­mes célokért folytatott küzdelemtől. Palóczi La- josné, a gyerekek máig is rajongásig szeretett, kedves „Pipi nénije” ez alkalom­mal nem szólt semmit sem, de tekintetéből kiolvastam, hogy nagyon boldog volt. örült, az egykori diákjai­val való találkozásnak és annak, hogy még fél évti­zeddel is a nyugdíjas kor után a gyerekek mellett maradást választotta. Len­gyel László is ebben az is­kolában gyűjtötte a kiváló tanulmányi munkáért járó okleveleket, jutalomtár­gyakat. Az egykori osztály és iskola első fiúból egy debreceni nagyvállalat fe­lelős beosztású vezetője lett. Most is hű maradt önmagá­hoz: a hajdani tanulmányi eredményekről, versenyek­ről, a sokat és jól tanulás örök időszerűségéről be­szélt. Vadon Miklós, a köz­ségi tanács vb-elnöke, Szél Imre és Somogyi Árpád tanárok, Puskás János bolt­vezető is tartogattak mon­danivalót. Ők és még sok más jelenlévő szereplésére már nem kerülhetett sor, mivel az idő előrehaladt és a nótázás, beszélgetés után sietni kellett az udvarra, ahol az iskola falában elhe­lyeztünk egy kisdobos, egy úttörő s a kollektíva ja­vaslatára Győri Elekné 1948-ban kiállított igazol­ványát is. A csomagba néhány soros iromány is került. Eb­ben vázóltuk a község, a helyi gazdálkodó egységek fejlődését s üzentünk az 1996-ban avatandó kisdo­bosoknak és úttörőknek. Kértük őket, hogy majd az úttörőmozgalom 50. szüle­tésnapján az igazolványok tulajdonosait s bennünket se feledkezzenek beszélge­téseikre meghívni. Az elhe­lyezett tárgyak helyét „Üze­net 1996-ra” feliratú tábla jelzi. Reméljük, akkor is béke lesz és megtalálhat­juk a gyerekek arcán a bol­dogság, az öröm, a jókedv és a vidámság mostani ra­gyogását. Szabó József

Next

/
Thumbnails
Contents