Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-29 / 126. szám
A könyv ünnepe |égi, szép hagyományt idéznek június első napjaiban a megye- és országszerte felállított könyv- _____ sátrak. Az utcára költöznek a régi korok embere- it, gondolatait, érzéseit tükröző, a jelent faggató, a jövőt fürkésző könyvek, s kínálja kincseiket. Ismerettel, élménnyel, szórakozással, tudással, elmélyüléssel, lelki tisztulással jutalmazva azokat, akik kinyújtják értük a kezüket... Jól élünk-e ezekkel a kincsekkel, vagy sokszor elmegyünk mellettük, jut-e idő az olvasásra, elegendő pénz a könyvek vásárlására, elegendő türelem, elmélyülés? Vagy csak ilyenkor az ünnepi könyvhéten utunkba kerülő sátrak figyelmeztetnek bennünket, hogy mennyi a szellemi adósságunk, hány remekművet nem ismerünk még eléggé, s egyáltalán mikor is olvastunk utoljára, úgy istenigazában... Sietős korunkban a rövid olvasmányokra, az időben is hamar meghódítható tárcák, novellák, kis regények, folyóiratok, regényújságok olvasására is alig jut időnk — panaszoljuk joggal. Van ebben igazság, de becsapnánk magunkat, ha saját kényelmünket is nem neveznénk nevén. Kétségtelen, hogy a rendszeres, értő olvasás feltételez egy korábbi érdeklődést, bizonyos alapokat, nemkevésbé függ a hangulattól, az életviteltől is. Sokszor halljuk a megjegyzéseket: „nem tudok egy épkézláb könyvet elolvasni, nincs hozzá türelmem”. A könyv egymaga nem oldhat meg emberi konfliktusokat, nem rendezheti el az egyén, vagy kisebb közösség dolgait, de az orvostudomány egyik új felfedezése, hogy gyógyításra is felhasználják az olvasmány nyújtotta élményeket. ^^^^aradjunk azonban a józan realitások talaján. I L'i I Napjainkban és megyénkben nem az a könyv legfőbb szerepe, hogy gyógyítson, hanem segítse a^ember eligazodását a világban, a természetben, társadalomban, a történelemben, a jelenben, adjon művészi hatású, az egyént formáló élményeket. Nyújtson tartós szórakozást idősnek és fiatalnak egyaránt. A szabolcsi emberek közül minden negyedik rendszeres könyvtári olvasó, az egy lakosra jutó könyvek számában felzárkóztunk az országos átlaghoz, fokozatosan növekszenek a könyvek vásárlására fordított ösz- szegek is. Sok szép könyvtárunk van, persze akad nem kevés elhanyagolt és szegényes könyvtár is, zömében lelkes, könyvet és embert szerető könyvtárossal. Mégis messze vagyunk attól, hogy a könyv nélkülözhetetlen szellemi tápláléka legyen a lakosság többségéjiek. Nem egy esetben tolakszik a könyv, az olvasás elé más, praktikusabb elfoglaltság, ami pénzt hoz a házhoz. Egészséges mértékben megfér együtt mind a kettő, de szellemi szegénységre mutat, ha a könyvekre, az önművelésre sohasem jut elegendő idő, pénz.., Nem ünneprontás azt is szóbahozni, hogy ma még az olvasók egy része évente legfeljebb két-három könyvet olvas el, viszonylag kevés a törzsolvasó, akiket a könyvtárak még jutalomkönyvvel is buzdítanak a további olvasásra. Sok persze a bíztató színfolt is, mert ki ne látná és ki ne örülne, hogy ismét kezdenek divatba jönni a könyvajándékok — jó munkáért, évfordulók, családi események alkalmával. Szaporodnak az otthoni kiskönyvtárak, hosszabbodnak a polcok. Sokan eljutottak már addig, hogy a gyengének ígérkező tv-műsort otthagyva, inkább elolvasnak egy-egy jó könyvet. n i f*¥h tXJb. nag^kir Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a könyvtárakról. Az új szabályozás — figyelembe véve a tudomány, az oktatás, és a közművelődés területén bekövetkezett hatalmas fejlődést — meghatározta az egyes könyvtár- típusok feladatait, működési elveit és formáit. A rendelet tág keretet biztosít a könyvtárügy gazdaságosabb és ésszerűbb szervezeti formáinak kialakítására, fokozott figyelmet fordít a könyv- állomány és a muzeális értékek védelmére. A törvény- erejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács intézkedik. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel felhatalmazta a kormányt, hogy a javító-karbantartó szolgáltatások színvonalas ellátása érdekében rendeletben szabályozza a szolgáltatások minőségének védelmét, megállapítsa a kötelező jótállások körét, és feltételeit. Megerősítette a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztségében Erdey-Grúz Tibor akadémikust, végül bírákat választott meg és mentett fel. 100 éve megyeszékhely Nyíregyháza Ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg a centenáriumrél Bíró László, a városi tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. (H. J. felv.) Május huszonnyolcadikán, ülést tartott Nyíregyházán a városi tanács, mely alkalommal megemlékeztek a város megyeszékhellyé válásásak századik évfordulójáról. A jubileumi ülésen megjelent Varga Gyula, a városi pártbizottság első titkára, dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Jeszenszki Gábor, a város országgyűlési képviselője. A Himnusz elhangzása után az ünnepi tanácsülés résztvevőit az ifjú zenebarátok kórusa köszöntötte. Ezután Bíró László, a városi tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Beszédének bevezető részében foglalkozott Nyíregyháza fejlődésének történetével, a megyeszékhellyé váláshoz vezető út viszontagságaival. A nagyvárosi fejlődés valóságos feltételeit azonban csak a felszabadulás utáni évek hozták meg Nyíregyházának. Krúdy Gyula álmos városa végre magához tért. Földet osztottak, államosítottak, majd végérvényesen új típusú köz- igazgatást teremtettek. A régi vármegyerendszer átalakult, igazodott a megváltozott körülményekhez. A megyei és városi tanácsban a nép által választott képviselők foglaltak helyet, hogy a dolgozó nép akaratának megfelelően igazgassák az életet. Ma 90 000 ember városa Nyíregyháza. Ipara — amelyet 100 évvel ezelőtt csak egy-két kisüzem képviselt — ma gazdag, gyorsan fejlődő. Olyan iparágak jöttek létre, amelyekről néhány évtizede nem is hallottak, vagy nem is álmodtak. A sokezernyi munkáskéz új városnegyedeket teremtett, az egykor elmaradott, fejletlen mezőváros ma az ország nagyvárosainak egyike. A mindennap apró tettei azt bizonyítják, hogy a város lakossága szereti Nyíregyházát. Az Együtt Nyíregyházáért mozgalom nagyszerű eredményei, az új lakótelepeken kibontakozó parkosítási akciók, az állandóan javuló lakóhelyi közérzet, a városért és egymás iránt érzett, növekvő felelőségérzet bizonyítja: a ma Nyíregyházája méltó megye- székhelyi rangjához. Kiváló tsz-ek ünnepi közgyűlései ünnepi könyvhét tartalmát mindig azon mér- I hetjük, mennyire sikerült újabb és újabb igazi | barátókat szerezni a könyvnek, az emberiség nagy kincsesbányáinak, örülünk persze annak is, hogy formai megújulás is tapasztalható a könyvek megked- veltetésében. A hagyományos író—olvasó találkozók mellett vetélkedők, pályázatok, szellemi tornák váltogatják egymást. Sőt, emlékszünk a tavalyi könyvhéten egyes művek jelenetei is életrekeltek a megyeszékhelyen, a Kossuth téren, öntevékeny színjátszó fiatalok jóvoltából. Sok jó kalandot, jó olvasást kívánunk az olvasóknak, kitartó buzgalmat a jó és rossz időben helytálló, a könyveket kínáló árusítóknak. Páll Géza Ünnepi közgyűlésen kapta meg a Kiváló termelőszövetkezet címet a vásárosnamé- nyi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet. A kitüntetést dr. Nagy Bálint, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője adta át. A vásárosnaményi termelő- szövetkezet az elmúlt évben 47 milliót termelt, 15 millióval többet az 1974. évinél. A szövetkezet bruttó jövedelme 24 millió forint volt, s a növénytermesztés és az állattenyésztés bevétele megközelítette a 39 millió forintot. Szinte minden ágazatban növelték a terméseredményeket. Kukoricából hektáronként 58,4 mázsás, cukorrépából 462 mázsás átlagtermést takarítottak be. A termelőszövetkezet 138 hektáros almáskertjében tavaly 205 mázsa almát szedtek le hektáronként. Az ünnepségen adták át a Mezőgazdaság kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést Siket Sándor elnökhelyettesnek és Borbás Endre, brigádvezetőnek. Minisztériumi dicséDr. Orbán László beszéde az ünnepi könyvhét megnyitóján Transzparensek, zászlódísz, térzene fogadta péntek délután a könyvbarátokat az ünnepi könyvhét országos megnyitóján Kőbányán, a Pataky István téren. Az ünnepi eseményen megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Marjai József külügyi államtitkár és Szakali József, a X. kerületi pártbizottság első titkára, valamint politikai kulturális, művészeti életünk számos ismert képviselője. Ott volt N. A. Kosztakov, a moszkvai sajtóbizottság kollégiumának, s az OSZSZSZK Minisztertanácsának tagja, valamint pozsonyi Madách, az uzsgorodi Kárpáti, az újvidéki Fórum, valamint a Román Szocialista Köztársaság könyvkiadóinak képviselői is. Dr. Orbán László ’kulturális miniszter mondott megnyitóbeszédet. Többek között hangsúlyozta a könyvhét ma már nemcsak a szépirodalom ünnepe, hanem az egész magyar könyvkiadásé. Nem az értő keveseké, hanem a művelődni vágyó sokaságé. Ezután a könyvhét közművelődéspolitikai súlyát méltatta. retben egy, a megyei tanács dicséretében két tsz-dolgozó részesült. Heten kapták meg a Termelőszövetkezet kiváló dolgozója kitüntetést. Ugyanezen a napon adta át a Kiváló termelőszövetkezet kitüntetést a gyulaházi Béke Termelőszövetkezetnek Bacsu József, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. A termelőszövetkezet a növénytermesztés, valamint az állattenyésztés árbevételét egy év alatt két-kétmillió forinttal növelte. Dohánytermesztésük tavaly elérte a hektáronkénti 15 mázsás átlagot, burgonyából 196 mázsát takarítottak be hektáronként. A tagok átlagos jövedelme 25 ezer 579 ezer forint volt. Hárman kapták meg a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést: Gedeon Sándor, tsz-elnök, Király Géza, fdag- ronómus és Bárdi Józsefné, növénytermesztő. Egy tsz-tag részesült miniszteri dicséretben és 21-en vették át a Termelőszövetkezet kiváló dolgozója kitüntetést. Kiváló közös vállalat címet adományozott a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium a Tisza menti Termelőszövetkezetek Építőipari Közös Vállalatának. A kitüntetést május 28-án adta át a vállalat igazgatójának Makrai László, a megyei pártbizottság tagja, a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára. A vállalat az elmúlt évben a tervezett 80 millió helyett 87 millió forintos tervet teljesített. Legjelentősebb munkájuk közé tartozott a kisvár- dai baromfifeldolgozó építése, melyet a tervek szerint ez év augusztusában adnak át. A nyíregyházi Krúdy-lakótelepen 95 lakást építettek, s elkészítettek egy 6 tantermes iskolát Nyírtasson, szakosított tehenészeti telepet Ibrány- ban. Többlettermelésük 7,5 millió forint volt. melyet 96 százalékban a termelekenység növelésével értek el. A vállalat szocialista brigádjai 18 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak a város bölcsődei és óvodai helyeinek bővítéséhez. Az ünnepségen adták át a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést Szabó József, darus-kötözőnek, Kovács József, kőművesnek, Kormány Imre, művezetőnek és Sztar- na András főkönyvelőnek. Az Építőipar kiváló dolgozója kitüntetést kapta Dajka Gyula kőműves. A megyei tanács dicséretében egy dolgozó részesült és két brigád kapta meg a Vállalat kiváló brigádja kitüntetést. Alig néhány év múlva Nyíregyháza százezres lélekszámú megyeszékhely, tízezreknek munkát adó várossá fejlődik. Szerepét, hivatását egyre magasabb színvonalon kell betölteni, de ezt csak úgy tudja elérni, ha minden tekintetben képes lesz a fejlődésre. A legfontosabb teendő, hogy az elmaradottságot, a feszültséget minden területen megszüntessük. Ezzel egyidejűleg fejlesszük iparunkat, építsünk korszerű lakásokat, termeljen többet és gazdaságosan a mezőgazdaság. Fejlődjön tovább iskola- hálózatunk, minden gyereket el tudjunk helyezni bölcsődében és óvodában. Azt akarjuk, hogy ennek a városnak minden lakója boldog legyen, de a mi dolgunk is, hogy éljünk a lehetőségekkel. Az ünnepi beszéd elhangzását követően került sor a megyeszékhellyé válás 100. évfordulója tiszteletére kiírt irodalmi és képzőművészeti pályázatok díjainak kiosztására. A pályázatra összesen 52 képzőművészeti és öt irodalmi alkotás érkezett. A képzőművészeti pályázat első díját Lakatos József festőművész kapta, a második díjat Berecz András festőművész, a harmadik díjat Pál Gyula festőművész kapta. Az irodalmi pályázat első díját a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának héttagú munkabizottsága nyerte. Második díjat nem adtak ki. A harmadik díjat nyert pályamű szerzője Kalenda Zoltán, az MTI munkatársa. Ezután a tanács elfogadta a városi választási elnökség beszámolóját, melynek alapján a megyei tanács által kiírt pótválasztás alkalmával a megüresedett 103-as választói körzet új tanácstagot választott. A tanács az általános tanácselnök-helyettesi tisztségbe, valamint vb-tag- nak és a műszaki, kommunális és közgazdasági bizottság elnökének Csathó Jánost egyhangúan megválasztotta. A tanács tisztelettel, egy perces felállással rótta le kegyeletét a nemrégiben elhunyt tagja, Torna Péter, a város díszpolgára emléke előtt. Emlőiét — a tanács akaratának megfelelően — az ülés jegyzőkönyvben is megörökítette. Németh Károly látogatása Csongrád megyében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Csongrád megyében. A vendégeket csütörtökön Szegeden a megyei pártbizottságon dr. Németh Lajos. Szabó Sándor, dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkárai, valamint dr. Perjési László. a megyei tanács elnöke fogadta, majd dr. Németh Lajos az idei tervév indulásának helyi tapasztalatait összegezte. A Központi Bizottság titkára ezután felkereste az épülő újabb szegedi szalámigyárat, majd a Tisza—Maros szög Tsz tiszaszigeti központját Németh Károly pénteken Szegeden, a megyei tanács épületében aktivaértekezle- ten vett részt. Szabó Sándor a megye gazdaságpolitikai helyzetét elemezte, majd a Központi Bizottság titkára az időszerű gazdasági feladatokról tartott tájékoztatót. XXXIII. évfolyam, 126. szám Ara: 80 fillér 1976. május 29., szombat m
