Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-11 / 87. szám
1976. április 11. KELET-MAG YARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 5 Csomagjaink it viszünk haza a munkahelyről M láthatatlan csomagként? A választék óriási és egyénenként változik, mint ahogyan az is, ki milyen nehéznek érzi a csomagját. Legtöbbször önbizalmat, derűt, nyugodtságot rejtenek a csomagok. Egy szép munkadarab, egy jól sikerült nap sikerélménye, egy önbizalmat adó megnyilatkozás, baráti, munkatársi segítség, dicséret, jutalom. Sorolhatnánk tovább a jó csomagokat. De vannak rosszak is. Parkettás szakmunkás ismerősöm fanyar beletörődéssel magyarázata, hogy állandóan vacakoló gépét nem javítják meg, amíg egyszer agyon nem üti az áram. Még álmában is a szétesni akaró masinával viaskodik, pedig egy apró alkatrész cseréje megtenné a magáét. Fiatal pedagógus ismerősöm is nehezen tud szabadulni a napi csomagjaitól, amit hazacipel, mint a testéhez nőtt bőrt. „Nem bírom nézni, hogy az egyik vezető tanár kilométereket futtatja a gyermekeket, akik elkésnek. Legutóbb egy szívbeteg gyermek össze is esett. A nevelők látják, tudják ezt, de nem mernek szólni.” A fiatal nevelőt az is bántja, hogy a cigányosztályban pálcával járnak a nevelők a padok között, mert úgy gondolják, ide ez dukál. Cipelem, cipelem, de egyszer kipakolok — mondogatja a fiatal pedagógus az emberi, nevelői önérzetét bántó csomagokról. De naponta hazahordja láthatatlan csomagjait a nagytételben külföldi megrendelésre dolgozó gyár minőségi ellenőre is, aki két tűz között érzi magát. Ha igazában éles szemmel, éles műszerrel mér — előfordul, hogy neheztelni fognak rá fent és lent, a szakmai vezetés és a dolgozók. Ha átengedi a hibás árut — az ő lelkiismerete nyugtalankodik. Pohár mellett, baráti körben jól ki- panaszkodja magát és másnap folytatja a munkát. Legújabb szisztémája, hogy egyik nap szigorú, másik nap elnéző, így megadja a kívánt „vámot” a fentieknek és a lentieknek. De jól tudja, az átengedett hibás áru nem válik hasznára — mint fogyasztónak — sem az igazgatónak, sem a melósnak. Az egyik szolgáltató brigád dolgozói panaszolták, hogy munkavezetőjük hangulatából mindig két dolgot lehet megtudni, mikor veszett össze a főnökével és a feleségével. Mentségére csupán annyi szolgál, hogy a főnök és a feleség az ő esetében ugyanaz a személy. De sok apró csomagot kaphatunk a reggeli zsúfolt buszon, a postaszekrény, a kukaedény előtt, boltban. A csomagok olykor hólabdaként tovább görgetik magukat, az én csomagom a te csomagod lesz, majd az övé... Nem vagyunk fakírok, környezetünk ártalmai — nemcsak a zaj, a levegő szennyezettsége stb. hatnak ránk, hanem az érzelmiek is. Alkat és önnevelés dolga is, hogy csak azokat a nyűgöket, csomagokat cipeljük, amelyeket vállalnunk kell, akkor is, ha könnyebb lenne nélkülük. A munkahelyi vagy családi gondok egy része közös erővel megoldható. Érdemes könnyíteni a terheinken, „kibeszélni” magunkból, elmondani azoknak, akik tehetnek érte vagy ellene. Olykor azt is be kell látnunk, az ország, a világ minden gondját képtelenek vagyunk egymagunk megoldani, de a ránkesővel szemben nem lehetünk közömbösek. Parkettázó ismerősöm sem hagyta abba a munkát, hiába rosszalkodik a csiszológépe, s nem kap megfelelő maszkot a káros anyagok, a vilupálgőz kivédésére. Szereti a szakmáját és csinálja nap mint nap a munkáját, nem beletörődve a bosszantó hibákba, hanem lázadozva. Kér, követel, fenyegetőzik, mikor milyen eszköz látszik hatásosnak. A fiatal pedagógus sem hagyta ott az iskolát a lehangoló tapasztalatok után, szilárdan elhatározta, hogy a legközelebbi nevelőtestületi megbeszélésén elmondja, ami a szívét nyomja, mégha kiközösítés is lesz az ára. A családi viszályok miatt olykor hátrányos helyzetbe kerülő brigád tagjai sem kötik be a szájukat. Többször odavágták a vagdalkozó művezetőnek: ne rajtuk élje ki a kisebbségi szorongásait, hanem csináljon rendet a családi életében. csomagoktól teljesen nem tudunk A megszabadulni és talán nem is lenne jó, mert közömbösséghez vezetne. Tudnunk kellene viszont, hogy meddig cipeljük őket, melyiket érdemes, kell cipelni a sok közül, haza és otthonról be, a munkahelyünkre. Vasárnapi interjú Farkas Ferenccel, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatójával II pénzeszközük felhasználásáról A Milyen feladatai vannak a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának? — A Magyar Nemzeti Bank központi feladataiból a megyei igazgatóságra hárul a megyében működő gazdálkodó szervek bankszámláinak vezetése, az ezzel összefüggő pénz- forgalom bonyolítása, a vállalatok és szövetkezetek részére beruházási és forgóeszköz- hitelek nyújtása, a beruházások pénzügyi lebonyolítása. A pénzfolyamatokon keresztül figyelemmel kísérjük a megye gazdasági életét, különös tekintettel a vásárlóerő és árualap egyensúlyára, a fogyasztás és felhalmozás összhangjára. ® Mi a hitelezés célja? — Mindenekelőtt, hogy biztosítsuk a nép- gazdasági és a megyei gazdaságpolitikai feladatok hatékony megvalósítását, továbbá, szelektív hitelezési munkával hatékony vállalati gazdálkodásra ösztönözzünk. Az V. ötéves terv céljainak megfelelően olyan hitelezési gyakorlatot folytatunk, hogy ez segítse elő a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, a fogyasztás és felhalmozás arányának tervszerű alakulását, a gazdálkodás hatékonyságát, gazdaságos termékszerkezet kialakítását, export- képesség fokozását, takarékos álló- és forgóeszköz-gazdálkodást. Fontos feladat, hogy segítsük a konvertibilis export árualap termelését, valamint e termelés bővítését célzó fejlesztéseket, az állóeszközök jobb kihasználását, a forgóeszközök forgási sebességének javítását. A Mekkora összeget fordít a Magyar Nemzeti Bank 1976-ban a beruházások finanstdírozására? — Ebben az évben a népgazdasági terv 148—150 milliárd forint beruházás megvalósítását irányozza elő. Ebből vállalati szférában 73—74 milliárdos fejlesztés valósulhat meg. Ezekhez a beruházásokhoz 20 milliárd forint beruházási hitelt folyósíthat a bank. A Milyen célokra igényelhetők a hitew lek? — Elsősorban a minden piacon gazdaságosan értékesíthető árualapok bővítését célzó fejlesztésekre. Ezenkívül a lakossági szolgáltatás színvonalát javító fejlesztésekre, nagy alapterületű ABC- és iparcikkáruházak fejlesztésére, szarvasmarha- és sertésférőhelyek korszerűsítésére, bővítésére, gyümölcs, és sző- lőtélepítésre, ezek rekonstrukciójára, zöldség- termesztés fejlesztésére, hús- és tejfeldolgozás, valamint fehérjegyártás fejlesztésére, üzemi tárolóterek bővítésére. A Megalapozottak-e a vállalatok beruházási hitelkérelmei? — A beruházásoknál az elmúlt években jelentősebb javulást nem tapasztaltunk. Ennék oka, hogy a beruházások gazdaságosságát megalapozó számítások nem elég körültekintően készülnek el.. Nem megfelelő előkészítés és szervezés miatt a beruházások jelentős része késsésel készül el, sok esetben nem gondoskodnak az üzembe helyezés tárgyi és személyi feltételeiről. Ebből következik, hogy pénzügyi feszültségek keletkeznek a beruházások kivitelezésének időszakában és az üzem- fa a helyezés után is. 0 Exportcélú fejlesztések hitelezésére milyen lehetősége van a banknak? — A konvertibilis export árualapok növelését elősegítő fejlesztésekre fordítja a legnagyobb figyelmet a bank. Ezért a versenyképes export árualapok növelésére megvalósuló beruházásokhoz az V. ötéves terv 45 milliárd forint hitelt irányoz elő. — A bank felhívására országosan szép számú javaslat érkezett, közülük a megyében telephellyel rendelkező nagyvállalatok egy része is élt ezzel a lehetőséggel. Információink szerint néhány megyei gyáregység fejlesztésére is kedvező hatással lesz a döntés. Kedvezően bírálta el a bank a fehérgyarmati, a nyírbátori és a Nyírség Ruházati Szövetkezetek konzultációs javaslatát. Export célú fejlesztésekre eddigi javaslatoknál nagyobb lehetőségeket látunk megyénkben is. Ügy ítéljük meg, hogy különösen az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek tehetnek kedvező ajánlatot vágójuhtermelés fejlesztésére, a vágómarha- és sertéstermelés bővítését célzó fejlesztésekre. A Milyen nagyságrendű összeg felett rendelkezik a megyei igazgatóság? — A beruházási hitelkereteket a bank központilag kezeli azért, hogy a hitelkérelmek közül azokat elégítsék ki, amelyek az adott ágazaton belül a legnagyobb jövedelmezőséget biztosítják és összhangban vannak a népgazdasági terv céljaival. A beruházási hitelkeret központi kezelése mellett egyes ágazatok fejlesztéséhez szükséges hitelkereteket — előzetes igényfelmérés alapján — a központ a megye rendelkezésére bocsátja. Van tehát hitel a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, valamint a lakossági javító-, szolgáltató kapacitás fejlesztéséhez. — A forgóeszközhitelek nincsenek kerethez kötve. Itt a hitel nagyságát a termelés, a forgalmazás szükségletei szabják meg. Természetesen itt is csak a hatékony gazdálkodáshoz szükséges pénz biztosítására vállalkozik a bank. Indokolatlanul nagy eszközlekötést nem támogatunk. A Milyen következtetések vonhatók le a bank „szemüvegén” nézve a megye ipari vállalatainak, szövetkezeteinek múlt évi gazdálkodásáról? — A vállalatok, szövetkezetek elmúlt évi árukibocsátása eléri a 37 milliárd forintot. A termelés, a forgalom kedvező megélénkülését jelzi, hogy a tervidőszak legnagyobb volumenű áruforgalma 14%-kal meghaladja az 1974. évit és 78%-kal az 1970. évit. Az éves gazdasági tevékenység végeredményeként a vállalatok és szövetkezetek 2 milliárd 200 millió forint tiszta jövedelmet értek el. Az élelmiszer- gazdaság kivételével a többi ágazatban a tervidőszak legmagasabb tiszta eredménye realizálódott. — Legdinamikusabban, 82%-kal a vegyiparban nőtt a termelés. A könnyűipar 40%- kal, a gépipar 17%-kal, az építőipar 13%-kal növelte a termelést. Kedvező, hogy a vegyipari export 14%-kal, a könnyűipari export pedig 36%-kal nőtt. Kedvezőbb volt a korábbi évekhez képest az eszközgazdálkodás, ami az eszközlekötési idők javulásában mutatkozott meg. A Csökkentek-e a különböző intézkedéw sek hatására a készletek? — Kedvező tendenci ^változás figyelhető meg a megye vállalatainál. A szervezettebb piaci munka, az összehangoltabb kooperációs kapcsolatok révén a készletek mozgása gyorsabbá vált. A gazdálkodó szervek 1975. évben 7%-os készletemelkedés mellett 14%-os termelési, illetve forgalomemelkedést produkáltak. A készletek forgási sebessége 7 nappal javult. A bank a forgóeszközhitelek odaítélésénél a rövidebb visszafizetési határidők megállapításával ösztönözte a hitelt igénybevevőket termékeik gyorsabb realizálására, értékesítésére. A Hogyan ítéli meg a mezőgazdasági w nagyüzemek helyzetét? — A megye szocialista mezőgazdasági nagyüzemeinek gazdálkodását úgy ítélhetjük meg, hogy sok objektív és egyéb gondok ellenére termelésük korszerűbbé vált, s jelentős mértékben növekedett. A III. ötéves terv átlagához képest a IV. ötéves terv időszaka alatt az állami gazdaságok teljes termelése 37%- kal, a termelőszövetkezeteké több mint 70%- kal növekedett. A termelőszövetkezetek szövetkezeti tiszta eredménye 5,2%-kal gyarapodott, a állami gazdaságok vállalati eredménye 3%-kal csökkent. Ezek az adatok azt is jelzik, hogy a hatékonyság növelésében még sok a tennivaló. Alapvető gond a termelőszövetkezeti szektorban, hogy egységnyi területen az országos átlag színvonalán elért eredményt az országos átlagtól nagyobb élőmunka között kell megosztani. Ennek következménye, hogy a szabad felosztható tiszta eredmény mérséklődik, a felhalmozási készség nem kielégítő. Ebből adódóan feladatként jelentkezik az élő munka ütemesebb felszabadítása; megyén belül más ágazatba irányítása, vagy kiegészítő tevékenységnél annak lekötése. A Milyen beruházásokat támogatott az w elmúlt időszakban a bank? — Igazgatóságunk a gazdálkodó szervek fejlesztéseit 1 milliárd 400 millió forint hitel- támogatással segítette elő a IV. ötéves tervben. A fejlesztések többsége a kormány által preferált célok körében valósult meg, a hitel is ezekhez kapcsolódott. Az iparban a fejlesztés költségeinek 47 százalékát, az építőiparban 19 százalékát hitelforrás biztosította. Mező- gazdasági üzemeinkben hiteltámogatással épült 7700 vagon üzemi hűtőtároló, 28 tehenészeti telep, 14 sertéstelep, 21 üzemi termény- és takarmányszárító, 2300 vagon kapacitású burgonya- és 1500 vagon kapacitású terménytároló. Jelentős volt a hitel szerepe a mező- gazdasági iparszerű termelési rendszerek meghonosításában is. Hiteltámogatással 54 000 négyzetméterrel bővült a kereskedelmi hálózat alapterülete. A tervidőszakban 2 nagy területű iparcikkáruház, 21 ABC-áruház, 53 szakbolt, 58 vegyes jellegű bolt, 2 szálloda, 85 vendéglő, presszó épült. ® Hallhatnánk valamit a gondokról is? — Az eddig jelzett pozitív tendenciák mellett több problémával küzd megyénk. Eredményeink ellenére gazdasági munkánk hatékonysága kedvezőtlenebb a szükségesnél és lehetségesnél. Egyes gazdálkodó szervek időlegesen anyag- és áruhiánnyal küzdenek, más gazdálkodó szervek fjedig szükségtelenül magas készleteket halmoznak fel. Példaként említem: több termelőszövetkezetnél előfordul, hogy az új termésig szükséges abraktakarmányokat értékesítenek év végén azért, hogy többet oszthassanak, majd szükségleteiket magasabb áron visszavásárolt termékekből fedezik. — Vagy az árukészletek forgási sebességének jelentős javulása mellett a kereskedelemben sokszor rendkívül lassú az árukészletek forgása. Nyilvánvalóan ezeken a területeken eladatlan, rossz összetételű készletek halmozódnak fel. Általában megállapítható, hogy gazdálkodó szerveink pénzügyi helyzete stabilizálódott. Ez összességében és tendenciájában is igaz. De 1975. évben is több gazdálkodó szervnél (20—25 tsz-nél, 8—10 ÁFÉSZ- nél, 6—8 ipari szövetkezetnél) folyamatosan, vagy időleges fedezethiány jelezte a gazdaságban lévő feszültségeket. Milyennek látja helyzetét? a szolgáltatások — A jelentős fejlődés ellenére az alapvető szükségletek kielégítése is akadozik. Személyi szolgáltatás terén az országos átlagtól szinte valamennyi tevékenységnél lemaradtunk, de a meglévő szolgáltató hálózat-sém tudja megfelelően biztosítani az ■ igények--ki-» elégítését. Az egy lakosra jutó szolgáltatások értéke megyénkben 1974. évben 287 forint volt, az országos vidéki átlag pedig 349 forint. Egyik gondunk az e tekinteben az, hogy nagyon kevés az úgynevezett kijelölt fogyasztási szolgáltatási körbe tartozó vállalat, szövetkezet, amelyek elsődleges feladata a lakossági szolgáltatások teljesítése. Másik nagy figyelmet igénylő gondunk, hogy az évenként rendelkezésre álló kedvezményes beruházási hiteleket csak 60—65%-ban tudtuk kihelyezni, mert nem megfelelő az érdeklődés a szolgáltatásfejlesztési hitel iránt. Ennek oka, hogy a szolgáltatási tevékenység szétaprózott, 50—60 gazdálkodó szerv között oszlik meg. Ezek felénél az éves árbevételüknek az 5%-át sem éri el a szolgáltatásból származó árbevétel. Az alacsony arány miatt így a közgazdasági szabályozók által biztosított kedvezményeket nem tudják igénybe venni; s ezért e tevékenység nem biztosít megfelelő akkumulációt. A Van-e lehetősége a banknak ellenőw rizni, hogy a vállalatok a hitelt arra használják-e fel, amire kérik? — Igen, megvan a lehetőségünk az ellenőrzésre. A beruházási pénzeszközök felhasználását úgynevezett ár- és számlaellenőrzés keretében ellenőrizzük. Ez az ellenőrzés minden beruházásra nem terjed ki, csak az általunk kijelölt olyan legfontosabb beruházásokra, amelyek hitelből, állami támogatásból és tanácsi juttatásból valósulnak meg. Forgóeszközök finanszírozásánál az ellenőrzés elsősorban a hitelek fedezetére terjed ki. Azokban az esetekben, amikor a hiteleket céltól eltérően használja fel a gazdálkodó szerv, a kihelyezett hiteleinket felmondjuk. A Figyelemmel kísérik-e a szanált tszw ek munkáját? — Az előző években veszteséggel, alaphiánnyal záró termelőszövetkezetek hitelképességének a kérdését a pénzügyi rendezést követően is fokozott figyelemmel kísérjük. A banknak lehetősége van arra, hogy a határozatok egy részének végrehajtását megkövetelje. Például fokozottan figyeli, hogy a behatárolt munkadíj tömegét ne lépje túl a szanált szövetkezet. Szervezési intézkedések megtétele az állami és érdekvédelmi szervek feladata ilyen esetekben. A pénzügyi hiány nem jelenti azt, hogy a termelőszövetkezet hosszabb távon is elveszti hitelképességét. A pénzügyi rendszer lehetővé teszi, hogy a szövetkezet idejében tárja fel a várható pénzügyi problémáit és mérleghiány esetén igényelje a költségvetési fedezetet. Ebben az esetben (óvadék letétbe helyezése után) a bank továbbra is nyújt hitelt. Köszönöm az interjút. Balogh J ózsef
