Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-18 / 116. szám
2 KELET-MAG YARORSZ AG 1976. május 18. KISZ-nap a Vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban M ár hagyomány iskolánkban a KISZ- nap megrendezése. Ezen a napon a tanulók tartják az első órát, az igazgatói feladatokat az iskolai bizottság titkára „látja el". A 15-én tartott KISZ-napon túrát szerveztünk az alapszervezeteknek, melybe a KISZ-er. kívüliek is bekapcsolódtak. A túrán a mozgalmi elet kérdéseire kellett választ adni és játékos sportfeladatokat oldottunk meg. Délután tartottuk a záró potitikai foglalkozásokat. A Szamuely alapszervezet foglalkozásán Szűcs And- rád, a KISZ-kongresszus küldötte tartott élmény- beszámolót. Ugyancsak délután került sor a tudományos emlékülésre, melyet II. Rákóczi Ferenc születésének 500. évfordulójára rendeztünk, s melyen az iskola tanárat és tanulói tartottak értékes előadásokat pályamunkáikból, dolgozataikból. A napot zenés klubdélutánnal zártuk. Képünkön a Szamuely Tibor alapszervezet tagjai tereptani feladatot oldanak meg. Mándi Katalin _ , . -. tudósítása Hajdú István felvétele KÖRNYEZETVÉDELEM m Az Er egy szakaszán Á természet szép ajándéka Nyíregyházának az Érpatak, amely az utóbbi időben egyre inkább a város szenny foltjává kezd válni. A környék lakóinak egy része szeméttárolónak tekinti, a patak mentén lévő vállalatok, intézmények közül néhány — a jelentős birság ellenére — ide engedi a szennyvizet. Sokan szóvá tették ezt már több fórumon, hatása azonban alig mutatkozott. Éppen ezért nagy jelentőségű és nemes ' kezdeményezés, amihez a Felsö-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság Westsik Vilmos szocialista brigádja, valamint a parképítő és kertészeti vállalat dolgozói kezdtek: közösen környezetfejlesztési < tervet - készítettek az Erpaták egy’ szakaszára. Az Arany János és a Kiss Ernő utca közötti szakaszra nemcsak a terv készült el, hanem' kommunista műszakot szerveztek, melynek során 105 Cserjét, 21 fát, 16 fenyőt ültettek el, megtisztították a gyepet a szeméttől és a csatorna környékén plakátokat helyeztek el, hogy mások figyelmét is felhívják a -patak tisztaságának védelmére. A kezdeményezés tiszteletre méltó, ám sajnálatos, hogy ma még naponta 400—450 köbméter szennyvíz folyik be tisztítatlanul a csatornába, a csatorna mentén lakók sem éreznek felelősséget a szenny-’ folt színfolttá változtatásáért. A vízügyi igazgatóság és a kertészeti vállalat szakemberei vállalnák, hogy az Érpatak egész Nyíregyházán átkelő szakaszára elkészítik a környezetfejlesztési tervet ehhez azonban az is kell hogy a csatorna mentén lévő vállalatok — az almatároló a Patyolat, a MÁV, a KÉMÉ V, a SZÁÉV, az MHSZ, a mezőgazdasági főiskola, VAGÉP, a TITASZ, a konzervgyár, a húsipari vállalat, a Zrínyi Gimnázium — dől gozói, KISZ-fiataljai vállal ják el egy-egy szakasz parkosítását, öntözését, az ott élő lakosság pedig a megóvásában vegye ki a részét. Csak így marad ajándék Nyíregyházának az Érpatak. Balogh József! Minősítő kórushangverseny Nyíregyházán Kimagasló eredménnyel végződő, kórusokat minősítő hangverseny volt május 16- án, vasárnap este a megyei művelődési központ hangversenytermében. A tanárképző főiskola női kara és a nyíregyházi vegyes kar pályázott a legmagasabb kórusfokozat elnyerésére. A kórusokat Fehér Ottó főiskolai tanár tanítja és vezényli. Mindkét kórust a legmagasabb kategóriába minősítették: a ,.Hangverseny kórus” fokozatba. A bíráló bizottság elismeréssel szólt a kórusok kiváló eredményéről, a műsorról, mely szinte az egész kórus- irodalom keresztmetszetét adta, beleértve a mai kortárs szerző avantgarde műveit is A tanárképző főiskola női kara a tőle már megszokott kitűnő formában, magas hőfokon énekelt. A nyíregyházi vegyes kar fellépése szinte ünnepszámba megy. Ez az együttes a legnehezebb műveket is mintaszerű előadásban kelti életre. Mamiya és Rautavaara műveinek előadásában a hangok legvadabb zűrzavarában is megtalálják az uralkodó rendet és tolmácsolásukkal emlékezetes élményhez juttatják a hallgatóságukat. Utolsó számként Händel'. Dettingeni Te Deum-jából hallottunk 4 részletet, melyet majd az augusztusi „nyírbátori zenei napok” alkalmával is énekelnek (természetesen az egész művet!). A zenekari kíséretet mindkét kórusnál a szabolcsi szimfonikusok látták el, a tőlük megszokott szép és stílusos előadásban. Az egész hangversenyt végig vezénylő Fehér Ottó most is művészete legjavát adta. Vikár Sándor Tanácskozik a Magyar írók Szövetségének közgyűlése Hétfőn a Fővárosi Tanács dísztermében megkezdődött a Magyar írók Szövetségének közgyűlése. Az elnökségben foglalt helyet Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Övári Miklós, az MSZMP KB titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztály- vezetője és dr. Orbán László kulturális miniszter. Megjelentek; a Párt. a kormányzat, a tömegszervezetek, a társadalmi intézmények, valamint a művészeti .szövetségek képviselői. Az írószövetség közgyűlésének résztvevői egyperces felállással adóztak a legutóbbi közgyűlés óla elhunyt pályatársak emlékének. Garai Gábor főtitkárhelyettes mondott megnyitót, majd a választmány — írásban előre megküldött — beszámolójához Dobozy Imre. a Magyar írók Szövetségének főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Dobozy Imre számos kérdéskört érintő expozéja áttekintést nyújtott irodalmunk elmúlt, mintegy fél évtizedéről, szólt irodalmi életünk helyzetéről: jelenéről és tendenciáiról. GARANCIA“ P. József nyíregyházi lakos feleségével együtt évekig spórolt össze annyi pénzt, hogy egy szobabútort vehessen OXP-részIetre. Nagy volt a hosszú ideig albérletben lakó család öröme, aztán észrevették, hogy a szépnek, kényelmesnek látszó bútort olyan trükkösen rakták össze, hogy hol az asztal, hol a rekamié, hol a szekrény hullik darabokra, hol a fotel huzata nyúlik akkorára, Gádor Emil művészetéről Benczúr-termi kiállítása alkalmából A mikor május elején Budapesten, Böszörményi úti műtermében felkerestem, már indításra készen sorakozott a nyíregyházi tárlatra szánt lezsürizett anyaga, amely első áttekintésre elárulta, hogy Gádor Emil témaköre tovább szélesedett, a tájképek és csendéletek mellett aktok, továbbá írók s művészek portréi is szerepeltek. Ismeretségünk még Debrecenből kelteződik: 1974-ben több hónapot töltött az alföldi metropolisban, az új művésztelep vendégeként. Ekkor készült képeit és grafikáit ki is állította Csoko- nai-klubjában a Hajdú-Bihar megyei TIT művészeti szakosztálya. Már akkor megfogott pikturájának egyszerűsége, színeinek természetes felrakása. Művészete a közvetlen látványból indult akkor is, de magától értetődő természetességgel átfogalmazva, elhagyva a lényegtelent \és az érdektelent, hangsúlyozva és kiemelve azt, amit festésre érdemesnek tart. Pikturája ezért ad többet a valóság látszatánál. „Szebbé tenni a látható világot!” — ez Gádor Emil művészi hitvallása s ez a felfogás nyilvánvalóan optimista szemléletéből adódik. Gádor mindig az élet szépségeit kereste; még az elmúlásban, egy hervadt napraforgóban, egy temetési jelenetben is megtalálta a szépet, az esztétikumot. Gádor Emil Pécsett született, 1911. október 3-án. Már egészen kisgyermek korában — amikor még írni sem tudott — festegetett. Ferencz Lajos — Rudnay egykori tanársegéde — felfedezi tehetségét és főiskolára javasolja. Gádor eme előlegezett bizalom tudatában készül igazi pályájára. Glatz Oszkár technikai és Lyka Károly elméleti indítékai nyomán bontakoztatja ki sajátosan egyéni — kezdetben lírai hangvételű, majd egyre erősebben a szerkezetiség felé hajló festői felfogását. Alkotásai a táj és az ember szinte pant- heisztikus felfogását mutatják. Műveinek mértékkel fellazított szerkezetiségében a figurák részeivé válnak a tájnak. A világító fehérek, vörösek és sárgák már Gádor élesen körülhatárolható egyéni stílusára utalnak. Megkapó munkáinál, ahogyan a házak architektúráját, a mozgás lendületét, a levél- telen fák és gályák „ara- beszkjeit” egységbe hangolja. A geometria azonban nem uralkodik el bántó mértékben, mert a széles vonalakkal abroncsolt formákat fényreflexekkel oldja, lazítja. Gádornak nincsenek műhelytitkai, soha nem érdekelték a modernista törekvések, s mindig a belső érlelést tekintette céljának. Amikor arra kértem, hogy foglalja ösz- sze művészetének „ars poeticáját” ezeket mondotta: „Lényeges, hogy az ember becsületes dolgozója legyen a korának. A művésznek hinnie kell abban, amit csinál. Én a festészetből élek, kis embereknek adok el és szívesen is foglalkozom az őket érdeklő témákkal. Az olyan műveket szeretem, ahol nem a külsőségek hatnak, hanem a tartalom és a forma találkozik magas szinten. Tartalom nélkül nem lehet művészetet elképzelni. Látszólag „könnyedén” festek, valójában azonban minden képem súlyos vívódással készül el.” J elenlegi Benczúr-termi kiállítása a hetedik önálló bemutatkozása. Számos kitüntetés mellett a Janus Pannonius- és az Álba Regia-díjak birtokosa. Legutóbb Nagymaroson állított ki s akkor már elárulta, hogy érdeklődése, a posztnagybányai stílusból fakadó ecsetkezelése szívesen fordul a fák ritmusa, a háncsok „arabeszkjei” felé, amelyek a színek sziporkázó játékosságára is bőven nyújtják a lehetőséget. Festészetének csendes forradalma a jelenlegi tárlaton újabb meglepetéseket hozott, portréi, aktjai, továbbá nyugalmat és rendet sugárzó tájképei és csendéletei zsenyei és márté- lyi élményeit is sugározzák. Dr. Tóth Ervin, művészeti díjas műtörténész hogy a leghosszabb csúzli gumija is megirigyelhetné ezt a rugalmasságot. Egy idő múlva eszükbe jutott, hogy a bútor garanciás, s ez év január első napján a Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezethez fordultak, mert ez a szövetkezet javítja meg a garanciális bútorokat. Január 19-én egy szakember érkezett, aki azt a következtetést vonta le: a bútort nem lehet megjavítani, ki kell cserélni. A dolog tehát komollyá vált, s Budapestről, a Fővárosi Javító Szerelő Vállalattól is jött egy szakember. Ekkor március 3 volt. Az ő jegyzőkönyve még at, előbbitől is hosszabbra nyúlt, végső megállapítása: a felsorolt hibák technológiai eredetűek. Azt mondta a családnak, hogy három dolog közt választhatnak: vagy kicserélik nekik, vagy visz- szafizetik az árát, vagy leértékelik a bútort, s az értékkülönbö zetet visszakapják. A család a csere mellett dön tött. Ezután várták: hamarosan teljesül jogos elvárásuk. Ebben azonban tévedtek. Mivel se- milyen értesítést nem kaptak, levelet írtak a JAKSZER-nek. In nen aztán megjött a válasz. „Értesítem Ont, hogy a HBM Szolgáltató Vállalathoz bejelentett minőségi hibának időpontja a jótállási időn túl van, tehát pa naszával nem áll módunkban foglalkozni.” Meglepő, s egyáltalán nem korrekt válasz ez még akkor is, ha P. József utolsó levele valóban a jótállási időn túl ment Pestre. Mert a bejelentés, a kivizsgálás ideje még a jótállási időn belül volt, miként a jótállási időn belül állapították meg, hogy a bútor — egy A 73-as garnitúra — kijavíthatatlan, a hibák technológiai eredetűek. Most tulajdonképpen az lenne a feladatunk, hogy leírjuk, amit a jótállási jegy a garanciáról tartalmaz, de fölösleges, mert a vásárlók úgy is tudják. Hátha a JAVSZER-nek is megmondja valaki. Balogh József MÁJUS 21-EN Szocialista brigádvezetük országos tanácskozása A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat 151 szocialista brigádvezetőjének országos tanácskozására kerül sor május 21-én városunkban, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, közel 300 fő részvételével. A vállalat országos hatáskörű szervezet, 11 területi központja, a belföldi ellátó központ és két kutatóközpontja útján biztosítja a mágyar mezőgazdaság jó minőségű vető_ maggal történő alapvető ellátását. Feladata megoldásánál elsősorban a szocialista brigádmozgalomra, a versenyszellem lendítő erejére támaszkodik. Immár hagyomány, hogy minden évben megrendezésre kerül — ezúton hetedszer — a brigádvezetők országos tanácskozót sa, amelyen értékelik a2 elért eredményeket, meghatározzák a további feladatokat és a brigádvezetők kicserélik értékes tapasztalataikat. A mai vállalati eredményekhez a felszabadulás utáni három évtized kemény munkája vezetett, amelyben döntő jelentősége volt a szocialista munkaversenynek, a brigádmozgalomnak. Különösen az utóbbi évek eredményei fémjelzik ezt a munkát. A vetőmagtermeltetc a IV. ötéves terv időszakában háromszor nyerte el a Kiváló vállalat címet, kétszer miniszteri oklevél kitüntetésben részesült a vállalat dolgozó kollektívája. A tanácskozás különös jelentőségét adja, hogy a szocialista brigádokba tömörült munkások, műsza-: kiak, alkalmazottak legjobbjainak részvételével elemzik a vállalati munka eredményeit, fogyatékosságait, meghatározzák az egész vállalati apparátust érintő feladatokat. NAGYKÁLLÓ Csatorna, út, lakások, üzletek A nagykállói járási hivatal építési és műszaki osztályán a nemrég befejezett és átadott művelődési háznak örülnek legjobban. A községben most a szennyvízhálózatot építik. Már lefektették a csöveket és elkészült a nyomórendszer is. Tavaly kezdték a munkát és jövőre tervezik a befejezést. A csatornázás elkészülte után látnak az útépítéshez. Májusban készül el az Árpád úton 309 méter szilárd burkolatú út. Idén kezdték meg 24 OTP-lakás építését. 12 ebből a Szabadság téren lesz. A lakások alatt a földszinten üzletek, élelmiszer- és vas-edény bolt nyílik. Ezeket a lakásokat december 31-ére adják át. A másik 12 a Petőfi utcán épül. Balkányban nyolc tantermes általános iskola és egy 120 személyes diákszálló épült. Most épüj a járási székhelyen 4 tanácsi lakás, újabb négyet kezdenek építeni a Vasvári Pál utcán. Az elsők átadása májusban. a többi a jövő évben kerül sorra. Bővítették a százszemélyes óvodát és egy új konyhát is építettek hozzá, ahol 400 gyereknek főzhetnek ebédet. Bökönyben 1250 méter pormentes utat építenek. (t.)
