Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-20 / 118. szám
1976. május 20. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Birka kabátban* Angol kutatók kiterjedt vizsgálatsorozatot végeztek annak feltérképezésére, hogy az emlősállatok szervezetében milyen folyamatok mennek végbe a környezeti hőmérséklet szélsőséges változásai hatására. Ennek során az állatokat huzamosabb ideig nagy hidegben Vagy igen melegben — a képen látható módon felöltöztetve — tartották, miközben sokféle mérési adatot gyűjtöttek be az állatok szervezetének reagálásáról. A haszonállatokat vizsgálva rájöttek arra, hogy egyes juhfajták — például a skót felföldi juh — rendkívül jól állják a hideget, maximálisan hasznosítják a táplálékot és szervezetükben sok energiát képesek elraktározni, illetve szükség esetén mozgósítani. Különféle korú és nemű skót felföldi és ausztrál merinojuhok hidegtűrését úgy figyelték meg, hogy először természetes bundájukban, majd lenyírva helyezték őket hideg környezetbe. Érdekes megfigyelés volt, hogy ha lassan, fokozatosan csökkentették a hőmérsékletet — tehát ha módot adtak az akklimatizálódásra —, a juhok fokozták (némelyek akár meg is kétszerezték) hőtermelésüket. A kísérletekben mínusz 20 C- fokig lehűtött környezetben több óra kellett ahhoz, hogy a kísérleti állatok testének hőmérséklete 2 C-fokkal lejjebb szálljon. A kísérletek végső célja az, hogy a szerzett tapasztalatok segítségével olyan hidegtűrő haszonállatfajtákat sikerüljön kitenyészteni, amelyek olyan északi területeken is meghonosíthatok, ahol arra korábban gondolni sem lehetett. Mini röntgen A svédországi atomenergia fejlesztési társaság töltőtoll méretű röntgenkészüléket készített. A készülék 10 cm hosszú és 0,7 cm vastag cső, amelyben a sugárforrás radioaktív jód 125. A sugárforrás 0,5 mm átmérőjű fémtokban van, az árnyékolásra tantalumot vagy ólmot használnak. Exponáláskor az árnyékoláson kis rés nyílik, a sugárzás igen vékony alumínium ablakon át jut a sza badba. A készüléket nemcsak a kéz, a száj, az orr és a ga rat vizsgálatára lehet használni, hanem epehólyag- és vesefelvételek is készíthetők vele. Egyelőre a fogászatban próbálták ki polaroid film mel kombinálva, így tökéletes ambuláns röntgenkészülék szerepét tölti be. Cukorfogyasztás és cukorbetegség A South African Medical Journal című folyóirat arról számol be, hogy a Natalban végzett vizsgálatok során kiderült: a világon minden bizonnyal a legmagasabb arányban a Natalban dolgozó hindukat sújtja a cukorbetegség. A becslésszerű — klinikai tapasztalatokra alapozott -r vélemények szerint a hinduk közül a 40%-ot is eléri a cukorbetegek száma. A bennszülött zuluk között is sok a diabeteses. Natal cukornád termelő ország, a munkások jó része bevándorolt hindu. A dolgozók bérük egy részét természetben, cukor formájában kapják. Ezért Natalban igen nagy az egy főre eső cukorfogyasztás: a városi lakosság évente és fejenként csaknem 50 kg, a falusi pedig 20 kg cukrot fogyaszt. A cukornádültetvényeken dolgozó munkások cukorfogyasztását napi 25—50 dekára becsülik, ugyanis munka közben cukornádat rágnak — ez egyben fő táplálékuk. A hinduk között sokkal több a halálos diabeteses érbetegség szövődmény, mint a zuluk között. A zuluk viszonylag sokkal jobban bírják a cukorterhelést, aminek talán genetikus oka is lehet. Natalban igen régóta termesztik a cukornádat és így a zuluk cukorfogyasztása nagy volt, Indiában viszont a cukorfogyasztás mintegy ti- zedrésze (egy főre számítva) a natalinak. A zuluk tehát bizonyos mértékig genetikusán alkalmazkodtak a nagy cukorterheléshez. A vizsgálat szerint a cukor- fogyasztás évi küszöbértéke, amely nem jelentene nagy megterhelést és így diabetest okozó tényezőt: 30 kg. Idegek — tantálból Sérüléseknek, megbetegedéseknek gyakori következménye lehet az egyes testrészeket ellátó idegek pusztulása. A lepra, a trópusi országok félelmetes betegsége is az idegek pusztulását okozza. Fagyasztott és szárított emberi eredetű ideg átültetésé-, vei igyekeztek segíteni a bajon. Üjabban, a moszkvai lies számú sebészeti klinikán mesterséges idegszál beültetésével próbálkoznak. A tantál ritka elem: a földkéregben 0,00001 százaléknyi van belőle. Kemény fém, Az Member biológiai jövője Miközben elégedet ,ek lehetünk azzal, hogy eg / gazdaságilag jól, vág} í özepesen fejlett országban elő szakmunkás kényelme jóval meghaladja azt, ami egy feudális király rendelkezésére állt, megjelent a környezet szennyeződése, felszaporodtak az idegbetegségek és a bűnözés, fellazult a családi élet és gépiessé vált a munka. Miközben az emberiség létszáma — főként az orvos- tudomány fejlődésének eredményeként — megnövekedett, kiderült, hogy ennyi embernek kevés a kenyér, és főleg a fehérje, s miközben az emberi tudás megpróbálja ezt a problémát is megoldani, pl. a peszticidek alkalmazásával, kiderült, hogy e kemizációval együtt nő a rákkeltők száma, s miközben a gépi eljárásokkal növeljük a baromfi- és sertéshús mennyiségét, a vizek szennyeződése miatt kipusztulnak a halak. Mindezekből az következik, hogy már nemcsak környezetünk biológiáját változtattuk meg, hanem a saját biológiánkat is. A kérdés csak az. hogy mire fog ez vezetni? A változásokra minden esetre az a jellemző, hogy a felgyorsult tendenciák figyelembevételével is rendkívül lassúak, ezért az emberiség biológiai változásai csak a nagyon távoli jövőben realizálódnak. Az, hogy az -ember ki tudott emelkedni az állatvilágból, és hogy a mai emberré formálódott, a természetes kiválogatódásnak köszönhető. Ez azt a biológiai képességet jelenti, hogy adott környezetben kiválogatódik a legalkalmazkodóbb, legéletképesebb változat, amely tehát szelekciós előnnyel rendelkezik és ezek utódai szaporodnak tovább. Az utódok között tehát egyre több az ilyen tulajdonságokkal rendelkező egyed, és ezek szaporodása zavartalan mindaddig, amíg a környezet nem változik meg annyira, hogy tulajdonságaik miatt szelekciós hátrányba kerülnek. Ezek a tényezők állandóan hatnak, mert környezet nélkül emberi élet nem képzelhető el. Az orvostudomány fejlődése beleavatkozott a természetes kiválogatódásba. Az esetek többségében ugyanis a beteg ember eleve kevésbé életképes, ezért „kiselejte- ződne”. Számos olyan betegség van, amely korábban halálos volt, ma pedig százszázalékosan gyógyítható, s közülük több öröklődő betegség. Az orvostudomány fejlődésével egyre több génhibával (tehát az ember örökletes anyagának hibájával) született egyén életben maradása és továbbsza- porodása várható, a kóros gének száma tehát az egész emberi génkészletben rohamosan nőni fog. Egyes tudósok számítása szerint az átlagnépességben minden 65 ezer szülésből jelenik meg egy mutáció, tehát számottevő örökletes változás. Továbbfolytatva a számítást, úgy tűnik, hogy 2 500 000 évenként változik meg egy gén, úgy hogy jellegbeli változást okoz. Ha arra gondolunk, hogy az embernek mintegy 20 ezer génje van — de lehet, hogy még több —, akkor egy génre 100—125 évenként kerül a mutáció sora. Ez megnyugtatónak tűnik. Ha azonban ezt az értéket úgy fejezzük ki. hogy egy 30 éves embernek 1:3 az esélye arra, hogy ivarsejtje egy génre nézve mutált legyen, a szám nem is olyan kicsi. A jövőt pontosan nem lehet meghatározni, a jelenlegi tendenciák alapján mégis felvázolható, hogy milyen utat járhat az elhárítás a biológiai jövő egészségessé tétele érdekében. A lehetőségek közül első helyen — holtversenyben — szerepel a génsebészet, ha egyáltalán megvalósítható lesz, és az ártalmas környezeti tényezők kikapcsolása, ha ez végrehajtható. A génsebészet lehetővé tenné, hogy a kóros örökletes tulajdonságok úgy javuljanak meg. hogy az utódokba már a jó gének öröklődjenek. H. J. Hajszálvékony tantál ideg- szálprotézis. Beültetés után a beteg arca újra életre kel. mégis jól alakítható. Savakban nem oldódik, erre utal neve is. E tulajdonsága miatt vegyipari berendezések, csövek bevonására használják. A kísérletek szerint beválik mesterséges idegszál készítésére is, kitűnő vezető- képessége miatt, és mivel az emberi szövetekkel éritkezve nem fejt ki mérgező hatást. Május első felének meleg és csapadékos időjárása igen kedvezően hatott a növények kéro- sítóinak fejlődésére. A megnövekedett fertőzési veszély miatt mind sürgetőbbé válik a növényvédő szerekkel való hatékony beavatkozás. Almagyümölcsöseinkben a sziromhullás utáni növényvédelmi teendők között a legfontosabb helyet a varasodás (fuzikládium) és a lisztharmat elleni védekezés foglalja el. Az elmúlt két hét időjárási viszonyai serkentették a varasodás fejlődését, amelynek első tünetei az almafák levelein — előrejelzésünknek megfelelően — május 14— 16-án jelentek meg szinte egyszerre a megye egész területén. Elsőrendű feladat most a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása. A varasodás ellen eredményesen alkalmazható készítmények a Fundazol 50 WP 0,1%-os, a Dithane M—45 0,2%-os, az Orthocid 0.2%-os és a Zineb 0,2%-os töménységben. A melég hatására fokozódik az almafák lisztharmat-fertozöttsé- ge. A gomba veszélyezteti a fiatal gyümölcsösöket is, amelyeken a fertőzés következtében később hálózatos, perzselésre emlékeztető parásodás jelentkezik, A kórokozó hatékonyan gyérít- hető 0,1%-os Fundazol 50 WP- vel. ami egyúttal véd az alma- varasodástól is, valamint 0,1%-os Karathane FN—57-tel, 0,05%-os Karathane LC-vel, 0,3%-os Thio- vittal vagy 0.3%-os Kumulusszal. Gyümölcsösök időszerű növényvédelme A kórokozók mellett számolnunk kell két fontos kártevővel is: az almamollyal és a le- véltetűvel. Az almamoly rajzása folytatódik és a hét elején megkezdődött a tojásrakás is. Tartós1 meleg esetén a lárvák tömeges kelése a hónap utolsó napjaiban várható. A védekezést ekkorra célszerű időzíteni. A kártevő lárvái ellen jó eredményt nyújtanak a Bi—58 EC 0,1%-os, Ditrlfon 50 WP 0,2%-os, Safidon 40 WP 0,25%-os, Metation 50 EC 0,2%-os töménységben. A párás meleg idő következtében az almafákon helyenként erős levéltetű-fertőzés alakult ki. A levéltetvek szaporodása igen intenzív, így kártételük egyre fokozódik. A fiatal hajtások szí- vogalásával gátolják az egészséges, dús lombfelület kifejlődését. Ellenük a 0,1%-os Bi—58 EC. 0,1%-os Rogor L—40, vagy a 0,3%-os Foszfotion javasolható. A szőlő védelmében a fő figyelmet a szőlőmolyokra kell fordítani. Lárváik kelése május második felében (május 20—25 között) megkezdődik. Mivel az időjárás fejlődésükre kedvező, jelentős kárt okozhatnak a fiatal fürtvirágzat megrágásával. Védekezni ellenük a tömeges lárvakelés időszakában szükséges a kővetkező szerek valamelyikével: Ditrifon 50 WP 0,2%, Metation 50 EC 0,2%, Unifosz 50 EC 0,1%. A védekezéseket nagy meleg esetén a perzselési veszély miatt a reggeli és a késő délutáni órákban célszerű végrehajtani. Fokozott figyelmet fordítsunk a munkavédelmi előírások mára- déktalan betartására. Czető János növényvédő állomás II termő gyümölcsösök hatékonyabb hasznosítása A szakemberek előtt ismert az V. ötéves terv gyümölcstermelési előirányzata, amiből a megyénkre évi 480 ezer tonna alma jut. Az 1975. évi megyei almatermésünk 387 ezer tonna volt, így több mint 100 ezer tonnával kell többet termelni évente a tervidőszak végére. Ha figyelembe vesszük az állandóan emelkedő minőségi követelményeket Is. kibontakozik az előttünk álló nagy feladat, amit meg kell oldanunk. A termésnövekedést elsősorban a már meglévő ültetvények produkálhatják. mivel a rekonstrukcióban létesített új telepítések termése csak kis részben fog jelentkezni a tervidőszak utolsó éveiben, a meglévő kapacitásaink jobb kihasználását is szem előtt kell tartani. A meglévő kapacitásokat úgy lehet növelni, hogy megfontolt besűrítéssel és szakszerűen előkészített tápanyagfeltöltéssel gazdaságosabb termelésre állítjuk gyümölcsöseinket, ami az üzemi és népgazdasági érdekeket hatékonyan szolgálja. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályával. felmérést végeztünk az 1976—80-as időszak gyümölcstelepítési üzemi elképzelésekről — tervezésekről. Ebből megállapítottuk, hogy csak 2 százalékra (150—200 ha) tehető a meglévő gyümölcsösök korszerűsítésére az igény, A megyében 5000 hektárra tehető a gazdaságosan feljavítható ültetvények területe, amit előkalkulációnk alapján — tápanyagfeltöltéssel és besűrítéssel — 18—22 000 Ft/hektár összegű befektetéssel legalább 10 éves időtartamra lényegesen jövedelmezőbbé lehet tenni. A megyei rekonstrukciós bizottság felmérése és a KSH-ada- tok alapján a meglévő gyümölcsösök átlagtermése, az 1969— 73-as évek átlagában: az állami gazdaságokban és a jobban gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 160 q/ha, a termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek átlagában 110 q/ha. Az 5000 hektár gazdaságosan feljavítható ültetvény a tsz-ek. illetve a szakszövetkezetek almaterületének 25 százalékát érinti, ahol a korszerűsítéssel 200 q ha gyümölcstermés érhető el, ez 90 q/ha növekedés mellett 45 000 tonna./év gyümölcsöt jelent. Ennek pénzbeni értéke 202,5 millió forint. A felújítási költség átlagosan 20 000 Ft/ha, ez 100 millió forintot tesz ki. A 90 q/ha hozamemelkedés a korszerűsítést követő 10 év átlagára értendő. A beruházási költség az üzemek részére egy átlagos év termésnövekedéséből megtérül, ami üzemi jövedelem- emelkedésen túl a megyei eredmények alakulását is előnyösen befolyásolja. A korszerűsítés során a helyes tápanyag-gazdálkodáshoz, besűrítéshez feltétlenül alkalmazni kell az egyéb szakszerű agrotechnikai eljárásokat is. Megítélésünk szerint a korszerűsítés elmaradásával az üzemeknek 10— 15 évig jelentős terhet jelent a meglévő gyenge eredményeket produkáló télialma-területek fenntartása, s így érdemes még saját erőből is a korszerűsítés eszközeihez nyúlni. Véleményünk. hogy az új és korszerű telepítéseket kell előtérbe helyezni. de az érvényben lévő rendelet a meglévő gyümölcsös korszerűsítésére is ad beruházási támogatást. Erdősi Bálint Ültetvénytervező Vállalat Nyíregyháza Újfajta hullámtörő Eszak-Amerikában, a Mississippi medencéje és Kanada között, a préri szélén húzódik a nagy tavak vidéke. Érdekes földrajzi képződmények az itt kialakult tavak, születésüket részben geológiai okok határozták meg, részben a jégkorszak maradványai. Óriási édesvizü beltengerek ezek, csupán a Bajkál-tó és a kelet-afrikai nagy tavak hasonlítanak hozzájuk. Legnagyobb a Superior-tó, a Balatonnál 135- ször nagyobb, legkisebb az Ontario, amely a Balaton 28-szoro- sa. A nagy víztömegben nem alakult ki árapály, de vizük mégsem nyugodt. Miután északról nem határolja hegylánc, szabadon zúdulnak le az észáki szelek, amelyek a vizet kimozdítják nyugalmi helyzetéből és szabályos ingadozást indítanak meg. Az erős hullámzás megfékezésére érdekes kísérletet végeztek az Eire-tavon (a Balaton 43-szo- rosa). Az amerikai kutatók eldobott gumiabroncsokból lebegő hullámtörőt készítettek, és azt remélik, hogy ez hatékonyan csillapítja az erős hullámzást. Azt is remélik, hogy a vízi növények megakadnak az abroncsokon, és ezek táplálékul szolgálnak a kis halak számára. Ahol pedig sok kis hal van, ott megjelennek a nagy halak is. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK a ^""4 pp
