Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-27 / 151. szám
1976. június 27. KELET-MAGYARORSZÄG 3 AZ ELLÁTÁS JAVÍTÁSÁÉRT Interjú Spisák András országgyűlési képviselővel Az országgyűlés pénteken véget ért nyári ülésszakán új törvényt fogadtak el az1 élelmiszerek gyártásáról, forgalmazásáról. A törvényben megfogalmazott célokról és a megyei sajátosságokról beszélgettünk Spisák András országgyűlési képviselővel, a vásáros- naményi járási pártbizottság első titkárával. — Az élelmiszerről szóló új törvény jól tükrözi azokat a változásokat, amely a népgazdaság, az életszínvonal, az élelmiszer-gazdaság fejlődésében az elmúlt időszakban végbement — mondta Spisák András. — Külön is kiemelem a törvény bevezető részében szereplő elvi javaslatot, mely szerint: „A Magyar Népköztársaságban alapvető követelmény, hogy az élelmiszereket jó minőségben és kellő választékban állítsák elő, és hogy ezt a tevékenységet a társadalom szükségletével, összhangban a tudományos és műszaki eredmények felhasználásával végezzék.” — Az élelmiszerek termelésében és értékesítésében mindinkább alapvető- ek a mezőgazdasági nagyüzemek, de fontos szerepük van a háztáji gazdaságoknak is. Hogyan függ össze az új törvény a lakosság és az élelmiszeripar által igényelt, egyre nagyobb meny- nyiségű mezőgazdasági termeléssel? — A törvény közvetett formában segíti elő a mezőgazdasági termelés növelését. A mennyiségi követelmények mellett a minőség javítását is ösztönzi, mert kitér az ezzel kapcsolatos szabályokra, minőségi előírásokra. Tartalmazza a lakosság kulturáltabb táplálkozásával és egészségvédelmével kapcsolatos elveket is. — Ahhoz, hogy a törvényben foglalt elveket megvalósítsuk, nagy figyelmet kell fordítanunk a mező- gazdasági termelés további gyors ütemű és dinamikus fejlesztésére, a mezőgazda- sági termelés szerkezetének finomítására. az ágazati arány javítására. Különösen a két fő ágazat: a növénytermesztés és állattenyésztés kiegyensúlyozottabb fejlesztésére, általában az iparszerű mezőgazdasági termelés fejlődésének gyorsítására kell törekednünk. — Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága jelentős szerepet tölt be az élelmiszerek termelésében. Milyen eredmények alapján tervezhetjük a következő öt év fejlesztéseit? — A IV. ötéves terv éveinek átlagában búzából 60 ezer tonnával, rozsból 5800, cukorrépából 30, almából 100 ezer, vágómarhából 4500, vágósertésből 13 ezer 400 tonnával, tejből 31 millió literrel termeltünk többet, mint a III. ötéves terv éveiben. Népgazdaságilag is jelentős a megyéből kiszállított dohány, burgonya és tojás mennyisége. — Megyénk iparában az élelmiszeripar mindig jelentős szerepet töltött be. A IV. ötéves tervidőszak végén a megye élelmiszeriparának termelése 43 százalékkal haladta meg az 1970. évit, az élelmiszeriparban foglalkoztatottak száma 27 százalékkal növekedett. A megye élelmiszeripara a IV. ötéves tervben 18 milliárd forint értéket termelt. — A közelmúltban adták át a mátészalkai húsüzemet, Nyíregyházán a 2000 vagonos gabonasilót és két 500 vagonos hűtőtárolót, valamint a nyíregyházi tejporgyárat. Megyénk mező- gazdasági lehetőségeiből kiindulva az V. ötéves tervidőszakban is kiemelten kezeljük a megye élelmiszer- iparának fejlesztését, egyrészt a szükséges alapanyagok termelési oldaláról, másrészt a feldolgozó kapacitás bővítése szempontjából. — Az V. ötéves tervidőszakban mezőgazdasági nagyüzemek közös beruházásaként elkészült egy 500 vagonos baromfifeldolgozó kombinát Kisvárdán, a mátészalkai tejporgyár és a városellátó tejüzem. Sütőipari vállalataink 156 millió forint értékű fejlesztést, korszerűsítést valósítanak meg. Jelentős rekonstrukciót terveznek élelmiszeripari vállalataink is. — Az elmúlt 18 év alatt' az élelmiszerek előállításában és forgalmazásában megyénkben is jelentős fejlődés ment végbe. Jelenleg már 63 mezőgazdasági nagyüzem foglalkozik zöldség-, gyümölcs-, hús- és húskészítmények előállításával, részbeni feldolgozá- val. 107 olyan kiskereskedelmi egység működik megyénkben, melyeket az élelmiszer-előállító üzemek tartanak fenn. Több ÁFÉSZ üzemeltet sütőipari és húsfeldolgozó üzemet. — Eredményeink mellett számos fejlesztési és egyéb feladat megoldása is a következő évekre vár. Teremt-e ezekhez jobb feltételeket az élelmiszertörvény? — Kevés mezőgazdasági terméket dolgozunk fel a megyében, ez az egyik gondunk. Azt tervezzük, hogy a megtermelt almát, burgonyát, zöldséget, dohányt, napraforgót nagyobb százalékban dolgozzuk fel a megyében. — Nagyon fontosnak tartjuk a termelési és értékesítési biztonság megteremtését. Az elmúlt időben előfordult, hogy ha bizonyos termékből több termett," a kereskedelem különböző bürokratikus intézkedésekkel nem vette azt át. Akkor is gondoskodni kell az értékesítésről és hasznosításáról, ha több van belőle. Ne engedjük, hogy a termelési kedvet bárki is visszafogja. ■— Az új élelmiszertörvény több lehetőséget biztosit a mezőgazdasági üzemeknek, az élelmiszeripari termékek előállítására. Ez a tény önmagában is pozitívan befolyásolhatja a termelési kedvet, növelheti a termelés biztonságát. — A törvény egyik alapvető célja, hogy a lakosságunk életszínvonalának fejlődésével párhuzamosan, a fogyasztási struktúrán belül jelentős arányt képviselő élelmiszeripari termékek mennyisége és minősége biztosítva legyen. Mindemellett jelentősége van a törvénynek abban is, hogy a kor követelményének megfelelő minőségi élelmiszerek előállításával növelhető a magyar élelmiszer- ipari termékek versenyképessége nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacokon is. E fontos alapelvek összefüggésében összhangban vannak az V. ötéves tervről szóló törvénnyel, gazdaság- politikai, életszínvonal-politikai határozatainkkal — mondta befejezésül Spisák András. M S. AZ ÖSSZEFOGÁS SZIMBÓLUMA Fekete arany Litkéről A Barátság II fényeslitkei fogadóállomása. (Elek Emil felv.) Kánikulai hőség. Ezüstösen csillogó olajtartályok az út bal oldalán Fé- nyeslitke határában. Ez a fogadóállomás. Ide érkezik a szovjet föld fekete kincse csőkígyókon, hogy tovább erezzen az ország belsejébe, üzemek, vállalatok, gépek sokasága várja az éltető fekete aranyat. Állandó készültség van. Kriska László az olajátvétel- vezető reggel hat órától van szolgálatban. Minden olajos a fedélzeten, a megszokott őrhelyén. — Itt fegyelem, pontosság a főkövetelmény — mondja az olajátvétel-vezető. Június 22, délután 2 óra. — Ma mostanáig 7 ezer tonna kőolaj érkezett a fényeslitkei szivattyúállomásra — tájékoztat. Az óriás tartály Kinn a szabad ég alatt kí- g ózó csőrendszer, s a tartályok, a távolban zöldellő földek, vetések. Karcsú hengeralakok. — A töltés egy tartályba történik. 15 ezer tonna olajról van szó. Folyamatos cserék vannak. Itt minimális a készletezés, szállítjuk tovább. Várják Szászhalom- battán és Szőnyben. Korunk modern „olajbányája”, a szocialista közösség összefogásának szimbóluma. Nyírségi homok, nyírségi „olajátfejtők”. Uj szakma, tanulták, tanulják, erre kötelezi az embert az élet, a helytállás. Folyik az olaj. Hatszáz milliméteres csöveken át áramlik. Most Bulyáki Károly műszakvezető van szolgálatban. — Reggel hattól este hat óráig jön az olaj — mondja, de közben a műszereket figyeli, rendben van-e minden. A pillanatnyi figyemetlen- ség, üzemzavar beláthatatlan kiesést, károkat okozhatna. — Ügyelni kell a szivattyúk biztonságos üzemeltetésére, a technológiai előírások megtartására. Óránként most 900 —1000 köbméter olaj érkezik és szabad utat kell biztosítani részére Szászhalom- battáig — magyarázza. — Az ország energiaellátásában mi vagyunk az egyik ütőér — mondja Kriska László. Az első csap nyitásától... Ezt érzik itt az emberek, kommunisták és pártonkívü- liek. Üzemzavar nélkül „termelnek”. Akadtak már kisebb hibák, de gyorsan elhárították. Üzemzavar miatt még nem állt az átfejtőállomás. Ez az üzem 8,5 millió tonna kőolajat képes szállítani egy év alatt. — Most az idén 7 millió tonna a tervünk, de ezt túlteljesítjük — mondja Kriska magabiztosan. S ezért keményen kell dolgozni mindennap. Bulyáki Károly már az üzem indulásakor itt volt — 1972 novemberében, — említi. Kohóipari technikumot végzett. Kisvárdai. Pincehelyen dolgozott, onnan jött haza ide „bányásznak.” — Ügy érzem, minden munkatársam helytáll, minden percben. Energikus férfi Most végzi a villamossági technikumi minősítő tanfolyamot. — Szükséges a munkámhoz, mert elektrikus vagyok — mondja. És ő itt akar maradni. Itt akar helytállni, kenyeret keresni, dolgozni, ö a törzsgárda egyik tagja. Itt van az első csapnyitástól. Ügyel a stáb Szilágyi Sándor elektrikus most a vezénylőteremben van. Nem hagyhatja el helyét egy pillanatra sem. Váltja Bulyáki, míg szót váltunk. — Itt akar dolgozni valójában, s akkor kifogástalan minden, ha nem csinálunk „semmit” — mondja. No ez a semmi a sok. Feszült figyelem. Lényeges, hogy rendben érkezzen az olaj, s Battán tudják fogadni is. — Én is reggel 6-tól vagyok szolgálatban, de azóta semmi különös nem történt — mondja. Csak annyi, hogy folyik az olaj Ez a Barátság II. kő- olajvezeték. Itt „vonul” el Fényeslitke határában. Ügyel a stáb arra, hogy a Barátság II. lüktessen, működjön, ütemesen érkezzen a fekete kincs. F. K. Szabolcsiakkal a Parlamentben B Parlamentben az országgyűlés nyári ülésszakának utolsó napján — amikor elhangzott Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter válaszbeszéde és a képviselők megszavazták az új élelmiszertörvényt — megyénk három olyan ország- gyűlési képviselőjével ültünk le beszélgetni, akiknek munkáját közvetlenül érinti az élelmiszertörvény. Sőrés Isván a Növényolaj- és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori gyárában dolgozik. A nagyüzem évente több, mint egymilliárd Ft értékű terméket állít elő, köztük napraforgóolajat is. — Közérdekű, az élelmiszer-ellátást javító törvényről van szó, tehát mindenkit közvetlenül érint — mondta a képviselő. — Nagy érdeklődéssel figyeltem éppen ezért a miniszter expozéját és a hozzászólásokat, de különösen azokat a részeket, amelyek a mi üzemünket, a mi városunkat és közvetlen környékét — választókerületemet — is érintik. Az egyik ilyen volt a miniszter beszédének az a része, melyben kiemelte az olajos magvak termesztésének és feldolgozásának fontosságát. Ez az egészséges táplálkozás és az export szempontjából egyaránt fontos. Mi most naponta 15—16 vagon napraforgó- magot dolgozunk fel, s hamarosan olajfinomító és palackozó is épül a gyárban, tehát nyírbátori feliratú étolaj is kerül majd az üzletekbe. Ezzel már ahhoz is kapcsolódunk, ami Szintén a miniszter beszédében szerepelt: az iparnak törekedni kell arra, hogy minél több termékét ,.fagyasztói egységekbe csomagolva” készítse, azaz másutt már ne kelljen mérni, tölteni. így egészségesebb, higié- nikusabb. Egy másik rész is különösen megragadta a figyelmemet, ebben az élelmiszer-kereskedelem korszerűsítéséről van szó. Van már több, új élelmiszerboltunk, amely megfelel a most elfogadott élelmiszertörvény feltételeinek is, de újabbakra is szükség van. Tudom épülnek ilyenek, s ezért is bízom benne, hogy az élelmiszer-árusítás feltételei Nyírbátorban és környékén is javulni fognak. Szviridov lvánné ÁFÉSZ- elnök, az élelmiszertörvényben megfogalmazottak számos új követelményt állítanak számára is. — Nagy gondot jelent, hogy a törvény betűjének és szellemének megfelelő élelmiszeráruházak nagyon sokáig épülnek. Feltétlenül rövidíteni kellene az építőipar munkáinak időtartamát. Továbbá rugalmasabban kellene meghatározni a korszerű élelmiszerárusítás feltételeinek megte- teremtését. Csak egyetlen példa, miért volt eddig nehéz a hűtőgépprogram megvalósítása: az ötezer forinton felüli beszerzés fejlesztésnek számít, holott egy hűtőgép — amelynek ára mindig ötezer forint felett volt — nem említhető egyszerre, mondjuk az építkezéssel. Ezért sok helyen a rendelkezés megkerülésével léptek előbbre: béreltek hűtőgépet, s később megváltották, mert ez már nem fejlesztési pénzekből ment. Én azt is várom az új törvénytől, hogy az ilyen bosszantó dolgokban is orvoslást hoz majd a végrehajtási utasítás. — Indokolt továbbá a felvásárlás korszerűsítése. Jelenleg például a zöldség-, gyümölcsfelvásárlása a kistermelőktől sok helyen azon múlik: nincs megfelelő felvásárló hely, mert ennek beruházásai eddig mindig háttérbe szorultak. Gondolom, az új törvény szellemében nemcsak mi akarunk ebben rövid idő alatt az eddigieknél sokkal többet tenni. Pávai Mária munkáját közvetlenül érinti az új élelmiszertörvény: a Mátészalkai Sütőipari Vállalat laboratóriumában dolgozik, s a liszt, kenyér, péksütemény minőségének ellenőrzése a munkája. — A mindennapi kenyér nagyon „érzékeny pont” az élelmiszer-ellátásban — mondta. — Minőségét sok ezer ember naponta érzékeli, mondhatnám, ellenőrzi. Szeretném felhívni a figyelmet az ipar és a kereskedelem együttműködésére, a raktározási feltételek javítására. Nálunk is többször előfordult, hogy ha a kifogásolt kenyérszállítmány egy darabját a gyárban vágtuk meg, kifogástalan volt. Szállítás, néhány órás kereskedelmi tárolás után esetleg rá sem lehetet ismerni. A nem eléggé gondos szállítás, a rossz, elsősorban zsúfolt raktározás után nemcsak lapos, rugalmatlan lett a kenyér, de ráadásul még rosszabb ízűnek is tűnt, s a kifogások így gyakran jogosak voltak. A feltételek javítása elsősorban pénzkérdés, de úgy vélem, a törvény közérdeket véd, amikor a korábbinál erőteljesebben hangsúlyozza az ipar, kereskedelem szállítás, raktározás közös felelősségét. F ontos a törvénynek az a része — mondotta a képviselő — amelyben az élelmiszeriparban dolgozók fegyelmezett munkáját a korábbinál is jobban hangsúlyozza, hiszen az itt dolgozók jó munkáján az emberek egészsége, jó közérzete múlik. Marik Sándor
