Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-19 / 117. szám
1976. május 19. KELET-MAG Y ARORSZ AG 3 HARMINC ÉVE Az úttörőmozgalom születése Szabolcsban HARMINC ÉVVEL EZELŐTT született meg hazánkban az úttörőmozgalom, a Gyermekbarátok Országos Egyesületének keretében. Ez a szervezet nem volt új a munkásmozgalom régi harcosai előtt, hiszen 1917-ben alakult meg a Munkások Gyermekbarát Egyesülete. A felszabadulás után, a Magyar Nép 1918. február 5-i számában cikk jelent meg: Mentsük a gyermeket! címmel. Arról tájékoztatták a dolgozókat, hogy Nyíregyházán is létrehozzák a Gyermekbarátok Országos Egyesületének csoportját. A feladat az volt, hogy a háború utáni nehéz helyzetben gondoskodjanak a rongyos, éhező gyermekekről. Erre külön gondot fordított a Magyar Kommunista Párt. A kommunista párt nyíregyházi titkára, Pálfy Ernő többször felvetette a fiatalok problémáját, cikke „A jövő záloga a gyermek” címmel látott napvilágot a megyei újságban. Ebben a gyermekek érdekében való társadalmi összefogás fontosságát említette. Hasonlóképpen 1946. február 21-én a gyermekhét rendezősége a „Szülők iskolája” keretében ankétot rendezett: A demokrácia és a gyermek címmel. A két munkáspárt együttműködése alapján megtették az előkészületeket, hogy létrejöjjön a ' nyíregyházi Gyermekbarátok Egyesülete. 1946. március 9-én összejött a nyíregyházi csoport. Ekkor megválasztották a vezetőséget; elnök: dr. Tompos Endréné, titkár: Solymosi Mihályné. pénztáros: Homonyik Mihály. Ezenkívül a MKP és az SZDP vezetői közül 'díszelnököket is jelöltek (Pálfy Ernőt és Fazekas Jánost). Az egészségügyi vezetést dr. Havas Sándor és dr. Moskovits Károly orvosok vállalták. A kommunista párt az előkészítő munka elvégzésével Kardos Zsákét bízta meg. Az ő szervező tevékenysége alapján jött létre az egyesület. AZ UJ SZERVEZET az lyiKP irányításával arra törekedett, hogy otthont biztosítson mindazoknak a gyermekeknek, akik nehéz körülmények között nevelkedtek, akiknek az édesanyja a háború következtében egyedül maradt sok gyermekkel. 1946. május 19-én társadalmi összefogással sikerült a Széchenyi utca "7. sz. alatti otthont felavatni. Itt 60—70 gyermek étkeztetéséről, foglalkoztatásáról gondoskodtak. A Gyermekbarátok Egyesületének keretében jött létre 1946. jún. 2-án az úttörőmozgalom. Ez az otthon lett a bázisa a meginduló úttörőmozgalomnak. Talán furcsán hangzik ez, mert jelenleg az iskolákra gondolunk, de 1946-ban más gazdasági, politikai viszonyok között éltünk. Az iskolák nagy része egyházi tulajdonban volt. A szervező munkát az is akadályozta, hogy a szülők sok helyen idegenkedtek ettől a gyermekmozgalomtól, mivel politikai jelleget képviselt. Az új otthon vezetője Bacsóka Péterné lett. 1946. július 18-án a Gyermekbarátok Országos Egyesületének nyíregyházi vezetősége már ezt publikálta a helyi újságban: „A gyermekek részére közöljük, hogy az úttörők, a GYOE csapata kedden du. a szakszervezetbe megy, ahol a dalárdájuk énekel. Minden szombaton kirándulás...” A felhívás lényege, hogy a gyermekek csatlakozzanak az úttörőkhöz. 1947 januárjában a Széchenyi utcai otthonban az előadók részletesen ismertették az úttörőmozgalom célját, a 12 pontot. KÜLÖN TÉMÁT JELENTETT A TÁBOROZÁS. Ebben az időben a játszótéri foglalkoztatást kiemelten kezeltük, ezzel a módszerrel igyekeztünk kiszélesíteni, népszerűsíteni az úttörőéletet. Ezt a célt szolgálta a gyermekotthonban rendezett tábortűz, 1947 szeptemberében, még az újságban is publikáltuk, és meghívtuk a kívülálló gyermekeket. Nem részletezem a foglalkozásokat, csak egy-két jelszót említek befejezésként: legyen minden játszótér az úttörőmozgalom erős vára! „A természet barátod, örül szíved, ha látod!” A hétvégi kirándulás a táborozás legjobb iskolája. Az úttörőmozgalom ekkor még gyermekcipőben járt. Az első periódusban nem voltak az úttörőmunkához értő felnőttek. E területen sem lehet pedagógiai és pszichológiai ismeretek nélkül megfelelő politikai nevelést végezni. Akkor következett be a lényeges fordulat, amikor az iskolákat 1948-ban államosították. 1948. február 1-én az MNDSZ vette át az Úttörő Gyermekotthont. 1948. április 3-án a helyi újság közölte, hogy úttörő- csapatvezető tanfolyam működik Nyíregyházán. Ezzel kezdődött az úttörőmozgalom második időszaka, amikor teljes egészében kiszélesedett és az iskolák lettek valóban otthonaik. Somogyi Jolán Ficsóri Miklós, az eperjeskei átrakó tmk-műhelyében a forgácsolóbrigád vezetője. Az ifjúsági szocialista brigád május elsején kapta meg a KISZ KB elismerő oklevelét. (Hammel József felvétele) KÉSZÜL Á KOLLEKTIV Olyan apró dolgoktól, mint a munkaruha színe, a lóápolási díj mértéke, egészen a lakásépítés egymillió forintos támogatásáig, a béremelés éves ütemezéséig érkeztek javaslatok a készülő kollektív szerződéshez a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban. A vállalat több, mint négyezer dolgozójának véleményét, az előző kollektív szerződés kedvező tapasztalatait használták fel, amikor az év elején hozzákezdtek az új, 1980- ig érvényes szerződés elkészítéséhez. Amin változtatni érdemes — Tulajdonképpen már tavaly elkezdtük az előkészítő munkát — magyarázza Bernáth Károly, aki tagja a szerződés tervezetét előkészítő bizottságnak — azzal, hogy az előző, 1971—75-ös kollektív szerződés végrehajtásáról beszámolt a gazdasági vezetés. Javaslatokat is kértünk, mi az, amin változtatni érdemes az új kollektív kidolgozásánál. Természetesen amiatt is változtatni kellett, hogy új rendelkezések jelentek meg — teszi hozzá Mezei István, aki összefogta az előkészületeket. A vállalat különleges helyzetben van. Szabolcs- Szatmár és Hajdú-Bihar megye területén összesen 22 termelőegységben folyik a munka, nincs arra lehetőség, hogy egyszerre nagyobb csoportokban beszéljék meg az előkészületeket. A szerződés készítésénél viszont alkalmazkodtak ehhez a helyzethez. A 60 oldalas tervezet több olyan pontot tartalmaz, amire nem lenne szükség, mert megtalálható egyéb rendeletekben, amelyekkel összhangban kell lennie a kollektív szerződésnek. — Az általános rendelkezésekhez viszont a kinti dolgozók nehezen juthatnak hozzá — indokolja Mezei István —, ezért döntöttünk úgy, hogy inkább legyen tíz oldallal hosszabb a szerződés, de a szabadságról, vagy egyéb, mindenkit érintő kérdésről a kerületvezető erdésznél lévő kollektív szerződés alapján tájékozódni tudjanak. Sokszor két traktor erejére is szükség v an a nehéz, dombos talajon a kukorica vetéséhez a papi Kossuth Mg^ Tsz földjein. (Gaál Béla felvétele) Beleszólás több fórumon Kell ez a részletesség. A fehérgyarmati erdészethez tartozik például a lónyai kerület, kár lenne valamilyen vitás kérdés miatt csak ezért félszáz kilométert utazni. Miért részletes? Nagy figyelmet fordítottak a szociális és kulturális keret felosztására. A vállalatnak átlagban dolgozónként 500 forintot lehet erre a célra fordítani. Ez a korábbi évektől mintegy félmillió forinttal többet jelent. Most a nagycsaládos dolgozók segítésére többet tudnak áldozni, emelhetik az ösztöndíjasok számát. Évente 18—20 dolgozó lakásépítését segítik vállalati kölcsönnel. A bérfejlesztésnél az idén szerényebben kezdenek, mindössze 3,3 százalékos emelést terveznek, öt év alatt viszont 24,5 százalékkal számolnak. Mivel mindennek a termelés az alapja, ezért amellett, hogy a béremelés nagyobbik felét az alapbérek növelésére szánják, jelentős összeg marad a jutalmakra, prémiumokra. A hatékonyabb, termelékenyebb munkát díjazzák. Azok, akik betöltötték az 57. évüket öt százalékos korpótlékot kapnak. A nyereségrészesedés felosztásánál a törzsgárda fokozottabb elismerése került előtérbe, de a törzsgárda-sza- bályzat módosításával megszigorítják a feltételeket. — Aki fegyelmit kap és alacsonyabb munkakörbe helyezik, az érdemtelen a törzsgárdatagságra — említ egy példát Bernáth Károly. — Aki viszont 35 éve a vállalat hűséges dolgozója, az kétszeres nyereséget kap. Ki kap kétszeres nyereséget? Volt olyan is a dolgozók kérései között, amit már a tervezet elkészítésekor sem tudtak figyelembe venni. Több helyen szinte követelték, hogy ne védőruhát, hanem munkaruhát kapjanak, bizonyos kihordási időre. Különösen a gumicsizmánál kérték ezt. — Ez ellenkezik a SZOT utasításaival — mondja Mezei István — ezért nem tehettünk eleget a kérésnek. Megküldték a munkahelyekre Az erdőgazdaságnál pontos ütemtervet készítettek, amelyben meghatározták a kollektív szerződés elkészítésének egyes fázisait. Már összeállították a tervezetet, s megküldték az egyes munkahelyekre.- Ott termelési tanácskozásokon, szakszervezeti gyűléseken, munkahelyi és brigádértekezleteken ismertetik, kérnek újabb javaslatokat, véleményeket. Ezek ösz- szegyűjtése után fogalmazzák meg a végleges szerződést, amely június 4-én szakszervezeti tanácsülésen kerül elfogadásra. — Ami a legfontosabb — beszél a kollektív szerződésről Bernáth Károly —, hogy tükrözi a vállalati teljesítménykövetelményt, másrészt ezzel párhuzamosan a dolgozókról való gondoskodás formáit határozza meg. L. B. Art Buchwald: Az elnökség befagyasztása B izony-bizony mondom néktek, nem csak az árakat és a béreket lehet manapság befagyasztani, hanem az elnökséget is. íme az indoklás: amikor még Nixon úr volt az elnök és vonakodott átadni bizonyos okmányokat és hangszalagokat a bíróságnak, azzal érvelt, hogy e lépésével nem magát, hanem az elnökségi hivatalt védelmezi. Bizony mondom, igaza van. Elképzelem, hogy az U 2001-ik esztendejében élek és Harley Finckley elnök Energia Párt-tag ül a Fehér Ház Ovális Hivatalában. Belép hozzá jogtanácsosa, Kissinger helyett ezúttal IV. John Dean, III. John fia és szála: — Elnök úr, jelentenem kell, hogy az ön saját családi körében lappanganak olyanok, akik önt halálosan megsebesíteni készülnek. — Erre Finckley elnök bólint: — Yes, köszönöm negyedik Johnom, amiért ezt közölte velem. De mi megy itt végbe tulajdonképpen? Hö? — Nos, elnök úr — szála IV. John Dean — emlékezzék júniusra, amikor hét ember betört az Alkotmányos Párt irodáiba, a Wesco Trade Center palotában. — Nem csak emlékszem rá, hanem belémvésődött, mert láttam a televízióban egyenes adásban. — Azzal fenyegetőztek ugyebár, hogy nyilatkozni fognak, ha mi le nem ke- nyerezzük őket... persze titokban. — Titokban? De hiszen a tv-ben szerepeltek nyilvánosság előtt... No és mennyi pénzt igényelne ez a lekenyerezés? — Háromtrillió dollárt, uram! — Csak? Annyit elő tudunk teremteni. Ám helytelenség. — Bizony az, elnök úr. Erkölcsileg. De ha el nem némítjuk őket, akkor a mi erkölcsünk forog kockán és még 10 trillió dollárról kezdenek majd beszélni, arról az összegről, amit az ön választási kampányára adományozott a Nukleáris Energia Vállalat annak jutalmául, hogy ön engedélyezte az áremelést. — Nolám! Erről megfeledkeztem! — Ott van még elnök úr az a négytrillió dollár, amit I. T. T. adott az ön kampányára, mert ön engedélyezte, hogy az I. T. T. megvásárolja a General Motors, a Ford és a Chysler autógyárak egész szakszervezetét. — Node negyedik John Deanom, ez nem az én gondom. — Nem? És mi lesz, elnök úr, ha valakik kipattintják ezt az ügyet, a trilliókat ...? — Mi lenne? Semmi! Nem nyúlhatnak hozzám. Mert köszönet a legnagyobb alkotmányszakértő elnöknek, akinél nagyobb fej nem volt a történelemben; köszönet Richard M. Nixon úrnak. Volt neki még 1974-ben egy bizonyos Watergate ügye. Egyszerűen nem adta át a bíróságnak a terhelő okmányokat és hangszalagokat. Azzal érvelt, hogy voltak ugyan hibák a vezetése alatt, de a bizonyítékok elvesztek. Nos, érti, John? Az Úristen tudja, mi történt volna az elnöki hivatal tekintélyével, ha akkor az a Nixon a legkönnyebb kivezető utat választja, vagyis bevallja az igazat, így azonban, hogy titokban maradt az ügy és ő lemondott Ford elnök javára, az elnökség azóta is mindenféle korrupcióval szemben biztosítva van. Csak a trilliókról szóló okmányokat kell eldugni, s aztán bárki nyilatkozhat ellenünk a televízióban. T ökéletesen értem, elnök úr. Talán jobban is, mint valamikor az a főfa- gyasztó Kissinger. Örökre védve vagyunk, mert elnökségünk örökre be van fagyasztva. (Dénes Géza fordítása)
