Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-09 / 85. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. április 9. Terrorhullám Argentínában Hét argentin szakszerve­zeti tagot három évtől tíz évig terjedő börtönbüntetésre ítélt szerdán Comodoro Ri- vadavia városban egy hatta­gú katonai bíróság. Lőfegy­verek és robbanóanyagok tör­vénytelen birtoklásával vá­dolták őket. Ez volt az első olyan jellegű tárgyalás, ame­lyen a junta által felállított katonai bíróság hozott íté­letet polgári személyek fe­lett. Mint már arról beszámol­tunk, a két héttel ezelőtti ha­talomátvételt követően a junta betiltotta a lőfegyve­rek és robbanóanyagok tar­ma. Tömegtüntetés A Kínában lezárult hatalmi harc győztesei csütörtökön délelőtt százezreket megmoz. gató tömegfelvonulást ren­deztek Pekingben. Reggel nyolc órától, az ici-pici gyerekektől az egye­temistákig bezárólag óriási csoportok indultak a város minden szögletéből a Tien An Men tér felé, hogy transz­parenseikkel és jelszavaikkal Mao Ce-tungot, a párt elnö­két dicsőítsék és az alig egy nappal ezelőtt tisztségeiből leváltott Teng Hsziao-ping volt pártelnököt, miniszter­elnök-helyettest és vezérkari főnökét szidalmazzák. Az egész menetelés, amely­hez később kisebb számban dolgozó emberek csoportjai is csatlakoztak — részben gya­A Pravda Libanonról tását, s létrehozott egy ka­tonai bíróságot, amely szi­gorú intézkedésekkel lép fel a terroristák ellen. Az országban ugyanakkor tovább folytatódik a terror- cselekmények hulláma. Szer­dán 12 ember vesztette éle­tét: kilenc személy holttes­tét a rendőrség Buenos Aires mellett találta meg, míg há­rom gerilla Cordoba városá­ban a hatóságokkal vívott tűzharcban vesztette életét. A katonai puccs óta kilenc­vennégyre emelkedett a poli­tikai hátterű merényletek halálos áldozatainak szá­Pekingben logosan, részben teherautó­kon, de rendre dobok pergé- se közepette — rendkívül szervezetten folyt. Valamennyien magasztal­ták a politikai bizottságnak a KKP KB nevében előző nap hozott „bátor” döntését, amellyel Teng Hsziao-pinget valamennyi funkciójából el­távolították és Hua Kuo-fen- get nevezték ki a párt első alelnökének, valamint mi­niszterelnöknek. A felvonu_ lók hitet tettek amellett, hogy „végig viszik Teng Hsziao-ping revizionista vo­nalának bírálatát”. Egyébként hasonló tartal­mú tacepaok (nagybetűs fel­iratok) jelentek meg csü_ törtökön reggel mintegy va­rázsütésre városszerte. TELEX... Föld körüli pályára bocsá­tották szerdán a Szovjetunió­ban a „Meteor” jelzésű mes­terséges holdat. A meteoroló­giai szputnyik feladata az, hogy adatokat szolgáltasson az időjárási előrejelzésekhez: a szputnyik berendezései za­vartalanul működnek. LIBANON Csütörtök reggel helyi idő szerint nyolc órától kezdve kijárási tilalom lépett életbe Beirut azon részén, ahol a tervek szerint szombaton össze kell ülnie a libanoni parlamentnek. A képviselők biztonságát szolgáló intézke­dést Aziz Ahdab tábornok, Libanon ideiglenes katonai kormányzója hirdette ki. A kijárási tilalom — amennyi­ben betartják — gyakorlati­lag lehetetlenné teszi a köz- lekedést-Beírut keleti és nyugati része között. Az a villa, ahol a parlament ülését tartáni akarják, közvetlenül a szemben álló fegyveres erők közti frorítvonalnál van, s eddig ez volt az egyetlen hely, ahol az egyik város­részből át lehetet menni a másikba. Csütörtökön körülbelül egy­millió olasz építőipari mun­kás kezett nyolcórás országos sztrájkba. A munkások sztrájkjukkal nyomatékot akarnak adni a magasabb béreket biztosító új munka­szerződés megkötését célzó követeléseiknek. „A Szovjetunió azoknak a libanoni- erőknek- az oldalán áll, amelyek a Libanoni Köz­társaság nemzeti egységének és integritásának kivívásáért küzdenek” — hangoztatja péntken ,.szemleíró” aláírás­sal megjelent cikkében a Pravda, az SZKP Központi Bizottságának lapja. „A Szov­jetunióban mély nyugtalan­ságot keltenek a libanoni események” — írja a lap. A Libanonban pillanat­nyilag kialakult helyzetet a Pravda így ítéli meg: „ez idő szerint Szíria köz­vetítő erőfeszítéseinek segít­ségével ismét megállapodást értek el a tűz beszüntetéséről és konzultációk folynak az érdekelt libanoni csoporto­sulások között. Ez új, pozi­tív elem a helyzet alakulásá­ban, amelyet csak üdvözölni lehet. Mindazonáltal az or­szág helyzete továbbra is fe­szült, az ellentmondások éles­sége változatlan, nagy meny- nyiségű gyúlékony anyag hal­mozódott fel. Békés Sándor: ' o ■ .... 9 £qy barábee élete Dokumentírás 17. A nagy teljesítmények, rendkívüli sorsok előbb- utóbb legendákat szülnek. Molnár Istvánról is sok min­dent „tudtak” az emberek. Fent ülünk Molnár maga építette, mélyen alápincézett — „mit csináljon egy nyug­díjas baráber, ha nem pin­cét?” — présházban, s mi­közben a gyönyörű színű vö­rös bort ízlelgetjük, elérke­zettnek látom az időt, hogy ezekről a legendákról beszél­gessünk ... — Mindenki azt mondja: közvetlen telefonösszekötte­tése volt Rákosi Mátyással... A főtitkár állítólag gyakran hívta fel személyesen a bá­nyában ... — Ugyan! — Nem hívta, vagy telefon se volt...? — Nem, hogy Rákosi Má­tyással nem volt összekötte­tésem, de sokszor még a bá­nyamesteri irodával is csak úgy tudtam beszélni, hogy visszagyalogoltaim a vájvég- től 1—2 kilométert. — Azt is mondják: a fő­titkár személyesen látogatta meg a bányában. — Nem, nem volt nálunk a munkahelyen soha. Én vol­tam egyszer nála, amit ko­rábban meséltem is ... Akkor úgy éreztem: méltatlan hely­zetbe hoztak minket, s köte­lességem a végsőkig harcolni. — Az iparfejlesztésről szó­ló MDP-plénum anyaga könyvalakban is megjelent, ön felszólalt, felszólalását teljes terjedelmében közlik. A neve mellett pedig ez áll: Kossuth-díjas vájár... Asztalra koccan a pohár. Molnár István ujjai megre­megnek. — Mit mondjak erről...? — Kapott Kossuth-díjat? — Nem kaptam. — Itt pedig az áll. — Az az igazság, ma sem tudom, mi volt ezzel a Kos- suth-díjjal. Állítólag többször is felterjesztettek. Pesten úgy is tudták szinte mindenütt: Kossuth-díjas vagyok — így jöttek nem egyszer a meghí­vók is —, de a díjat sohasem vettem át... — Egy vidámabb dologról: önnek volt az első magánau­tója Pécsett... — Nem az ötödik? — Nagy szenzáció volt mindenesetre. Egy bányász, akinek vadonatúj autója van ... Mi a története? — Egy gyerekkori elha­tározással kezdődött. Úgy fi­gyeltem, lestem a motorbi­cikliket, mint a mániákus. Minden vágyam az volt, hogy egyszer nekem is le­gyen. Lett is. Először egy kis Csepel, aztán mindig erő­sebbek, nagyobbak. Hétszáz- ötvenes motorokkal szágul­doztam. Persze, buktam is. Valamelyik felemen mindig hiányos volt a bőr... így az­tán egy szép napon azt mondták a pártbizottságon: tedd csak le szépen. Molnár elvtárs, azt a motort, mert nekünk szükségünk van rád... „És mivel fogok kijárni az aknához?” „Autóval, ha te is úgy aka­rod.” Hát ez a története. A töb­bi már ment magától. 1954- ben 100 új Moszkvics ér­kezett Budapestre. — Vissza tud emlékezni a rendszámára? — Hogyne! CD 474. Egyéb­ként a kocsi még ma is fut, elég gyakran látom... — Mekkora volt a legna­gyobb összeg, amit kézhez kapott? — Pontosan nyolcezer fo­rint. Az átlagom 5—6 ezer között volt. Egyébként csa­patbérezés volt nálunk, ha jól mentek a dolgok, vala­mennyien többet kaptunk. Én 10 százalékkal kaptam többet, mint csapatvezető. (Folytatjuk) Orvosok a sivatagban S zovjet Közép-Azsia területén egy­aránt találhatók iparkörzetek, gya­potföldek, gyümölcsösök, olajlelő­helyek és az ember által még birtokba nem vett sivatagok. Ezek területe évről évre csökken, egyre több új település, út és ipa­ri létesítmény található itt. Soká lesz mire ezeket a településeket a térképeken jelölni fogják, de a tudósok és az orvosok expedíciói már kutatják, vizsgálják a sivatag talajviszonyait, vizét és mindent, ami az itteni élethez szüksé­ges. Különösen nagy és jelentős munkát végez Üzbegisztán homokos vidékein a sza- markandi parazitológiai kutatóintézet kol­lektívája. Főleg az ő munkájuknak köszön­hető a medinai féreg kipusztítása, amely A Szamarkandi Orvosi-Parazitológiai Ku­tató Intézet orvosai egy régi romba dőlt épületen dolgoznak, hogy megelőzzék fer­tőző gócok kialakulását. valamikor sok járványt okozott ezeken a vidékeken. Az intézet munkatársai haté­kony módszert találtak a bőrfekély gyó­gyítására. Az érintett területek lakosságát idejében értesítik a férgek várható elter­jedése esetén, és hatékony módszerekkel igyekeznek megsemmisíteni azokat. A szamarkandi kutatóintéttet tudósai útra kelnek egy talajkutató expedícióra. Rákóczi h BARABAS TIBOR regénye nyo­mán írta CS. HORVATH TIBOR, rajzolta ZÖRAD ERNŐ. Erdei ösvényeken hala- doz a kis csapat, lassú, lopakodó menetben* ke­rül minden lakott helyet, járt utat.

Next

/
Thumbnails
Contents