Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-23 / 147. szám

1976. június 23. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből POSTABONTÁS Könnyebb munka A betegségek gyakori kö­vetkezménye az emberek munkaképességének a csök­kenése. Súlyos eset az, ha valaki egyáltalán nem tud már munkát vállalni. Hu­mánus törvényeink róluk is gondoskodnak, nem marad­nak ök sem jövedelem nél­kül. Előzetes munkaviszo­nyuk és a munkaképesség csökkenésének megállapí­tására hivatott orvosi bi­zottság véleménye alapján rokkantsági nyugdíjat kap­hatnak. Vannak viszont, akik ugyan továbbra is dolgoz­hatnak, de betegségükre feltétlenül tekintettel kell lenni. A korábban végzett esetleg nehéz, vagy meg­erőltető munkát könnyebb­re kell felcserélniük. Ez nem olyan egyszerű dolog. Sajnos, sokszor a munkahely-változtatás miatt ma amúgy sem egészséges ember lelki válságba kerül. (Szokták mondani, hogy „belebetegedik”.) Megért­hető, hiszen a szokott kör­nyezettől, közösségtől kény­telen megválni, egy újat kell megszoknia és egy merőben más munkát is. Szerencsés dolog, ha az a munkahely — ahol az il­lető éveket, vagy évtizede­ket töltött el — tud adni könnyű munkát. Ezt szeret­te volna D. I.-né is, de mun­kahelye — ahol közel 10 évig dolgozott — amikor be­teggé vált, semmi hajlandó­ságot nem mutatott a meg­értésre. Választania kellett: a korábbi megerőltető mun­ka és a munkahely-változta­tás közt. Az utóbbi nem ment volna egyik nap­ról a másikra. Viswant ke­reset nélkül sem maradha­tott D. I.-né, mivel gyerme­két egyedül neveli. így to­vábbra is az egészségére ká­rosan ható munkát volt kénytelen választani. írja: „Pedig nem kíván­tam lehetetlent, előre szól­tam, nem titkoltam azért sem, mert tudtam, hogy munkahelyem portást ke­res és azt én is el tudtam volna látni, szívesen vállal­tam volna. A jóakarat azon­ban, úgy látszik, hiányzott, mert egy külső személyt al­kalmaztak erre a posztra. Ezért kell most naponta olyan munkát végeznem, amelyről tudom, hogy be­tegségem újraéledését és sú­lyosbodását mozdítja elő.” Jól érezte D. I.-né. Nem sok idő telt el, újra táppén­zes állományba került, de ezúttal már jóval hosszabb időre, mint azt megelőzően volt. Hiányzása miatt a sza­lagon fennakadás volt, ne­ki lényegesen csökkent a havi jövedelme és végső sor­ban államunk is károsult a táppénz igénybevételével. Ez aztán igazán jelentékte­len — mondhatja valaki, de ha sok ilyen megértést nélkülöző intézkedés fordul elő az országban, mint D. I.- né esetében tapasztalhat­tunk bizony már nem je­lentéktelen. Most a táppénzrendszer módosításának időszakában, amikor annyi szó esik a táppéntafegyelem javításá­ról, az sem mindegy tehát, hogy az ilyen ügyeket a ve­zetők hogyan bírálják el. Felületesen-e, vagy kellő humanitással? Soltész Agnes Negyven ' gyerekért Oros-Világos tanyán meg­szüntették a pompáskuti is­kolát. Az épületet a községi ta­nács szolgálati lakásnak utal­ta ki. Az ott lakó család la­kásproblémáján segítettek, ugyanakkor a településen több gyermek óvodai és böl­csődei elhelyezése megoldat­lan. Szeretnénk, ha az épüle­tet ismét a gyerekek vennék birtókukba: óvodát és böl­csődét alakítanának ki, hi­szen nagy szükség lenne rá. A környék lakói vállalnák a teljes átalakítást, s a további karbantartást is. Nagyon sok kisgyermek van a környéken, akiknek elhelyezése problé­mát jelent, így az édesanyák nem tudnak elmenni dolgoz­ni. Mindezek megvalósításá­hoz egy kis jóindulat, egy kis segítség kellene. A lakás át­adása és az anyag biztosítása az átalakításhoz, aztán jöhet a társadalmi munka. A segít­séget több mint negyven óvódás korú gyermek nevé­ben kérjük — írják levelük­ben az Oros-Világos tanyai lakók. Fagylalt? — Nincs! Az elmúlt vasárnap fagy­laltot szerettünk volna venni. A Szabolcs-szállónál vasár­nap nincs árusítás, így a nem­rég megnyílt Anna presszó­hoz mentünk. Itt szintén nem kaptunk fagylaltot, öt napja rossz a gép — tájékoztatott egy eladó. Elgondolkodtató, hogy a várost vasárnap csak úgy fagylalt nélkül' hagyják. Csupán gondatlanságból. A gépet meg lehetett volna ja­vítani, vagy ha mégsem, jó szervezéssel elkerülhetők le­hetnének az ilyen kellemet­lenségek — írja F. I. Büntessék őket! Már többször eset szó a parkrongálókról, de a helyzet még mindig változatlan. Jó- savárosban társadalmi mun­kában parkosítottak, fásítot­tak, s ennek ellenére nem vi­gyáznak, letapossák a szép, rendezett parkot. Hasonlókat tapasztaltam a város többi részén is. Érthetetlen szá­momra, hogy egyesek a gya­logjárótól egy-két méterre a füvesített részen közlekednek. A parkban labdáznak, fociz­nak, holott a labdajátékokra kijelölt pálya van. Mindenütt arra törekednek, hogy a vá­rosuk, lakóhelyük környé­ke szebb és rendezettebb le­gyen. Úgy látszik, ezek az emberek nem sokat törődnek azzal, hogy milyen környe­zetben töltik el a napjaikat. Mégis, a többség érdekében meg kellene akadályozni a vandál pusztítókat, ha más­képpen nem megy: vegyük igénybe a rend, a törvény ad­ta lehetőségeket azok számá­ra, akik nem értenek a szép szóból, — írja Kovács Zoltán Nyíregyháza, Ungvár sétány 25. szám alatti olvasónk. Űjság a kerítésen Postásunk nem kézbesíti rendesen a leveleket és az új­ságokat, — panaszolják a Széchenyi utcai lakók Jármi községből. Rendszeresen vagy a kerítésre teszi az újságokat, vagy bedobja a kertbe, így sok esetben tönkremennek a lapok, sárosak, olvashatatla­nok lesznek. Többször kér­tük, hogy ne tegye, de csak durván válaszol, s elutasít bennünket. Jó lenne, ha pa­naszunkat az illetékesek mi­előbb orvosolnák, mert nem szeretnénk az újságokról le­mondani egy postás rendszer­telen, hanyag kézbesítése mi­att. Dudvás Városunk talán egyik leg­forgalmasabb utcája a Petőfi utca. Éppen ezért nem mind­egy, milyen kép fogadja a városunkban érkező vendége­ket. Ha egy kisebb községbe elmegyünk, mindenütt szép virágos utcákat láthatunk. Nem ezt tapasztalhatjuk a Petőfi utcán. Mert nem min­den az, hogy a szemetet el- seprik, ám a járda szélén dudva és gaz díszeleg. Van vagy három virágtartó az ut­ca végén, s tovább semmi. Tudjuk, hogy pénz kérdés ez is. De társadalmi összefogás­sal megoldható, s ezt az ut­cát is szebbé, virágosabbá le­hetne tenni — panaszolja Sz. M. Nyíregyháza, Petőfi u. 19 sz. alatti lakos. Szerkesztői üzenetek Acs Zoltánné nyíregyhá­zi,’í’ekszi Istvánná csenge- ri, Felföldi Mihály geszte- rédi, Torna Béla buji, Boros Károlyné budapesti, Sza­kács Imréné mérki, Jóni Mihályné nyírmadai, Poczók József papi, Ujteleki József újfehértói, Veréb Jánosné mezőladányi, He­gedűs Imre kéki, Göröm- bei István nyíregyházi, Szopkó Józsefné berkeszi, Pócsik Géza tiszaszentmár- toni, Tóth Józsefné papi, Kiss József ajaki lakosok ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Koncz Elek jándi, Szabó József nyírpazonyi, Nyikos István apagyi, Csizmadia Pálné kisvárdai, Nagy Ödön kisvárdai, Bertók Lajos ho- dászi, Kánya Sándorné má­tészalkai, Barkó Mihály apagyi, Lelesz Péter újfe­hértói lakosoknak levélben válaszoltunk. Babinecz Bertalanné kis­várdai lakosnak üzenjük, hogy a községfejlesztési hozzájárulás méltányosság­ból történő mérséklését, vagy elengedését az illeté­kes tanács végrehajtó bi­zottságától kell kérni. Kovács Ernőné mándoki lakost tájékoztatjuk, hogy a katonai családi segély fo­lyósítását a bevonulást kö­vető hónap első napjától kell folyósítani, s a katonai szolgálat megszűnését kö­vető hónap utolsó napjá­val kell megszüntetni. Vass Béláné nyírlövői ol­vasónk az elmaradt családi pótlék összegét visszame­nőleg megkapta. Manák Lászlóné papi la­kos kérésére közöljük, hogy 1971-től van érvényben a 2/1971-es ÉVM—PM. sz. együttes rendelet, amely a lakás-használatbavételi díj­ról rendelkezik. Padot kérnek A város legforgalmasabb helyein, a Búza téren és a Jókai téren földbeágyazott betonlábak árválkodnak. Va­lamikor pihenést szolgáló ülőhelyek voltak. Már bekö­szöntött a nyár, itt a padokat azonban még mindig nem he­lyezték el. Sok idős ember szeretné igénybe venni, meg­pihenni rajta, amíg autóbusz­ra várnak. Azt hiszem, ideje lenne már a hiányosságokat pótolni — írja A. B. Az aluljáróig közlekedik... Vámosi István nyíregyhá­zi lakos közérdekű bejelen­tésére a Volán 5. sz. Válla­lattól az alábbi tájékoztatást kaptuk: „A május 30-án ér­vénybe lépett új autóbusz­menetrendben a 12-es járat végállomása a Guszev-atul^ járó. Itt egy forduló helyet kellett kiépíteni, amely azon­ban időre nem készült el. Az illetékesek a hiányossá­gokat pótolták, s így a 12-es autóbuszok június 13-tól az aluljáróig közlekednek. Volán 5. ». ~Tillalat Nyíregyháza kolatlan. Az érintett lakó- utak a játszótértől járdával és egy védő zöldsávval van­nak elválasztva. Figyelembe kell venni azt is, hogy az út­viszonyok jók, a teljes terü­let belátható, így a gépjármű vezetőjének lehetősége van észlelni — és akár a megál­lásra is felkészülni, ha a gye­rekek nem a játszótéren, ha­nem az. úttesten, vagy annak közelében tartózkodnak. Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V. B. építési, közle­kedési és vízügyi osztálya, Nyíregyháza nyére, mivel vízfelülete vé­dett, hullámzás alig alakul ki rajta. A modellezés nép­szerűsítése szempontjából sem hanyagolható el az a le­hetőség, amelyet Sóstó nyújt. Egyetlen napon több ezren tekintik meg a versenyünket, amivel igen sok fiatal ér­deklődését tudjuk felkelteni a modellezés iránt. Magyar Honvédelmi Szövet­ség Szabolcs megyei vezető­sége Nyíregyháza Zajos Sebesség „Sebességkorlátozást!” cím­mel 1976. május 15-i szá­munkban megjelent cik­kükre az alábbi tájékoztatást adjuk: „A Korányi Frigyes u. 18—32. számú háztömb mögött lévő területen — ahol a játszótér is van — helyszíni szemlét tartottunk, melynek eredményeként meg­állapítottuk, hogy a sebesség- korlátozás bevezetése indo­kai os tó” címmel június 9-én megjelent cikkükben a levélíró kifogást emel az el­len, hogy a Sóstón egész na­pos hajómodellezési ver­senyt tartunk, amely zavarja a pihenni vágyókat. Az MHSZ megyei vezetősége évente két alkalommal ren­dez egész napos versenyt robbanómotoros hajómode- lekkel a Sóstón. Városunk közelében lévő tavak közül csak a Sóstó az, amelyik al­kalmas a rádióirányítású mo­toros hajómotorok verse­II lakásbérleti szerződésről Zentai Zoltán 1962-ben beköltözött egy két szoba, konyhás, kertes lakásba, a következő feltételek mellett: ezt a lakást a tulajdonosa 1961. őszén örökölte meg, azon­ban egy másik városban saját lakása van, ahol ténylege­sen lakott is, ott volt munkahelye is, olvasónkkal, jó is­merősével akként állapodott meg, hogy költözzön be a la­kásba, viselje annak közterheit, adóját, stb. Olvasónk ezen megegyezésnek megfelelően használja a lakást, a szükséges tatarozásra időközben mintegy 40 ezer forintot költött, számítva arra, hogy tartósan itt fog lakni, a kertbe gyümölcsfákat telepített, kerítést létesített, a víz bekötése alkalmával kifizette a szükséges hozzájáru­lást, tehát vállalta és teljesítette mindazokat a költségeket, amelyek általában a tulajdonost terhelik. Ez év áprilisában a lakás tulajdonosa szóban, majd később írásban is felszólította, hogy költözzék ki a lakás­ból és az írásbeli felszólításban arra hivatkozott, hogy ol­vasónk szívességi lakáshasználó és nem bérlő, így másik lakásra nem tarthat igényt és a továbbiakban már csak azért sem bérlő, mert közöttük bérleti szerződés nincs, bármilyen szóbeli megállapodás volt is, az semmis, mert ingatlanra vonatkozó minden megállapodás, amely nem írásban történik, semmis. Olvasónk igazságtalannak tartja ezt az álláspontot és az a kérdése, hogy megilletik-e őt a bérlők jogai, bérlőnek tekinthető ő egyáltalán, vagy sem, s továbbá, ha bérlő, jogosult-e a kert használatára, ugyan­is a tulajdonos a kertet már most tavasszal el akarta tőle venni. Megfelel a valóságnak az az állítás, hogy ingatlanra vonatkozó minden megállapodás semmis, ami nem írásban történik, de ez az ingatlanok tulajdonjogának átruházása esetén áll, tehát adásvétel, csere, ajándék, stb, és a bérleti­nél nem. Más szerződések esetében a Polgári Törvény- könyv 216 §-nak értelmében a szerződési akaratot kifejező, ráutaló magatartással is létre lehet hozni. A jelen esetben mindenekelőtt azt kell vizsgálni, hogy olvasónk a lakást valóban ingyenesen kapta-e, vagy nem fizetett-e azért térí­tést, ha igen, milyen összegben és a tulajdonos azt elfogad­ta-e, vagy nem. Nem vitás az, hogy már az eredeti megál­lapodásnál sem ingyenes használatról volt szó, mert olva­sónk átvállalta mindazokat a terheket, amelyek a tulajdo­nost terhelik és ez abban az esetben is tekinthető bérleti díjnak, hogy ha nem is havonta és rendszeresen fizetett a bérlő, mint ahogy az általában szokásos, mert ilyen eltérő megállapodás szabadon köthető. Az sem vitás, hogy a fe­lek között nem egy rövid időre szóló megállapodás volt, ami általában jellemző a szívességi lakáshasználatra, ha­nem egy meghatározatlan idejű, de mindenképpen hosszabb időre vonatkozó megállapodás, ezért kérte a tulajdonos és vállalta olvasónk a nagyobb összegű beruházást is. Ilyen körülmények között ingyenes, szívességi lakáshasználatról nem lehet szó, az eltelt mintegy 14 év, valamint a na­gyobb összegű beruházás, a rendszeres közteherviselés, olyan ráutaló magatartás, amelyből joggal lehet arra kö­vetkeztetni, hogy a felek között érvényes lakásbérleti szerződés jött létre, figyelemmel a Ptk. 216. §-ra. Kiegé­szítjük ezt azzal, hogy egy lakásos, kertes háznál a bérlet a kertre is vonatkozik, kivéve, ha a kert nagysága megha­ladja a helyben szokásos egy építési telket, mely esetben az egy építési telket meghaladó részre külön megállapodást kell kötni. Dr. Juhász Barnabás Főszezon előtt a Balatonon 100 ezer hazai, 15 ezer üdülővendég — 40 nyaralóhely — tilos a vadtáborozás A Balatonnál, a júniusi kánikula beköszöntésével megélénkült az idegenforga­lom. Napról napra rohamo­san nő a forgalom és kedden újabb, s az eddiginél is na- gyobB, karavánokban érkez­tek a külföldi turisták a tó­part nyaralótelepeire. A szomszédos országok Bala­tonhoz látogató turistáinál is nagyobb számban érkez­tek kedden holland és német vendégek. Megélénkült a for­galom a csehszlovák határ irányából is. A Balatonnál nyolc nagy kempingben, fa­házakban és sátrakban cso­portosan üdülnek a cseh­szlovák bányák, nagyüze­mek szakszervezeti beutalt­jai. A Balatonnál e héten meg­elevenedett a hazai idegen- forgalom is. A ‘ vendégsereg száma — becslések szerint — elérte a 100 ezret, de várha­tóan napokon belül 15 ezer üdülővendéggel lehet szá­molni a tópart 40 nyaraló­helyén. Benépesültek a balatoni kempingek is, de a mintegy harminc kifogástalanul fel­szerelt táborban még sok ezer turista elhelyezésére van mód. Ennek ellenére az utóbbi napokban már feltűn­tek az úgynevezett vadtábo- rozók, Tihanyban a műút mellett is megpróbáltak sát­rat verni. Az idegenforgalmi szervek — ha szükséges a hatóságok segítségével — in­tézkedéseket tesznek a vad­táborozás felszámolására. Egyébként a személyi tulaj­donban lévő ingatlanokon is csak a terület nagyságának figyelembevételével lehet sát­rat felállítani. A beépített telkeken legfeljebb két sátor állítható fel maximálisan 15 négyzetméter területtel, a be­építetlen telken pedig há­rom sátor helyezhető el húsz négyzetméternyi helyen.

Next

/
Thumbnails
Contents