Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-26 / 150. szám

XXXIII. évfolyam, 150. szám ARA: 80 FILLER 1976. június 26., szombat Befejezte munkáját az országgyűlés Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta nu -kéjét az országgyűlés nyári ülésszaka. Részt vett » tanácskozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács t. ke, Kádár János az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Aczél t »yörgy, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, vala­mint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképvise­letek számos vezetője és tagja. Az ülést Tnokai János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A képviselők — az elfogadott napi­rendnek megfelelően — folytatták a vitát az élelmi­szerekről szóló törvényjavaslat felett. Elfogadták az élelmiszerekről szóló törvényt A péntek délelőtti vitában felszólalt Czeglédi Lászlóné györ-soproni, Baráth Endre Pest megyei. F =ó József ba­ranyai, Bibók T- vánné csong­rádi és Zoln<. .ászló Békés megyei képviselő. Ezt köve­tően hangzott el Romány Pál mezőgaz. ági és élel­miszeripari miniszter vála­sza. Elöljáróban közölte, hogy a vitában érintett három nagy témakörrel — a mező- gazdaság fejlesztésével, az élemiszeripari feldolgozás és tárolás kapacitásának bő­vítésével, s a törvény majdan végrehajtásával — a kor­mány munkatervében is szá­molnak, foglalkoznak. A mezőgazdasági termelés fejlesztése kapcsán a mi­niszter nyomatékkai felhívta a figyelmet — a technikai, anyagi eszközök, pénzügyi feltételek és közgazdasági szabályozók mellett — az em­beri tényezőre, arra, hogy a kétkezi munkásokon és a vezetőkön ma sokkal több múlik, mint múlott öt vagy tíz évvel ezelőtt. Megelégedéssel nyugtázta dr. Romány Pál, hogy álta­lánosságban egyetértés mu­tatkozott a törvényjavaslat­tal a plenáris vitában és az ülésszakot megelőző bizott­sági tanácskozásokon is. Határozathozatal követke­zett. Az országgyűlés — jo­gi, igazgatási és igazságügyi, valamint mezőgazdasági bi­zottságának együttes jelen­tésében foglalt módosító in­dítványainak, majd Barát Endre képviselő módosító javaslatának elfogadása után — az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta. Napirend szerint a mun­kaügyi miniszter beszámolója következett. nyokat. A létszámfelvételi zárlat pozitív hatása mel­lett kedvezőtleneket is kivál­tott. Olyan megoldást kell kidolgozni, amely rugalma­sabban alkalmazkodik az élet állandó változásaihoz, a realitásokhoz. Felszabadítha­tó létszám persze nemcsak a vállalatoknál és szövetkeze­teknél, hanem a költségvetés­ből gazdálkodó szervezetek­nél, intézményeknél is talál­ható. Ezért rendelkezett a Minisztertanács e szerveze­tek munkájának felülvizsgá­latáról. 1976-ban került sor a má­sodállás, mellékfoglalkozás újbóli szabályozására. A ren­delet alapvető célja: vissza­(Folytatás a 4. oldalon) Karakas László beszámolója Tisztelt országgyűlés! A teljes foglakoztatottság megvalósítása az, hogy ma hazánkban minden máso­dik ember keresőfoglalko­zást folytat, a gazdasági nö­vekedés és a családi jövedel­mek gyarapodásának, a lét- biztonság megteremtésének fő eszköze volt. A teljes fog­lalkoztatottság az extenziv fejlesztési folyamat kereté­ben — különösen az 1960-as évek közepéig — a munka termelékenység viszonylag lassú növekedése mellett va­lósult meg. Ebben az idő­szakban az ipari termelés növekedésének mintegy 40 százaléka a létszám, 60 szá­zaléka pedig a termelékeny­ség növekedéséből eredt. Az utóbbi években a pót­lólagos munkaerőforrások kimerülésével a tercier ága­zatok létszámnövekedését egyrészt a mezőgazdasági lét­szám csökkenése, másrészt az tette lehetővé, hogy az ipari összlétszám csak mér­sékelten növekedett. A helyzet ilyen alakulásá­ban, a munkaerőforrások szű­külése melett a munkaerő­gazdálkodás ismert gyenge­ségének is szerepe van. Töb­bek között annak, hogy a munkaerő-tervezés — az ágazati, a területi, a vállalati munkaerő-gazdálkodás — sem kielégítő színvonalú, s annak, hogy az üzem- és mun­kaszervezési tevékenység még mindig viszonylag ala­csony fokon áll. Jelentősen csökkentették a társadalmi munkaidőala­pot az utóbbi években ho­zott — egyébként nagy tár­sadalompolitikai jelentősé­gű, — munkakörülményt ja­vító és szociálpolitikai intéz­kedések, amelyekre ország, világ előtt büszkék lehetünk és vagyunk is. Ilyen a heti munkaidő-csökkentés, a gyer­mekgondozási segély beveze­tése, illetve kiterjesztése, va­lamint a nyugdíjkorhatár le­szállítása újabb munkakö­rökben. A továbbiakban egy eddig megtett intézkedéseket is­mertette, majd így folytatta: 1976. január 1-től lépett érvénybe az igazgatási és ad­minisztratív ügyviteli lét­számfelvételi zárlat. A ren­delet végrehajtásától azt várjuk, hogy lefékezi az in­dokolatlan alkalmazotti lét­számnövekedést, s ha kis­mértékben is, de javítja a foglakoztatott létszámará­Megtartották az ipari szövetkezetek megyei küldöttközgyűlését Tanácskozik a küldöttközgyűlés. (Elek Emil felvétele) A Szabolcs-Szatmár me­gyei ipari szövetkezetek kül­döttközgyűlését június 25-én tartották. Napirenden szere­pelt: beszámoló a IV. ötéves tervfeladatok teljesítéséről, az V. ötéves tervidőszak fel­adatairól. Tárgyalta a kül­döttközgyűlés az OKISZ 1976. október 27—28-án tartandó VII. kongresszusának irány­elveit, majd a közös fejlesz­tési alap ügyrendjének is­mertetése következett. Hatá­rozathozatal után megvá­lasztották a KISZÖV szervei­nek, az országos tanácsnak a tagjait, a kongresszus kül­dötteit. A küldöttközgyűlés elnök­ségében foglalt helyet Cs. Nagy István, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője, dr. Fábi An­dor, az OKISZ főosztályveze­tője és Sándor József, a me­gyei tanács ipari osztályának vezetője. A közgyűlés írásos anyagához Czimbalmos Ist­ván, a KISZÖV elnöke mon­dott szóbeli kiegészítőt. Elmondta: a megye szövet­kezeti ipara — mint a szocia­lista ipar szerves része — di­namikusan fejlődött. A har­madik ötéves tervben az ipa­ri szövetkezetek 3,5 milliárd, a negyedik ötéves tervben már több, mint 6 milliárd fo­rint értéket termeltek. 1971- ben a termelési érték 971 mil­lió forint volt, 1975-ben, a negyedik ötéves terv utolsó évében 1 milliárd 600 millió forint. Kiemelkedően fejlő­dött a gépgyártás, a villamos gépipar, a fémtömegcikk-ipar, a cipőipar és a szolgáltató- ipar. Az építőipar több, mint kétezer új lakás átadásával járult hozzá a megye lakás- építési tervének teljesítésé­hez. Jelentős mértékben növe­kedett a szövetkezeti iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték, a kezdő év 91 ezer forintjáról 133 ezer 900 forintra. A szövetkezeti ipar termelésével együtt nö­vekedett a szövetkezeti ta­gok jövedelme: 1971-ben egy fő átlagkeresete 18 ezer 724 forint volt, 1975-ben az át­lagbér meghaladta a 29 ezer 538 forintot. A KISZÖV elnöke a to­vábbiakban a gazdálkodás részterületeivel foglalkozott, elsőként említve a bizonyla­ti fegyelmet, a számviteli munkában bekövetkezett vál­tozást. Az eredmények mel­lett szólt a hibákról is. Né­hány szövetkezetnél a szám­viteli munka színvonala nem érte el a kívánt- szintet. Fő­leg az építőipari szövetkeze­teknél hagyott sok kívánni­(Folytatás a 4. oldalon) Ródlipályát, parkot, sétányokat építettek az országjárók Az 0D0T Nyíregyházáért! Ismét „bemutatkoztak” az országjáró fiatalok a megye- székhelynek. Pénteken reggel szinte egyszerre vette fel a munkát a csaknem kétezer diák, hogy teljesítse vállalt kötelezettségét: társadalmi munkával viszonozza a 100 éves megyeszékhely szívé­lyes vendéglátását. Több he­lyütt és előre megtervezett feladatokat végeztek el a fia­talok. A budapesti, pest- és szabolcs-szatmári ODOT-osok jóvoltából megtörtént az első kapavágás a Jó- savárosban tervezett ródli- pálya készítéséhez is. Ezzel rövidesen régi vágyuk telje­sül a jósavárosi kisgyerme­keknek. Mire megjön az első hó, már készen áll a szánkó­pályájuk. A borsodiak és va­siak a stadionban serényked­tek. Tereprendezést végez­tek s munkájuk eredménye­ként a közeli napokban vég­legesen megoldódik a stadion teljes hangosítása. A somogyi és nógrádi munkabrigádok az erdei tornapályát és kör­nyékét tették rendbe. A bács- kiskuni fiatalok pedig a ta­nárképző főiskola melletti sétaút parkosításán serény­kedtek. Oly nagy sikerrel és munkakedvvel, hogy a taka­rításból kijutott még a Sóstói útnak is. Nagy volt a sürgés­forgás a sóstói erdőben, ahol a diákok gallygyűjtéssel, ge- reblyézéssel és tereprendezés­sel töltötték el munkaidejü­ket. Ugyancsak az ODOT pén­teki eseménye, hogy a Mó­ricz Zsigmond megyei Könyv­tárban tanácskozást rendez­tek a diákturisztika időszerű feladatairól. # Országjáró Diákok XI. Országos Találkozója # •"|£ JÚNIUS 20-27. #n NYÍREGYHÁZA f V SósiiiyóíyM _______UTOLSÓ NAPI_____ m lilllllltum 1977-1 ti ll[l>l»(lll! > Ezen hat szocialista ország, a Szovjetunió, Lengyelország, Bulgária, Csehszlovákia, az NDK és Románia turisztikai szakértői beszélték meg kö­zös tennivalóikat a baráti or­szágok közötti diákturisztikai mozgalom fellendítéséről, to­vábbi fejlesztéséről. Ma, szombaton a XI. talál­kozó utolsó „munkanapján” a fiatalok felkerekednek s me­gyejárásra indulnak, hogy bebarangolják megyénk iro­dalmi és történelmi neveze­tességekben gazdag vidékeit, tájait. A programokról váro­saink és járásaink kiszesei gondoskodnak majd. Hazaér­kezvén rövid pihenő után megkezdődik az ODOT ünne­pélyes zárása. Ekkor adják át az ODOT versenyeinek ér­meit, s nyújtják át a legjob­ban szereplő megye vezetőjé­nek az ODOT Kupát. Üj és minden bizonnyal érdekes színfoltja lesz ennek az ese­ménynek az ODOT-ballagás. Ifjúgárdisták fáklyákkal vo­nulnak ki a sóstói tóhoz, ahol tűzijátékban lesz részük mél­tó befejezésként a fiatalok­nak. Vasárnap kora reggel pedig végleg elbúcsúznak az or­szágjárók a vendéglátó sza­bolcsiaktól Nyíregyháza-Sós­tó állomásról 8 óra után né­hány perccel gördül ki az a különvonat, amely hazaviszi a XI. találkozó résztvevőit. (kalenda) ODOT-osok építik a jósavárosi ródlipályát. (Hammel József felvj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents