Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-01 / 103. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. május 1. A Könnyűipar Kiváló Szövetkezete a Háziipari és Népművészeti Szövetkezet; A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet a KGM Kiváló Szövetkezete kitüntetést kapta. A Nyíregyházi Konzervgyár elnyerte a Kiváló Vállalat címet. KITÜNTETETT Történelem három tételben Idézet egy jegyzőkönyvből, mely felvétetett Mátészalkán, az irodahelyiségben 1952. március 19-én: a gazdaságnak van 1 G 35-ös vontatója pótkocsival, 3 REX motorja, 4 Fürge, a kertészeti munkához szükséges Jelszerelések: létrák, fűrész metszőolló, kádak, lajtok. Állatállomány: 16 igásló, ebből 4 tenyészbéna, 7 heréit, 5 tenyészkanca. 16 növendékbika, melyek bö- gölylárvások, 96 üsző, ebből 6 beteg és még kisebb eltet- vesedés áll fenn. 144 baromfi, ebből kettő beteg”. Megsárgult, kirojtolódott szélű a papír, amelynek az akkori Mátészalkai Állami Gazdaság teljes vagyona került átadásra az új gazdaságvezetőnek. 1954-ben már gépekre, majorra is tellett, mert jól fizetett az alma, s jött az első elismerés: élüzem lett a gazdaság. Az ellenforradalom utáni év ismét biztatást adott: 4,4 millió nyereség, s újabb élüzem kitüntetés. Már-már elindultak az egyenes úton. amikor a homokos területhez házasítottá^ az ecsedi gazdaságot, s a 23 kilométerre lévő lapos terület ismét feladta a leckét. Aztán 1969-ben újabb egyesülés következett: Hodász és Öpá- lyi lett' a mátészalkaiak üzemegysége. A három gazdaság sokféle termékéből kellett kiválogatni az adottságoknak legjobban megfelelőt. A 90 milliós termelési érték komoly eredménynek számított, s mikor ezt elérték, Hegymegi István igazgató azt mondta: lesz ebből még 120- 130 millió is. mert lesz idő, amikor 1500—1700 vagon almát termel ez a gazdaság. A jóslat bevált, s még csak nem is sokat kellett rá várni: a 845 hektár gyümölcsös a nagy jégkár ellenére is 11 750 tonna termést adott, a termelési érték pedig meghaladta a 180 milliót. A máról, s mert egy időszaknak számít, így a negyedik 5 éves tervről Szabó Lászlóval, a pártvezetőség titkárával beszélünk. Arról, hogy a 70-ben még csak 18 mázsa búzát adó föld tavaly már harmincnál is többet adott; hogy a 39 mázsa kukorica helyett 61 és fél mázsát takarítottak oe, s hogy a 136 és fél mázsa alma helyett 160-at szüreteltek hektáronként. Negyedik éve már, hogy hozzáláttak az intenzív sö- vényalma-ültetványek telepítéséhez, s megvalósították az intenzív talajerő-utánpótlást, korszerű növényvédelemmel biztosítják a lomb- és talaj- védelmet. Nem sajnálták a pénzt, 33 milliót költöttek a szántóföldi területek meliorációs munkáira, a nagyüzemi táblák kialakítására, s földcserékkel megszűnt a terület szétszórtsága is. Ám ez az éremnek csak az egyik oldala. A másik oldal, ahol az emberek állnak, akik részesei voltak a nehéz éveknek, részesei az erőfeszítéseknek. öt éve még, hogy 26 és fél ezer forint volt az átlagkereset, tavaly már 10 ezerrel többet vihettek haza. És az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy kevesebb fizikai munkával érték ezt el. Három éve már, hogy emberi kéz érintése nélkül jut el az alma a fától a korszerű, 550 vagonmyi mennyiséget befogadó hűtőtárolóba, mert bevezették a tartályládás szállítást, a gépi rakodást, de szinte tökéletesen gépesítették a talaj művelést, a növényápolást, a növényvédelmet az osztályozást, a csomagolást. A legkorszerűbbek a termelési rendszerek gépei, a kombájnok, a foto- cellás ellenőrzővel ellátott IHC kéttagú 12 soros CIKLO 400-as nagy teljesítményű vetőgép. öt éve még 14 brigád tagjai vállalták a szocialista címért küzdés többletmunkáit, tavaly már 22 kis kollektíva versenyzett a jobb eredményekért. Mi az eredmény? A 420 kocaférőhelyes sertéstelepen az egy kocára jutó malacszaporulat 22,14, az egy kocára jutó hizókibocsájtás pedig 22,7. És még egy szám: 40 ezer 600 mázsa sertéshúst adott a gazdaság az ötéves terv idején a népgazdaságnak. Az MSZMP XI. kongresz- szusán hangzott el a gazdasági építőmunka feladatairól: ,,Az iparszerű nagyüzemi termelés elterjedésének kezdeményezői az állami gazdaságok; szerepük mindjobban növekszik. Élen járnak a hatékony módszerek alkalmazásában, a termelésben”. Hegymegi István, a Központi Bizottság tagja, a tangazdaság igazgatója még kiegészíti: feladatként szabta a kongresszus, hogy a termelés fejlesztésével összhangban növekedjék a feldolgozókapacitás, a tároló és hűtőtér, s már el is érkeztünk a gazdaság jövőjéhez. Mert igaz, hogy 1970-ben a megyei párt- bizottság kongresszusi oklevelével, 1971-ben a MÉM elismerő oklevelével, 1972-73-74 és 1975-ben kiváló vállalat kitüntetéssel ismerték el a gazdaság eredményeit, — a fejlődés nem állhat meg. A létesítmények, a gépek hatékonyságát kell növelni. Nemcsak azért, mert csökken a munkáskezek száma — 1970-ben 1026 volt az átlag, 1975-ben 863 —, hanem mert a minőséget javítani, egyáltalán megóvni, az értékesítés útját lerövidíteni, a lakosság igényeit változatosan kielégíteni csak nagy tudású gépekkel, azokat magas színvonalon működtetni tudó emberekkel lehet. A jövő útja tehát a föld hatékonyságának kihasználása, a növényi és állati fajták megfelelő kiválasztása, a kemikáliák optimális használata, az épületek és gépek több műszakos hasznosítása. Ha az almának legalább fele hűtőházba kerülhetne, 20—25 százalékkal lenne jobb a minőség, s ha kiépülhet a gyümölcstermelés vertikális rendszere, csökkennek majd a költségek is. Az állattenyésztésben — különösen a sertések esetében — vannak kihasználatlan tartalékok. Kis beruházással a jelenlegi 9000—9500 sertés helyett 12—13 ezret kaphat a népgazdaság, s jobb takarmányhasznosítással növeihe- tővé válik a tejtermelés, is,. És ekkör ibég Ott-vannak.--' a korszerű gé^ek.-.-tartalékai. Leh et-e.. gazdaság os «egy- • /(kétmillióba kerülő Steigert .egy műszakban dolgoztatni? Nem, de olykor a három műszak sem jó megoldás, mert két- három műveletet végző gépek akkora figyelmet kívánnak, hogy 8 órát sem szabad egy embernek dolgozni velük. Igj lesz a háromból négy műszak, a 8 órából 6, amelyet tökéletesen kihasznál a gép ura, az ember. * A Mátészalkai Állami Tangazdaságot a Minisztertanács és a SZOT elnöksége Vörös zászlajával tüntették ki. B, J. Kiváló a RACITA „V alutatermelők” A rakamazi RACITA Cipőipari Szövetkezet dolgozói azzal dicsekedhetnek, hogy a IV. ötéves terv során kétszer nyerték el a Kiváló szövetkezet címet. Múlt évi munkájukkal különösen jó eredményeket értek el, jó hírük bejárta szinte egész Európát, az általuk készített cipőkben majdnem az egész kontinens országaiban járnak. Valutatermelőnek is nevezhetnénk a szövetkezetét, hiszen termékeinek 80 százalékát exportra szállítják, a 20 százalékot a belkereskedelem könnyen és gyorsan tudja értékesíteni. Az importáló országok: Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia, Lengyelország, Anglia és újabban Ausztria. Szemengyák Béla modelltervező mondja: évente mintegy 500 modellt készítenek a szövetkezetben, s ennek átlagosan 10 százalékát, vagyis ötvenet el is kezdenek sorozatban gyártani. A tíz százalék kiválasztása természetesen az igények és a lehetőségek egybehangolása után történik. Az igényekkel csak úgy lehet tisztában a tervező, ha nyitott szemmel jár és tájékozódik a világban. Hogy tapasztalatokra tegyen szert, bejárta Rómát, Milánót, Párizst, Bécset és Lipcsét. Ha a magyar városokban jár, akkor is gyakran lehajtja fejét — a cipőket figyeli. .. Tanulmányozza a divatlapokat, gondolkodik, kísérletezik. Modelljeivel számos díjat nyert. A Tyereskova brigád vezetője id. Stomp Lászlóné. Mint mondja, a brigád 1972-ben alakult, vagyis az űrhajózás „tiős- korában”. Harmincöt fős a kollektíva. Baráti kapcsolatot alakították ki az ungvári cipőgyár lányaival, asszonyaival. Kétszer tettek ott látogatást, amelyet már az ungváriak is viszonoztak. A brigád tagjai minden évben két kommunista műszakot tartanak, napi munkájukban különösen a termelékenység növelésére fordítanak gondot. A szövetkezet jó kapcsolatot alakított ki a helyi bölcsődével és az óvodával is. A brigád tagjai két műszakban dolgoznak, de egy műszakra osztották be azokat az anyákat, akik kis gyermeket nevelnek. Stompné büszkén sorolja, hogy háromszor kapták meg az aranykoszorús brigád címet, május 1. tiszteletére pedig kiváló címmel tüntették ki a brigádot. A gazdasági eredményekről Dóka Mihály, a szövetkezet elnöke beszélt. 1974-ben csaknem 800 ezer pár cipőt gyártottak, a tavalyi termelésük már 896 ezer pár cipő volt. A szövetkezet árbevétele a múlt évben 20,8 százalékkal nőtt. A mennyiségi növekedés minőségi javulással párosult, mivel a meósok szigorúbban ellenőriztek. Az eredmény annak is köszönhető, hogy a dolgozók gondot fordítottak a takarékoskodásra. A Tyereskova brigád mellett különösen jó eredményeket ért el tavaly a szövetkezet három ifjúsági brigádja. Idén 54 ezer párral több cipőt termel a szövetkezet a tavalyinál. 1980-ban már 1 millió párat akarnak gyártani, tehát ettől kezdve milliomosnak is lehet nevezni a szövetkezetét. N. L. Korszerű gépek a tangazdaság udvarán. I »kisvárdai baromfifeldolgozó kombinátot építi a I Kiváló\VáIlalat kitüntetést nyert“ nyíregyházi I -w-* * L
