Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-11 / 110. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. május 11. Kádár János beszéde a KISZ IX. kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról) óriási jelentőségűek, de egyben korszakjelzők is ezek a győzelmek. Emlékeztetek arra, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom 1957-es, majd 1960-as és 1969- es moszkvai nagy értekezlete is egyszerű, de hatalmas erejű igazságot mondott ki. Azt, hogy az imperializmus a világ sorsát többé nem intézheti kénye-kedve szerint. Az emberiség jövendőjének, sorsának mindinkább meghatározó tényezője a szocializmusért, a társadalmi fejlődésért, a nemzeti szabadságért és a békéért harcolók ereje. A társadalmi haladás útján nagy léptekkel megy előre az emberisig. A szocializmus világrendszerré A szocializmus világrend- szerré vált. A szocialista országok népei következetesen haladnak a szocialista társadalom építésének útján. Több szocialista ország napirendre tűzte és dolgozik a fejlett szocialista társadalom építésén. A kapitalista világ ki- zsákmányoltjai, ott élő osztálytestvéreink is nagy erővel, kitartóan harcolnak emberi jogaikért, létbiztonságukért. A kapitalizmus súlyos krízisben van. A gazdasági válság olyan formában jelentkezik, amivel korábban nem számoltak. S a kapitalizmus politikai válságban is van, ezt bizonyítja, hogy a leghatalmasabb és a legerősebb tőkésországok is szinte lázas betegek. Az imperializmus elnyomása alól felszabadult egykori gyarmati népek is a társadalmi haladás útját keresik. Mind több ország nyilvánítja ki, hogy nem akar kapitalista úton járni, s mind több hangoztatja a — saját értelmezése szerinti — szocialista fejlődés igényét. Az utóbbi időszakban tehát az emberiség a béke megszilárdításáért, a különböző társadalmi rendszerek közötti békés egymás mellett élés gyakorlati alkalmazásáért, a nemzetek szabadságáért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben nagy lépéssel közelített fő harci céljaihoz. Ingyen semmit sem kaptunk, mindenért keményen kellett dolgozni, küzdeni s minden területen csak az agresszív erőkkel, az imperializmussal folytatott harcban törhettünk előre. Nagy igazság, hogy az imperializmus természete nem változik, amíg létezik, imperializmus marad. Történelmileg azonban új helyzet, hogy az imperializmus lehetőségei korlátozottak, befolyási övezete összeszűkült. Ez azonban semmivel sem csökkenti harci kedvét. Európában még jelenleg is van egy ország, Spanyolország, ahol ugyan megrendült, de még él a fasiszta rendszer. Latin-Amerika számos országában a monopoltőkés, imperialista körök az urak, ők birtokolják a hatalmat és kegyetlen elnyomó, fasiszta rendszerrel szállnak szembé a nemzeti, a társadalmi törekvésekkel. Klasszikus, az egész emberiségnek szemet szúró, minden tisztességes embert felháborító példa volt erre a chilei fasiszta puccs, s az a kegyetlen terror és elnyomás, amelyben ma is része van a chilei népnek, ottani testvéreinknek és elvtársainknak. Az imperializmus a Közel- Keleten is mindent megpróbál, hogy ne érvényesüljön az igazság, s hogy visszaszerezze és fenntartsa befolyását ebben a térségben. Harcban értük el tehát mindazt, amit eddig elértünk és harc árán fogunk a továbbiakban is előremenni. Erről ne feledkezzék meg az ifjúság, ha a jövőre gondol. A feltételek ugyan javultak, könnyebbek, de harc nélkül nem juthatunk előbbre. A világ arculatához terméRövidesen 60 esztendeje lesz annak, hogy megszületett a világ első szocialista állama, a Szovjetunió. Ismeretes, hogy e csaknem hat évtized alatt a szovjet nép, lenini pártja vezetésével, hallatlanul nagy nehézségeket küzdött le és bebizonyította, hogy nem lehet megállítani azon az úton, amelyen Lenin iránymutatása szerint elindult. A szovjet nép minden nehézséget és akadályt leküzdve megvédte hazáját az agresszorral szemben, újjáépítette országát, begyógyította a háborús pusztítások sebeit és új nagy lendülettel folytatja kommunista építő munkáját. vált szetesen sok vonás hpzzátar- tozik. Megítélésével majdnem úgy vagyunk, mint mindennapi életünkkel: ha a szép számmal meglévő napi problémákat és gondokat nézzük, más képet kapunk, mint akkor, ha megfelelő alkalommal — és ez a kongresszus ilyen alkalom — egy pillantást vetünk az alapvető dolgokra, azokra a tendenciákra és irányzatokra, amelyek a fejlődés útját mutatják és jelzik. Ellefitétes erők küzdenek a világban. A haladó erők azért harcolnak, hogy az emberiség sorsa jobbá váljék. A jelenleg még ellentétes viszonyokat tükröző világ a ma ifjúságának öröksége. De a világ nagyot változott. Már nem olyan, mint 30, 50 vagy 70 esztendővel ezelőtt volt. Ennek a világnak vannak nagy, nehéz küzdelemben szerzett, értékes vívmányai. Ez a mai fiatal nemzedék öröksége, amelyet a világ haladó ifjúságának kötelessége megőrizni és tovább gyarapítani! A KISZ IX. kongresszusa méltó tisztelettel emlékezett meg a hősökről, a fasizmus fölött aratott győzelem napjáról. Önök — szerencsére — felnőttként nem élték át a második világháborút. Mi azonban, akik átéltük, fel tudjuk idézni a képet, amely elénk tárult a második világháború kitörését követő időszakban, 1939. szeptember elseje, majd 1941. júniusa után. Bizony, rettenetes világ volt az! Erős meggyőződés és szilárd jellem kellett akkor ahhoz, hogy bízhasson az ember a jövőben. Az ellenség hatalmas volt és le- győzhetetlennek látszott. Ne higgyék, hogy valami veteránlegenda az, hogy a Hit- ler-fasizmus, mint rendszer, szövetségeseivel, a reakciós erőkkel együtt a szó szoros értelmében egy új középkor, új barbárság korszakával fenyegette Európát és az egész világot. A világhódító útra indult fasizmus soha többé nem jön már vi€sza. Fasiszta törekvések még fognak jelentkezni; a monopoltőke és a burzsoázia — ha bajban van —, semmilyen eszköztől nem riad vissza. De a fasiszta világhatalom és rendszer, mint olyan, a második világháború tüzében elégett és megsemmisült. Megmentették tőle az emberiséget azok, akik szembeszálltak erejével. A Hitler-fasizmust és szövetségeseit az antifasiszta koalíció egyesült erői győzték le. Ehhez a győzelemhez hozzájárultak minden nép legön- tudatosabb fiai, akik nem nyugodtak bele a fasiszta megszállásba, a barbárság új korszakába. Mi, kommunisták büszkék .vagyunk arra, hogy a Hitler-fasizmus megsemmisítésében a döntő szerepet Lenin országa, a Szovjetunió töltötte be. Tisztelettel és hálával emlékezünk a harcra, amelyet a szovjet emberek — joggal — Nagy Honvédő Háborúnak neveznek. Meg védték hazájukat, s ez a győzelmük világtörténelmi jelentőségű. Büszkék vagyunk arra, hogy a szovjet hadsereg, amely szétzúzta a fasiszta agresszort, ma is a népek legfőbb őre és oltalmazó ja. Európában 31 éve béke van, s hogy a második világháború után született ifjú nemzedék soha meg ne ismerje a háborút, az a tetteken, a munkán, a harcon és az állhatatosságon múlik. Jó magam optimista vagyok, teljes bizalommal tekintek ifjúságunk és az emberiség jövője elé. Együtt haladunk a Szovjetunióval Pártunk, kormányunk világos és következetes külpolitikát folytat. Tudják ezt barátaink, ellenfeleink és ellenségeink is. Kommunista és munkáselveinkből, a magyar nép érdekeiből kiindulva formáljuk, képviseljük külpolitikánkat. Együtt haladunk a Szovjetunióval. szövetségeseinkkel, a Varsói Szerződés országaival; gazdasági tevékenységünkben a KGST-or- szágokkal, a teljes és meg- győződéses hívei fagyunk a világ jelenleg létező három nagy forradalmi áramlata, a szocializmust építő népek, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és a nemzeti szabadságharc erői szoros együttműködésének. Ez a három forradalmi erő együtt támogatja valamennyi békeszerető ember küzdelmét a tartós és igazságos békéért. Töretlenül és teljes mértékben szolidárisak vagyunk a kapitalista világban küzdő haladó erőkkel és a nemzeti függetlenségért harcoló népekkel. A Magyar Népköztársaság mindent megtesz a békéért és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Hajlandók vagyunk az együttműködésre a kapitalista világ minden reálisan és józanul gondolkozó emberével, akit a valóság meggyőzött arról, hogy az emberiségnek nincs más választási lehetősége: vagy az atomháború szakadékéba zuhan, vagy megtanulja és gyakorolja a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, gyümölcsöző együttműködését. Pártunknak ez a külpolitikai alapállása, kormányunk ezt a külpolitikát folytatja és realizálja. Tudom, sok fiatal, ■ amikor kezd a világ dolgaiban eligazodni, s megismerkedni történelmünkkel, keserűen állapítja meg, hogy a magyar történelem tele van vereségekkel. Elbukott a Rákóczi- szabadságharc; leverték az 1848—49-es szabadságharcot és polgári forradalmat, az 1919-es Tanácsköztársaságot. Egy-egy eszmélő középiskolás diák néha fel is kiált: mikor győzünk már egyszer? Aki azonban társadalmi kérdésekkel foglalkozik és némiképp eligazodik az ideológiában, a politikában, az tudja: népünk tragédiáinak fő oka mindig az volt, hogy sohasem kedveztek a külső körülmények és a haladás élére álló legjobbakat, az igaz ügy képviselőit mindig elgáncsolták az árulók, az ország hajdani urai, uralkodó osztályai, amelyek a múlthoz kötötték az ország szekerét. Most viszont a jövendővel kötöttünk szerződést és nem a múlttal! A haladás útján járó országok közé tartozunk, nagy szövetségeseink vannak, munkáhkhoz, harcunkhoz kedvezőek a feltételek, jövőnk biztosított. A nemzetközi munkát, külpolitikai tevékenységünket illetően tehát elmondhatjuk, hogy ma a világ haladó erői szemében a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a Magyar Népköztársaságnak, a szocializmust építő magyar népnek van becsülete. Azt kérem a KISZ-től, a magyar ifjúságtól, hogy értékelje, óvja és gyarapítsa tovább ezt a megbecsülést, amelyet csak tisztességgel, az egész emberiség érdekeivel egybeeső politikával vívhattunk ki. Ifjúságunk, miként eddig, a jövőben is ebben a szellemben hallassa szavát a nemzetközi kérdésekben. Képviselje bátran, önérzetesen és töretlenül a békés egymás mellett élés politikáját, internacionalizmusunkat. megbonthatatlan szolidaritásunkat a világ haladó erőivel. Ennek adjanak hangot itthon, a mindennapi munkában és az ünnepélyes eseményeken, s a nemzetközi fórumokon is. így a közelgő varsói európai ifjúsági és diák. találkozón, majd a havannai Világifjúsági Találkozón is. Olyan tiszta és becsületes hangon beszéljenek ezekről a kérdésekről, mint pártunk, kormányunk teszi; folytassák és erősítsék azt a külpolitikai vonalat, amelyet hazánk ma képvisel. Akkor továbbra is • jó ügyet fognak szolgálni — jól! Az ifjúság, ha a jövőbe tekint, legyen bátor! Fiatal korunkban reményeinkben mi is vakmerőek voltunk. Ma már azonban joggal elmondhatjuk, — bár jóslással nem foglalkozunk —, hogy jóra fordul az egész emberiség sorsa. A világ helyzetét, a tényleges erőviszonyokat tekintve úgy látjuk, közeledik az az idő, amikor — amint klasszikusaink megfogalmazták — az emberiség a szükségszerűség korszakából a szabadság korszakába léphet. Önökön és az egész világ haladó ifjúságán is múlik, hogy az emberiség belátható időn belül ebbe az új szakaszba lépjen, és hogy a világon a szabadság, a szocializmus, a béke győzzön. Előre hát, fiatalok! Az MSZMP XI. kongresz- szusa felmérte az ország helyzetét, megszabta a közvetlen tennivalókat és világos távlatokat mutatott mindnyájunk számára. Eredményesen befejeztük a IV. ötéves tervet, és — mint a Központi Bizottság legutóbbi ülésén megállapította — megfelelően kezdtük az V. ötéves tervet: az év első három hónapjában teljesítettük az 1976. évi népgazdasági terv időarányos részét. Az ország politikai helyzete jó. Sokféleképpen bizonyítható, hogy népünk óriási többsége egyetért a párt politikájával, s a fejlett szocialista társadalom építése valóban nemzeti programmá vált. Elég, ha arra utalunk, hogy a kongresszust követően az országgyűlési választásokon az ország lakossága szinte egyhangúlag tett hitet politikánk mellett, s az azt követő hétköznapokon tetteivel támogatta és támogatja ezt a politikát. Természetesen a nép támogatásáért, a mind jobban izmosodó szocialista nemzeti egységért a pártnak és — a maga területén — az ifjúsági szövetségnek is minden nap becsülettel meg kell dolgoznia. De jelenünk biztató, a hangulat jó, a munka politikai feltételei kedvezőek. Távlati programunk is egyetértésre és támogatásra talált, és tapasztalataink alapján teljes joggal mondhatjuk, hogy a párt a programnyilatkozatában foglaltakat meg tudja és meg is fogja valósítani. Fejlődésünk kulcskérdése a jó minőségű munka A XI. kongresszus, majd a párt Központi Bizottsága ismét felhívta a figyelmet arra, hogy mindenütt és műiden tekintetben dolgozzunk hatékonyabban, javítsuk munkánk minőségét. A hatékony és jó minőségű munka további fejlődésünk kulcskérdése az élet, a gazdasági és a kulturális építés minden területén. Ha például a népgazdaságban az összes rendelkezésre álló termelő kapacitást a lehető, legjobban hasznosítanánk, óriási megtakarításokat érhetnénk el a beruházásokban. Azt hiszem, mindenki megérti, hogy amikor a legkorszerűbb ipari berendezések csak napi 1— 2 műszakban dolgoznak, akkor szinte bűn nehezen előteremthető összegekkel bővíteni azt a kapacitást, amit még ki sem használunk. Mint köztudott, nálunk szabad munkaerő gyakorlatilag nincs, nem is lesz. A meglevő munkaerővel kell intenzívebben, jobban és főleg ésszerűbben gazdálkodnunk. Ne értsék félre, nincs szó arról, hogy térjünk visz- sza a verejtékezésre,,a „kenyérgőzzel” yaló munkára. A hatékonyabb munkaerőgazdálkodás nem ezt jelenti, hanem a termelés jobb megszervezését, a munkafeltételek javítását és természetesén a munkaidő teljes és lelkiismeretes kihasználását. Ami az adminisztratív munkaerőt illeti, a létszámfelvételi zárlat az első lépés volt annak az intézkedéssorozatnak, amelynek célja az adminisztrációs munka javítása.' Erre nemcsak azért van szükség, mert a túlzott adminisztráció fölös munkaerőt köt le, hanem azért is, mert emögött is meglapul a bürokrácia. Nagy munkát kell végeznünk a lakásügy, a tömeg- közlekedés és a közszolgáltatás terén a helyzet javításáért. Vannak problémáink az ifjúságot közelebbről érintő területeken is: még több iskola, tanterem, kollégium, megfelelő kulturális intézmény kellene és sok minden más hiányzik még. Időnként a közellátásban is adódnak átmeneti problémák részben az időjárás, részben az irányító munka gyengeségei miatt. Nagy erőfeszítéseket kell tennünk az ország fizetési mérlegének javítására, az export fokozására. Ehhez szükség van az ipar termékszerkezetének korszerűsítésére, s erre meg is vannak a megfelelő elgondolások. A nemzetközi gazdasági hatások nálunk nagyon erőteljesen érződnek. A jelenlegi viszonyok között ugyanis akkor tudunk zavartalanul dolgozni, népgazdaságunk akkor tud fejlődni, ha a nemzeti jövedelem 45 százalékának megfelelő importcikket hozunk be. Fizetségként azonban a nemzeti jövedelem 45 százaléka erejéig exportálnunk kell. Ehhez komoly erőfeszítések kellenek. Számítunk arra, hogy a reá háruló feladatokat mindenki becsülettel megoldja és segíti az ország fizetési mérlegének javítását. Problémáink tehát voltak és vannak is. De ezekre gondolva azért ne feledjük el, hogy például az ország nemzeti jövedelme 15 év alatt megkétszereződött, s hogy ma már a fejlett szocialista társadalom építésén dolgozunk. Olyan üzemeink vannak, mint a Győri Rába'Vagon- és Gépgyár, az Ikarus, a Kőbányai Gyógyszerárugyár és számos más, hasonló ipari üzem; vannak olyan mezőgazdasági üzemeink, mint a bábolnai, a nádudvari és lehetne még jó néhányat sorolni, amelynek teljesítményét szívesen elfogadnánk országos átlagnak. Igyekezni is kell, hogy jelenlegi eredményeink mihamarabb országos átlaggá váljanak. Van mire építenünk. Magyarországon munkáshatalom van, megszűnt az embernek ember általi kizsákmányolása, nemzeti függetlenségünk sérthetetlen, népünk békében él és végzi alkotó munkáját. Ez a magyar ifjúság közvetlen öröksége. S ha ifjúságunk jól folytatja azt, amit az elődök elkezdtek, akkor bizakodással nézhetünk a jövőbe, a fejlett szocializmus útján eljutunk végső célunkhoz, a kommunizmushoz. A programnyilatkozat főként az ifjúság törekvéseit fejezi ki. Becsüljék hát az örökséget, amely nem csekély, tiszteljék az elért eredményeket, de fejlesszék is tovább! Az ifjúság kötelessége és feladata a társadalmi, a szocialista forradalom, a tudományos-technikai forradalom továbbvitele. Neki kell megoldania a feladatot: az osztályok megszüntetését, a város és a falu, valamint a fizikai és a szellemi munka közötti lényeges különbségek megszüntetését. Nagyszerű, lelkesítő feladat ez. Önöknek kell megvalósítaniuk a társadalmi igazság teljes érvényesítését. Azt hiszem, ennek akkor jön el az ideje, amikor szocialista hazánkban minden fiatal egyforma lehetőséggel indulhat el életútján. Aki a közoktatás, a képzés és hasonló területek kérdéseivel foglalkozik, az tudja, hogy manapság ez még nincs így. De lehet és kell tenni azért, hogy valóban minden fiatalnak egyforma érvényesülési lehetősége legyen. Érdemes és kell is dolgozni az ifjúságnak a fejlett szocialista társadalom építésén, azon, hogy mielőbb megvalósuljon az osztály nélküli kommunista társadalom, ahol biztosított lesz az egyéniség szabad kifejlődése és mindenkinek egyformák lesznek a feltételek az előrehaladáshoz, a fejlődéshez. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának megítélése szerint a Kommunista Ifjúsági Szövetség méltóan betölti hivatását. Kifejeződik ez a párt politikájáért folyó munkában, az ifjúság nagyszerű kezdemé-' nyezéseiben, a védnökségekben és számos más akciókban, amelyek a fiatalok politikai, műveltségbeli képzését, fejlődését célozzák. A párt új tagjainak már több, mint a fele a Kommunista Ifjúsági Szövetség ajánlásának révén került a pártba, s ez a részarány a jövőben mindinkább növekedni fog. Az ifjúság megítéléséről esztendőkön át vita volt. Sokan külsőségek alapján ítéltek, mások személyes tapasztalataikat általánosították — néha jogosan, néha jogtalanul. Azt hiszem, lényegesen előbbre jutottunk, a megítélés körüli vita eldőlt. Tudjuk, hogy az ifjúság felkészültebb és általában jobban helytáll a tanulásban, a munkában, mint korábban. Ifjúságunk a szocializmus őszinte híve Maguk a KISZ-vezetők is naponta tapasztalhatják, tények támasztják alá, hogy a szocializmust építő magyar nép értékeli a fiatalok munkáját. Ismeretes, hogy a szocialista brigádtagok mintegy 40 százaléka fiatal. Egész szocialista fejlődésünket nagyon komolyan segítette az a nagyszerű országos szocialista munkaverseny, amely a párt XI. kongresszusának és a felszabadulás 30. évfordulójának tiszteletére kibontakozott. Most az ötödik ötéves terv teljesítésére indult szocialista munkaverseny, amit a párt Központi Bizottsága, a kormány, a Szakszervezetek Országos Tanácsa egyaránt üdvözöl. Mindent meg kell tennünk, hogy ez a verseny, — amelynek résztvevői között számos fiatal van — lendületesen folytatódjék. (Folytatás a 3. oldalon) i
