Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-30 / 127. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. május 30. Módosították a Munka Törvénykönyvét Tovább bővül a szakszervezetek jogköre A Minisztertanács módosí­totta a Munka Törvényköny­ve végrehajtásáról szóló egyes rendelkezéseket és ez­zel tovább bővült a szakszer­vezetek jogköre, s egyben nő a szakszervezeti bizalmiak hatásköre, az üzemi demok­rácia tovább szélesedik. A most megjelent minisz­tertanácsi rendelet egyetérté­si jogot biztosít a vállalati szakszervezeti szerveknek az egyes dolgozók ügyeiben, te­hát egyes eseti intézkedések­ben is. Ezentúl szakszerveze­ti egyetértés szükséges a dolgozók személyi alapbéré­nek megállapításához, mi­niszteri vagy magasabb szin­tű kitüntetésére vonatkozó javaslat elkészítéséhez, vala­mint jutalmazásához, fizetett rendkívüli szabadságban vagy jutalomszabadságban való részesítéséhez, vállalati lakás vagy lakástámogatás, továbbá szociális juttatás adásához. A szakszervezeti tisztségből eredő feladatok zavartalan ellátásának egyik biztosíté­ka, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetér­tése szükséges, ha a válasz­tott tisztségviselőt más mun­kahelyre akarják beosztani, ha munkaviszonyát meg akarják szüntetni, s ugyan­csak egyetértés kell áthelye­zés esetén, az új munkahe­lyének elfoglalására kitűzött időpont megállapításához Ezt az eddig is érvényben lé­vő munkajogi védelmet a Minisztertanács mostani ren­deleté kibővítette. A jövőben a szakszervezeti tisztségvise­lő elleni fegyelmi eljárás megindításához is a közvet­len felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése lesz szüksé­ges. A szakszervezeti jogkör, s egyben a munkajogi védelem bővítése a szakszervezetek fe­lelősségteljes, a párt és a kormány gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását se­gítő, a dolgozók jogait és ér­dekeit védő és érvényesítő munkájához az eddigieknél is nagyobb lehetőségeket biz­tosít. *r» **«•»*• r»r*v.f* ;; isi.**.* t*»*n»* Nyári munka diákoknak Körülbelül tizenhatezer diák van a megyében, akik júniusban felállnak az isko­lapadból, és nyári munkát vállalhatnak — mivel ez ti­zennégy éves kortól lehetsé­ges. Közülük nyilván több ezer akad, aki szeretne is dolgozni. Egy tavaly megjelent mi­niszteri utasítás értelmében 1976-tól a tanulók nyári fog­lalkoztatását szervezetté kell tenni, s ez a feladat a me­gyei tanács szerveire várt. Az év elején felhívást kap­tak az üzemek, vállalatok: március 15-ig jelentsék be, milyen munkát tudnak biz­tosítani a fiataloknak nyáron, hány főt fogadnak, közöljék a munkakört, a bért, a mun­kaidőt. Az eredmény bizony nem túl rózsás: összesen" 26 helyről érkezett igentő' ví- lasz, mintegy hétszáz diákat kértek... _ A legnagyobb igénylők: a Volán (autóbuszkalauzokra van szükségük a megyei já­ratokon), az Alkaloida (köny- nyű segédmunkára keres­nek diákokat), a dohánybe­váltók és dohányfermentálók (zöld dohány szárítására és feldolgozására várnak fia­talokat). Emellett a NYlR- KÉMIA például üdítő ita­lok töltésére, a temetkezési vállalat növényápolásra, a papírgyár udvarrendezésre alkalmaz vakációs tanuló­kat. Két megyén kívüli mun­kalehetőség is adódik: a Pest­budai Vendéglátó Vállalat kisegítőket keres, Borsod megyébe pedig vállalati üdülőkbe mehetnek főisko­lások gyermekekre felügyel­ni. Az említett hétszáz­nál bizonyára jóval több diák fog munkát vál­lalni nyáron — hiszen a termelőszövetkezetekben pél­dául mindig dolgoznak diá­kok a nyári munkáknál, és több vállalatnál (mint az ed­digi gyakorlat mutatja) az ott dolgozók gyerekeit al­kalmazzák néhány hétre ilyen-olyan munkára. Min­denesetre ez a kis igény azt jelzi: nem vették túl komo­lyan a vállalatok, üzemek azt a törekvést, hogy szervezett formában valósuljon meg a diákok nyári foglalkozta­tása. Pedig a lehetőségek adottak: a megyei tanácson bizottság alakult, amely meg­vizsgálta a beérkezett igé­nyeket, az ajánlott munkát, a bért, a munkakörülményeket. Néhány kivétellel el is fo­gadták a vállalatok ajánla­tát, a listát szétküldték a megye iskoláiba, hogy ott is­mertessék a diákokkal a le­hetőségeket. (Volt néhány vállalat, amely a „kisegítő adminisztrátor” vagy hason­ló címszó alatt keresett mun­kaerőt nyárra: Nem tudni, a hórháíyös megjelölés mit fa­kar — az bizonyos, hogy nem termelőmunkát. Így ezt el is utasította a bizottság, mivel nem látták biztosítva a mun­ka, a munkahely nevelő ha­tását a fiatalokra...) Az első éve,-ez a szervezett foglalkoztatásnak — amolyan kísérleti év. Nyáron a bi­zottság tagjai sorra megvizs­gálják a diákok munkahe­lyeit — valóban azt csinál- ják-e, amit ígértek nekik, annyi-e a bérük, jók-e a munkakörülményeik. A mun­kába bekapcsolódott a KISZ megyei bizottsága is: a KISZ-szervezetek révén in­formációkat gyűjtenek az érintett munkahelyekről, ősszel aztán elemzik a ta­pasztalatokat — s jövőre fel­használják. (tgy) Mozibérlet a szünidőre Itt a vakáció — a gyerekek a szünidőben gyakrabban me­hetnek moziba, nem várja őket füzet, könyv. A megyei mo­ziüzemi vállalat széles körű bérletakciót indít a vakációzó di­ákoknak. Nyíregyházán ötezer, a megye másik három váro­sában és nyolc nagyközségben pedig nyolc és fél ezer nyári diákbérletet bocsátanak áruba a mozipénztárak, illetve az is­kolai filmszervezők. Megjelentek az utcákon a moziüzemi vál­lalat plakátjai is, s azon olvasható: ajándéknak szánja a vál­lalat ezt a bérletet a „gyermekek éve” alkalmából. Ajándék is, hiszen egy filmet összesen két forintért néz­hetnek meg a diákok — maga a bérlet ugyanis tíz forintba kerül, s azzal egy forintért kap jegyet a tulajdonos! (Kivétel a nyíregyházi Krúdy mozi — itt két forintot kell fizetni a jegyért.) A bérletes időszak már megkezdődött — május 27-től szeptember 15-ig érvényes a diákbérlet. A filmek választéka is nagy — ezt jelzi a bérleten olvasható felsorolás is. A nyír­egyházi bérleten például tizenhat filmet ajánlanak a diákok figyelmébe — pontosan megjelölve, mikor melyik moziban adják majd a nyár folyamán. Van közte mesefilm, kaland­film, rajzfilm egyaránt. Természetesen más film is megte­kinthető ezeken kívül — bármelyik, ahol nincs korhatár! A bérletek mindig a délelőtti, vagy az első délutáni előadásra érvényesek. Az ajánlott filmek jegyzéke nem véletlenül került a bér­letre — e filmek közül jó néhányon meglepetés várja a né-i zőket. Hogy mi az, azt majd meglátják a nézőtéren ülő fia­talok ... Rács mögött „Dixi” Az elmúlt hetekben különös hír tartotta Izgalomba a fél megye lakóit: „A Kemecse mel­letti Vitéz-tanya egyik idős asz- szonyát valaki megerőszakolta, megfojtotta és kifosztotta, s a rendőrség a helyszínen alig talált nyomot”. A hír sajnos igaznak bizonyult, s többen attól tartot­tak, hogy az aljas bűncselek­mény valahol megismétlődik. A rendőrség hatékony munkájának is köszönhető, hogy nem volt is­métlés, mert a tettes, iíj. Vinnai József viszonylag rövid idő alatt rács mögé került. A 19 éves Vinnainak Dombrá- don van az állandó bejelentett lakása, de évek óta más telepü­lésen, sőt megyén kívül tartóz­kodott. A pesti alvilág a Dixi gúnynevet ragasztotta rá. Két rendbeli erőszakos nemi közösü­lés kísérletéért — mindkettő foj- togatással járt — húsz hónapot már börtönben töltött. Erőteljes, jó értelmi képességű fiatalember, mégsem vállalt munkát. Az álta­lános iskola elvégzése után festő szakmunkásnak tanult, de rossz tanulmányi eredménye és maga­tartása miatt kicsapták az isko­lából. Kora tavasszal ismét meg­ígérte, hogy jó útra tér, így édes­anyjától 1100 forintot kapott, úgymond a hivatásos gépkocsive­zetői vizsga letételéhez. A pénzt elköltötte, s úgy határozott, hogy nem becsületes munkával, hanem bűncselekmény útján jut újabb pénzhez. Tettét szemrebbenés nélkül, szinte élményszerűen diktálta jegyzőkönyvbe á rendőrségen. Az apró részletességgel leírt, bűn­ügyi riporthoz hasonló jegyző­könyv lényege a következő. Be. kopogott a 76 éves, magányosan élő idős nőhöz, és az eladó ház­ról, majd egyebekről beszélget­tek regnyerő «fodoréval hamar be .ózott az idős nő bizalmá­. aki földesurakról, az egykori * nyai birtokról mesélt. A mese o;án pénzt kért, de nem kapott az erélyes követelésre sem. Kicsit később a fiú nemi erő­szakot követett el, közben foj­togatta édekező áldozatát. El­vetem t Vdegvérű gyilkosok módja . a lőtt nőt átvonszol­ta a fürdőszobába, egy kabáttal letakarta, elszívott néhány ciga­rettát, majd az ágyra feküdt és elaludt! Romantikusnak tűnő meséje szerint traktordübörgésre, madárcsicsergésre ébredt. Mosa­kodott és megreggelizett. Utána felforgatta a házat, magához vett 24 forint aprópénzt, de a takarék- betétkönyvet (bemutatóra szólt) szerencsére nem találta meg. Később egymásután kétszer is dörömböltek az ajtón: „Rózsika néni, nyissa ki!” Kiosont, be­zárta a lakatot, a kulcsot zsebre tette és elmenekült. Aztán napo­kig Kisvárdán, Demecserben, Székelyben és más településen csavargóit. A rendőrök Kék fénybe illő „felszerelést” találtak nála. A temérdek kulcs között ott la­pult a tanyai ház kulcsa is! Vas­úti kocsik nyitására alkalmas kulcs, csavarhuzó és sötét szem­üveg egészítette ki a készletet, de zsebében lapult két darab Ferenc József korából származó pénzérme is. A két régi korona hetekkel ezelőtt még az idős asz- szonyé volt... Vinnai ügyében a rendőrség folytatja a vizsgálatot. (nábrádl) VÁROSAINK 1980-IG (3.) Fejlesztik Nyírbátor kulturális értékeit ,— Nyírbátort kulturális értékeire alapozva szeretnénk valóban várossá fejleszteni — mondta Kapu József, a városi tanács elnöke. — Számos beruházás célozza ezt, de valamennyi tervünket a mostani középtávú tervidőszakban sem tudjuk maradéktalanul megvalósítani. En­nek ellenére számottevő javulást tervezünk. Intézkedéseinkkel azt szeretnénk elérni, hogy a fejlődő Nyírbátor egyre inkább a megye egyik kulturális centruma legyen. Megyénk legifjabb váro­sának — bár fejlődő ipara, sőt milliárdos üzeme van — már régóta elsősorban kul­turális élete viszi hírét: a zenei napok, amely jubi­lál, már „helyet kér” az or­szágos programban is; mű­emlékei, jó ötletekkel gyara­pítóit múzeuma, a város tör­ténelmi Vonatkozásaival együtt valóban jelentős. Űj iskola, óvoda, bölcsőde Gondot jelent azonban, hogy 1973 — a várossá nyil­vánítás éve — előtt kis ösz- szegekkel gazdálkodott a ta­nács, lényegesebb beruhá­zásokra nem futotta a köz­ségi fejlesztési alapokból. A következő esztendőben sem költhetnek sokmillió forintot a közvetlenül kultu- rális-népművelési-idegenfor- galmi célokra, de a törek­vések jól példázzák, hogyan lehet a különböző beruházá­sokkal a város kulturális centrum jellegét is hangsú­lyozni. Ezek közé tartozik például, hogy a két legje­lentősebb kulturális mű­emléket — a múzeumot és a református templomot — úttal kötik össze, amelynek két oldalára helyezik el a város új épületeinek egy részét. Egy másik lényeges kez­deményezés : szerény össze­gekkel, a különböző szervek rendelkezésére álló pénzeiből — tanácsi alapokból kiegé­szítve — hozzálátnak a mű- emlékjellegű épületek fel­újításához. A programot több év alatt hajtják végre, az idén a nevezetes fa harang­torony rendbetételére kerül sor. A Tinódi-pincének is szebb sorsot szánnak: je­lenlegi pálinka- és takar- mánytáp-raktározás célját szolgálja a városkép szem­pontjából is számottevő ré­gi, szép épület. A tárgyalá­sok megkezdődtek: vendég­látóhely és turistaszálló ki­alakítása a cél, s mindezt 1980-ig feltétlenül meg akarják valósítani. Terven felüli bevételekből Az egyik legnehezebbnek látszó fontos beruházás a művelődési központ. A he­lyét kijelölték — a már em­lített, két műemléket ösz- szekötő úton, sétányon, az új kollégiummal szemben lesz. Erről a következőket mondta a tanácselnök: — Jelenleg nincs pén­zünk, s nagyobb összegű tá­mogatásra sem számítha­tunk a művelődési kombinát építéséhez. Elhatároztuk azonban, hogy a tanács gaz­dálkodása során bármilyen pluszbevételre teszünk szert, azt feltétlenül a művelődési kombinát építésének előké­szítésére használjuk fel. A kulturális, művelődés- ügyi területen ezenkívül is több, már elhatározott beru­házás valósul meg 1980-ig. 1973-ben az oktatáspolitikai határozat végrehajtására vá­rosi intézkedési terv ké­szült, hosszú távra. Az V. öt­éves terv művelődésügyi be­ruházásai ennek alapján épülnek. Nagyon nagy szük­ség van a városban iskolára, óvodára, bölcsődére. Két adat ehhez csupán: egy tanterem­re 1,8 tanulócsoport jut át­lagosan, tehát szinte minden osztályteremben váltott ta­nítás folyik. Az idén végző egy nyolcadik osztály helyett három első osztály indul... Az elhatározott 16 tanter­mes iskolával a helyzet annyiban javul majd, hogy a gyerekek korszerűbb kö­rülmények között, de — saj­nos — változatlanul zsúfolt­ság közepette tanulnak majd. Az iskolaépítéssel sokat érő takarékossági elképzelé­seket is megvalósítanak Nyírbátorban. Gyermekin­tézményeiket — az iskolán kívül egy száz személyes óvo­dát és egy nyolcvan szemé­lyes bölcsődét — egy épület- komplexumban építik meg a Debreceni úti lakótelep mel­lett. Így a kazánház, konyha, és más kiegészítő létesítmé­nyek a három beruházást tekintve olcsóbban épülhet­nek meg. Rövidíteni kíván­ják az alapkőletételtől az avatásig tartó időt is: kilá­tás van arra: az építőipari vállalat 1979 vége helyett 1978 közepére, tehát az is­kolaév kezdete előtt mind­három létesítményt átadja. — Annak ellenére, hogy a kulturális-művelődésügyi be­ruházásokról szólunk többet fűzte hozzá a tanácselnök — a lakásépítést tekintjük az egyik legfontosabb felada­tunknak. 830 lakás épül öt év alatt Nyírbátorban, s lé­nyegében nemcsak a 284 ta­nácsi célcsoportos, hanem va­lamennyi lakás helyét tud­juk. Felhasználjuk a lakás- programunkat arra is, hogy üzletekkel, hivatali helyisé­gekkel közösen megépítve a városközpont kezdődő re­konstrukciójához is hozzájá­ruljon. Gondos előkészítés A beruházások gondos elő­készítését jelzi az is, hogy a városi tanács végrehajtó bi­zottsága a közelmúltban meg­tárgyalta a beruházások első negyedévi tapasztalatait, s gondoskodott a már látszó hiányosságok kijavításáról, valamint a szükséges helye­ken az építkezés meggyorsí­tásáról. Nemcsak a város szempontjából legfontosabb lakás- és egyéb célcsoportos építkezéseket tekintették át, hanem a társulati formában épülő vízműberuházásokat, bővítéseket, sőt a nem taná­csi szervek terveit, már meg­kezdett építkezéseit is. Az időben megtett intézkedések sokat segítenek abban, hogy Nyírbátor 1980-ig, lényegé­ben első teljes városi közép­távú tervében maradékta­lanul és célszerűen használ­ja fel a rendelkezésre álló közel 270 millió forintos fejlesztési alapot, s 170 mil­liót kitevő költségvetését. Marik Sándor Fotópályázatunkra érkezett A M ÜLT ÉS A JELEN Beküldte: Kőszeghy György, Debrecen, Beloiannisz út 2. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents