Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-05 / 105. szám
1976. május 5. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Olvasóink leveleiből Postabontás Jóhiszeműen P app János bácsi egy fényképet mutat. „Az ezerkilencszázas évek elején, feleségemmel ebben a földkunyhóban kezdtük. Nem volt itt semmi akkor, a gyümölcsfákat, a szőlőt mind mi ültettük.” 1952-ben alapító tagja volt a termelőszövetkezetnek. Azóta használja háztáji gyanánt, ezt a tanyája tőszomszédságában lévő — gyümölcsfákkal és szőlővel beültetett — területet. Jó gazda módjára gondozza, ápolja. Nem hiába hoznak elsőosztályú gyümölcsöt, amit a szövetkezet mindig szívesen átvesz tőle, mert ők is jól járnak, üzletükben kelendő portéka. János bácsinak pedig jól jön a pénz. Most tavasszal — miután már a trágyázáson, metszésen, permetezésen tűi volt — váratlanul kapta a hírt: a termelőszövetkezet a gyümölcsfákat, a szőlőtőkéket kiirtja, helyén ládalerakat lesz, neki pedig valahol a határban szántóföldet adnak. Elkeseredett: mit kezd a szántóval most, amikor már jóval túl van a hetvenen. A rokonok és az ismerősök tudtak „bánatáról”, ők kértek segítséget szerkesztőségünktől is, hogy próbáljunk a termelőszövetkezetnél az emberi megértésre apellálni. így jutottunk el Nyírcsászáriba, a termelőszövetkezet elnökéhez, aki éppen a napokban jött vissza egy továbbképzésről, ezért nem sokat tudott az „irtási” ügyről, de már a beszélgetés elején megnyugtatott bennünket, hogy félreértésen, vagy egy elsietett kijelentésen alapszik az egész. Az történt, hogy a községben tavaly a beltelkeket, az idén pedig a tanyákat mérte fel a földhivatal. így kapott János bácsi is új birtoklapot, amelyen személyi tulajdonaként 800 négyszögöl szerepel. (Azért nem több — ezt is sérelmezi — mert korábban, amikor arra mód lett volna, nem kérte a terület „ta- nyásítását”, és az építési engedélyt is ennyi területre kapta meg.) A háztáji bizottság pedig már az új mezsgyét vette figyelembe, és úgy mérte ki az alapszabály értelmében járó 800 négyszögöl gyümölcsöst. Ekkor derült ki, hogy a szőlővel beültetett területet, és a gyümölcsös egy kis részét, évekig jóhiszeműen, de jogcím nélkül használta Papp János bácsi. A termelőszövetkezet tehát a rendelkezések értelmében cselekedett, hiszen a háztáji ügy nem csupán emberi megértés kérdése. Viszont mérlegelniük kellett, hogy a „levágott” apró parcellák hasznosíthatók-e a nagyüzemi gazdálkodásban? Egyértelmű volt, hogy a szőlőterületek nem. Ezért használati díj fejében mindenkinek visszaadták, tehát János bácsinak is. A többletgyümölcsös nevében a vezetőség dönt. Soltész Agnes Üres játszóterek Nem nagy dolgok, amiért írok, de mindegyik hanyagságra, nemtörődömségre vall. Az egyik: Nyíregyházán az Északi körút környékén még mindig nincsenek felszerelve a hinták, a játszóterek üresen ásítoznak. Tavaly már a hó lepett el mindent, amikor elvitték. Úgy látszik, most annyival később rakják ki ezeket, amennyivel később vitték el. A nyíregyházi állomáson van egy villanyóra. Piros átlóval áthúzva, hogy rossz időt mutat. Az óra pontosan járna — ha a mutatót beállítanák. De úgy látszik, a vasútnak nincs erre embere — írja L. B. Díszcserjét szeretnének Nyíregyházán a Kossuth utca 41—43. szám alatt lakók már második vasárnapja nagy munkában vannak? Rendezik a ház körüli terepet. Az épület előtt, parkosításhoz kezdtek. A tereprendezés után fásítani, füvesíteni akarják a területet, és díszcserjéket is szeretnének elültetni. Azonban ezek beszerzése nagy gondot jelent. Jó volna, ha valaki segítséget nyújtana a lakóknak, hogy minél előbb rendezett park fogadja az arra járókat, amely annál is fontosabb, mivel egy forgalmas utcáról van szó. A parkosítás befejezése után az épület mögötti részt is rendezni akarják — írja F. I. Áz illetékes válaszol Elkallódott „Elkallódott a postán” címmel megjelent cikkükre, az alábbi tájékoztatást adjuk: a panaszt a Nyíregyháza 1. sz., és a nyírteleki postahivatalok bevonásával megvizsgáltuk. Az értesítés postai kezelésbe vételét nem lehetett megállapítani, mert a feladó az ilyen küldemények feladá-; sát tételesen a postai feladókönyvbe nem jegyzi be. Ugyanis a nem ajánlott küldeményeket beérkezéskor nem veszik nyilvántartásba, és jelen esetben a kézbesítő sem emlékszik a küldeményPostaigazgatóság Debrecen Engedély kell hozzá Máté Jenő kölesei lakos panaszára, mely április 2-án jelent meg, az alábbi választ adjuk: panaszos igazgatóságunktól csak kerítés kitűzését kérte, amely érdemben elintézést nyert. Kapubejáró építésére vonatkozó kérésére közöljük, hogy az a telektulajdonos kötelessége, s a 7/1970. (XI. 13.) KPM-utasí- tás 13. §-a (1) bekezdése szerint, a kapubejáró építését a KPM Közúti Igazgatósággal engedélyeztetni kell. KPM Közúti Igazgatóság Nyíregyháza Géza utca „Tegyék járhatóvá” címmel április 7-én jelent meg a Géza utcai lakók panasza, melyre az alábbi tájékoztatást adjuk: az utca karbantartási munkálatai ez évi fenntartási keretünkben szerepel. A munka elvégzésére a II—III. negyedév során fog sor kerülni. Addig is kérjük az utca lakóinak szíves türelmét. Városi tanács műszaki osztály „ Nyíregyháza Sebességkorlátozást! A Jósavárosban, a Korányi Frigyes utca 18—32. számú háztömbben lakó kisgyerekes szülőknek nagy gondot jelent a játszótér elhelyezése, mivel egy elég forgalmas bejáró út mellett van. A hálóval bekerített labdázóteret pedig a lakóházak között helyezték el, holott fordítva kellett volna megoldani. De ha már így van, nem ártana legalább sebességkorlátozó táblát kihelyezni az említett útvonalon a gyermekek testi épségének védelmében — írja Fügedi Imre. Ifjúsági park Vasmegy eren Vasmegyeren, a tejcsarnok mellett ifjúsági parkot építenek a fiatalok és a község lakói. Mindenki egyaránt kiveszi a részét a munkából. A park építésére harmincezer forintot ad a községi tanács, a többi teendőt társadalmi munkában végzik el. Nagy lelkesedéssel dolgozik mindenki, annak érdekében, hogy minél előbb szép ifjúsági parkban szórakozhassanak a fiatalok — írja Popo- vics Miklós Tiszarádról. Csak az egyik oldal? Nyíregyházán az Eperjes utca egyik oldalán is szép fákat ültettek. Mi. akik a társasházakban lakunk vártuk: a mi oldalunkon mikor kezdik meg a parkosítást? De sajnos, hiába várunk. Ezt az oldalt kihagyják? Miért vagyunk mi „mostohagyerekek”? Mi nem érdemeljük meg a szép fákat? Csak a szeméttelepet? Mert a házak mellett a „senki” földjén hatalmas szemétdomb van. Nem tudni kik hordják a szemetet oda, de bűz terjeng, s látványnak sem szép. Szeretnénk, ha minél előbb eltávolítanák a környékünkről a szemetet — kérik az Eperjes utcai lakók. Szerkesztői üzenetek ifj. Berta Józsefné mária- pócsi, Gaál Mihály csenge- ri, Udud Mária csengerújfa- lui, Molnár Gyula dombrá- di, Kollár Gyula nyíregyházi, Luterán András kis- várdai, Kirilla Jánosné nyír- kércsi, Rippel Lászlóné nyíregyházi, Deák Ferenc aranyosapáti, Szőke Jánosné tiszaeszlári, Virág Istvánná nyíregyházi, Vékony Ferenc porcsalmai, Kerek Józsefné tiszakanyári, Lengyel András papi, Daróczi Mária nyíregyházi, Tóth Jánosné újfehértói lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Nagy Lajos kótaji, Bocsánszky Lászlóné nyírma- dai olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Siska Mihály újdombrá- di lakos mosógépét alkatrész hiánya miatt nem tudják egyelőre megjavítani a kisvárdai szolgáltató részlegnél. Ősz Bertalanná berkeszi olvasónknak a kárt a termelőszövetkezet megtérítette. Pallag Imre újdombrádi lakosnak az OTP a lottónyereményét kifizette. Szabó Géza mátészalkai olvasónknak üzenjük, hogy azt a dolgozót, aki az elmúlt évet végig dolgozta, és már ebben az évben változtatott munkahelyet, azt megilleti a nyereségrészesedés. Babinecz Bertalanná kisvárdai lakost tájékoztatjuk, hogy a községben lévő minden telek után kell fizetni a községfejlesztési hozzájárulást, még akkor is, ha nem lakik a községben. NAPIRENDEN A törvényességi óvás Az egységes bíráskodás gyakorlatában milyen esetekben, mi végett, az összes bírósági határozathoz képest hány ügyben hogyan kerül sor törvényességi óvásra — erről tájékozódott a Legfelsőbb Bíróságon az MTI munkatársa. A bírói ítélkezés formáját megszabó — polgári és büntető — eljárási törvények értelmében a bíróság jogerős határozata vagy határozatának meghatározott része ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelhet, ha az törvénysértő vagy megalapozatlan. Jogban járatlanok is tudják, hogy a bírósági határozatok ellen használható jogorvoslatok — mint például a leggyakoribb fellebbezés, a ritkábban előforduló perújítás — általában a törvényesség biztosítékai. A szocialista törvényességet biztosító eljárásjogi intézmények rendszerét a konkrét ügyekben — az egyéb orvoslati formák mel■ ■ Üzemi baleset A társadalmi munka jelentősége és különösen a szocialista brigádmozgalom és annak keretében végzett társadalmi munka jelentősége közismerten rendkívül nagy. Sajátos jellegénél fogva azonban különleges jogi problémákat is felvet és erre figyelt fel Szalóki István olvasónk, amikor levelében azt kérdezi, hogy ha valaki társadalmi munka végzése során szenved balesetet, az üzemi balesetnek minősül-e, vagy sem, felel-e a vállalat az így keletkezett kárért. A Munkatörvénykönyv 62. § értelmében a vállalat felel a dolgozónak a munkaviszony keretében okozott kárért. A törvény szó szerinti értelmezése szerint a társadalmi munka nem a munkaviszony keretében végzett munka, de ha a törvény szellemét nézzük, akkor egyértelműen azt kell mondanunk, hogy a vállalat által szervezett társadalmi munka a munkaviszony keretében végzett munkának felel meg és az ennek során szenvedett baleset üzemi balesetnek minősül. Tovább bonyolódik a helyzet, amikor a szocialista brigád tagjai egymás javára végeznek társadalmi munkát, mert erre is lehetőség van. Az igaz, hogy a szocialista brigádmozgalom elsődleges célja a vállalat termelési feladatainak a megvalósítása, de a szocialista brigádmozgalom tartalmát nem egyedül a nagyobb termelési eredményekre való törekvés és a korszerű, hatékony munkamódszer alkalmazása jelenti, hanem az is, hogy a brigádok a művelődésben és a közösségi élet kialakításában is példamutató tevékenységet fejtsenek ki, valósítsák meg a dolgozók közötti kölcsönös segítség elvének érvényesítését. Ez utóbbi elv érvényesülésének egyik módja, amikor a szocialista brigádok tagjai segítenek dolgozótársuk, vagy más személy lakóházának felépítésénél, vagy egyéb ingyenes munkát végeznek. Megtörténhet, hogy ilyen munka végzése közben szenved valaki balesetet és az alapszabály itt is az, hogy az ilyen balesetért a vállalat felelőssége akkor áll fenn, ha a baleset a munkaviszonyból folyó kötelezettségek teljesítésével összefüggésben következett be. Az ilyen kötelezettségek fennállását társadalmi munka esetén akkor lehet megállapítani, ha a segítségnyújtás a vállalat részére felajánlott társadalmi munka végzése keretében, tehát a szocialista brigád erre vonatkozó vállalása alapján a vállalat, vagy illetékes szerveinek tudtával, a munka végzésére vonatkozó megbízás megadásával, valamely közösségi cél megvalósulása érdekében történt. A szocialista brigádok hosszabb távú vállalásaikat írásban rögzítik, pontosan meghatározzák azokat a társadalmi tevékenységeket, amelyeket elvégezni szándékoznak és azt az illetékes szervek tudomására hozzák, illetve azok jóváhagyják. A vállalati kártérítés felelősségéhez elengedhetetlen, hogy a szocialista brigádnak a brigádtag, vagy más személy részére történő munkával kapcsolatosan a vállalat tudjon arról, hogy hol, mikor, kinek a részére végez a brigád társadalmi munkát, mert csak ez esetben van a vállalatnak lehetősége a biztonságos munka végzésének feltételeit biztosítani és azt esetenként ellenőrizni. Nem áll fenn tehát a vállalat felelőssége akkor, ha a brigád adhoc határozza el magát, hogy valamilyen társadalmi munkát elvégez, arról a vállalat vezetőségét, vagy a szakszervezetet nem értesíti, ilyen körülmények között az esetlegesen bekövetkezett balesetért a vállalatot felelősség nem terheli. összefoglalva: a szocialista brigád tagjának társadalmi munka végzése során elszenvedett balesetéért a vállalat csak akkor tartozik felelősséggel, ha a munkát a brigád elfogadott vállalásának keretében végezték és a vállalat tudott a munka végzésének helyéről és időpontjáról. Dr. Juhász Barnabás lett — a törvényességi óvás intézménye teszi teljessé. A törvényességi óvás célja az, hogy a Legfelsőbb Bíróság határozattal állapítsa meg a megtámadott határozat törvénysértő vagy megalapozatlan voltát, és az alsó fokú bíróság új eljárásra utasításával, illetőleg a törvényességnek megfelelő határozat hozatalával elősegítse az igazságszolgáltatás helyes működését, az egységes törvényesség biztosítását, a szocialista jog funkcióinak megvalósulását, az egyének jogainak hathatós védelmét. Ha a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy a legfőbb ügyész a törvényességi óvást polgári perben az eljárás alapjául szolgáló ügyben hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül terjeszti elő, a törvényességi óvás folytán hozott határozat hatálya a felekre is kiterjed; büntető ügyekben pedig az egy év eltelte után emelt törvényességi óvás alapján a terhelttel szemben a megtámadott határozatban megállapítottnál hátrányosabb rendelkezést hozni nem lehet, csak a törvénysértés állapítható meg, s ez irányadó a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásra is. Ami a törvényességi óvások gyakoriságát illeti: például 1973—74-ben mintegy 3200 büntető, 9700 polgári, 500 gazdasági és 1900 munkaügyi perben — tehát több mint tizenötezer ügyben érkezett törvényességi óvás emelése iránti kérelem, kezdeményezés a Legfelsőbb Bírósághoz. Az említett két-évben a Legfelsőbb Bíróság elnöke büntetőügyekben 450, polgáriakban llOÖf’y gazdaságiakban 100, munkaügyekben 400 törvényességi óvást emelt, a legfőbb ügyészi óvások száma az ügykategóriák ugyanilyen sorrendjében: 400, 600, 20 és 300 volt. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint — amelyeket a Legfelsőbb Bíróság elnöke a parlament jogi. igazgatási és igazságügyi bizottságának ülésén is közölt — 1975-ben a kérelmek és kezdeményezések nyomán a polgári ügyek 8—10, a büntetők 5—6, a munkaügyek 15—20 százalékában voltak jogosak, gazdasági perekben pedig — ahol alig volt panasz — 34 esetben kellett törvényességi óvást emelni.
