Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-14 / 89. szám

1976. április 14. KELET-MAGYARORSZÁG 5 CÉHLEVELEK. A Budapesti Egyetemi Könyv­tár, hazánk egyik legrégibb nyilvános, tudomá­nyos könyvtára, az idén ünnepli megnyílásának 100. évfordulóját. Az elmúlt évtizedek alatt egymillió-háromszázezer kötetre növekedett könyvállománya. Az intézménynek jelentős kézirat- és folyóirat-gyűjteménye is van. „Rit­kaságtárában” kódexek, oklevelek, ősnyom­tatványok és első kiadások egész sora. Képün­kön: a kézirattár-raktár, ahol az ősnyomtatvá­nyokat és a céhleveleket őrzik. (MTI fotó) c Tisztújítás a horgászoknál Tanácskozik a III. asztronautikai tudományos ülésszak Dr. Barta György, egyete­mi tanár, akadémikus, a nemzetközi asztronautikai akadémia levelező tagja el­nökletével folytatta keddi munkanapját a munkásmoz­galmi múzeumban a III. asztronautikai tudományos ülésszak. A Hold kémiai ösz- szetételének vizsgálatával foglalkozott az első hozzászó­ló, J. I. Beljajev, a Szovjet­unió Tudományos Akadé­miája geokémiai és analitikai intézetének tudományos fő­munkatársa, majd a nap vizsgálatának űrkutatási le­hetőségeit elemezte, Dezső Loránd, a MTA Debreceni Csillagvizsgáló Intézetének igazgatója. A továbbiakban érdekes tudományos fejtege­tések hangzanak el, a többi között a légkörön túlról tett asztrofizikai megfigyelések­ről, a naprendszer fejlődé­sének problémáiról, a Hold, Merkur, Mars és Föld fej­lődéséről, és más tudomá­nyos kérdésekről. KAPCSOLATÄPOLÄS. Ré­gi, immár hagyományos, jó kapcsolat alakult ki a ME­ZŐGÉP fehérgyarmati gyár­egységének dolgozói, vala­mint a 2-es számú általános iskola kisdobosai és úttörői között: gyakran felkeresik egymást, együtt ünnepelnek, segítenek amiben tudnak. Legutóbb a gyáregység szo­cialista brigádtagok gyerme­keinek szombaton rendezett névadóján adtak műsort az iskolások. Múzeumlátoga tó tantestület Múzeumlátogatásra hasz­nálták fel a tavaszi szünet utolsó napjait a Fehérgyar­mati 1-es számú Általános Iskola nevelői. A gépkocsival rendelkező tantestületi tagok segítségével szinte a teljes ta­nári kar megtekinthette a nyírbátori múzeum anyagát. Dr. Szalontay Barna múze­umigazgató a látogatás végén baráti beszélgetés keretében válaszolt a fehérgyarmati ta­nárok kérdéseire. A csoport tagjai megtekinthették a megnyitás előtt álló két kő­tárat is. Gázvezeték, szálloda, iskola A Szabolcs-Szatmár me­gyei Beruházási Vállalat bo­nyolításában készülő újabb beruházások helykijelölésé­re, kiviteli szerződések megkötésére került sor a na­pokban. Megkötötték a szer­ződést a Kelet-magyaror­szági Közmű- és Mélyépítő Vállalattal a nyíregyházi, Hímes utcán készítendő gáz­vezeték építésére, melynek befejezési határideje ez év májusának vége. Ekkorra kell befejezni a vállalatnak a Hímes utcai állami laká­sok gázellátását biztosító vezetéképítést is. Év végére végzi el a gépészeti munká­kat a felújítás alatt lévő Sós­tói Krúdy-szállóban az ÉP­SZER Vállalat. Helykijelö­lési bejárást tartottak a városi stadionban, ahol a maratoni kapu lefedésére, valamint mosókonyha és műhely építésére kerül sor. Hodászon egy hattantermes iskola helyét jelölték ki. Malacrekord Huszonhárom kismala. cot hozott a világra egy koca a mesterséges meg­termékenyítés után. Ugyanennek a kocának az előző fialáskor — szintén mésterséges meg­termékenyítéssel — tizen­nyolc malaca született. A rekorder koca özvegy Gerliczki Andrásné, Nyír­egyháza, Rókabokor 8. szám alatti lakos tulajdo­na. A két fialásból szár­mazó negyvenegy kisma­laccal ugyanis az anyako­ca rekorderedményt ért el. Ez az eredmény a Nyíregyházi Mesterséges Megtermékenyítő Állomás gyakorlatában is csúcsnak számít. A horgászegyesületekben megtartott vezetőségválasz­tó közgyűlések után a MO- HOSZ területi bizottságán Nyíregyházán április 11-én vasárnap választották meg az új vezetőséget. Az érte­kezleten részt vett dr. Holly Iván, a MOHOSZ szervezési osztályvezetője. Az előző közgyűlés óta végzett munka értékelése után ismertették a megjelen­tekkel a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium előterjesztését, melynek pont­jai az ország egész területén egységes kulturált horgász- tevékenység kialakítását célozzák. Ez idő alatt elké­szültek a szavazólapok. A megyei egyesületek 22 kül­döttje egyhangúlag elfogad­ta a jelöltek névsorát. így személyi változás lényegé­ben nem történt. A területi bizottság elnökének újból Antal Pált választották meg. Az új vezetőség azon­ban az eddigi gyakorlattól eltérően már öt éven át töl­ti be hivatalát. Május végén vagy június elején újabb, rendkívüli területi bizott­sági ülést hívnak össze az értekezleten fölmerült kér­dések megválaszolására. Véget ért az idei nyíregy­házi művészeti és pedagó­giai hetek egyhónapos ese­ménysorozata. Először for­dult elő, hogy a minden ta­vasszal szokásos ilyen prog­ramokat összevonták, s te­gyük hozzá azonnal, nem csak a takarékosság miatt. Inkább azért, mert az utóbbi időben — szerencsére — mind az iskolai oktatás, • mind a nevelőmunka, mind pedig a modern közművelő­dés társadalmi ügy lett. A március elejétől április közepéig rendezett progra­mok között a korábbi évek­hez hasonlóan ezúttal is a komoly zenei rendezvények' kaphatnák a közönség kü- löndíjait. Dicséretes, hogy a rendezők nem engedtek a korábbi mércéből, ezúttal is rangos együtteseket hívtak meg a zenei élmény közve­títésére. A színház előadásai közül a negyedszázados ju­bileumához érkezett Déryné Színház társulatainak meg­ünneplésére összeállított programok emelkedtek ki. Hasonlóan jól sikerültek a meghitt hangulatú művész —közönség találkozók és elő­adói estek a művelődési há­zakban. Megszokott nívós kiállítá­sokkal járult hozzá a művé­szeti hetek sikeréhez a mú­Képünkön a rendezvénysorozat utolsó programjának szereplői — az Ál­lami Budapest táncegyüttes szólistái — akik a nyíregyházi bemutatkozás után a vásárosnaményi, a fehérgyarmati, majd a nagykállói közönség előtt lépnek fel. zeum, gazdag, változatos be­mutatóival. A moziüzemi vál­lalat is kivette részét, főleg a munkásszállásokon tartott ankétjai érdemelnek dicsé­retet. A művészeti rendezvé­nyekkel egyenrangú progra­mot nyújtott az egyhónapos pedagógiai eseménysorozat. Előadások, az új tantervet tárgyaló viták, bemutató fog­lalkozások, szakmai napok, fórumok követték egymást. Hasznosságukat vitatni le­hetetlen. Itt kell azonban megjegyeznünk: a közös el­nevezés ellenére még nem nyújtotta a művészeti és pe­dagógiai hetek együttes programja azt az egységet. amelyre az oktatás és a köz- művelődés közelítésével ere­detileg céloztak. Ezt a kü- lön-külön jól megvalósított — tervet lehetne a legköze­lebbi közös rendezvényso­rozaton még közelebb vinni egymáshoz. Elég lenne még ennél is kevesebb — de jobb, korszerűbb program! B. E. A művészeti és pedagógiai hetek mérlege Lottósorsolás Tiszavasváriban A lottó 1008-ik húzását április 16-án tartják Tisza­vasváriban. Ez a 34. alkalom, mikor ismét megyénkben forgatják meg a szerencseke­reket. Szokás, hogy évfordu­lókon értékeljük az elért eredményeket. Ezer hét alatt 140 lottózó ért el 5 találatot, a 4 találatos szelvények száma 54 ezer 500 darab volt. Ez idő alatt 2121 ezer da­rab tárgynyereményt sor­soltak ki. A főnyeremények között szerepeltek öröklaká­sok, személygépkocsik, ba­latoni üdüdőtelkeken föl­épített, berendezett hétvégi házak és 80 ezer forintos vá­sárlási utalványok. Az ezer hét alatt 5 milliárd 741 mil­lió lottószelvény érkezett be a feldolgozóhelyekre, amelyekből 133 millióra fi­zettek ki összesen 7 milliárd 300 millió forintot. A szerencsejátékokból eredő bevételeket az állami költségvetésben használják föl. A totó elsősorban a sportlétesítmények építésé­hez, fejlesztéséhez, a lottó a lakásépítési program vég­rehajtásához nyújt — egyéb források mellett — anyagi alapot — tudósítja Porkoláb Miklós. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI NEVELÉS helyzete, fel­adatai a fejlett szocialista társadalom építésében cím­mel rendez előadást április 16-án, pénteken 14 órakora TIT megyei szervezete Nyír­egyházán, a Bessenyei Klub­ban. Meghívott előadó Jiri Neuzil, a Cseh Szocialista Köztársaság ismeretterjesz­tő társulatának elnöke, a Csehszlovák Szakszerveze­tek Tanácsa propaganda osztályvezetője. Az előadást konzultáció követi. Apadnak a folyók Tovább folytatódik az apa­dás a megye területén lévő folyókon. A Tiszán Nagyha­lász—Vencsellő—Búj vona­lán, a Lónyai-csatornán a Kótaj—Berkesz árvédelmi szakaszon az I. fokú készült­ség tovább tart. Az újból föl­támadt erős szél miatt hul­lámverés elleni védekezés volt a Tisza töltésén, az ed­dig kiépített védőművek lejjebb helyezésével és meg­erősítésével. A Tiszántúli Gázszolgálta­tó és Szerelő Vállalat értesíti fogyasztóit, hogy a pébégáz- tartalékpalackok kiadása pa­lackellátási problémák miatt szünetel. A tömeges fogyasz­tói reklamációk csökkenése érdekében közöljük, hogy nem tudjuk előnyben része­síteni a tartalék pébégázpa- lack-igénylőket, a bekapcso­lásra várakozókkal szemben. Amenyiben a jövőben a pa­lackellátottság terén levő fe­szültségek csökkenése oly mérvű lesz, hogy lehetőség nyílik a tartalékpalackok ki­adására, vállalatunk az igé­nyeket a megrendelés sor­rendjében fogja kielégíteni. (Db. 480776) Április 14., szerda KRÓNIKA TIBOR NAPJA A Nap kél: 4 óra 57 perc­kor, nyugszik: 18 óra 32 perckor. A Hold kél: 18 óra 52 perckor, nyugszik: 4 óra 40 perckor. Kilencven évvel ezelőtt, 1886. április 14-én született Aradon és fiatalon, 1028-ban halt meg Budapesten Tóth Árpád költő, a Nyugat­mozgalom kimagasló alak­ja, egyik legkiválóbb XX századi műfordítónk. Apja szobrász volt. A fia­tal Tóth Árpád középisko­I láit Debrecenben végezte, majd 1905-ben a budapesti Tudományegyetem bölcsé­szeti karára iratkozott .be. Bekapcsolódott a század ele­ji modern szellemi moz­galmakba, 1907-től versei jelentek meg a debreceni napilapok mellett A Hét­ben, a Vasárnapi Újságban, majd megindulásától a Nyugatban is. Anyagi ne­hézségek miatt nem tudott tanári oklevelet szerezni: 1909-től Debrecenben új- ságíróskodott, majd Buda­pesten házitanítóskodásból, valamint írásai honoráriu­mából tartotta fenn magát. Költői munkásságának el­ső szakasza 1907-től 1913-ig tartott. A második szakasz (1913—19) szemléleti és for­mai téren egyaránt emel­kedést mutatott. A politi­kai és társadalmi változá­sok a költőt is mindinkább radikalizálták, s a világhá­ború szörnyűségei érzé­kenyen érintették fogé­kony kedélyét. A közele­dő szocialista forradalom hangulatát fejezte ki Már­cius című versével, s a győzelmes proletárforra­dalmat ünnepelte Az új is­tennel, s más írásaival. S bár 1919 után forradalmi hangvétele nem folytató­dott, költészete nem seké- lyesedett el. Nagy nyelv­kultúra. mesteri formake­zelés jellemzi műfordítá­sait is. Időjárás Várható időjárás ma es­tig : időnként megnövekvő felhőzet, elszórtan, főként keleten záporral, egy-két lelyen zivatarral. Többfelé megélénkülő, a Dunántúlon .dónként megerősödő észak­nyugati szél. Várható leg­magasabb nappali hőmér­séklet: 15—20 fok között. A GYÖNGYVIRÁGTÓL LQMBHULLÁSIG című fil­met vetítik április 14-én és 15-én Nyíregyházán a Béke moziban délelőtt a fásítási hónap keretében diákok ré­szére. A filmvetítések előtt A természet szeretete és a körhyezetvédelem címmel Dezsényi Ede, a városi tanács művelődési osztálya dolgo­zója, az Erdőfelügyelőség igazgatója mond bevezetőt. m Újabb adatok a Kossuth-induló szerzőjéről A honvédzenekarok előadásá­ban gyakran felhangzik a Kos­suth-induló, amelynek kompo­nistájáról — a németajkú Mül­ler Józsefről — az életrajzi Lexi­konok is csak szűkszavúan tudó­sítanak hiteles adatok hiányá­ban. Kiss Béla mohácsi helytör­ténész megtalálta Müller József testvéreinek leszármazottait és az ő révükön számos érdekes adat birtokába jutott. Müller József a Mohács köze­lében lévő Szűr faluban szüle­tett. 1848 tavaszán a Pesten állo­másozó 62. császári és királyi ez­red zenekarának karmestere volt. Március 15 után a szabad­ság ügye mellé állt és haláláig kitartott mellette. Lelkes híve lett Kossuth Lajosnak, tisztele­tére komponálta legismertebb művét, a Kossuth-indulót. Az ő szerzeménye a Batthyány-induló, a Damjanich-induló, a Pesti-in­duló, a Jászkun-induló, továbbá számos katonazenekarra írt mű és magyar tánc is. A szabadság- harc bukása után Haynau vérbí­rósága távollétében halálra ítél­te. Szülőfalujában rejtőzött el, ahol két testvére élt, de valaki feljelentette. Ekkor elbújdosott Szűrből és kalandos körülmé­nyek között Bécsbe ment. Kiss Béla nemrég olyan adat­ra bukkant, hogy Müller József holttestét — végakaratának meg­felelően — titokban hazahozták Magyarországra és Mohácson te­mették el, de nevét nem vésték rá a sírkőre. A családi hagyo­mány szerint vele temették el karmesteri pácáját és díszes pe­csétgyűrűjét is. A hajdani hon­védkarnagy János nevű testvé­rének dédunokája — a Mohá­cson élő özvegy Incze Gyulán® — elhatározta, hogy exhumáltat- ja a ..névtelen” holttestet, és ta­lán sikerül hitelesen megállapí­tania kilétét. A kutáj&jöunkát megnehezíti, hogy az «äyakönyvileg illetékes plébánia sem tud Müller József­ről. Az adatait tartalmazó lapot ugyanis az üldöztetés idején va­laki — feltehetően a rebellis komponista védelmében — kitép­te az anyakönyvből, hogy ily módon is megnehezítse az azo­nosítását. Emiatt sem születésé­nek. sem halálának pontos dátu­ma nem ismeretes. M Kelet­agyarnrszáfl1 KÉPEK

Next

/
Thumbnails
Contents