Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-17 / 142. szám
1976. június 17. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Utazik az exkavátor Zajvizsgálat - üzemekben Földünkön ötször annyi a szén, mint az olaj és a földgáz együttvéve. így tehát a szén a jövőben is az ásványi fűtőanyagok egyik legfontosabb fajtája marad. A szénbányászat fejlesztésének fő tendenciája: a külszíni kitermelés fokozása. Tizenöt-húsz év múlva a szilárd fűtőanyagnak több mint felét külszíni fejtéssel termelik majd ki a világon. A külmű- veléssel kitermelt szén ötször olcsóbb az aknákban ki- termeltnél. Ma a széntermelést valamennyi bányamezőben a gépesítés és az automatizálás jellemzi. A külszíni fejtésekben azonban a gépek fel- használása sokkal gazdaságosabb, alkalmazási lehetőségeik is jóval nagyobbak, mint a bányákban. Ma a külszíni fejtésekben olyan exkavátorok dolgoznak, amelyek kotróvedre 8—25 köbméter űrtartalmú, s a darugém hosszúsága lehetővé teszi, hogy a szenet borító meddőkőzetet 70—100 méterre rakják át a daruval. A ma ismert legnagyobb lépegető Sirálysziget c a szikes tavon A Kiskunsági Nemzeti Park fUlöpszállási szikes tavaiban lévő szigeteken több ezres telepekben költenek a dankasirályok. A „Kelemenszék” nevű tó kis szigetén már kikeltek az első dankasirályfiókák. A madarak száma a teljes védettség eredményeként emelkedőben van. (MTI fotó — Karáth Imre — KS) exkavátor puttonya 80 köbméter befogadóképességű. Különösen sokat ígérőek a marótárcsás kotrógépek, amelyeknek óránkénti teljesítménye 1000—3000 tonna. Ezt a géptípust éppúgy az NDK fejlett bányagépipara állítja elő, mint azt a 15 emelet — 50 méter — magasságú, 240 tonna súlyú gépóriást, amely hazánkban, a visontai külfejtésen dolgozik, és amellyel havonta egymillió köbméter talajt takarítanak le a lignitmezőről. Ilyen hatalmas gépeket az NDK-n kívül még a Szovjetunió állít elő a szocialista tábor országai közül. A technika fejlődésével ugrásszerűen megnövekedett a zajos üzemek száma, a munkahelyeken a zaj szintje — és ezekkel együtt a zajártalomnak kitett és már zajártalmat szenvedett dolgozók száma, amely hazánkban jelenleg 12—14 ezerre tehető. A veszélyeztetettek ennek többszörösét teszik ki, s ez kényszerítőén követeli a zaj elleni küzdelem megszervezését, a zajos munkahelyek hallásvédelmi programjának a kidolgozását. A zajártalom elsősorban a halláscsökkenésben nyilvánul meg, de élettani kísérletek bizonyítják, hogy a vérkeringésre is károsan hat a zaj. A zajártalom megelőzése elsősorban műszaki feladat. A zajvédelem leghatásosabb módja az üzemi zaj keletkezésének a megakadályozása. A már létrejött zajt ugyanis nem lehet megsemmisíteni, vagy semlegesíteni, csupán terjedését akadályozhatjuk meg, illetve hangelnyeléssel az erősségét csökkenthetjük. Az üzemi zaj keletkezésének megakadályozására legjobb megoldás a zajos munkafolyamatok megszüntetése, a zajos gép kicserélése, pl. szegecselés helyett hegesztés, kovácsolás helyett — ahol lehet — hengerlés, vagy sajtolás alkalmazása. A keletkezett üzemi zaj tovaterjedését akadályozza, ha a zajforrást, vagy helyiséget hangelnyelő burkolattal veszik körül. Ha a műszaki megoldások nem kielégítőik, egyéni védőeszközökkel is csökkenthető a zajhatás. A megelőzést segíti elő az is, ha zajos munkahelyeken felvétel előtt orvosi vizsgálatot végeznek, amely különös gonddal terjed ki a hallásszerv és az idegrendszer vizsgálatára. Ugyancsak fontos a munkahelyek zajszintjének állandó ellenőrzése, amint képünk mutatja az NDK-beli Hans Beimler Mozdonygyártó Elektrotechnikai Műveknél. Az NDK előírásai szerint a megengedhető zajszint a munkahelyeken nem haladhatja meg a 90 decibel erősséget. Múzeum — magángyűjteményből Bozsó János kecskeméti festőművész nagy értékű népművészeti, valamint egyháztörténeti tárgyakat gyűjtött össze pályafutása alatt, amelyek közül sokat védetté nyilvánítottak. A gyűjteményt a művész felajánlotta a városnak, amely havi életjáradékkal honorálja az értékes ajándékot. (MTI fotó — Kozák Albert — KS) Előre gyártott híd A hídóriások sorsát az egész világ figyelemmel kíséri. A műszaki alkotóerőnek valóban a nagy, karcsú, merészen ívelő hidak a legnagyszerűbb kifejezői. De a kisebb hidak jelentősége sem marad el a nagyokétól. Gondoljunk csak arra, hogy egy nagyváros főútvonalán fekvő kis híd megrongálódása, átépítése micsoda forgalmi gondokat okozhat! A második világháború után egy ideig a legtöbb kisebb híd még a helyszínen, vasbetonból készült. A betonozáshoz zsaluzat szükséges, azt pedig állvánnyal kell alátámasztani. A zsaluzat készítése igényes munka, az állványzat pedig — különösen, ha a híd víz felett húzódik — sok munkaórát és rengeteg anyagot kíván. Éppen ezért világszerte egyre terjed a hidak alapelemeinek előre gyártása és az építményeknek ezekből való összeállítása.«- Néhol már azzal is próbálkoznak, hogy egész átíveléseket, komplett hidakat készítsenek előre gyártással. Ilyenkor persze az egyik legnagyobb probléma az, hogy miként emeljék helyére a sokszor több száz vagy ezer tonna súlyú építményt. A képen látható esetben japán szakemberek sikerrel oldották meg ezt a nehéz feladatot. A parton előre elkészített vasbeton átívelést, amely egy 2X3 nyomsávos, kétoldalt gyalogjáróval is rendelkező autópálya része, először vizen úszó pontonokra helyezték, majd hatalmas úszadaruk segédletével szállították és emelték a helyére. A japán konstruktőr érdekes megoldást választott, amikor a hidat egyetlen, középen elhelyezett vasbeton ívvel merevítette ki. A málna didimellás vesszőfoltossága (Didymella applana- ta) és a málna elzinoés vessző- és levélfoltossága (Elsinoe ve- neta) az elmúlt évek során málnásaink rendszeres, állandó betegségeivé váltak. A didimellás vesszőfoltosság járványszerű fellépéséhez a málna számára kedvezőtlen körülmények (napsütötte déli fekvés, túlzott nitrogéntrágyázás, besűrűsödött állomány) is hozzájárulnak. A fertőzés hatására a hajtásokon a nyár elején elmosódott szélű, lilás- piros, később barnuló, nagy, gyakran az egész hajtást körülölelő foltok keletkeznek. Az áttelelés után ezek a foltok ezüstösre színeződnek, felrepednek, rajtuk fekete pontok alakjában a gomba ivaros szaporító testei láthatók. A fertőzött vesszők rosszul telelnek, elfagynak, gyakran ki se hajtanak. Kihajtás esetén silány lesz a termésük. A gomba a hajtásokon kívül a málna valamennyi föld feletti részét fertőzheti, de ennek kisebb a jelentősége. A didimelMálnabetegségek lás vesszőfoltosság mellett a málna másik veszedelmes gombabetegsége az elzinoés megbetegedés, amely vessző- és tőpusztulást okoz. Elszaporodására a nedves, csapadékos időjárás különösen kedvez. A málna valamennyi zöld részét fertőzi. A leveleken apró, lilás- piros, később megnagyobbodó, lilásbarna szegélyű, szürkésfehér közepű foltok keletkeznek. A levélnyélen a hasonló foltok besüppednek. A hajtásokon a szintén bemélye- dő, lilásbarna szegélyű, szürkés közepű foltok nagyobbak (3—4 mm átmérőjűek), sokszor ösz- szefolynak. A gyümölcs a fertőzés következtében barnui, mumifikálódik. A fertőzés hatására sok levél és hajtás elpusztul. Az áttelelt, fertőzött vesszők tavasszal, a kihajtás után gyengén fejlődnek, kevés. értéktelen termést hoznak. A kórokozók életmódjából adódóan kora tavasztól egészen őszig szükséges ellenük védekezni. Fontos a rendszeres permetezés! (A vegyszeres védekezés csak akkor lesz eredményes, ha a fertőzött vesszőket szüret után kivágjuk.) A betegségek ellen jó hatású készítmények a Bézoxiklorid 50 WP 0,5%-ban, a Dithane M—45 0,2%-ban, vagy a Fundazol 50 WP 0,08—0,12%-ban. Széles Csaba mg. főiskola Védekezés a kaliforniai pajzstetű ellen Annak ellenére, hogy a kaliforniai pajzstetű jelentősége a rendszeresen és helyesen permetezett kertekben csökken, jelenlétével és kártételével továbbra is számolnunk kell. Az általa okozott mennyiségi kár látszólag jelentéktelen, annál nagyobb veszteséget okoz viszont a minőség lerontásával. Különösen nem elhanyagolható ez a télialmaexport szempontjából. A hatékony védekezés alapja a pajzstetű fejlődésének nyomon követése. Idén a megkésett tavasz miatt a kártevő fejlődésében a tavalyihoz képest 10—12 napos eltolódás figyelhető meg. Ennek következtében az áttelelő nemzedék első lárváinak megjelenése — vizsgálataink alapján — június 18—20 körül várható. Mint ismeretes, a lárvák születésüket követően néhány órán át letelepedésre alkalmas helyet keresnek, majd ha ez megtörtént,' megkezdik a pajzs készítését_ Az egyes fejlődési alakok érzékenysége az inszekticidekkel szemben eltérő. Teljes védettség csak a mozgó lárvák elleni folyamatos vegyszeres védekezéssel érhető el. Az egyed- szám csökkentésében legnagyobb jelentősége a tömeges lárvarajzaS időpontjában végrehajtott permetezésnek van. Ez az időszak megyénkben június utolsó hetére tehető. A pajzstetűlárvák ellen hatékony védelmet nyújtanak a következő inszekticidek: Safidon 40 WP (0,25%), Unitron 40 EC (0,2%), Sevin (0,2%) és Bi— 58 EC (0,1%). A védekezések során ügyeljünk arra. hogy a korona felső részei elegendő permetlevet kapjanak, mivel itt alakulhatnak ki a leghamarabb fertőzési gócok. Hűvös idő esetén a lárvarajzás elhúzódik és a permetezést feltétlenül meg kell ismételni. Az óvó rendszabályok maradéktalan betartására felhívjuk a figyelmet! Czető János növényvédő állomás Á búza lombtrágyázása A levélen keresztül történő tápanyag-adagolásban rejlő lehetőségek jelentősek. A tápelemek ilyen módon kijuttatva többszörös hatásfokkal érvényesülnek a növény fejlődésében, mint a talajon keresztül adagoltak. A lombtrágya a gyökérnövekedést serkenti, ezáltal a talajtrágyák felvételét segíti. A mikroelemek levéltrágya alakjában történő kipermetezésével az említett elemek visszapótlása hatásosabban (gyors felvehetőség) és kisebb mennyiséggel végezhető el. Az egyoldalú makró- elemes műtrágyázás következtében egyre gyakrabban — különösen száraz időjárás esetén — a mikroelemek hiánya okoz zavart a növény életében. A levél- analizis megmutatja a tünet nélküli tápelemhiányt is. Vegetációs időszakban a tápanyagvisszapótlás csak lombtrágyázás- sel végezhető el. A főleg makroelem tartalmú műtrágyákra épülő tápanyagvisszapótlás csak megfelelő mikroelemtrágyázás esetén biztosít bőséges és jó minőségű termést. Ezért javasolt a levéltrágyázás bevezetése, elterjesztése. A vizsgálati eredmények alapján az előző megállapítások fokozottan érvényesek a búzára. A búza levéltrágyázását első alkalommal a szárba indulás időszakában a gyomirtó és gombaölő szerekkel együttesen kijuttatva ajánlatos elvégezni. A második kezelés a növény 40—50 cm-es állapotában végezhető el. A harmadik permetezés virágzás kezdetén lisztharmat és fuzárium elleni fungicidkészitményekkel (Fundazol 50 WP 0,5 kg,ha + Dithane M—45 2 kg/ha, vagy Quinolate V—4—X 0,8 kg/ha) kombinálva javasolta. A negyedik lombtrágyás kezelés az előző után 8—10 nappal végezhető el. Levéltrágyázásra légi kijuttatás esetén 4—6 liter ha Wuxal, 4—6 kg/ha Mikramid és 2 kg/ha Volldünger használható fel 50—90 liter/ha vízmennyiséggel. Az elmúlt évben levéltrágyázással kapcsolatos vizsgálatot 3 különböző talajtípusé helyen végeztek. Ezeken a területeken 2—3 kezelés történt. A gazdaságossági számítások szerint átlagosan 8,6 q'ha terméstöbblet (2537 Ft) mutatkozott. A kijuttatás költsége a többszöri kezelés és a növényvédő szerek együttes fel- használásának figyelembevételével mintegy 170,— Ft/ha volt. A levéltrágyák átlagos költsége 80—100 Ft/ha között ingadozott. A hozam és a költségek összevetése alapján a tiszta nyereség hektáronként 2200—2300 Ft volt, ami mintegy 8—10-szeres megtérülést jelentett. Az elmúlt évben megyénkben a kalászosok területének 18,65 %-át (országos átlag: 23,77%) lombtrágyáztak. Ez évben 25100 ha területet (25,17%) kezeltek levéltrágyával — az előző évhez hasonlóan átlag 1 alkalommal. A termésmennyiség biztosítása, a hozamok növelése tekintetében a lombtrágyázásban rejlő lehetőségek nagyok, ezért javasoljuk a gazdaságokban az eljárás minél nagyobb mértékű elterjesztését. Endreffy Zsolt növényvédő állomás Egészséges üzemanyag A Szovjetunióban széles körű felkészülés kezdődött meg az autóközlekedés korszerűbb üzemanyagra történő áttérése érdekében. A hagyományos benzint és a Diesel-keveréket elsősorban gázzal kívánják helyettesíteni. Már folyamatban van egy ilyen gyár berendezése. Ez lesz az ország első olyan üzeme, ahol a gázpalackos felszerelés gyártása megkezdődik. A gáz üzemanyagként történő alkalmazása többszörösen lecsökkenti a kipufogón át távozó égéstermékben található mérgező anyagok mennyiségét. Lényeges szempont az is, hogy az új hajtóanyag bevezetése nem követeli meg a gépkocsimotorok számottevő átalakítását. tJUONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK
