Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-17 / 142. szám

1976. június 17. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Utazik az exkavátor Zajvizsgálat - üzemekben Földünkön ötször annyi a szén, mint az olaj és a föld­gáz együttvéve. így tehát a szén a jövőben is az ásványi fűtőanyagok egyik legfonto­sabb fajtája marad. A szén­bányászat fejlesztésének fő tendenciája: a külszíni kiter­melés fokozása. Tizenöt-húsz év múlva a szilárd fűtő­anyagnak több mint felét külszíni fejtéssel termelik majd ki a világon. A külmű- veléssel kitermelt szén öt­ször olcsóbb az aknákban ki- termeltnél. Ma a széntermelést vala­mennyi bányamezőben a gé­pesítés és az automatizálás jellemzi. A külszíni fejtések­ben azonban a gépek fel- használása sokkal gazdaságo­sabb, alkalmazási lehetősé­geik is jóval nagyobbak, mint a bányákban. Ma a kül­színi fejtésekben olyan ex­kavátorok dolgoznak, ame­lyek kotróvedre 8—25 köb­méter űrtartalmú, s a daru­gém hosszúsága lehetővé te­szi, hogy a szenet borító med­dőkőzetet 70—100 méterre rakják át a daruval. A ma ismert legnagyobb lépegető Sirálysziget c a szikes tavon A Kiskunsági Nemzeti Park fUlöpszállási szikes tavaiban lévő szigeteken több ezres te­lepekben költenek a danka­sirályok. A „Kelemenszék” nevű tó kis szigetén már ki­keltek az első dankasirály­fiókák. A madarak száma a teljes védettség eredményeként emelkedőben van. (MTI fotó — Karáth Imre — KS) exkavátor puttonya 80 köb­méter befogadóképességű. Különösen sokat ígérőek a marótárcsás kotrógépek, amelyeknek óránkénti telje­sítménye 1000—3000 tonna. Ezt a géptípust épp­úgy az NDK fejlett bánya­gépipara állítja elő, mint azt a 15 emelet — 50 méter — magasságú, 240 tonna súlyú gépóriást, amely hazánkban, a visontai külfejtésen dol­gozik, és amellyel havonta egymillió köbméter talajt ta­karítanak le a lignitmezőről. Ilyen hatalmas gépeket az NDK-n kívül még a Szovjet­unió állít elő a szocialista tá­bor országai közül. A technika fejlődésével ug­rásszerűen megnövekedett a zajos üzemek száma, a mun­kahelyeken a zaj szintje — és ezekkel együtt a zajártalom­nak kitett és már zajártal­mat szenvedett dolgozók szá­ma, amely hazánkban jelen­leg 12—14 ezerre tehető. A veszélyeztetettek ennek több­szörösét teszik ki, s ez kény­szerítőén követeli a zaj elleni küzdelem megszervezését, a zajos munkahelyek hallásvé­delmi programjának a kidol­gozását. A zajártalom elsősor­ban a halláscsökkenésben nyilvánul meg, de élettani kísérletek bizonyítják, hogy a vérkeringésre is károsan hat a zaj. A zajártalom megelőzése el­sősorban műszaki feladat. A zajvédelem leghatásosabb módja az üzemi zaj kelet­kezésének a megakadályozá­sa. A már létrejött zajt ugyanis nem lehet megsem­misíteni, vagy semlegesíteni, csupán terjedését akadályoz­hatjuk meg, illetve hangel­nyeléssel az erősségét csök­kenthetjük. Az üzemi zaj keletkezésé­nek megakadályozására leg­jobb megoldás a zajos mun­kafolyamatok megszünteté­se, a zajos gép kicserélése, pl. szegecselés helyett he­gesztés, kovácsolás helyett — ahol lehet — hengerlés, vagy sajtolás alkalmazása. A keletkezett üzemi zaj tova­terjedését akadályozza, ha a zajforrást, vagy helyiséget hangelnyelő burkolattal ve­szik körül. Ha a műszaki megoldások nem kielégítőik, egyéni védőeszközökkel is csökkenthető a zajhatás. A megelőzést segíti elő az is, ha zajos munkahelyeken felvétel előtt orvosi vizsgá­latot végeznek, amely kü­lönös gonddal terjed ki a hal­lásszerv és az idegrendszer vizsgálatára. Ugyancsak fontos a mun­kahelyek zajszintjének ál­landó ellenőrzése, amint ké­pünk mutatja az NDK-beli Hans Beimler Mozdonygyártó Elektrotechnikai Műveknél. Az NDK előírásai szerint a megengedhető zajszint a munkahelyeken nem halad­hatja meg a 90 decibel erős­séget. Múzeum — magángyűjteményből Bozsó János kecskeméti festőművész nagy értékű népművé­szeti, valamint egyháztörténeti tárgyakat gyűjtött össze pálya­futása alatt, amelyek közül sokat védetté nyilvánítottak. A gyűjteményt a művész felajánlotta a városnak, amely havi életjáradékkal honorálja az értékes ajándékot. (MTI fotó — Kozák Albert — KS) Előre gyártott híd A hídóriások sorsát az egész világ figyelem­mel kíséri. A műszaki alkotóerőnek valóban a nagy, karcsú, merészen ívelő hidak a legnagyszerűbb kifejezői. De a kisebb hidak jelentő­sége sem marad el a nagyo­kétól. Gondoljunk csak arra, hogy egy nagyváros főútvo­nalán fekvő kis híd megron­gálódása, átépítése micsoda forgalmi gondokat okozhat! A második világháború után egy ideig a legtöbb ki­sebb híd még a helyszínen, vasbetonból készült. A beto­nozáshoz zsaluzat szükséges, azt pedig állvánnyal kell alá­támasztani. A zsaluzat ké­szítése igényes munka, az állványzat pedig — különö­sen, ha a híd víz felett húzó­dik — sok munkaórát és ren­geteg anyagot kíván. Éppen ezért világszerte egyre terjed a hidak alapelemeinek előre gyártása és az építmények­nek ezekből való összeállítá­sa.«- Néhol már azzal is pró­bálkoznak, hogy egész átíve­léseket, komplett hidakat ké­szítsenek előre gyártással. Ilyenkor persze az egyik leg­nagyobb probléma az, hogy miként emeljék helyére a sokszor több száz vagy ezer tonna súlyú építményt. A képen látható esetben japán szakemberek sikerrel oldot­ták meg ezt a nehéz feladatot. A parton előre elkészített vas­beton átívelést, amely egy 2X3 nyomsávos, kétoldalt gya­logjáróval is rendelkező autópálya része, először vizen úszó pontonokra helyezték, majd hatalmas úszadaruk segédleté­vel szállították és emelték a helyére. A japán konstruktőr ér­dekes megoldást választott, amikor a hidat egyetlen, közé­pen elhelyezett vasbeton ívvel merevítette ki. A málna didimellás vessző­foltossága (Didymella applana- ta) és a málna elzinoés vessző- és levélfoltossága (Elsinoe ve- neta) az elmúlt évek során málnásaink rendszeres, állandó betegségeivé váltak. A didimellás vesszőfoltosság járványszerű fellépéséhez a málna számára kedvezőtlen kö­rülmények (napsütötte déli fekvés, túlzott nitrogéntrágyá­zás, besűrűsödött állomány) is hozzájárulnak. A fertőzés ha­tására a hajtásokon a nyár elején elmosódott szélű, lilás- piros, később barnuló, nagy, gyakran az egész hajtást körül­ölelő foltok keletkeznek. Az áttelelés után ezek a foltok ezüstösre színeződnek, felre­pednek, rajtuk fekete pontok alakjában a gomba ivaros sza­porító testei láthatók. A fertőzött vesszők rosszul telelnek, elfagynak, gyakran ki se hajtanak. Kihajtás esetén silány lesz a termésük. A gomba a hajtásokon kívül a málna valamennyi föld felet­ti részét fertőzheti, de ennek kisebb a jelentősége. A didimel­Málna­betegségek lás vesszőfoltosság mellett a málna másik veszedelmes gom­babetegsége az elzinoés megbe­tegedés, amely vessző- és tő­pusztulást okoz. Elszaporodá­sára a nedves, csapadékos idő­járás különösen kedvez. A málna valamennyi zöld részét fertőzi. A leveleken apró, lilás- piros, később megnagyobbo­dó, lilásbarna szegélyű, szür­késfehér közepű foltok kelet­keznek. A levélnyélen a ha­sonló foltok besüppednek. A hajtásokon a szintén bemélye- dő, lilásbarna szegélyű, szürkés közepű foltok nagyobbak (3—4 mm átmérőjűek), sokszor ösz- szefolynak. A gyümölcs a fer­tőzés következtében barnui, mumifikálódik. A fertőzés ha­tására sok levél és hajtás el­pusztul. Az áttelelt, fertőzött vesszők tavasszal, a kihajtás után gyengén fejlődnek, ke­vés. értéktelen termést hoznak. A kórokozók életmódjából adódóan kora tavasztól egészen őszig szükséges ellenük véde­kezni. Fontos a rendszeres permetezés! (A vegyszeres vé­dekezés csak akkor lesz ered­ményes, ha a fertőzött vessző­ket szüret után kivágjuk.) A betegségek ellen jó hatású ké­szítmények a Bézoxiklorid 50 WP 0,5%-ban, a Dithane M—45 0,2%-ban, vagy a Fundazol 50 WP 0,08—0,12%-ban. Széles Csaba mg. főiskola Védekezés a kaliforniai pajzstetű ellen Annak ellenére, hogy a kali­forniai pajzstetű jelentősége a rendszeresen és helyesen per­metezett kertekben csökken, jelenlétével és kártételével to­vábbra is számolnunk kell. Az általa okozott mennyiségi kár látszólag jelentéktelen, annál nagyobb veszteséget okoz vi­szont a minőség lerontásával. Különösen nem elhanyagolható ez a télialmaexport szempont­jából. A hatékony védekezés alap­ja a pajzstetű fejlődésének nyomon követése. Idén a meg­késett tavasz miatt a kártevő fejlődésében a tavalyihoz ké­pest 10—12 napos eltolódás fi­gyelhető meg. Ennek következ­tében az áttelelő nemzedék el­ső lárváinak megjelenése — vizsgálataink alapján — június 18—20 körül várható. Mint is­meretes, a lárvák születésüket követően néhány órán át lete­lepedésre alkalmas helyet ke­resnek, majd ha ez megtörtént,' megkezdik a pajzs készítését_ Az egyes fejlődési alakok ér­zékenysége az inszekticidekkel szemben eltérő. Teljes védett­ség csak a mozgó lárvák elle­ni folyamatos vegyszeres vé­dekezéssel érhető el. Az egyed- szám csökkentésében legna­gyobb jelentősége a tömeges lárvarajzaS időpontjában végre­hajtott permetezésnek van. Ez az időszak megyénkben június utolsó hetére tehető. A pajzstetűlárvák ellen ha­tékony védelmet nyújtanak a következő inszekticidek: Safi­don 40 WP (0,25%), Unitron 40 EC (0,2%), Sevin (0,2%) és Bi— 58 EC (0,1%). A védekezések során ügyel­jünk arra. hogy a korona fel­ső részei elegendő permetlevet kapjanak, mivel itt alakulhat­nak ki a leghamarabb fertőzé­si gócok. Hűvös idő esetén a lárvaraj­zás elhúzódik és a permetezést feltétlenül meg kell ismételni. Az óvó rendszabályok mara­déktalan betartására felhívjuk a figyelmet! Czető János növényvédő állomás Á búza lombtrágyázása A levélen keresztül történő tápanyag-adagolásban rejlő lehe­tőségek jelentősek. A tápele­mek ilyen módon kijuttatva többszörös hatásfokkal érvénye­sülnek a növény fejlődésében, mint a talajon keresztül ada­goltak. A lombtrágya a gyökér­növekedést serkenti, ezáltal a talajtrágyák felvételét segíti. A mikroelemek levéltrágya alakjá­ban történő kipermetezésével az említett elemek visszapótlása hatásosabban (gyors felvehető­ség) és kisebb mennyiséggel vé­gezhető el. Az egyoldalú makró- elemes műtrágyázás következté­ben egyre gyakrabban — külö­nösen száraz időjárás esetén — a mikroelemek hiánya okoz za­vart a növény életében. A levél- analizis megmutatja a tünet nél­küli tápelemhiányt is. Vegetá­ciós időszakban a tápanyag­visszapótlás csak lombtrágyázás- sel végezhető el. A főleg makroelem tartalmú műtrágyákra épülő tápanyag­visszapótlás csak megfelelő mik­roelemtrágyázás esetén biztosít bőséges és jó minőségű termést. Ezért javasolt a levéltrágyázás bevezetése, elterjesztése. A vizsgálati eredmények alap­ján az előző megállapítások fo­kozottan érvényesek a búzára. A búza levéltrágyázását első alka­lommal a szárba indulás idősza­kában a gyomirtó és gombaölő szerekkel együttesen kijuttatva ajánlatos elvégezni. A második kezelés a növény 40—50 cm-es állapotában végezhető el. A harmadik permetezés virágzás kezdetén lisztharmat és fuzárium elleni fungicidkészitményekkel (Fundazol 50 WP 0,5 kg,ha + Dithane M—45 2 kg/ha, vagy Quinolate V—4—X 0,8 kg/ha) kombinálva javasolta. A negye­dik lombtrágyás kezelés az elő­ző után 8—10 nappal végezhető el. Levéltrágyázásra légi kijutta­tás esetén 4—6 liter ha Wuxal, 4—6 kg/ha Mikramid és 2 kg/ha Volldünger használható fel 50—90 liter/ha vízmennyiséggel. Az elmúlt évben levéltrágyázás­sal kapcsolatos vizsgálatot 3 kü­lönböző talajtípusé helyen végez­tek. Ezeken a területeken 2—3 kezelés történt. A gazdaságossá­gi számítások szerint átlagosan 8,6 q'ha terméstöbblet (2537 Ft) mutatkozott. A kijuttatás költsé­ge a többszöri kezelés és a nö­vényvédő szerek együttes fel- használásának figyelembevételé­vel mintegy 170,— Ft/ha volt. A levéltrágyák átlagos költsé­ge 80—100 Ft/ha között ingado­zott. A hozam és a költségek összevetése alapján a tiszta nye­reség hektáronként 2200—2300 Ft volt, ami mintegy 8—10-szeres megtérülést jelentett. Az elmúlt évben megyénkben a kalászosok területének 18,65 %-át (országos átlag: 23,77%) lombtrágyáztak. Ez évben 25100 ha területet (25,17%) kezeltek levéltrágyával — az előző évhez hasonlóan átlag 1 alkalommal. A termésmennyiség biztosítása, a hozamok növelése tekinteté­ben a lombtrágyázásban rejlő lehetőségek nagyok, ezért java­soljuk a gazdaságokban az eljá­rás minél nagyobb mértékű el­terjesztését. Endreffy Zsolt növényvédő állomás Egészséges üzemanyag A Szovjetunióban széles körű felkészülés kezdődött meg az autóközlekedés kor­szerűbb üzemanyagra történő áttérése érdekében. A ha­gyományos benzint és a Diesel-keveréket elsősorban gázzal kívánják helyettesí­teni. Már folyamatban van egy ilyen gyár berendezése. Ez lesz az ország első olyan üze­me, ahol a gázpalackos fel­szerelés gyártása megkezdő­dik. A gáz üzemanyagként történő alkalmazása több­szörösen lecsökkenti a kipu­fogón át távozó égéstermék­ben található mérgező anya­gok mennyiségét. Lényeges szempont az is, hogy az új hajtóanyag bevezetése nem követeli meg a gépkocsimo­torok számottevő átalakítá­sát. tJUONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
Thumbnails
Contents