Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-08 / 134. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. június 8. ERRE IS FIGYEL AZ ORSZÁG‘ Uj cím: a mester szakmunkás A közelmúltban jelent meg a Kohó- és Gépipari Minisztérium rendelete, - amely részletesen is előírja, hogy a tárcához tartozó vállalatoknál dolgozók közül kik és milyen feltételek mellett kaphatják meg a „mester szakmunkás” címet és rangot. A rendeletben az olvasható, hogy a legalább öt éves gyakorlattal rendelkező, jó képességű szakmunkások juthatnak a cím és a rang birtokába — egy tanfolyam elvégzése után. A tanfolyamot a közeli hetekben- szervezik és szeptemberben indítják először. A Nyíregyházi VAGÉP Vállalatnál három szakmunkástól kérdeztük: mit vár a tanfolyamtól? Mujik Gyula lakatos jelentős esemény előtt áll látogatásunk idején: érettségire készül. A választható tantárgyak közül a fizikát választotta, mert tudja, hogy annak a gyakorlatban különösen is hasznát veszi. A tanulás gondja közben örömhírt kapott: a SZOT Elismerő oklevéllel tüntette ki, mivel mint szakszervezeti főbizalmi eredményesen tevékenykedett az utóbbi években. Arra számít, hogy a „mesteri fokozat” elérése után jobban el tud igazodni a tervrajzok és a műszaki rajzok vonalrengetegében. Megismerkedik a legújabb technológiával, a szakma tá- gabb fortélyaival. Nem titkolt reménye, hogy ezek után megnőhet az újítási kedve. Most- három újítási ötletet hordoz magában, ezek közül egyet-kettőt elő is terjeszt az érettségi után. Tizenhat tagú brigádjában tízen vannak azok, akik csak két-három éves gyakorlattal rendelkeznek. Nekik is segít, még abban is, hogy idővel őket szintén mesternek szólítsák. Balázs János hegesztő munkája átvitt értelemben is fényes. Tizenöt éve dolgozik a szakmában, csuklója mozgatásával olyan szögben tartja a hegesztőpisztolyt, mintha ezt a szöget bemérték volna. Módjában áll, hogy bebizonyítsa: mestere szakmájának. Felsőzsolcán ugyanis házgyárat építenek, s az építkezéshez itt készítik a betonelem sablonokat. „Erre is figyel az ország” — mondja látható büszkeséggel. Sajnos, a másfél évtized alatt sokat romlott a látása, így szívesebben végezne egy átképző tanfolyamot a lakatosok között. Persze ha indokolással biztatják a mester szakmunkások tanfolyaTrabanfosok találkozója Nyíregyházán az idén szeptemberben rendezik meg a trabantosok országos találkozóját. A gyártó vállalat képviselőin kívül az utazási irodák, a Merkur, mint értékesítő, több gépkocsizással kapcsolatos vállalat jelentette be, hogy részesen kíván lenni az eseménysorozatnak. Gazdag program, ügyességi verseny, közlekedési vetélkedő, kocsiismereti verseny tarkítja majd a kis kocsik nyíregyházi találkozóját. Az előkészületek már javában folynak, és az előzetes felmérések szerint az ország minden részéből sok száz autós jön majd a megyébe. Biztató előjel: a vendéglátás is jó előre megkezdte felkészülését, hogy a nagy tömeget mozgósító eseményre méltóan fogadhassák az idelátogatókat, s elégíthessék ki az igényeket. mára, akkor jelentkezik. Mert mint mondja, a hegesztésben is lehet újat mutatni, ez a munka sem monoton. Szeretné megtanulni a legújabb fogásokat, hiszen ebben a szakmában egy fogásnak, egy kéztartásnak is óriási a jelentősége. Vannak elit munkák, amelyeket csak úgynevezett „minősített hegesztőkre1 bízhatnak. Ezeknél a munkáknál a röntgengépet is bevetik. Szeretné, ha ilyen elit munkával is megbíznák. Incze Miklós marós és gyalus szakmával áll a gépek mellett. A szőke fiatalember kilenc évvel ezelőtt végzett a 110. sz. Szakmunkásképző Intézetben, ahonnan többnyire híres, jókezű szakmunkások kerülnek ki. Igyekezett lépést tartani a fejlődéssel, de beismeri, hogy minden új elsajátítására nem volt elég lehetősége. Pedig itt anyagilag is érdekeltté teszik abban, hogy figyelmesen és értően dolgozzon: a két százalékon felüli selejt árát levonják a béréből. Szerinte a megújuló technikával párhuzamosan a tudást is meg kell újítani, s erre jó alkalom az említett tanfolyam. Elsősorban a fogaskerék-számításokat és a lánc- kerék-számításokat szeretné bővebben megismerni a tanfolyamon. A kísérletek, a jövő gépei is izgatják a fantáziáját. A jól vizsgázók és a jól dolgozók közül választják ki a megüresedett helyekre a csoportvezetőket, a művezetőket. A tanfolyam után új tartalmat kap ez a szó: mester. A mester szakmunkások a bérlistán is egy kategóriával feljebb lépnek. Nábrádi Lajos Akadémia szervezéstudományból A szervezéstudományi nyári akadémia rendezésével kapcsolatos feladatok megvitatása és a vidéki szervezetek megalakításával kapcsolatos tájékoztató szerepel a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Szabolcs- Szatmár megyei szervezete vezetőségének csütörtöki ülésén. Az ülésre Nyíregyházán, az MTESZ Víz utcai székházában kerül sor június 10-én délután 5 órától. 38 nyertes a pedagógiaiközművelődési pályázaton Hatvanhat dolgozat érkezett arra a pedagógiaiközművelődési pályázatra, amelyet a megyei tanács művelődési osztálya hirdetett meg. A már hagyományossá vált pályázatok célja összegyűjteni és közreadni azokat a tapasztalatokat, eljárásokat, amelyeket a gyakorlat legjobb képviselői a közoktatás és közművelődés folyamatában eredményesen alkalmaznak. Tizenegy pályamunka szerzője 2 ezer forintos első díjat kapott, tizenhárom munkát 1500 forint, kilencet 800 forint, öt munkát 500 forintos pályadíjban részesítettek, kilenc dolgozat írója pedig dicséretet kapott. A nyíregyházi Zrínyi Gimnázium fizikatanári kollektívája — Acs Mária, Szíjártó József és Szíjártó Józsefné — az 1978-ban bevezetendő gimnáziumi tanterv előzetes kísérletei során szerzett tapasztalatait dolgozta fel. Bessenyei Lajos nyíregyházi igazgató a dolgozók gimnáziumáról való kimaradások tényezőit vizsgálta. Az úttörőmozgalom 30 évét tekintette át írásában Széles László csapatvezető a fehérgyarmati járásból. Zsoldosáé Cselényi GyörHapközi öregeknek Tíz évvel ezelőtt, 1966-ban hozták létre Fehérgyarmaton az öregek napközi otthonát. Jelenleg 30 férfi és nő tölti napjait az otthonban. A szabad idő hasznos eltöltését a társasjátékok, a televízió, a rádió mellett segítik a járási könyvtár munkatársai is, akik rendszeresen tartanak felolvasásokat az öregeknek. A 10 éves jubileum alkalmából vasárnap is összegyűltek a nyugdíjasok. A megyei tanács járási hivatala és a nagyközségi tanács dolgozói, valamint a Fehérgyarmati 2-es számú Általános Iskola növendékei köszöntötték őket. Az ajándékok mellett ígéretet kaptak az öregek arra, hogy várhatóan szeptemberre átadják az új napközi otthont, melyet a volt Tápay- kastélyban alakítanak ki. Az ünneplés késő délutánig tartott a Szamos étteremben fehér asztal, citeraszó mellett. ÉNEKLŐ IFJÚSÁG Nyíregyházi diákok országos sikere * Megyénk középiskolás dalosai közül a nyíregyháziak szerepeltek legjobban az Éneklő ifjúság elnevezésű országos versenyben. A Magyar Rádió és a Kórusok Országos Tanácsa által kezdeményezett seregszemlén a középiskolás kategóriában a nagydljas hat együttes közül öt vidéki, s ezek közül kettő nyíregyházi. A díjazott énekkarok: a Krúdy Gimnázium vegyeskara, amelyet Gebri Oózsef vezényel, a Vasvári Pál Gimnázium kórusa Felföldi Erzsébet karnagy irányításával. A győztes iskolák aüsorát a rádió hangszalagon rögziti. A koncerten szereplő többi kórus a következő: Teleki Blanka gimnázium, Budapest, debreceni Református Kollégium gimnáziuma, a pécsi ének-zenetagozatos gimnázium, a szolnoki Tiszaparti Gimnázium. Az énekkarok díszhangversenyét a rádió pénteken 19.00 órakor Zánkáról, junius ?2.- én pedig Keszthelyről egyenes adásban közvetíti a 3. műsor hullámhosszán. ,Rázós" ügyek Az áram nem játék E lég gyakran megrázó jelentések érkeznek a rendőrségre a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalattól. A közelmúltban így szólt az egyik jelentés: M. F. helyi lakos Pátrohán — feltehetően biztosíték kicserélése végett — felmászott az egyik villanyoszlopra, onnan leesett és súlyos gerincsérülést szenvedett. Tavaly Mátészalka térségében hálózatfenntartási munkát végeztek a villanyszerelők a transzformátor szabályos kikapcsolása után. Valaki megunta az áramszünetet, egy drót segítségével áram alá helyezte a vezetéket, s ez a felelőtlen cselekedete az egyik villanyszerelő halálát okozta. Sajnos, egyre többen vannak azok, akik szakértelem és engedély nélkül az áram közelébe férkőznek. Főleg Záhony térségében gyakori, hogy az oszlopon lévő kiolvadt biztosítékot laikusok, vagy kontárok cserélik ki, nem ritkán vastag dróttal, ami a lakásokban lévő vezetékek elégését okozhatja. Embertelen viccet „csinált” valaki a kisvárdai kórház közelében: átdobott egy 11 méteres vashuzalt a hálózat vezetékein, s ezzel rövidzárlatot okozott. A kórházban több óráig nem volt áram, akadozva működtek, vagy nem is működtek az életmentő gépek. Ugyanebben az időben aá Öntödei Vállalatnál és még néhány üzemben állt a munka,' jelentős kár érte a népgazdaságot. Valószínű, tréfából, vagy bosszúból valaki Nyírpazonyban gyakran kiveszi egy-egy szakasz biztosítékát, s ezzel a szakaszon, vagy az utcában áramszünet keletkezik. A Tisza- lökhöz tartozó Kisfástanyán K. S. működésbe hozta a TITÁSZ által lezárt villanyórát, „áramot csiholt” a kultúr- házban, ahol még aznap este bált rendeztek. Fényeslitkén F. G. a vasútállomás körzetében három órára önhatalmúlag áramszünetet idézett elő, sok bosszúságot okozva az ottani lakóknak. Pátrohán Sz. F. kinyitotta a transzformátor szekrényét, áramtala- nított és maszek munkát, kontár munkát végzett a faluban. Az áram ki- és bekapcsolására csak a TITÁSZ-nak van joga. Gégény és Pátroha között a 120 kilovoltos távvezeték 5 oszlopáról ismeretlen tettes leszerelt és ellopott 8 darab merevítő szögvasat. Hasonló lopásról érkezett jelentés a Nyíregyháza—Tiszalök közötti vonalszakaszról. Ezen a szakaszon alig hogy pótolták az ellopot alkatrészeket, a tettes megjelent és ismét lopott. Igaz, hogy az ellopott vasalkatrészek otthon hasznosíthatók, de hiányuk végzetes bajt okozhat. A tartóvasak nélkül csökken az oszlopok statikai biztonsága, erős szél esetén könnyen ledőlhetnek és áramütést, vagy tüzet okozhatnak. Jó tudni, hogy aki közérdekű, veszélyes üzem működését jelentősen megzavarja, az egy évtől öt évig terjedő'bör- tönbüntetést kaphat. Felelősségre vonhatók azok is, akik a közvilágítási égőket játékból, szórakozásból kiütik. A rendőrség munkája csak a lakosság segítségével lehet eredményes. Nem szabad engedni, hogy a kontárok, a maszekolók és a „játékos kedvűek” elvegyék tőlünk a fényt, az energiát — esetleg az életünket is. N. L. gyi a nyíregyházi Kölcsey Gimnáziumban szerzett könyvtárosi tapasztalatait adta közre, dr. Simon Ist- vánné gyakorlóiskolai tanár a környezetismeret tantárgy korszerűsítési kísérleteinek eredményeit összegezte. Dr. Cservenyák Lászlóné szakvezető tanár a tantárgyi koncentráció lehetőségeit vizsgálta a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztésében. A Kovács László—Sallai József szerzőpár „A család szerepe a testnevelés tanításában” címmel írt értékes dolgozatot. Csizmadia József mátészalkai középiskolai tanár a családi életre nevelés eddigi eredményeit, gondjait elemezte. A matematikatanítás céljainak megvalósításához adott ötleteket dolgozatában dr. Hartos Jánosné és dr. Varecza Árpád. Dr. Hadházi Tibor adjunktus a III. osztályos gimnáziumi fizika tantárgy hőtan és fénytan fejezetéhez készített munkaláp-gyűjteményt. Lévy Sándor orosi rajztanár az értelmi erők fejlesztésének lehetőségeiről szólt az általános iskolai rajzoktatásban. A pályázat még stzámos időszerű témával foglalkozott, melyek egy része nyomtatásban is megjelenik, néhány dolgozatot pedagógiai felolvasáson mutatnak be. Etikai tanácskozások Folytatódnak Szabolcs- Szatmár megyében az egészségügyi etikai tanácskozások a kórházakban, a járási székhelyeken. A megyei aktívát követően már lezajlott a kisvárdai és a nyírbátori tanácskozás. Ez utóbbin részt vettek a községek tanácselnökei és párttitkárai is. Június 9-én, szerdán két helyen, Vásárosnaményban és Fehér- gyarmaton rendeznek aktívát. E hónap folyamán mindenütt megtanácskozzák a kérdéssel összefüggő helyzetet és a teendőket. A kórházakban, gyógyintézetekben már megkezdték az előkészületeket ahhoz, hogy a miniszteri utasítást követően létrehozzák az etikai tanácsokat. Megyénkben hét ilyen működik majd, a kórházakban, illetve a gyógyintézetekben. Az eddigi tanácskozásokat a nagy felelősségérzet és a tenniakarás jellemezte. Könyv Bajcsy-Zsilinszky Endréről (Talpassy Tibor: Betöltötte hivatását. Megjelent a „Tények és tanúk” sorozat köteteként. Magvető Könyvkiadó Budapest, 1975. 342 p.) Még a téli könyvújdonságok között tűnt fel Talpassy Tibor „Betöltötte hivatását” című Bajcsy-Zsilin- szky-könyve. Nem ez az első mű e tárgykörben. S ha hozzávesszük azt a tucatnyi tanulmányt és néhány forrás- közlést, ami még ezfti felül nyert publicitást, akkor meg éppen nem mondhatjuk, hogy szegényes a Baj- csy-Zsilinszkyről szóló történeti irodalom. Ezt nem is mondjuk. Azt ellenben nem győzzük eleget hangoztatni, hogy hiányos. Csak egy tág szemhatárú Bajcsy-Zsilinszky-élet- rajz segíthetne ezen a fonák helyzeten. Csak egy alapos, mindenre kiterjedő Bajcsy-Zsilinszky-biog- ráfia pótolhatná azt az űrt, amit Lévai Jenő sebtében összeállított „Hősök hőse ...”, Dernői Kocsis László félresikerült „Bajcsy- Zsilinszky”-je, a csupán a maga kálváriaútjának megtétele után megjelent „Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről” című gyűjteményes kötet, Talpassy Tibor korábbi Bajcsy-Zsilinszky könyve, „A holtak visszajárnak”, Sávoly Mária és Vigh Károly mindenképpen jobb sorsra érdemes, de mind a mai napig kéziratban heverő bölcsészdoktori, illetve kandidátusi disszertációja sem tudott betölteni. A közvetlen közelmúltbeli történelmünk iránt érdeklődők már hosszú ideje várnak egy olyan magas szintű feldolgozásra, amely a maga valóságában, és ezen keresztül teljes nagyságában tárná elénk Bajcsy-Zsilinszky Endre alakját. Ennek a tudományos analizáló-szintetizáló munkának az elvégzése mindenképpen hivatott történészre vár. Bár egy memoár-írótól ezt semmiképpen sem kívánhatjuk meg, Talpassy mostani könyve mégis igényt tarthat az olvasók széles körének érdeklődésére. Témájának nemes vonzásán túlmenően már csak azért is, mert Talpassy haszonnal kamatoztatja történelmi felkészültségét és Bajcsy-Zsilinszky vei kapcsolatos emlékeit, s ötvözi azokat egésszé visszaemlékezésében. Ezáltal tudja megjeleníteni valamelyest a küzdő, az eszmékkel viaskodó kortárs-politikus alakját, mely ez esetben az „Előőrs — Nemzeti radikalizmus”, „A titokzatos festő”, a „Küzdelmek árjában” és a „Pirkadat előtt a legsötétebb” címet viselő fejezeteken keresztül bontakozik ki előttünk többkevesebb sikerrel. Ám a szerző differenciálatlan értékelése, a kitűnően megszerkesztett első fejezet utáni érthetetlen megtorpanása, bőbeszédűsége, önmaga ismétlése, sőt: önmaga középpontba állítása nem segített eloszlatni a politikust övező homályt. Annál is inkább érzem a kortársi értékítéletek fel- térképezésének múlhatatlanul szükséges voltát, mert jelen Bajcsy-Zsilinszky- képünk — noha a legújabban, az idei könyvhétre megjelent „Magyarország története” két világháború közötti időszakot tárgyaló kötete már lényegesen árnyaltabban kezeli a kérdést — még számos vonatkozásban korrekcióra szorul. S ha azt akarjuk — márpedig akarjuk! —, hogy-Bajcsy-Zsilinszky Endre pozitív irányban ható öröksége igazán ható tényező tudjon maradni a jövő nemzedékeinek is, meg kell tisztítanunk a misztikum ködétől! T. S.
