Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-29 / 126. szám

1976. május 29. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Vásármérleg C sütörtökön bezárta ka­puit a tavaszi Buda­pesti Nemzetközi Vá­sár. A megvásárolt kiállítási tárgyakat hazaszállítják a vevők, s útjukra indulnak azok a termékek is. amelyek nem keltek el — haza vagy éppen a következő kiállítás­ra viszi őket gazdájuk. A tavaszi BNV, akárcsak az elmúlt években, az idén is fontos esemény volt vállala­taink életében. Immáron harmadszor került sor szako­sított bemutatóra, s úgy tű­nik, kiállítók és rendezők mindinkább magukra talál­nak. A kezdeti időszak tapo­gatózásai után az idén igazi szakosított vásárt láthattunk. Elsősorban a rendezés dicsér­hető azért, hogy egy-egy ter­mékcsoportban határozot­tabban kirajzolódtak a kör­vonalak, a látogatóknak nem kellett sokat keresgélniük, a szakosításnak megfelelően érthetően és áttekinthetően koncentrálták a látnivalókat a kiállítók. S a jó rendezés már az első napoktól megad­ta az alaphangot — s kétség­kívül ennek köszönhető, hogy ez a tavaszi vásár sike­resebb volt elődeinél. Ám ez a siker korántsem jelenti azt. hogy a vásárvá­rosban az elmúlt napokban szenzációsabbnál szenzáció- sabb termékek voltak látha­tók. Sőt, akik erre számítot­tak, bizony csalódással kel­lett távozniuk Kőbányáról. Hiszen a rendezésen túl a a vásár sikerét éppen annak köszönhette, hogy a kiállítók őszinték voltak, azokat a ter­mékeket hozták el a BNV-re, amelyeket gyártani tudnak. Néhol ez az őszinteség már túlzott óvatossággal is páro­sult, egészében véve azonban a tavaszi BNV reális képet festett számos iparág jelenle­gi helyzetéről. A szenzáció hiányát pedig kárpótolta az, hogy sok hazai vállalat kor­szerű. több piacon értékesít­hető termékkel jelentkezett, Ez volt tapasztalható pél­dául a híradástechnikai be­mutatón. ahol a szakemberek képet kaphattak arról, hol tart a harmadik generációs termékek gyártásának előké­szítése. s ugyancsak jó, a világszínvonalhoz közei álló árucikkeket láthattunk a szerszámgépiparban és a jár­műiparban. A külföldi kiállítók bemu­tatóin is érződött, hogy ter­mékeik számára a korábbi­nál jobb keretet szolgál a szakosítás. A szocialista or­szágokból jött cégek — akár­csak a hazaiak — elsősorban együttműködésünk eredmé­nyeinek bemutatására he­lyezték a hangsúlyt. A ren­dezést dicséri az is, hogy a kiállított termékek mellett elhelyezett kis KGST-felira- tú táblácskák egyszerűen és hatásosan tájékoztattak egy- egy kiállítási tárgy előéleté­ről, arról, hogy közös fejlesz­tés. termelési együttműködés, avagy kooperáció szülötte-e. Tanulságos volt a tőkésor­szágokból érkezett cégek sze­replése is. Standjaikon érez­hető volt, hogy bemutatóju­kat piackutatás előzte meg. Nemcsak olyan termékeket kínáltak a vásáron, amelyek­ről biztosan tudták, hogy ve­vőre találnak, hanem olyano­kat is, amelyeknek eladása bizonytalan ugyan, ám min­denképpen hiányt pótol. mjoha az elmúlt napok |^j eseményeiről szóló tudósítások érthetően elsősorban az üzletkötések­ről adtak számot, a vásár gyakorlati hasznát összegez­ve kétségkívül egyoldalú ké­pet kapnánk, ha csupán az aláírt szerződések értékét vennénk mércének. Nehezen mérhető ugyanis annak hasz­na. hogy egy-egy vállalat tárgyalójában, a külföldiek klubjában egymásnak adták a kilincset az üzletemberek: számtalan új kapcsolat, számtalan leendő üzlet gon­dolata született meg. Igaz, közülük néhány már a vásár ideje alatt megállapodássá érlelődött, ám a többségnél még hosszú kereskedelmi munkára lesz szükség, míg a partnerek egy-egy szerző­dést tető alá hoznak. K. Ny. J. MARADVÁNY A PÉNZTÁRCÁBAN Milliók, melyeket nem tudunk elkölteni? KI NE ÖRÜLT VOLNA MÄR OLYAN ESETBEN, AMIKOR A PÉNZTÁRCÁJÁBAN TÖBB PÉNZT TÁL ALT, MINT AMENNYIRE SZÁMÍTOTT. AZ ÖRÖM AZONBAN CSAK ADDIG TART, AMlG UTÁNASZÁMOLUNK ÉS JÓZANUL MEGÁLLAPÍTJUK: SZÓ SINCS itt talált pénzről, egyszerűen nem vásároltunk meg valami fontosat, nem költöttük el, mert... Ezeket a „mértékét” ku­tatta egy szélesebb pénztár­cában a közelmúltban a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság. A hivatalos elnevezés így hangzott: a költségvetési maradványok (megtakarítá­sok) indokoltsága a szociális és egészségügyi, valamint kulturális ágazatokban. A vizsgálat célja az volt: milyen mértékű pénzek ma­radtak meg a tanácsoknál a három ágazatban s melyek voltak az okok. Az ellenőrzés a költségvetési, beruházási, felújítási maradványokra, a megyei, városi-községi taná­csok, a járási hivatalok egészségügyi, művelődési és pénzügyi szakigazgatási szer­veire, s az irányításuk alá tartozó intézményekre ter­jedt ki. Van rá pénz, de... Mennyi pénzt találtak a közös pénztárcában? Megyei szinten összesítve a szociális és egészségügyi ágazat pénz- maradványa 1974-ben csak­nem 21 millió, 1975-ben 13,8 millió forint, a kulturálisé két évvel ezelőtt 39 millió, tavaly csaknem 34 millió forint volt. A milliók láttán felötlik a kérdés: olyan jól állunk a kü­lönböző fejlesztésekkel, hogy a fontos célokra szánt ösz- szegekre nem volt szükség? Jól tudjuk, nem erről van szó. A negyedik ötéves terv időszakában sok jelentős be­ruházással gazdagodott a me­gye. Csak néhányat emlí­tünk: a tervezett 569 kórhá­zi ágy helyett 882 valósult meg, a bölcsődei helyek szá­mát 170-nel toldották meg, az általános iskolai tan­termek száma 183-mal növe­kedett. A tervezettnél kétszer több óvodai helyet alakítottak ki megyénkben. A fejlesztés ütemét azonban tovább kell gyorsítani. A pénzmaradványok egy része a tervszerűtlen gazdál­kodásból, hanyagságból, má­sik része az anyag- és kapa­citáshiányból származik. A megrendelések szerződéskö­tések késedelmesek, de a ki­vitelező és szállító vállalatok is több esetben nem tesznek eleget határidőre a vállalt kötelezettségeiknek. A pénz- maradványok összefüggnek még az egyes szakágazatok­ban tapasztalható munkaerő- hiánnyal, a szakképzetlenek magas számával, a gyermek- gondozási szabadságon lévő nők helyettesítésével. Késik a szállítmány Megnyugtató, hogy a taná­csok a legfontosabb felada­tokra tervezett összegekkel jól gazdálkodtak; a gyógy­szerellátásra és az élelmezés javítására, szociális segélye­zésre, a házi szociális gon­dozás kiszélesítésére, az ál­talános iskolák és óvodák ellátási szintjének javítására évenként mintegy 28—30 mil­lió forintot terveztek, s ezek túlnyomó többségét fel is használták. Az időskorúak rendszeres szociális támoga­tására két év alatt 5,7 millió forintot költöttek. Nem taka­rítottak meg pénzt az egyedül­álló idős emberek rendszeres szociális támogatásával sem. Általános probléma viszont, hogy az iskolai és óvodai tan­eszközök, szemléltetőesz­közök, műszerek, felszerelé­sek beszerzése nehéz. A meg­rendeléseket kisebb mennyi­ség esetén a szállító vállala­tok nem fogadják el, máskor pedig késedelmesen szállít­ják le, olykor ez áthúzódik a következő évre. A TANÉRT a megrendeléseknek nem tu­dott eleget tenni; emiatt is je­lentős pénzmaradványok ke­letkeztek. illetve a kifizetések áthúzódtak a következő év­re. A megyei központban az így felhasználatlanul maradt összeg csak tavaly 9 millió forint volt. Hasonlóan akadozott az orvosi műszerellátás. Az egészségügyi ágazatban a „le­bontott” összegeket önállóan a helyi tanácsok használták fel. Egyes szerveknél előfor­dult, hogy a megrendelt or­vosi műszereket, felszerelési tárgyakat nem kapták meg, vagy nagyon késedelmesen. Az OMKER és a MEDICOR a hazai és a külföldi műszerek beszerzésére szerződést nem köt, a szállítások éves és fél­éves késedelemmel történnek, közben az árak emelkednek, s emiatt az intézmények hát­rányba kerülnek. A lassúság ára nagy Több esetben építési, ter­vezési, anyagellátási és egyéb problémák lassították a pénz­összegek felhasználását. Né hány példa: a megyei műve­lődési központ beruházása, a kisajátítások elhúzódása és a talajmechanikai szakvélemé­nyek késedelme miatt csak 1975 nyarán indulhatott. Mű­szaki problémák miatt a szerződést a kivitelezővel még nem kötötték meg, így az ala­pozási munkára biztosított pénzösszegeket sem fizethet­ték ki. A Záhonyi Vasútfor- galmi Szakközépiskola költ' ségvetése 30,2 millió forint, melyet a kivitelező nem foga­dott el. A szerződést ugyan azóta megkötötték, de a beru­házás indulása a vita miatt késett? „Késésben van” a Hétfőn este a Kossuth rádióban Sajtókonferencia a Tiszáról A Kossuth rádió május 31-én elhangzó Sajtókonferencia műsorának témája a Tisza lesz. Elsősorban mint vízszabályo­zási és vízgazdálkodási probléma, de mint a Tiszára épült ipar és mint a környező mezőgazdaság éltető eleme képezi a sajtókonferencia témáját. Ugyanakkor szó lesz a Tisza kör- 'nyezetvédelmi kérdéseiről, s arról is, hogy mint útvonal, mi­lyen szerepet tölt be népgazdaságunkban. A sajtókonferencia házigazdája dr. Gergely István ál­lamtitkár lesz, aki a tiszai érdekeltségű vízügyi igazgatóságok vezetői élén válaszol a rádió, a napilapok — így a Kelet- Magyarország — munkatársainak kérdéseire. A sajtókonfe­renciára Szolnokon, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgató­ságon kerül sor, innen közvetíti hétfőn, 19 óra 45 perctől 20 óra 45 percig egyenes adásban a Kossuth rádió ezt a sokakat érdeklő műsort, melynek vezető riportere Rapcsányi László lesz. nyíregyházi fémipari szakkö­zépiskola beruházása is. A kisvárdal városi művelődési ház megépítésére 1974—75- ben előirányzott 12,7 millió forintból csupán 1,3 milliót használtak fel, tervezési hiá­nyosságok miatt. A kivitele­zési szerződést a 40 milliós beruházásra még nem kötöt­ték meg, holott a tervezett befejezési határidő 1978. Em­líthetném a kislétai gyer­mekotthon bővítését is, amelynél az építkezés hosszú ideig szünetelt, munkaszerve­zési hibák is hátráltatják a befejezést. Nem vész el, átalakul S mi a sorsuk a megma- maradt összegeknek? A meg­maradt pénzek általában az ágazaton belül maradnak és az eredeti célra használják fel azokat, csak némi késés­sel, átcsoportosítással. Az ősz- szegek egy részét korszerűsí­tésre, felújításra, a berende­zések vásárlására, út, járda építésére, tereprendezésre, parkosításra, sportlétesítmé­nyekre, fogyóeszközre, anyag- beszerzésre, vízbekötésre, szennyvízelvezetésre, stb. költik. A beruházási marad­ványokból például a kislétai egészségügyi gyermekotthon keretéből 5 milliót átcsopor­tosítottak más egészségügyi feladatok megoldására. A reálisan megtakarított ösz- szeggel természetesen a szer­vek szabadon rendelkeznek és a következő években az általuk megjelölt célokra fel­használják. Néhány javasolt intézkedés sokat segíthet, hogy idejében használják fel a biztosított pénzösszegeket. (Nagyker há­lózatszerű orvosi műszerellá­tás, a túlzott önálló gazdálko­dási jogkör megvonása a ki­sebb egységektől, középtávú felújítási terv készítése min­denütt, stb.) Amennyivel ke­vesebb lesz a tanácsok pénz- maradványa, annyival több lesz a megvalósuló létesít­mény. P. G. LEHETNE JOBBAN ? Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1974 decemberé­ben határozatot hozott a gazdasági munka színvona­lának javítására. Minden ember a maga munkaterü­letén tudja legjobban, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg soro­zatunkban vezetőt és be­osztottat, ipari és mezőgaz­dasági munkást: milyen területen lát eddig kihasz­nálatlan tartalékokat. Aki válaszol: Vasas András, az ópályi Kossuth Termelőszövetkezet gép­szerelője. — 1975 októberében vet­te meg a termelőszövetke­zetünk a Rába Steigert. Az­óta csak ennek a géptípus­nak vagyok a szerelője, bár télen még visszatérek az IFA-imhoz, régi gépeimhez. A szerelők szakosodása egy géptípusra nem új dolog a tsz-ben, a vezetőség és a műhelyfőnök irányította úgy a hét szerelőt, hogy minden gépnek meg legyen a maga szakembere. Ezt a beosztást azért tartom hasz­nosnak, mert így mindenki alaposan megismerheti ma­sináját, a legváratlanabb esetekben is javítani tudja. A gyors munka időmegta­karítást jelent, ami ezreket hoz a termelőszövetkezet­nek. — Az idő miatti anyagi veszteség nagysága termé­szetesen függ a gép típusá­tól. El lehet képzelni milyen kárt okoz, ha ez a másfél milliós Rába Steiger akár csak egy órát is áll. Ez a gép amilyen sokat tud, olyan sokat kíván. Gazda­ságos működtetéséhez nem csak háromműszakos üze­meltetés kell, hanem az is, hogy maximálisan kiszol­gáljuk. A kiszolgálást ne­künk szerelőknek a jövő­ben jobban kell csinál­nunk. — Mire gondolok itt? Ezt a nagyértékű gépet úgy kell előkészíteni, hogy egy percig se álljon. A helyébe visszük az üzemanyagot és rendszeres karbantartással, jó beállítással, az üzem­anyag gyakori ellenőrzésé­Martti Larni:* Cnerqiaváteáq A nyugati újságokat lapoz­gatva az utóbbi napokban megismerkedtem néhány módszerrel, amelyekkel az energiaválságot szándékoz­nak megoldani a különböző országokban. Érdekes lenne tudni, miként vélekednek a skótok, akiknél a takarékos­ság közismerten nemzeti hagyomány. Lehet, hogy még őket is meglepték egy kissé a pazarlás elleni harcnak azok az új módszerei, amelyeket a brit szigeteken alkalmaz­nak? Angliában ugyanis energiatakarékossági célok­ból áttértek a háromnapos munkahétre. A munkahét rö­vidítése lényegében a mun­kások pénztárcájának megrö­vidítéséhez vezet, ez pedig a takarékosság fokozására, legalábbis ami a táplálkozást illeti. Az USA-ban a közlekedé­si balesetek áldozatai szá­mának csökkentése érdeké­ben normalizálták a benzin- eladást. Ezzel párhuzamosan csökkentik a lakások és iro­dahelyiségek fűtésére fordí­tott kiadásokat — ezzel hoz­•A finn író 1909-ben született. Neve a Negyedik csigolya (1957) című, tizenhat nyelven — köztük magyarul is megjelent szatirikus regénye révén vált ismertté. Azóta rövid humoros írásokat, karcolatokat tartalma­zó több kötetével ismerkedhe­tett meg az olvasóközönség. zásegítik az állampolgárokat, -hogy megőrizzék hidegvérü­ket. Nemrégiben egy finn gaz­dasági szakértő a takarékos­ság új formáival ismertet­te meg honfitársait. Java­solta, hogy árammegtakarítás céljából mondjanak le a vil­lanyborotva használatáról és növesszenek szakállt. Vil­lanyvasalóra szintén nincs szükség, mivel a férfinadrá­goknak akkkor is tökéletes élük lesz, ha éjszaka a mat­rac alatt tartják őket. A mo­sógépek és porszívók hasz­nálatát mindaddig meg kell tiltani, amíg forgalomba nem hozzák a faszénnel működő típusokat. A szobákat ajánla­tos fáklyával világítani, az elkészítésére és használatára vonatkozó instrukciók bár­melyik történelmi múzeum­ban díjtalanul beszerezhe­tők.... A központi fűtés rendsze­rét úgy kell átalakítani, hogy szeméttel és hulladékkal mű­ködjék. Az olajat leplombált tartályokban kell tárolni, és ezekből csupán speciális uta­sításra lehetne kivenni a kö­vetkező célokból: 1. a part menti vizek szennyezésére, hogy az orvhalászok patron­veszteség nélkül tehessenek szert az úszni nem tudó ka­csákra; 2. hogy bekenjék ve­le az adóhivatalok, a szociális biztosítási intézmények, a VÁLASZOL: Vasas András vei vigyázunk arra, hogy túlfogyasztása ne legyen. Igyekszünk a legtöbb hibát kinn a földeken megjavíta­ni, s ha a munka úgy kí­vánja még este 10 órakor is javítunk, össze kell dolgoz­ni a gép vezetőjével, hogy időben szóljon a gép meg­hibásodásakor és gondos­kodnunk kell a Rábáról még akkor is, há bérbe­adjuk. Nem árt több időt fordítani a gép megismeré­sére, mert az a kéthetes betanulás kevés volt. Ha nem tesszük meg mindezt, ráfizetünk a Rábára. — A szerszámellátásra nem panaszkodhatom, de nagyon hiányzik egy új sze­relőcsarnok. Ez a régi sok energiát kivesz az ember­ből a munkája mellett is. Egy korszerű csarnokban, ahol mindennek megvan a helye, még a munkakedve is más az embernek. Ah­hoz, hogy jobban dolgoz­zunk a „csillaggarázst” is meg kellene szüntetni. Rossz nézni, amikor télen hó és eső veri a gépeket, megrongálja még az újon­nan festetteket is. Arról nem beszélve, hogy a jó té­li raktározás és a megfelelő szerelőcsarnokban végzett munka során a gépeket fe­leannyi idő alatt elő tud­nák készíteni tavaszra. — Munkánk jobb meg­szervezésével, a raktározás megoldásával szerintem a jelenleginél jobb eredmé­nyeket lehetne elérni. parlament és az éjszakai le- bujok ajtóinak sarokpánt­ját; 3. az ingatag platformon álló politikusok, bankárok és egyes tisztviselők megke- nésére. A benzin használatától tel­jes mértékben el lehet tekin­teni, ha a gépkocsikban, mondjuk, a szárított trágyát alkalmazzák hajtóanyag gya­nánt. Ehhez csak a lóállo­mányt kell növelni. A benzin úgyis életveszélyes fűtő­anyag, mivel égési termékei­től meg lehet halni. Jelentős energiamegtakarítást ered­ményez a kétkerekű bicikli is, ahol az asszony tekeri a pedált, a férfi meg kormá­nyoz. Hollandiában az energia- válság arra kényszerítette az autótulajdonosokat, hogy ke­rékpárral közlekedjenek, a virágnemesítőket pedig arra, hogy olyan fokhagymát te­nyésszenek ki, amely kom­penzálja a kipufogó gázok elillanó szagát. A kivételek azonban erősítik a szabályo­kat. A minap az NSZK-ban működő Szabad Európa rá­dióállomás adását hallgatva arra a meggyőződésre jutot­tam, hogy egyesek ugyan­olyan gondtalanul pazarol­ják az energiát, mint azelőtt. A Szabad Európa nem riad vissza a hazugságtól és a té­nyek elferdítésétől, és úgy ontja őket, mint egy részeg matróz, aki a kikötői csap­szék pincérnőjét halmozza el bókjaival. Ez a legnagyobb energiapazarlás, minthogy Münchhausen báró meséi már régesrég megkoptak, s ma már csupán a mesélőik hiszik el. Zahemszky László fordítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents