Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-16 / 115. szám
1976. május 16. KELET-MAGYARORSZÄG 3 FÓRUM A PAPÍRGYÁRBAN Lakás-munkásoknak EBBEN AZ ÖTÉVES TERVBEN Nyíregyházán a vállalatok 900 munkáscsalád lakásépítését, illetve otthonszerzését támogatják jelentős pénzösszegekkel. Figyelemre méltó, hogy a papírgyár a tervidőszakban 150 munkását segíti kedvezményes lakás építésében. Az építkezési kedv és a támogatás összege igen nagy ebben a gyárban, így főleg ennek köszönhető, hogy a városi pártbizottság, a városi tanács és az OTP közreműködésével lakásfórumot tartottak itt. A fórumon ismertették a gyár lakásépítési támogatásának elképzeléseit, majd a szakemberek válaszoltak a gyár dolgozóinak kérdés seire. A gyár példája azt is bizonyítja, hogy az igazságos és jelentős anyagi támogatás kedvezően befolyásolja a termelést, és a törzsgárda kialakítását. A helyi gyakorlat szerint a lakáselosztó bizottság felterjesztése után az üzemi négyszög dönti el, hogy ki és mennyi támogatást kap lakásépítéséhez. Tavaly rekordösszeget, 4 millió forintot költöttek az említett célra. Ebből az összegből 81 dolgozó építkezését segítették — közülük 79 munkás. Az idén — a termelési eredményektől és a nyereségtől is függően — mintegy 60 dolgozó jut otthonhoz a gyár segítségével. A lakásépítési akció egyfajta ösztönző, mert az elosztásnál elsősorban a jól dolgozók jöhetnek számításba. Természetesen az igénylők szociális helyzetét sem hagyják figyelmen kívül az említett bizottság tagjai. így helyes, bizonyára ilyen meggondolások mellett osztják el a többi (750) munkáslakást is a város üzemeiben. JÖ VÖLT HALLANI, hogy a fórum résztvevői nem csupán a saját igényüket jelentették be, érdeklődtek a megyénk másik három városában élő munkások építkezési lehetőségei felől is. Érdeklődésünkre elmondták, hogy Nyíregyháza és Záhony a kormány által kiemelt település, tehát csak ezen a két településen van lehetőség a munkások építkezésének rendszeres, állami dotációjára. De a megyei tanács közreműködésével az ipar- telepítéssel párhuzamosan esetenként Mátészalkán, Kisvárdán és Nyírbátorban is támogathatják a munkások házépítését. Külön figyelmet érdemel az egyik munkás kérdése, fia úgy tetszik, javaslata: miért nincs lehetőség arra, hogy a brigádtagok, a barátok társadalmi munkával segítsék a több szintes lakások építését is, ha erre ugyanis lehetőség volna, akkor az igénylőknek kevesebb előtörlesztést kellene befizetni. A válaszból kiderül, hogy ezt a fajta társadalmi munkát a modern technika és a technológia nem engedi meg, de minden más társadalmi munkáért járó pénzt át lehet utalni a vállalat „lakásalapjára”, s ebből az alapból támogatást kaphat a brigádtag, vagy a barát. Ezt a lehetőséget nem árt továbbadni, élni is érdemes ezzel a lehetőséggel. HASZNOS INFORMÁCIÓHOZ IS JUTOTTAK a fórum résztvevői. Egyebek közt megtudták, hogy új és változatos típustervek készültek a kertes házak építésé- v hez, ősszel Nyíregyházán liftjavító üzemet hoznak létre és az adminisztratív dolgozók lakásszerzésének támogatására is van lehetőség. A fórum azért is hasznos volt, mert a szakemberek újabb igényekkel, a kérdezők pedig újabb lehetőségekkel ismerkedtek meg. Ilyen rendezvényt másutt is érdemes szervezni. (nábrádi) Kooperáció a szocialista országokkal G yakran használt gazdasági fogalom a kőoperáció. Miért törekszenek az országok kooperációs megállapodások megkötésére? Miért előnyös ez az együttműködési forma? A kooperációs tevékenység szélesíti az árukapcsolatokat, bővíti a választékot, segítségével növekszik a kereskedelmi forgalom, Oe sorolhatnánk még a kooperációból fakadó előnyöket. Ezek az előnyök számunkra elsősorban a szocialista országokkal való együttműködésben érvényesülnek. Magyarország és a KGST-orszá. gok évi áruforgalmának mintegy. 40°/0-a alapozódik különböző kooperációs formákra. A szocialista országokkal kialakított kooperációs együttműködés legkézen. fekvőbb előnye a- termelési biztonság. A kooperáció segíti, gyorsítja a műszaki-tudományos fejlődést. A Szovjetunióval létrehozott szövőgép-kooperáció nemcsak jobb gépet jelent. Az SZTB-szovögépek 1L cencét a szovjet partner, az alkatrészeket a magyar part. ner szállítja — s ezáltal Magyarország is a legmodernebb technika kialakításában vesz részt. Ugyanakkor a kooperáció nemcsak a műszaki-tudományos fejlődésekben játszik szerepet, hanem abban is, hogy a fejlesztés nem áll meg egy adott színvonalon. Ilyen esetekben a kooperáció a legfejlettebb technika „szétsu- gárzását” jelenti, a fejlesztés minden együttműködő ország számára nagy jelentőségű. Az elmúlt években tovább szélesedett a sokoldalú és kétoldalú gazdasági, tudományos együttműködést szolgáló egyezméhyi, szerződéses rendszer a szocialista országok között, a komplex program végrehajtása kereté, ben számos új együttműködési forma is eredményesen működni kezdett. Az utóbbi időben rendre-sorra alakuló nemzetközi gazdálkodó egye. sülések is újabb és újabb szakosítási és kooperációs egyezményeket készítenek elő. Például az - Interelektro keretében 1975-ben 7 sokoldalú egyezményt írtak alá. Ezek a szervezetek a termelés nemzetközivé válásának szocialista keretei. Számos un. beruházási együttműködési egyezményt írtunk alá az elmúlt tervidőszakban nyersanyag- és energiaellátásunk biztosítására. Részt veszünk az Uszty-Ilinsz. ki cellulózkombinát építésében. ferroötvezet- és azbeszt, gyártó üzemek létesítésében a Szovjetunió területén. Az azbesztkitermelésben való együttműködés tette lehetővé a nyergesújfalui azbeszcce- men lemezgyártó üzem létre, hozását, amely 1975. november 1-től üzemel. n kooperációt a modem külkereskedelem tormájának tekinthetjük, különösen a szocialista or. szágok gazdasági integrációjában. A mintegy 300 megkötött és előkészítés alatt álló szocialista kooperáció, a nem. zetközi gazdálkodó szervezetek működése és eredményei azt bizonyítják: olyan eszközzel rendelkezünk, amely a gazdasági, kereskedelmi együttműködés hatékonyságát növeli. SZERVEZETT MUNKÁVAL Úrrá lenni a víz fölött Mindig félelmetes volt a lápvilág.1 Ide menni csak azok mertek, akik bujkáltak török, tatár elől, s a megközelíthetetlen világban kerestek oltalmat. De évszázadokig nem tudta birtokba venni az ember. Hiányzott az erő, amely képes birokra kelni a magát meg nem adó lápvilággal. Gépek kellettek, melyek maguk alá gyűrték az ingoványt, felhasították a tőzeges talajt és örökre elűzték az igazi lidércet, a terméketlenséget. Huszonhatmillió forint mérleg- és alaphiánnyal zárták az 1974-es évet a csengeri Lenin Termelőszövetkezetben. A veszteséges gazdálkodás kezdete jóval korábbra nyúlt: egészen 1969-re, amikor olyan tsz-ekkel egyesültek, ahol 12—13, esetleg 17 forintot ért egy munkaegység a csengeri 70-nel szemben. Az egyszintre hozás, majd egy év múlva az árvíz elvitte az összes tartalékokat. Egy év múlva újabb katasztrófa kezdődött, a száj- és körömfájás tizedelte meg az állatállományt. Ezután olyan beruházásokba kezdtek, amelyek jóval meghaladták a közel ötezer hektárra nőtt közös gazdaság erejét. Változtatás a talaj szerkezeten 9100 férőhelyes sertés- kombinát, 432 férőhelyes tehenészeti telep, 9000 férőhelyes juhtelep épült, s bár mindegyikhez jelentős állami támogatást kaptak, állandóvá vált a mérleghiány. S míg milliókat költöttek az állattenyésztés épületeire, elmaradt a legfontosabb termelőeszköz, a föld megjavítása, alkalmassá tétele a termelésre. Csenger, s egész környéke ha nem is kellős közepe az Ecsedi-iápnak, mégis ahhoz a tájhoz tartozik. Éppen ezért meglepő, hogy egyedül . ennek a termelőszövetkezetnek a területe maradt ki- a vízrendezésből, a vízrendezéssel együtt járó táblásítás- ból, talajjavításból, ami nemcsak a víz elvezetését, hanem olyan talajszerkezet kialakítását is jelenti, amely szárazság idejére meg is őrzi a szükséges nedvességet. Végh János, aki másfél éve lett a tsz főmérnöke, ezt tartja a legnagyobb és legsürgősebben megoldásra váró gondnak. Mert a tsz földterülete nemcsak a növény- termesztést teszi bizonytalanná, hanem közvetve az állatenyésztést is, hiszen a takarmánynövények termésátlaga, egyáltalán megtermelése is a talajtól függ. Végletekről beszél: a világviszonylatban is legkorszerűbb gépekről, a tudományosan megalapozott tápanyag-utánpótlásról, a vegyszeres növényvédelemről és a víz miatt bizonytalan talajról. Szabad-e húsz mázsa vegyszert, műtrágyát a kukorica alá adagolni, amikor egy kiadós májusi eső a tábla 70 százalékát lesárgítja, jiéhol kipusztítja? Aztán folytatja — mert ez is az igazsághoz tartozik — hogy a lehetőségekhez képest sem tettek meg mindent a föld meghódításáéért. Az egyéni parcellák megszűnése után a földeket egymástól elválasztó barázdák is megszűntek, amelyek korábban fontos szerepet játszottak a víz elvezetésében, de az utóbbi években nem fordított gondot a tsz a táblászéli árkok karbantartására, a gaz szab gátat az elfolyni akaró víznek, mint ahogy útját állják a nehéz gépek alatt beszakadt átereszek. Lánctalpasok húzták a kombájt Tavaly május 15-én fejezték be az előző ősszel termelt kukorica törését 500 hektáron. Szabó József párt- titkár mondja: éjjel-nappal dolgoztak az emberek, lánctalpasok húzták a kukoricakombájnokat. Amikor sikerült, akkor újabb küzdelem kezdődött: egy hét alatt kellett pótolni a hatalmas késést. Kétezer hektár maradt ősszel szántatlan, s kétszáz hektárt még így is parlagon hagytak. — Huszonhatmilliós veszteség után költségkímélő gazdálkodást kellett választanunk — mondja a főmérnök — egyszerűen nem mertük vállalni a nagy kockázatot. Mert a víz miatt nem csak a vetőmag vész kárba, a foltos kipusztulás esetén kárba vész a kiszórt műtrágya, a vegyszerek, de energiában is sokba kerül: itt is végig kell menni a gépeknek, itt is elmegy csak épp üres járatban a kombájn. A betakarításhoz nagyon jó őszt kapott a csengeri tsz. Minden munkát időben elvégeztek a megújított gépparkkal, s évek óta először fordult elő, hogy minden területet felszántottak. A tavasz is jól sikerült, igaz, hogy a vizes talaj miatt késve, de elvetették a tavaszi növényeket. A küzdelem most sem maradt el: éjjelnappal mentek a gépek, emberek, hogy ledolgozzák azt a hátrányt, amit a vizes föld okozott. A tsz közel húszmilliót dolgozott le tavaly az előző évről örökölt mérleghiányból, s az idei évet már csak 7,8 millió veszteséggel kezdték. Igaz, hozzájárult ehhez a melléküzemági tevékenység, amellyel azt is elérték, hogy mindenkinek és mindennap munkát tudnak adni, de megszüntették azokat az indokolatlan munkákat, amelyeket korábban csak azért végeztettek, hogy munka legyen. Nincs üres földkapálás a gyümölcsösben, mert ez haszontalan, de minden hónap 10-én van fizetés a teljesítményben végzett hasznos munkáért. Veszteség helyett nyereség A tsz-nek kész terve van a meliorációra, de elvégeztetéséhez hiányzik a saját erő. Elkészült a távlati fejlesztési terv és idei is, amelyben a veszteség helyett másfél millió nyereség szerepel. A tavaly még 1600 liter tejet adó tehenek 2600-at adnak, s az emberek is nagyobb áldozatokat vállalnak. Végh János mondja: szorgalmasak a csengenek, ha látják, hogy van értelme munkájuknak, az meg buta ember,' aki értelmetlenül dolgozik. Azért vagyunk vezetők, hogy megtaláljuk a munka értelmét. A tsz-nek alapvető fontosságú lenne a talajjavítás, mégis úgy vélik : a legalapvetőbb az ember. Ha vezetők és dolgozók jól megértik egymást, akkor nincs rossz adottság, akkor nincsenek mínusz milliók. Közel húszezer hektár megyénkben az a terület, amely vízkárt szenvedett. Az olvadástól, a márciusi esőktől különösen kritikussá vált a helyzet az Ecsedi-láp környékén, ahol a levezető csatornák ellenére napokig, hetekig tart a vízelfolyás és a talaj még ezután is hosszú ideig művelhetet- len. Az ember azonban úrrá lesz ezeken, mert műveletlenül hagyni minden talpalatnyit kár. Balogh József Korszerű anyagmozgatás a nyíregyházi papírgyárban. (Elek Emil felvétele) agy gondban volt egy kis község népművelő. je. Szerette volna megmozgatni a falu idősebb nemzedékét is, amely tudvalévőén nem tolong a kulturális lé. tesítményeink körül. Miután a jó népművelő pszichológus is, azzal kezdte. hogy kutatta a közvéleményt. Okosan, nem kérdőívvel, hamm csak úgy. Boltban, az iskola előtt, óvatlan pillanatokban. A kérdés az volt: mit hallgatnának, vagy néznének szívesen. Más szóval: mi kéne, ha vő na. Érdekes módon a legtöbben egy bálról beszéltek. Egy jó, igazi bálról, ahol a faluból elszármazott cigányprímás. Pu- bi húzná a talpalávalót. A dolog egyszerűnek látszott. Bál kell? Legyen, egy igazi jó mulatság néha jobb. mint egy kétes kulturális esemény. S ha már ilyen az érdeklődés, akkor meg kell csinálni, hiszen nemcsak a fiataloknak kell „csörgés”, ráfér az idősebbekre is. A népművelő, aki nem ismer akadályt megtudakolta, merre is van Pubi. Kiderült, hogy egy ÁFÉSZ-étteremben dolgozik a járásban bandájával együtt. Nosza, útra is kelt, kereste Pubit. Rá is állt volna, ha ... Nos, ha az ÁFÉSZ elnöke is áldását adja a vendégszereplésre. Be nem adta. Mereven elzárkózott, mondván, szerződés, bevétel, meg- miegymás. így aztán nem lett a dologból semmi. A népművelőt azonban ke. mény fából faragták. Az első csatavesztés után törte a fejét, hogyan is lehetne mégis megszerezni Pubit, hiszen a bált már féligmeddig megígérték a falunak. Ekkor jött a mentőötlet. Feleségének eszébe jutott, hogy a minap járt a faluban a képviselő, aki azt mondta: „Akárkinek bármi baja van, csak fordul, jón hozzám, segítek”. Nos, baj az van, hozzá kell fordulni. Másnap ugrás a buszra, irány a képviselő. Ráért, mert a választó az első. és figyelmesen hallgatóit, hiszen az ügy nem mindennapi egy honatya praxisában. S lé. vén különben is tekintélyes férfi, a beszélgetés végén fel. vette a telefont. Hívás az ÁFÉSZ elnökének. A népművelő vár, kavargatja a kávéját. Hozzák a számot. Az innenső oldalon okos ervelö kérés. Szinte hallani, hogy a vonal túlsó végén összecsapja a bokáját az ÁFÉSZ-el- nök. a vonal innenső vegén: „Hát akkor köszönöm, ez gyorsan ment”. z ügy tehát lezárult. A népművelő hazament, Pubi és bandája megérkezett a bálra, és a teremben vagy 300 ember ropta a táncot. Megnőtt a népművelő tekintélye, jutott belőle a képviselőnek is. De ami a fő: ma ebben a kis szatmári faluban is betérnek a könyvtár, ba, ha mást akarnak az öregek. (huriretl A Píf0/ *4
