Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-21 / 119. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. május 21. Biszku Béla látogatása az V. kerületben Az SZKP számokban A z SZKP tagjainak és tagjelöitjeinek száma a párt XXV. kongresszusa idején 15 millió 694 187 fő volt, míg a XXIV. kongresszus ide­jén (1971. márciusában) 14 millió 455 321 fő — ír­ja legújabb számában a Partyjnaja Zsizny, az SZKP Központi Bizottsá­gának folyóirata. — A párt jelenleg több, mint száz nép és nemzetiség képviselőit tömöríti so­raiban. A tagjelöltek számának évi átlagos növekedése a XXII. és a XXIII. kong­resszus közötti időszakban (1962—1965) 760 ezer, a XXIII. és XXIV. kong­resszus között (1966—1970) 600 ezer, a XXIV. és XX\L kongresszus között (1971— 1975) 520 ezer fő volt. A csökkenés oka, hogy foko­zatosan nőnek az SZKP soraiba lépőkkel szemben támasztott követelmények. ' 1976. januárjában a szovjet kommunisták 24,3 százaléka volt nő, szem­ben az 1966. január 1-ei 20,6 százalékkal. A legutóbbi öt év alatt a munkás párttagok szá­ma mintegy 750 ezerrel, részarányuk pedig 1,5 szá­zalékkal növekedett, s je­lenleg eléri a 41,6 száza­lékot. A kolhozparasztok részaránya — a mezőgaz­daságban foglalkoztatot­tak számának csökkenése és számos kolhoz szovhoz- zá történt átalakítása kö­vetkeztében — 15,1 száza­lékról 13,9 százalékra csök­kent. Az értelmiségiek, al­kalmazottak, műszakiak aránya 44,5 százalék. A szovjet kommunisták csaknem háromnegyede (73 százalék) az anyagi termelés különböző terü­letein dolgozik. Biszku Béla, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára csü­törtökön az V. kerületben tett látogatást. Részt vett a láto­gatáson Vida Kálmán, a bu­dapesti pártbizottság osztály- vezetője. A vendéget a kerületi párt- bizottság székházában dr. Kurucz Imre első titkár, va­Az Olasz Kommunista Párt választási programját vá­zolta a párt székházában tar­tott csütörtöki sajtóértekez­leten Giorgio Napolitano és Giancarlo Pajetta, a KB tit­kára, továbbá Ferdinando di Giulio és Eugenio Peggio, a vezetőség tagja. A vasárnap közzétett program a KB múlt heti ülésén Berlinguer főtit­(Folytatás az 1. oldalról) melőszövetkezeti #vezetők ér­dekeltségét a háztáji és kise­gítő gazdaságok termelésé­nek és árui értékesítésének megszervezésében. Bővítette a kormány a termelőszövet­kezeti tagoknak a háztáji gazdaságokban folytatott — a közös gazdaságok vagy fel­vásárló szervek útján érté­kesített — állattenyésztéssel, burgonya-, zöldség- és gyü­mölcstermeléssel kapcsolatos társadalombiztosítási kedvez­ményeit. Ennek megfelelően — a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, s a mezőgazda- sági és élelmezésügyi, vala­mint a munkaügyi miniszter javaslatára — a kormány mó­dosította a társadalombizto­sítási törvény végrehajtási rendeletét. A kormány megtárgyalta lamint a pártbizottság titká­rai fogadták, tájékoztatták a városrész helyzetéről, az idő­szerű gazdasági és politikai feladatok megvalósításáról. Biszku Béla ezután részt vett és felszólalt a kerületi párt- bizottság kibővített ülésén, amelyen a kerületi tanács V. ötéves terve szerepelt napi­renden. kár beszámolójában elhang­zott javaslatra épül: a kom­munisták a választások után­ra széles demokratikus ko­alíciós kormányt javasolnak saját részvételükkel, mert véleményük szerint egyedül ilyen kormány nézhet szem­be sikerrel a súlyos és össze­tett olasz válsággal. és jóváhagyólag tudomásul vette a belkereskedelmi mi­niszter jelentését az üzletek nyitvatartási rendjéről. Az alkoholtartalmú italok áru­sításának helyzetéről szóló jelentést, amelyet ugyancsak a belkereskedelmi miniszter terjesztett elő, a kormány tu­domásul vette. A munkaügyi és az igaz­ságügy-miniszter, továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsa javaslatot tett a munkajogi szabályoknak az új szakszervezeti alapszabály nyomán történő kiegészíté­séről. A kormány meghatá­rozta a szakszervezeti bizal­miak egyetértési jogkörét, il­letve, hogy a választott szak- szervezeti tisztségviselőket milyen és mennyi időre szóló munkajogi védelem illeti meg. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. £ Az 0KP választási programja Illést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) összességében eredményes erőfeszítéseket tettek a Köz­ponti Bizottság 1974. decem­ber 5-i határozatának végre­hajtására. Ez nemcsak az elő­irányzatok egy részének ész­szerű megtakarításával, az áremelkedésből származó többletköltségek részleges ki­gazdálkodásával járt együtt, hanem azt is hozta, hogy a tanácsok nagyobb tervszerű­séggel végezték a munkáju­kat, alaposabb számítások után döntöttek az előirányzá­sok felhasználásáról. Beszéde végén dr. Czim- balmos Béla hangsúlyozta: — Változatlanul vannak tarta­lékaink, s ezek nemcsak a tanácsi gazdálkodásban je­lentősek, hanem a terület- és településfejlesztésben ér­dekelt más állami, társadal­mi szervekkel való együtt­működésben is. Feltárásuk, további hasznosításuk az egyik legnagyobb biztosítéka annak, hogy Szabolcs-Szat- már megye gazdasági élete, társadalompolitikai céljai­nak megvalósítása továbbra is dinamikus legyen, s taná­csaink mindezeket jól segít­sék és szolgálhassák. Az 1975. évi tanácsi gazdál­kodást összegező beszámoló­hoz hozzászóló Jakab Gyula nagyecsedi tanácstag, a terv- gazdasági bizottság és a me­gyei tanácstagok mátészalkai csoportjának ülésén elhang­zottakat összegezve elmond­ta: kiegyensúlyozott, jó gaz­dálkodás volt jellemző az 1975. évi tanácsi munkára. Felhívta a figyelmet a fel­újítások céljait szolgáló ösz- szegek még gondosabb fel- használására. Nagy István, a megyei tanácstagok vásáros- naményi járási csoportjának ülésén elmondott vélemé­nyeket foglalta össze. Szólt a bevételek és kiadások gon­dos tervezéséről, évközi el­lenőrzéséről, majd hangsú­lyozta: a fejlesztésekhez a lakosság 8 millió forint érté­kű társadalmi munkával já­rult hozzá a vásárosnaményi járásban. Bogdányi Ferenc a műszaki kommunális bi­zottság vitájában elhangzot­tak közül kiemelte: a tanács 1975. évi gazdálkodása jó volt, nemcsak összegszerűsé­gében növekedtek a rendel­kezésre álló pénzalapok, ha­nem minőségében is javult a gazdálkodás. Részletesebben foglalkozott az V. ötéves terv előkészítésével, melynek je­lentős részét 1975-ben végez­ték megyénk tanácsai. Csó- csics Pálné, a megyei tanács számvizsgáló bizottsága ne­vében szólt a beszámolóhoz, kiemelve a takarékosabb, következetesebb gazdálkodás fontosságát. A vitában elhangzottakat dr. Czimbalmos Béla foglal­ta össze; a megyei tanács az 1975. évi tanácsi költségve­tési és fejlesztési gazdálko­dásról szóló jelentést elfo­gadta. A tanács a továbbiakban Gyúró Imre tanácselnökhe­lyettes előterjesztésében az egészségügyi gyógyító meg­előző intézményrendszer szervezetének és működésé­nek továbbfejlesztéséről tár­gyalt. Az elmúlt években az egészségügy területén nagyon jelentős változások történtek megyénkben is. Az egészség- ügyi törvény alapján az egészségügyi ellátás minden állampolgár törvényben biz­tosított joga. Lényege, hogy az egész­ségügyi ellátás a településhá­lózatnak megfelelően elsősor­ban Nyíregyháza, Mátészalka és Kisvárda egészségügyi in­tézményeiben összpontosul. A három centrum kialakításá­val lehetőség nyílik arra, hogy a jelenleginél ésszerűbb területmegosztással arányo­sabb megterhelést teremte­nek a kórházakban. Ennek következtében a • legzsúfol­tabb nyíregyházi kórház fel­vevőterülete 320 ezerről mintegy 260 ezer főre csök­ken, a mátészalkai, kisvárdai kórházaké 160—17u ezerre növekedik. A három város kórháza a helyi feladatokon kívül meghatározott terület egészségügyi ellátásáért fe­lelős. A vitában felszólalt dr. Sándor Erzsébet és dr. Pálfy Roland egyaránt hangsúlyoz­ta, az egészségügyi alapellá­tás jó, a szervezési intézke­désekkel várhatóan a szak­orvosi ellátások jelentős ja­vítására is sor kerülhet. Dr. Mosolygó Dénes, az Egész­ségügyi Minisztérium főosz­tályvezetője a szabolcsi egészségügy fontos döntése­ként értékelte azokat az el­képzeléseket, amelyeket a ta<- nács elé terjesztettek. A fel­szólalásokra Gyúró Imre vá­laszolt; a tanács a javasolt változtatásokat, új szervezeti kereteket elfogadta. A megyei tanács ezt köve­tően a megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság 1974—75. évi tevékenységéről tárgyalt. A tanács a megyei " NEB mun­káját eredményesnek ítélte meg, s megállapította: a me­gyei NEB tevékenységével hozzájárul a társadalmi tu­lajdon védelmének fokozásá­hoz, a gazdálkodási fegye­lem szilárdításához, az ellá­tási színvonal emeléséhez. Az elért eredményekért a népi el­lenőrzési bizottságoknak va­lamint a vizsgálatokban köz­reműködő népi ellenőröknek a tanács elismerését fejezte ki. Végül bejelentések, inter­pellációk hangzottak el. M. S. TELEX.... TASKENT Szovjet-Uzbegisztán fővá­rosában, Taskentben emlék­művet állított fel a 10 évvel ezelőtt történt súlyos föld­rengés epicentrumában. A szoborcsoport a népek ba­rátságának állít emléket, amely lehetővé tette, hogy valamennyi szovjet köztár­saság összefogásával Taskent újjáépüljön. MADRID Csütörtökön a rendőrség behatolt a madridi központi egyetem területére, hogy el­távolítsa a kitűzött kommir- nista zászlókat és megakadá­lyozzon egy diáknagygyűlést. Baszkföldön San Sebastian- ban a rendőrség letartózta­tott kilenc fiatalembert. Az a vád ellenük, hogy kapcsolatot tartottak fenn a szeparatista ETA szervezettel. Csütörtö­kön kora reggel szabadon bo­csátották Horaclo Fernandez Inguanzat, az illegalitásban dolgozó Spanyol KP egyik vezetőjét, akit 8 évvel azelőtt ítéltek 20 évi börtönre. In­guanzat az amnesztiarende­let alapján helyezték szabad­lábra. BONN Csütörtökön befejezte két­napos hivatalos nyugat-né­metországi látogatását Mario Soares, a Portugál Szocialista Párt vezetője. Bonni sajtóér­tekezletén elmondotta, hogy tájékoztatta az NSZK politi­kusait hazája belső helyzeté­ről. Megerősítette azt a szán­dékát, hogy egypárti kor­mányt akar alakítani a kom­munisták kizárásával. Láto­gatása céljai között megem­lítette, hogy kérte az NSZK támogatását. Az új elnök „béketerve” A polgárháború dúlta Libanon politikai ál­lapotainak kuszált- ságát mi sem jellemzi job­ban, mint az a tény, hogy az országnak két köztársa­sági elnöke is van, de a ha­talmat egyikük sem gyako­rolja. A korábbi elnök, Szu- lejman Frangié azért nem, mert a nemrég elfogadott alkotmánymódosítás azon­nali hatállyal megrövidítet­te az egyébként szeptem­berben lejáró államfői mandátumát. A parlament által két hete megválasz­tott új elnök, Elasz Szarkisz pedig azért nem tud élni államfői jogkörével, mert ehhez előbb Frangié formá­lis lemondására van szük­ség. Frangié viszont arra való hivatkozással húzza- halassza lemondását, hogy a jelenlegi feszült helyzetet csak „tovább súlyosbítaná távozása”. Valójában azonban a helyzetet — ha ez egyálta- lá lehetséges Libanonban — éppenséggel az elnöki őr­ségváltás körüli huzavona súlyosbítja. A megválasztott elnök, Szarkisz ezért meg­próbálkozott a csomó átvá­gásával: azon a megbeszé­lésen, amelyet szerdán foly­tatott Kamel Dzsumblattal, a baloldali erők vezetőjével és Jasszer Arafat tál, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szervezet elnökével, az új államfő hárompontos „glo­bális béketervet” terjesz­tett elő. Annak érdekében, hogy közömbösítse Frangiét, és olyan légkört teremtsen, amely őt távozásra készte­ti, Szarkisz azt javasolta: a szemben álló felek azonnali tűzszünetet hirdessenek és azt 48 óránként újítsák meg. Továbbá a baloldalnak és a jobboldalnak határozottan ki kell nyilvánítania, hogy a polgárháborúnak vége, a jövőre nézve pedig lemon­danak arról, hogy erősza­kos eszközökkel oldjanak meg politikai kérdéseket. Nem ismeretes még, mi­féle fogadtatásra talált Szarkisz béketerve Dzsumb- lattnál és Arafatnál, de nem valószínű, hogy a ja­vaslat életképesnek bizo­nyul. Tanácskozik a NATO miniszteri tanácsa Csütörtökön délelőtt Os­lóban megnyílt a NATO mi­niszteri tanácsának tavaszi ülésszaka. Az Atlanti Szövet­ség tagállamainak külügy­miniszterei két napon át a NATO helyzetéről, a nemzet-, közi problémákról, a kelet­nyugati kapcsolatok alaku­lásáról tárgyalnak. Luns NATO-főtitkár meg­nyitó beszédében megálla­pította: az Atlanti Szövetség jelenleg mind északi, mind délkeleti szárnyán nehézsé­gekkel küszködik, tagálla­mai közül többen szemben állnak egymással. A NATO- országok még nem jutottak túl a gazdasági válság mély­pontján sem. A főtitkár elé­gedetten jegyezte meg vi­szont, hogy „Portugália jö­vője, amely gondot okozott a szövetségeseknek most vi­lágosabb lett.” Luns megismételte az álta­lában hangoztatott NATO- szólamokat arról, hogy az Atlanti Szövetség fegyver­kezését — úgy mond — a szocialista országok katonai ereje teszi szükségessé. Rákóczi hadnagya BARABAS TIBOR regénye nyo­mán írta CS. HORVATH TIBOR, rajzolta ZÖRAD ERNŐ.

Next

/
Thumbnails
Contents