Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-10 / 86. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. április 10. „így látom a világot" Szabolcsi úttörő moszkvai sikere Elmélyült pillanatok Mi kell ahhoz, hogy egy hetedikes kislány nevét Moszkvában is megismerjék? A sok közül csupán néhány „titkot” említünk: kitartás, sok-sok munka, kísérletezés, önfegyelem — és tegyük még hozzá: egy kis szerencse is. A Pionyerszkaja Pravda „így látom a világot” címmel nemzetközi rajzpályázatot hirdetett, melynek egyik nyertese Sípos Nóra, a Mátészalkai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola hetedikes tanulója. A hat sikeresen szereplő magyar úttörő között van Sipos Nóra. aki ebben a hónapban kapja meg a helyezést tanúsító oklevelet és a pályamunka jutalmát. — Már majdnem elfelejtettem, hogy három rajzom én is elküldtem a pályázatra — emlékezett a sikeres szereplés előzményeire. — Arra gondoltam, a rengeteg rajz közül talán az enyémet észre sem vették, nem is jutott el a zsűrihez. A megle. petés nagyon nagy volt, amikor az egyik osztálytársam mutatta-a „Pajtás” egyik számát, ott volt az én nevem is... Honnan veszed a témákat? — Sdkszor elképzelem, amit meg akarok rajzolni, vagy festeni. Amit hallok, látok, vagy olvasok, azokból. Nagyon szívesen foglalkozom olyan témákkal, mint a család. A nemzetközi pályázatra is küldtem egy ilyen rajzot. Szeretem a gyertyázás- sal készíthető munkákat. Jászovics Miklós tanár bácsitól sokat tanultam. Később rajzszakkörbe is beiratkoztam az újtelepi klubkönyvtárba, ahol Fábián Jó- zsefné tanárnő foglalkozott velünk. Mi a további terved? — Szeretném tovább folytatni. A régi rajzaimat meg. őrzöm, hogy kijavíthassam a hibáimat és lássam a fejlődést. Nem fogok unatkozni, azt is tudom, nemcsak rajz van a világon. Eddig minden tárgyból kitűnő voltam, jó lenne ezután is tartani ezt... A középiskolában sem szeretném majd abbahagyni a festést, bár Szálkán nincs képzőművészeti tagozatos osztály, a szüleim pedig nem szívesen engednének máshová. Milyen pályára készülsz? — Eddig az építészmérnöki pályával barátkoztam, de most több kedvet érzek a képzőművészethez. Még tudom korai erről beszélni, de ha sikerül elérnem, esetleg a Képzőművészeti Főiskolá. ra szeretnék majd beiratkozr ni. Legnagyobb itthoni sikered? — Egy megyei verspályázaton harmadik díjat nyertem egy elbeszélő költemény, nyel. Ennek is éppúgy örülök, mint a rajzpályázaton elért helyezésnek. Érdemes volt próbálkozni... (pg) HAGYMA HOLLANDIÁBÓL Primőr a húsvéti vásárra Szabolcs-Szatmár megyében milyen lesz a tavaszi zöldség-, gyümölcsellátás, hiánycikk-e a hagyma, lesz-e töltelék a húsvéti beiglibe? — kérdeztük Goldstein Sándortól, a MÉK Vállalat főosztályvezetőjétől. Elöljáróban elmondta: a szabolcs- szatmári boltok ellátása jónak ígérkezik. * Hetek óta bőséges az ellátás almából, körtéből, burgonyából, karalábéból, sárgarépából és gyökérből. A hagyma nem hiánycikk, de korlátozott belőle az ellátás, káposztát sem lehet mindig kapni. Szárított hagyma viszont nagy mennyiségben kapható a vállalat boltjaiban. Ezekben a napokban nyers vöröshagyma is több került a boltokba, mert az exportra szánt termés egy részét visz- szatartották. Húsvét előtt Hollandiából négy vagon vöröshagymát kap megyénk, amelyet kilónként 20 forintért árusít majd a vállalat. A primőr áruk közül megjelent a boltokban az uborka, a hónapos retek, a paprika, a saláta, a zöldhagyma és a sóska. Ezekből az árukból folyamatos az ellátás és a termés növekedésével párhuzamosan a jövő héttől valamennyi primőr ára jelentősen csökken. Ugyancsak húsvét előtt vagy húsvétot követő napokban újabb primőrök érkeznek megyénkbe: a spenót, az üvegházi karalábé és a ce- cei paprika. Hónapos retekkel többnyire megyénk tsz-ei látják el a lakosságot, a többi primőrt Csongrád megyéből szerzi be a vállalat. A közeli napokban azonban saláta és zöldhagyma is érkezik a boltokba a szabolcs-szatmári tsz-ektől. Az ünepre várhatóan narancsból, citromból és banánból is jó lesz az ellátás. A jövő hétre a vállalat dióval és mákkal is feltölti boltjait. A nyíregyházi Búza téri piacon jelenleg három elárusító helye van a vállalatnak, a közeljövőben már tizenkét helyen árusítja a vállalat a zöldséget és a gyümölcsöt. (n.) ean Sarochar pásztor I nevét jól ismerik a francia Pireneusok vidékén. Kivette részét a Baszkföldről kiindult antifa. siszta ellenállási harcból. A második világháborúban, amikor Franciaország német megszállás alá került, Sarochar ahhoz a szervezethez tartozott, amely francia hazafiakat és külföldi antifasisztákat szöktetett át Spanyolországba. A pásztor — társaihoz hasonlóad — jól is. mert minden sziklát, minden menedéket — és ami lényeges — minden náci őrhelyet a hegyvidéken, így megbízható vezetője volt a menekülő ellenállóknak. A francia ellenállás történetében kiemelkedő szerepet játszottak a pireneusi harco. sok. 1940 és 1944 között mintegy 30 ezer francia üldözöttnek sikerült segítségükkel átjutnia a francia— spanyol határon. Közülük húszezren ezen az úton jutottak el De Gaulle tábornok francia hadtestjeihez, s így csatlakozhattak a hitleri fasizmus ellen harcolókhoz. A pásztor becsület- rendje A hegyivezetők közül né. hányat a felszabadulás után a becsületrend szalagjával tüntettek ki. A kitüntetés elnyeréséhez azonban szükség van tanúkra, dokumentumokra, sőt egy miniszter, vagy egy vezető tábornok ajánlására is. A sok veszélyt és áldozatot vállaló Jean Sa- rochart is felkérték utazzék Párizsba és szerezze be a szükséges bizonyítékokat amelyek birtokában elnyer, heti a magas kitüntetést. A hegyipásztomak azonban nem volt erre ideje. Kelletlenül válaszolgatott azokra a kérdésekre, amelyek az ellenállásban kifejtett tevékenységére vonatkoztak. „Az akkor magától értetődő volt” — ismételgette. „Ismertem a hegyet és Franciaország megszállás alatt volt. Én viszont arra kényszerültem, hogy évekig elhanyagoljam az állataimat, és most a nyájammal kell törődnöm”! M égis, most, 32 évvel ké. ' sőbb megérett Sarochar kitüntetésének ügye is. Franciaország mezőgazdasági minisztere be. csületrendre terjesztette fel a pireneusi pásztort, aki érdemeket szerzett a hitleri fasizmus elleni harcokban. A bejelentés a napilapokban is megjelent. A kitüntetést a miniszter saját kezűleg kívánta átnyújtani Sarochar falusi otthonában. Az ese. ményre meghívták a helyi sajtó, a rádió és a televízió képviselőit is. A ceremóniára mégsem került sor. Jean Sarochar három héttel a kitüntetés előtt szerényen, mint ahogy élt — meghalt. Gerhard Leo Tömegközlekedés, munkásszállítás Fejlődésünk láncszeme AMIKOR A TÖMEG- KÖZLEKEDÉSRŐL BESZÉLÜNK három tényező, vei számolunk: az emberek igénye, a járművek és az utak mennyisége, minősége. A negyedik ötéves tervben jelentősen javult megyénkben a közlekedés tárgyi oldala. Korszerűbbek az utak, vasutak, kisebb mértékben ugyan, de fejlődés volt járműellátásban is. A lakossági igénynövekedés a tárgyi fejlődést messze túlszárnyalta. Például az 5-ös számú Volán Vállalat autóbuszparkja 24 százalékkal nőtt, az elszállított utasok száma 75 százalékkal több a negyedik ötéves terv végén, mint 1970-ben volt. Az utazók számának ilyen mérvű növekedése mellett is még vannak lemaradt utasok, illetve nem szándék szerinti időben utazók. A rohamos igénynövekedést kiváltotta többek között a megye iparosodásával létrejött belső ingázás. A városok. nagyközségek iskolai, igazgatási és kereskedelmi vonzása. Növekedett a turizmus és a hétvégeken még mindig mint. egy 35 ezer távolsági ingázó utazása nehezíti a helyzetet. Legnagyobb gondot a munkába és iskolába járók naponta ismétlődő néhány órás csúcsidőre jutó szállítása okozza. Megyénkben 54 ezer dolgozónak nem helyben van a munkahelye, illetve iskolája. A rendszeresen utazók 90 százaléka tömegközlekedési eszközt, vonatot (35 százalék), Volán-buszt (39 százalék), vállalati autóbuszt, tehergépkocsit (16 százalék) vesz igénybe. Alig több mint ötezer azoknak a száma, akik saját járművel, eszközzel közlekednek. Az utazó foglalkoztatottak 68 százaléka és a diákok 56 százaléka a négy városba jár be. A MEGYE DINAMIKUS FEJLŐDÉSE az új munkahelyek változó területi elhelyezkedése, a településhálózat tervszerű fejlesztése, á mezőgazdasági termelőszövetkezetek személyszállítási igényének növekedése szüntelen mennyiségi és minőségi változást követel a közlekedésben. Előrelátha. tólag a vasúti személyszállításban jelentősebb növekedést nem várhatunk. Minőségi fejlesztés azonban itt is szükséges. Az ötéves terv végére a szárnyvonalakon is motorvontatású szerelvények járnak. Ezzel a személyszállításból - kiküszöbölik a gőzvontatást. Megyénkben is növelik a négytengelyes, korszerű személyszállító kocsik számát. Az utazás korszerűsítése, az utasök jobb kiszolgálása érdekében Debrecenben felépül egy gépesített kocsitisztító állomás. Nyíregyházán és Mátészalkán a következő években munkába áll egy-egy mozgó kocsitisztító berendezés. Amíg a vasúti személy- szállításban a minőség, a korszerűség javítása jelenti a gondot, addig az autóbusz-közlekedésben jelentős mennyiségi fejlesztésre is szükség van a közlekedési igények jobb kielégítésére. A megyénkben működő 5. sz. Volán Vállalat csupán 195 darab autóbusszal rendelkezik, ezzel bonyolítják le az egész megye helyi és helyközi forgalmát, ebből kell munkásszállításra autóbuszt adni, különjáratot biztosítani és műszaki tartalékot létesíteni. • Már az 1975. évi igények kielégítéséhez is mintegy 20 százalékkal több autóbuszra lett volna szükség, hogy közepes szinten megoldják a közlekedési feladatot. A buszállomány minőségi összetétele sem kedvező. A kocsik 27 százaléka már túl van a selejtezési koron. A HELYI KÖZLEKEDÉSBEN Nyíregyháza szerepe kiemelkedik. Naponta több mint 40 ezer utast kell szál. lítani. A lépcsőzetes munkakezdés első üteme még nem hozta meg a várt enyhülést, be kell vezetni a második ütemet és egyes járatokon további kocsisűrítésre van szükség. A megye többi városaiban helyi közlekedésről szinte nem beszélhetünk, ezt a következő években kell kialakítani. Mint rohamosan fejlődő, változó, de ugyanakkor a közlekedésben az országos átlagtól elmaradt megyét a Volán Trösztnek az eddiginél jobban kell segíteni. Tudjuk, hogy egyik évről a másikra nem érhetjük el a hagyományos ipari megyék közlekedési szintjét, ahol tízezer lakosra tíz-tizen- négy autóbusz jut. de közelebb kell kerülnünk az országos 8,3-es átlaghoz, mert nálunk csak 3,4 az átlag. A belső üzem- és munkaszervezésben sok lehetőség rejlik, de csak ezzel nem oldható meg a tömegközlekedés és a munkásszállítás gondja. A munkásszállítást teljes egészében sem a MÁV, sem a Volán nem fogja tudni megoldani. A hatékonyságában, kulturáltságában sok tennivaló vár a válla-' latokra, hiszen a tizennégy darab munkásszállító Volán-autóbusz mellett a vállalatok, szövetkezetek birtokában 136 autóbusz van. Ezeket az autóbuszokat jobban kell hasznosítani a Volán által bonyolított tömegközlekedésben is. A TÖMEGKÖZLEKEDÉS, A MUNKÁSSZÁLLÍTÁS megyénk további fejlődésének fontos láncszeme. Erre a kérdésre ezért is fordít különös gondot a megyei párt- és tanácsi vezetés. Ez a gondoskodás tűnt ki a leg- utóbbi megyei tanácsi végrehajtó bizottsági ülésen, ahol erről az illetékes MÄV- és Volán-vezetőkkel tanácskoztak. Csikós Balázs Ungvári egyetemisták műsora Mint arról beszámoltunk, április 8‘án negyventagú ungvári egyetemi küldöttség érkezett megyénkbe a nyíregyházi tanárképző főiskola vendégeként. A többségében egyetemi hallgatókból álló küldöttség csütörtökön este nagysikerű kulturális műsort adott a főiskola nagytermében. Ukrán népitáhcjelenet. (Gaál Béla felvétele) Forduló M ár elindult az autóbusz, s Jósaváros előtt járt, amikor egy lány riadtan körülnézett. Akkor vette észre, hogy az autóbuszmegállóban felejtette szatyorját. Kopogott a vezetőnek: el- rebegte, segítsen rajta. Sokan méltatlankodtak, amikor visszafordult a kocsi, s megérkeztek az indulás helyére. A lány leugrott, még ott találta a szatyort, benne, a féltett „kinccsel": egy iskolaköpennyel és füzetekkel. Hálálkodott a lány, mások bosszankodtak. Nem tudom, mit mondtak volna azok, akikkel ugyanez történt volna? Vári László, a buszvezető elnézést kért az utasoktól a késés miatt. Most már kevesebben morogtak. Kinn sütött a nap. (tk.)
