Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. június 25. (Folytatás az 1. oldalról) tett családi pótlék 19, a gyermekgondozási segély 26 százalékkal lett nagyobb. A múlt év közepétől minden állampolgár ingyenes orvosi és kórházi ellátásra jogosult az állami egészséeügyi ellátás keretében. A társadalmi juttatásokra az előirányzottnál 1,8 milliárd forinttal költöttünk többet, mert több táppénzt kellett fizetnünk, s a gyógyszerekre fordított kiadás is nagyobb volt. A Szakszervezetek Országos Tanácsának szervei és az Egészségügyi Minisztérium ismételt elemzései és ellenőrzései szerint a táppénzes fegyelem _ még mindig nem megfelelő, sok az oktalan gyógyszerfelhasználás. A kormány határozata értelmében a jövő évtől kezdve az 1—3 napi táppénzt a vállalatok folyósítják és szigorúbb lesz az ellenőrzés. A kórházi ápolásban részesülök pedig az eddiginél több táppénzt kapnak. A népgazdasági terv a szocialista szektorban 130 'milliárd forintnyi beruházási ráfordítással számolt. A beruházási tevékenység 1975-ben nagyon élénk volt, s végül is 141 milliárd forintot fizettek ki. Beszélt az állami nagyberuházások teljesítéséről, majd arról szólt: beruházási erőforrásaink hatékonyabb felhasználásának segítésére bevezettük az állami beruházásokhoz nyújtott állami kölcsönöknek és a vállalati beruházásokhoz nyújtott állami támogatásoknak új, a hatékonysági követelményeket erőteljesebben megkövetelő rendszerét. A lakásépítési költségek csökkentésére kívánunk ösztönözni azzal, hogy a lakásépítésben közreműkrdő vállalatokat és tanácsokat közvetlenül érdekeltté tettük a lakásépítési költség-előirányzatok megtakarításában. A megtakarítás egy részéből ugyanis dolgozóiknak lakásokat adhatnak. Ezekben a napokban jelenik meg a beruházási célú fő- vállalkozásnak a pénzügyi feltételeit meghatározó rendelet. Ez — kötelezettségeik mellé — megfelelő jogokat biztosít azoknak a vállalatoknak, amelyek egy-egy beruházás teljes megvalósítását vállalják. Elmondta: kedvező irányú változás következett be a felhalmozás másik elemében: a készletezésben, de folyamatosak a teendőink azoknak az okoknak a megszüntetésében, amelyek az értelmetlen készlethalmozásra vezettek. Ezeket az okokat leginkább a termelés szervezettségének és ütemességének a zavaraiban, s a nem eléggé rugalmas beszerzési és értékesítési munkában kell keresnünk. Tisztelt országgyűlés! A belföldön felhasználható nemzeti jövedelemre változatlanul erősen hatott a külgazdasági kapcsolatok alakulása, főleg az árak változása, mondta a továbbiakban, majd arról beszélt, hogy szocialista rendünk erejét és a tervgazdálkodás előnyét bizonyítja, hogy a külgazdasági kapcsolatokban elszenvedett veszteségek az egyensúly dolgában okoztak ugyan gondokat, s kisebb zökkenők voltak a külkereskedelemben és a termelésben, de ezek nem váltak társadalmi méretűvé. Megőriztük a gazdaság dinamikus fejlődését. Tisztelt képviselő elvtársak! Az V. ötéves tervidőszak nehéz gazdálkodási körülmények között kezdődött, de fokozatos leküzdésükre — mint említettük — már eddig is számos intézkedést tettünk. A vállalatok és szövetkezetek erőfeszítései sem voltak hiábavalók. Szóltunk már arról, hogy az idei év első felének tapasztalatai alapján bízunk benne, hogy a kedvező folyamatok erősödnek. Az első öt hónapban az ipar 4 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. A mezőgazdasági feladatokra felkészültek a gazdaságok. Az állatfelvásár- lás még kisebb a tavalyinál, de az állomány szaporodik, a hozamok javulnak. A növénytermesztés terméskilátásai HAVASI FERENC: Jó terveink vannak — a teljesítésen a sor Tisztelt országgyűlés! Közel egy éve ült össze az újjáválasztott parlament és 10 hónappal ezelőtt terjesztette elő a kormány a munka- programját. E munkaprogram az MSZMP XI. kongresszusának határozataira és a Hazafias Népfront választási felhívására épül, amelynek valóra váltását tekintettük és tekintjük legfőbb feladatunknak. Az eltelt egy év nem szűkölködött a tennivalókban, gondokban, de ezek sorra, rendre vizsgálat, elemzés alá kerültek, s számos kérdésben megfelelő döntéseik is születtek. Erre az időszakra esik a népgazdaság ötödik ötéves és 1976-os tervének elfogadása, s az ezek megvalósítását szolgáló kormányzati, ágazati, minisztériumi, vállalati munkaprogramok kidolgozása. Egyidejűleg az éves és ötéves terv célkitűzéseinek tudatosítása, megértése céljából széles körű pölitikai tömeg- munka bontakozott ki az országban, amelyben nagy szerepe volt a párt- és a szak- szervezeti szerveknek, a KISZ -szervezeteién ek és a hazafias népfrontmozgalom- nak. Mindezeknek köszönhető, hogy az ötödik ötéves terv megindítása, az 1976-os gazdasági feladatokra való felkészülés megfelelő volt, s az átmenet szervezetten történt, a gazdasági folyamatokban törés nem következett be. Ügy érezzük: az elkészült tervek, munkaprogramok jók és íalkalmasak arra, hogy a XI. kongresszusnak a gazdasági építőmunkára vonatkozó határozatait maradéktalanul megvalósítsuk. Ezután a külgazdasági kapcsolatokról szólt, majd elmondta: a vállalatok e napokban véglegesítik középtávú terveiket. E tervek készítését az illetékes ágazati tárcák rendszeresen ellenőrizték. A tapasztalatok szerint a vállalatok összességében jó középtávú terveket dolgoztak ki, a bennük foglalt legfőbb célkitűzések megegyeznek a központi törekvések irányával, alkalmasak a nép- gazdasági terv előirányzatainak teljesítésére. A gazdálkodó egységek terveit sok vonatkozásban jól egészítik ki a most elkészült kollektív szerződések, amelyek a szak- szervezetek és a vállalati vezetés kölcsönös kötelezettségvállalásán alapulnak. Tisztelt országgyűlés! Többször elhangzott már, hogy nemcsak a külső eredetű veszteségek és negatív hatások ellensúlyozására kell összpontosítani erőinket, hanem egyidejűleg a belső munkánk gyengéiből fakadó hiányok megszüntetésére is. Ennek tükrében világos számunkra: a szelektív iparfejlesztés, a bármely piacon jól és gazdaságosan értékesíthető termékek optimális nagyságrendben való előállítása, egyes termékek korszerűbbel való felváltása — természetesen úgy, hogy a termékszerkezet átalakítása még átmenetileg se okozzon áruhiányt — a tőkés importanyagok hazai, vagy szocialista forrásokból történő pótlásai az állóeszközök és a társadalmi munkaidőalap maximális kihasználása nem olyan terme-, szetű feladat, amely rövid távon megoldható lenne. A mai helyzet pozitív sajátossága, hogy az ország nebiztatóak. Javuló kereskedelmi mérlegünk biztos hátteret nyújt mértéktartó hitelfelvételi és hitelnyújtási politikánkhoz. A nagy beruházások megvalósítása általában a terveknek megfelelően halad. A lakosság pénzbevétele a múlt évinél szerényebben nőtt, a keresetek tervszerűen alakulnak. Az ellátásnak most az a legfőbb gondja, hogy néhány közszükségleti cikk tekintetében — főleg a hús- és zöldségellátásbait — helyenként átmeneti nehézségek mutatkoztak. dent megtesznek az 1976-os terv teljesítése érdekében. Havasi Ferenc beszéde után dr. Kovács István, Angyal Imre, Nics János, Kollár József, Szomszédos Gy. István és Szilágyi István képviselők szólaltak fel a költségvetési DR. ROMANY PÁL: Az élelmiszertörvény a fogyasztókat szolgálja A mezőgazdasági nagyüzemekben a fejlesztés munkájában több helyütt észrevehető volt, hogy mérséklődik a vállalkozási kedv. Most már nincs ok a tartózkodásra, a várakozásra: a módosult szabályozás ismeretében minden üzem felmérhette, hogy adottságaira építve hogyan fejlesztheti gazdaságosan növénytermesztését, állattenyésztését és feldolgozó részlegeit. Annak is megteremtjük a feltételeit, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban kiegyenlített színvonalon termelhessenek. Az 1975. és az 1976. évi gazdasági folyamatoknak az elemzése megerősítette az ötödik ötéves terv céljait, megmutatta, hogy a terv és a hozzájuk tartozó követelmények teljesíthetők. A kormány idei tervünk teljesítésében és a következő év jó előkészítésében a társadalom előrevivő támogatására épít: a munkaverseny-mozgalom megújulására, a szocialista brigádok közösségformáló erejére, állampolgáraink közéleti aktivitására, a gazdasági vezetők kezdeményező készségére, egyszóval mindannyiunk becsületes áldozatkész munkájára. A kormány megbízásából kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Ezután Horváth Lajos a terv- és költségvetési bizottság nevében szól az expozéhoz, majd Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes emelkedett szólásra. Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes felszólalását mondja. (Kelet-Magyarország telefotó) hézségeit a széles közvélemény megértőén, felnőtt ember módjára értelmezi. Majd arról beszélt: nem kis gondot okoz az áruellátás helyzete — amely ezekben a hónapokban sajnos nem javult, hanem romlott —, továbbá, hogy a zöldség- és gyümölcsárak magasak és csak a napokban mozdultak el kedvező irányba. A kormányzati tevékenységben fontos helyet foglal el gazdaságirányítási rendszerünk tökéletesítése, a megváltozott körülményeinkhez való igazítása. A vállalati szervezet korszerűsítése és tökéletesítése nem lehet általános érvényű kampányfeladat, hanem olyan folyamatnak, illetve feladatnak kell tekinteni, amelyet mindig ott, akkor és úgy kell elvégezni, ahogyan azt a gazdaságpolti- kai és társadalompolitikai célok igénylik mondotta, majd befejezésül így szólt: Az 1976-os év első öt hónapjának gazdasági eredményei biztatóak. Az indulással járó nehézségek, a tervkészítések, az egyeztetések munkáin túl vannak a vállalatok, s figyelmüket jobban tudják a termelés kérdéseire összpontosítani. Biztos, hogy minTisztelt országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat az élelmiszerek termelésének s forgalmazásának szabályozásával foglalkozik. A törvényjavaslat — elfogadása esetén — új jogforrást, lehetőséget nyújt arra, hogy egységesen és korszerűen rendezzük a mezőgazdasági termények és élelmi- szeripari termékek — mint a legfontosabb fogyasztási javak — kezelési módját, szabályozzuk az élelmiszerek gyártásának és forgalmazásának feltételeit. A törvényjavaslat a fogyasztói érdekeket helyezi a szabályozás középpontjába. Ezért szigorítja az élelmi- szeripari üzem létesítésének élelmezés-egészségügyi és műszaki feltételeit, az élelmiszer-előállítás személyi, tárgyi és minőségi követelményeit. Bővíti a javaslat az előállítóknak a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó kötelezettségei. A fogyasztói érdekek védelmének természetszerűleg a népgazdaság érdekeivel és teherbíró képességével mindenkor összhangban kell lennie. Fontos elve a javasolt szabályozásnak, hogy az előállítással, a forgalmazással és az ellenőrzéssel kapcsolatos' szabályok minden élelmiszerre, tehát minden ételre és italra, valamint minden élelmiszer-előállító tevékenységre és — felügyeleti hovatartozásukra tekintet nélkül — valamennyi élelmiszer-előállító szervre és személyre vonatkoznak. A törvényjavaslat alapvető célja az ember egészségének védelme. Az egészség védelmét szolgáló szabályok nyilvánvalóan minden élelmiszerre egyformán vonatkozniuk kell. Szigorítja a javaslat az élelmiszer-egészségügyi és műszaki feltételeket. A közvélemény mindenkor érzékenyen követi az élelmiszerek bőségének, vagy hiányának, mennyiségének és minőségének alakulását. Ismert az is, hogy a magyar nép élelmezésében milyen nagy utat tettünk meg — és milyen akadályok leküzdése árán, — amíg a mai magaslatokra eljutottunk. A kormány tudja, hogy ez még nem a csúcs, hogy az élelmiszer-termelés és az élelmiszer-ellátás fejlesztése folyamatos és következetes munkát, rendszeresen ismétlődő cselekvést ki- ván. A következő években — az ötéves tervről szóló törvény szellemében — a vállalati és a népgazdasági erőforrások jó összehangolásával e téren is előre akarunk lépni. Az élelmiszer-termelés és -forgalmazás fejlesztése, színvonalának emelése elsőrendű politikai feladatnak tekinthető. Érthető, hogy mind az életszínvonal alakulásának, mind a népgazdasági egyensúly fenntartásának, javításának lényeges tényezője ez. Éppen ezért az ezzel foglalkozó tervezés, a jól meghatározott feladatok következtés megvalósítása együttes feladata a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak, valamint a szállítógépeket és a munkaeszközöket gyártó gépiparnak, a talaj tápanyagutánpótlásában, a tartósító, a fertőtlenítő és más kémiai anyagok gyártásában érdekelt vegyiparnak, valamint a kapcsolódó összes többi nép- gazdasági ágnak. Másképpen szólva: korunkban nincs fejlett mezőgazdasági termelés fejlett, erős népgazdaság nélkül. Majd így folytatta beszédét a miniszter: , Magyarországon az egy főre jutó napi 3290 átlagos kalóriafogyasztás több az élettanilag szükséges optimálisnál is. Az egy főre jutó napi fehérjefogyasztás 100 gramm körüli, amelynek fele állati eredetű fehérje. Fogyasztásunk összetétele — bár sokat változott'— ma is eltér több hasonló fejlettségű ország fogyasztási arányaitól. Táplálkozási szokásaink természetesen a földrajzi környezet hatásait is éppúgy tükrözi, mint a hagyományokat, vagy a kinálatot. A benyújtott törvényjavaslat kidolgozása során ezekre a körülményekre is tekintettel voltunk. Az országgyűlés által törvénybe iktatott ötéves tervtörvény meghatározza feladatainkat. Az életkörülmények változásához igazodva egészségesebbé kívánjuk tenni az élelmiszer-fogyasztást. Ezért több fehérjét, húst, tejterméket és más élelmiszert kell termelnünk. Az egy főre jutó húsfogyasztás 8 kg-os növekedésével számol az V. ötéves terv, a tej- és tejtermék fogyasztás 29 kg-mal lesz nagyobb. Megteremtjük a feltételét a zöldségfélék fogyasztása számottevő növekedésének és nagyobb lesz a feldolgozott zöldség- és gyümölcsfélék aránya,: ami az egész éven át tartó egyenletes fogyasztást segíti majd elő. A tervek előirányozzák azt is, hogy a következő években a lisztes árukból, cereáliákból mintegy 8 kg-mal csökken az egy főre jutó fogyasztás. Számolunk vele, hogy a zsírfogyasztáson belül a élettanilag előnyösebb növényi zsírok aránya nő és az élelmiszerek feldolgozottsági foka tovább javul. Az élelmiszeripar fejlesztésekor arra is törekszünk, hogy az élelmiszeripari üzemek műszaki színvonalát a tervidőszak során nemzetközi színvonal élcsoportjához igazítsuk. Élelmiszeripari üzemeink új kapacitásokkal bővülnek. Még ebben az évben átadják a szegedi szalámigyár csaknem 1 milliárd forintos új beruházását, s lehetővé válik, hogy több mint 50 százalékkal növeljük a szalámigyártást. Ezt követően a következő években — gyorsított beruházásként — a gyulai húskombinát majd Baján a bácskai húskombinát készül el. Ez utóbbi, amely félmilliárd forintos befektetéssel épül, öt állami gazdaság, az állami húsipar és 19 tsz összefogásában valósul meg. Folynak az előkészületek a szekszárdi húskombinát felépítésére és számos kiegészítő, járulékos beruházásra is. A törvényjavaslatban előírt műszaki, technikai feltételek megteremtése időt vesz igénybe, amit a rekonstrukciók várhatóan rövidíteni tudnak. A gyártmány- és gyártásfejlesztéssel arra törekszünk, hogy a mezőgazdaságban megtermelt alapanyagok belső tartalmi értékét jobban megőrizzük, gazdaságosan feldolgozzuk és hasznosítsuk. Külön figyelmet fordítunk a fogyasztói igényekhez jobban igazodó csomagolási módok és adagméretek választékának bővítésére, a közétkeztetés és a korszerű árusítási formák elősegítésére. Fel kell készülnünk a 80-as évek fogyasztójának igényére, amely legfontosabb jellemzőivel ma már ismert előttünk. Az V. ötéves terv időszakában a mezőgazdasági és élelmiszeripari exportot 40 szávitában, majd Faluvégi Lajos válaszával lezárták a napirendet. Ezután dr. Romány Pál expozéja következett. zalékkal tervezzük növelni. Ez igen jelentős feladat, különösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy egyik-másik élelmiszeripari ágazatban a külkereskedelmi részarány igen tetemes. A^konzervipar termelésének csaknem háromnegyede, a vágómarha- és a baromfiipar termékeinek 30—40 százaléka, a boripari termelésnek pedig a negyede kerül külföldi piacokra. A friss és feldolgozott gyümölcs, a zöldség, a vágómarha és a húscsirke, valamint a bor és a növényolaj a legfontosabb magyar élelmiszer-exporttermék a búza és a kukorica mellett. Mind belföldi, mind nemzetközi kötelezettségeink teljesítésében fontos feltétel a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termelés közötti összhang. A hazai vizsgálatok és nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a két ágazat között a termelési összhang akkor kedvező — a fejlődés adott szakaszában —, ha az élelmiszeriparban a termelésfejlesztés a mezőgazdasághoz képest mintegy kétszeres ütemben növekszik. Az V. ötéves terv időszakában a növénytermesztés gyorsabban fejlődik, mint az állattenyésztés. Céljaink között nagyon fontos helyet foglal el a gabonatermelés 20 százalékos növelése, amely a hazai szükségletek kielégítése mel-> lett jelentős exportra is módot ad. Az ipari növények közül az olajos magvak és a cukorrépa-termesztés jelentősebb fejlesztését kell megoldanunk, és mindkét terméknél az élelmiszeripari kapacitásokat is jelentősen növelni fogjuk. A kertészeti ágazat fejlesztése mind az élelmiszeripari termelés nyersanyaggal való ellátása, mind a fogyasztói szükségletek, valamint a kiviteli lehetőségek kielégítése szempontjából elmaradt a népgazdaság igényeitől. A tervtörvény előírása szerint 1980-ig közel 40 százalékkal kell növelni a zöldségtermelést. A kertészet más ágazataiban, így a gyümölcs-, a szőlőtermelésben is új telepítéseket kell végrehajtanunk, hogy 1980 után a régi, kiöregedő ültetvények helyett új, korszerű ültetvényeink legyenek. A hús- és állatitermék-ter- melés nagy és halaszthatatlan feladatot jelent a mezőgazda- sági üzemek számára. Különösen fontos, hogy az évek óta alacsony színvonalú tej- és tejtermékfogyasztás mezőgazdasági termelési hátterét, a tejtermelést számottevően növeljük, s az állomány genetikai képességét jobbad kihasználjuk. Az előbbiekben vázolt célok állanak előttünk. A mezőgazdaság iránt megnyilvánuló igények nagyok, a megtett út, az eddig elért eredmények, a szocialista gazdaság ereje nem kevésbé. E nemes feladatok sikeres elvégzéséhez sok-sok erőfeszítésre és összehangolt munkára van szükség. A Minisztertanács nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett törvénytervezetet vitassa meg és fogadja el. Dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter expozéja után Kovács István, a MEDOSZ főtitkára, a törvényjavaslat bizottsági előadója többek között előrebocsátotta, hogy a törvényjavaslat figyelembe veszi az élelmiszertermelés reális koncepcióit, a távlati fejlesztés céljait, a műszaki, a technológiai fejlődést, a társadalmi igények változását, s összhangban van a gazdaságpolitikai célokkal. Ezt követően Bori Gyulá- né Bács-Kiskún megvei és Borics László Szolnok megyei képviselők kaptak szót. Ezzel az országgyűlés csütörtöki ülésé,^- amelyen Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta felváltva töltötte be az elnöki tisztet — befejeződött. Pénteken délelőtt 10 órakor az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat fölötti vitával folytatja munkáját az országgyűlés.
